Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-22 / 170. szám

XV. szegedi ifjúsági napok

Szomszéd megyénk „fővárosában”, a Tisza-parti Szegeden július 24. és 26. közöli tizenötödik alkalommal rendezik meg a hagyományos, szegedi ifjúsági napokat. A feltűnően gazdag és változatos programú rendezvénysorozatot pénteken délután 4 órakor, az új szegedi szabadtéri színpadon nyitják meg. Az ünnepséget könnyűzenei koncertek sora, politikai kabaré, újságírótalálkozó követi. A nyitónapon tartják meg az ifjúsági házban a Dimenzió, a Kaszakő, a Saturnus és az East dzsesszegyüttesek nagyszabású koncertjét is.

Szombaton és vasárnap kora reggeltől majdhogynem hajnalig lesz szórakozási lehetőség, látványosság Szeged különböző pontjain. Térzene és amatőrcsoportok bemutatói, utcabál és ifjúsági karnevál, country-feszti- vál a Móra-parkban. köny- nyűzenei koncertek, KRESZ- vetélkedő, és „Miénk a színpad” c. bemutatkozási lehetőség szinte bárkinek, játékos sportvetélkedő és humorista program. A nagyszabású, szabadtéri programokkal párhuzamosan a város ifjúsági klubjai — a KISZÖV, a postaigazgatóság, a DÉLÉP, az építőipari szövetkezet, a KVSZ és a tudományegyetem — is várja az érdeklődőket a nem mindennapi, színes és megannyi élményt ígérő programjaira. A háromnapos, országos hatókörű rendezvénysorozat ideje alatt a Somogyi Könyvtárban megtekinthető a SZÍN történetét bemutató kiállítás is.

1982-re: orosz nyelv az alsósoknak

Orosz nyelvtanárok kisiskolások leckéit tanulják: készülnek az általános Iskolák IV. osztályos tanulóinak oktatására. Kaposvárott, Szekszárdon, Békéscsabán, Nagykanizsán és Kecskeméten az Országos Pedagógiai Intézet szervezete tanfolyamokon 400 pedagógus gyarapította nyelvtudását az elmúl! hetekben a Szovjetunióból érkezett szaktanárok irányításával. A jövő nyáron ugyanennyi pedagógus vesz részt központ: nyelvtanfolyamainkon. A többi szaktanár — aki vállalkozót! arra, hogy orosz nyelvet tani! a IV. osztályokban — megye! tanfolyamokon frissíti fel oros2 nyelvtudását.

Az orosz nyelv oktatása az ország 3600 általános iskolájának IV. osztályaiban az 1982— 83-as tanévben kezdődik. A pedagógusok hetente 2 órán, játékos foglalkozásokon szoktatják hozzá a gyermeket az ideger nyelv tanulásához. Mintegy 121 orosz szót, a gyermekek környezetében levő tárgyak, személyek nevét tanítják meg, előkészítve az V. osztálybeli orosí nyelvi tananyag elsajátítását Az orosz nyelv IV. osztályos kísérleti tankönyve már 1978- ban elkészült, s 30 iskola IV osztályaiban ki is próbálták. A kísérletek során szerzett tapasztalatokat, a pedagógusok véleményét, javaslatait, figyelem!:: véve szerkesztették meg a végleges nyelvkönyvet, amely mái nyomdában van, 1982. májusában jelenik meg. Ez a megszokott tankönyveknél nagyobt méretű, sok színes képpel, ábrával, a gyermekkönyvekhe: hasonló.

1981. július 22., szerda

Boldog vendégségben (2.)

Rácz István fotókiállítása Békésen

Költők és hősök

Június 26-án nyílt meg Tarhoson a zenepavilonban Rácz István, Finnországban élő fotóművész kiállítása. Július 2-án a békési Jan- tyik Mátyás Múzeum kiállítótermébe került az anyag, ahol e hónap 26-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

Ennyit a kiállítás hivatalos részéről, s most térjünk át mindarra, amiért érdemes végigböngészni a kiállított anyagot.

Már az alkotó élete is sokat ígér. Görög-latin-olasz szakon szerzett diplomát, Eötvös-kollégistaként. A fényképezéssel akkor még amatőrként foglalkozott. Később 1939-től Finnországban hosszú ideig éppen a fotózás biztosította számára a megélhetést

Finn feleségével 1944-ben tért haza, majd a személyi kultusz idején elvesztette állását. Előbb napszámos, majd általános iskolai tanár lett...

Később ismét Finnországban él. Itt folytatja a fényképezést, s egyúttal hasznosítja rendkívüli nyelvi és művászettörténeti tudását. Tevékenységét szebbnél

szebb kiadványok, fordítások, képzőművészeti albumok dokumentálják...

Ennyit az életrajzból, s még talán annyit, hogy 1959- ben, az Otava kiadónál megjelent első nagy művészet- történeti képeskönyvével — melynek magyar címe: A finn középkor műkincsei — elnyerte „Az év legszebb finn könyve” díjat. 1969-ben új hazájában állami díjjal tüntették ki. Elismeréseihez tartozik, hogy 1977-től a Kalevala Társaság tagja, elisMessze bent a hegyek között egy bővizű forrás betonágyának oldalán Koszta Hetagurov festett-vésett portréjával találkozom. Talán van valami jelképes is abban, hogy Oszétia nemzeti költőjének arcmása fölött a „fiatalság vize” zubog, amelyben, ha fürdők, ifjabb leszek, s amelyből, ha iszom, sokáig fogok élni. Az oszé- tek — mint általában a kaukázusi népek — híresek arról is, hogy sokáig élnek, de ez nem a múltra, még kevésbé a költőkre, a legkevésbé pedig a hősökre vonatkozik. A költő is. hős is Koszta Hetagurov sem élte meg az ötven évet. Iron fan- dür (Őszét líra) című kötetét elkoboztatta a cár, őt magát száműzték, elméje elborult, hatévi betegség után halt meg 1906-ban. Zsana Plijevától, az Őszét Drámai Színház művésznőjétől tudom, hogy Koszta Hetagurov verseit eddig harminc nyelvre lefordították, s nekem utóbb szégyenkezve kellett felfedeznem, hogy Hetagurovnak mindössze három verse jelent meg magyarul, azok is az 1939-ben, Moszkvában kiadott Űj Hang című folyóiratban, amelyben egyébként Lukács György, Gábor Andor és Balázs Béla is publikált. Hadd idézzem itt e folyóiratból Hetagurov híres „Altatójá”-nak néhány sorát: „Anyád karja ringat láevan, / Holdvilágos éjszakában / Édesen pihenj te, / Tente, baba, tente. — Életünk pokolnál szörnyebb / Szegény apád mennyit görnyedt, / Belehalt sorsunkba, / Megölte a munka. — Neked is, mint az apádnak / Rongyos bocskor töri lábad, / Más lesz gazdag, nem te, / Tente, baba, tente”.

Persze nem Zsana Plijeva volt az egyetlen, aki Heta- gurovról beszélt nekem, és nemcsak Hetagurovról, hanem sek más híres emberről: tudósról, balett-táncosról, sarkkutatóról, sebészről ej tét. tek szót büszkén mindazok, akikkel oszétföldön összehozott a sors. Veronika Duda- rováról, a nagy szimfonikus zenekart vezénylő karmesternőről például különösen sokat hallottam, aki méltán világhírű ugyan, csak éppen azt nem tudja róla a világ, hogy őszét. Tisztára véletlen, de Zsana Plijeva is nagyon híres ember rokona: Plijev tábornok, a Szovjetunió kétszeres hőse és Lengyelország hőse az unokabátyja volt. Az viszont valószínűleg nem véletlen, hogy a második világháborúban harcoló tábornokok közül nem kevesebbet, mint hetvenet a parányi oszétföld adott a szovjet hazának. És talán az sem véletlen, hogy éppen itt, Oszétiában, nevezetesen a tatárdúlás óta a „véres víz” nevet viselő folyócska, a Gizeldon határában állították meg a Mozdak felől előretörő, a bakui olajra szomjas, . és a Kaukázuson át Indiába igyekvő fasiszta

merő oklevelének és érdemrendjének birtokosa. Kiváló műfordító. 1976-ban Helsinkiben jelent meg Kalevala fordítása, melynek 1980-as kiadása nívódíjat kapott.

Mondhatná az olvasó: sok beszédnek sok az alja. Ideje a kiállításról véleményt mondanunk. Am ha a gazdag anyagon végigtekintenénk, csak úgy, Rácz István életének ismerete nélkül, bizonyára hamis képet kapnánk.

A kiállítás második részében a finn művészet keresztmetszetét adják képei, s albumai, melyek nagy részének szövegét is ő írta. „A finn művészet aranykora 1860—1930”, „Finnországi reneszánsz és barokk művészet”, „Finn népművészet”, „A finn rokokó művészet”

és sorolhatnánk a feldolgozott témák sorát, melyekhez hozzáértőn, fáradságot, s időt nem kímélve gyűjtötte múzeumról, múzeumra járva az illusztrációkat.

A nagyszentmiklósi kincsről két kiadványt, műfordításaiból pedig jó néhányat rejtenek a vitrinek. Különösen érdekes a Kalevala 1976- os kiadása, melyből 200 példányt saját költségén adott ki Rácz István. S látható itt a múlt évi, nívódíjas Kalevala is.

Sorolhatnánk tovább a kiállítás érdekességeit, ám talán ennyi is elég annak bizonyítására, hogy egy európai műveltségű alkotó, s egyben egy zseniális fotóművész átfogó életművével állunk szemben. w 4

Képek a Tarhoson töltött időszakból

Fotó: Veress Erzsi

hadakat. Gizel falu mellett Szanakojev szobrász műve, egy 1975-ben avatott, versihlette emlékmű őrzi a „dar- vakká változott” őszét Gaz- danov fivérek emlékét, akik közül az első itt, Oszétiában, a hetedik Berlinben esett el. A verset Raszul Gamzatov, avar nyelven író. dagesztáni költő alkotta, akinek, ha * ez a verse nem is, de néhány szép nyolcsorosa, Weöres Sándor fordításában 1963-ban magyarul is megjelent, mégpedig abból az alkalomból, hogy Gamzatov — Szamuil Marsakkal és Dzsin- gisz Ajtmatovval együtt — Lenin-díjat kapott.

S ha- már a hősöknél tartok, egy adósságomat kell még törlesztenem. Vendégül látott Béla Jekati. az Őszét Állami Egyetem tanszékvezető docense, a történelem- tudományok kandidátusa, aki a lelkemre kötötte, hogy el ne felejtsem megemlíteni egy másik hős nevét. Megígértem. annál is inkább, mert Hadzsi Umar Mamszurov

A „darvakká változott” hét Gazdanov fivér emlékműve Gizel falu szomszédságában

neve ismert: róla, Hemingway barátjáról Ehrenburg is írt, csak éppen törökként említette, holott Mamszurov oszétföld szülötteként áldozta a Szovjetunióért az életét. Az igazat megvallva, nem sokat beszéltünk róla Béla Jekati asztalánál, s talán mert már á pezsgőnél ■ tartottunk, talán mert Oszétiában így szokás, vendéglátóm színésznő barátnője, Zsana Plijeva hirtelen az ízig-vérig orosz Jeszenyin keleties Perzsa motívumaiból idézett valamit. Az idézett sorokat már itthon, Rab Zsuzsa fordításában találtam meg: „Élj. ha élsz! Csókolj nagyon, ha csókolsz! / Arany hold alatt gyönyört szakíts, / Ha meg holtak árnyainak hódolsz, / Élőt azzal meg ne háboríts”.

Aczél Gábor

(Következik: 2. Az alán kapun át)

MAI MŰSOR

KOSSUTH RÁDIÓ

8.25: Világablak.

8.54: Olvasólámpa.

9.04: Nóták.

9.41: Kis magyar néprajz.

10.05: Sirius kapitány veszélyben

10.35: Válaszolunk hallgatóinknak.

10.50: A Budapesti Közlekedési Vállalat koncertfúvós-zene- kara játszik.

11.02: Romantikus muzsika.

12.35: Ezt láttam... Hegyhát- szentjakabon.

12.55: Operaslágerek.

13.25: Dzsesszmelódiák.

14.10: Kárpáti rapszódia.

15.10: Haydn: D-dúr szimfónia.

15.38: Külföldről érkezett.

16.10: Kritikusok fóruma.

16.20: Bemutatjuk új felvételeinket.

16.50: Filmzene.

17.07: A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén.

17.37: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének

népi zenekara játszik.

19.15: „Szép vagy, Alföld...”

20.25: Világhírű zongoraművé21.36: Régi híres énekesek műsorából.

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Csenki Imre madrigálokat vezényel.

23.07: A Lipcsei Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye.

0.10: Szörényi Szabolcs táncdalaiból.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Jan Kiepura Stolz filmdalokat énekel.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.33: Idősebbek hullámhosszán.

9.28: A 04, 05, 07 jelenti.

10.00: Zenedélelőtt.

11.33: A Szabó család.

12.03: Énekszóval, muzsikával.

12.33: Tánczenei koktél.

13.30: Labirintus.

14.00: Kettőtől négyig . ..

16.00: Kötődésem a tájhoz.

16.40: Fiataloknak!

17.30: ötödik sebesség,

18.33: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai.

18.55: Világtörténelem a hangversenyteremben.

19.25: Bojtár László népdalfeldolgozásaiból.

19.45: A beat kedvelőinek.

20.33: Kíváncsiak Klubja.

21.23: Fehér Sándor népi zenekara játszik.

21.43: A Rádió Dalszínháza. Igazolatlan éjszaka.

23.15: Lengyel dzsesszpanoráma.

Hl. MŰSOR

9.00: Zenei ünnepségek Újvidéken.

9.31: Leonyid Kogan és Kari Richter Bach-felvételeiből.

10.09: Magyar művészek operafelvételeiből.

11.05: A Dunánál.

11.30: A Beatles együttes összes felvételei.

12.00: Zenekari muzsika.

13.07: A századelő irodalmának hetei.

13.27: A Juilliard vonósnégyes játszik.

14.49: Dallapiccola: Odüsszeusz.

16.55: öt földrész zenéje.

17.00: A zeneirodalom remekműveiből.

18.07: Dietrich Fischer-Dieskau Schumann-f elvételei.

19.05: Nagy siker volt!

20.15: Külföldi tudósoké a szó.

20J10: Töltsön egy órát kedvenceivel.

21.30: A századelő irodalmának hetei.

22.00: Magyar zeneszerzők.

SZOLNOKISTŰDIÓ

17.00: Hírek.

17.05: Két dal, egy előadó. Az Uriah Heep együWes énekel.

17.15: Noteszlap.

17.20: Andor Éva operett- és dépdalf elvételeiből.

17.30: Zenés autóstop. Közlekedési magazin. Szerkesztő: Vágási Kálmán.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: örökzöld melódiák. •

18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes.

BUDAPEST, I. MŰSOR

9.00: Tévétorna, (ism.)

9.05: Csak gyerekeknek!

Mindent tudni akarok, (ism.)

Prokoul úr, a feltaláló, (ism., f.-f.)

9.25: Delta, (ism.)

9.50: Különös hajótöröttek.

(ism.)

11.20: Reflektorfényben, (ism.)

16.30: Hírek, (f.-f.)

16.35: Testünk, (ism.)

17.00: Reklám, (f.-f.)

17.05: „Életet az éveknek.”

(f.-f.)

17.35: A Lengyel Népköztársaság nemzeti ünnepén.

17.55: III. magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivál.

18.55: Reklám, (f.-f.)

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Isten után az első. (f.-f.) 21.35: Ki járt jobban? (f.-f.) 22.00: Bayanihan táncegyüttes a Fülöp-szigetekről.

22.35: Tv-híradó 3.

22.45: Tv-tükör. (f.-f.)

22.50: Universiade 1981.

II. MŰSOR

20.01: Fesztivál a Duna mentén. 21.05: Tv-híradó 2.

21.25: Zalai Szarvasok.

21.55: Reklám, (f.-f.)

22.05: Parabola, (ism.)

BUKAREST

17.00: Universiade. (Férfi szertorna, úszás, atlétika.)

20.00: Tv-híradó.

20.20: Universiade.

20.45: Gazdasági figyelő.

21.05: A lengyel televízió estje „A szerelem jogán”. Lengyel játékfilm.

22.40: Tv-hiradó.

23.00: Az Universiade eseményei

BELGRAD, L MŰSOR

17.10: Tv-napló.

18.05: Tv-naptár.

18.15: Szézám utca.

18.45: Látogatás Drvarban.

19.15: Rajzfilm.

19.27: Ma este.

20.00: Nyári hangverseny.

21.15: Válogatás szerdán.

II. MŰSOR

19.00: Barátom, a ló.

19.27: Ma este.

20.00: Szerbia színházai.

21.25: Huszonnégy óra.

21.30: Kamionosok. (ism.)

22.30: Irodalmi klub.

MOZI

Békési Bástya: Arnyékbokszoló Békéscsabai Szabadság: Mindéi előadáson: Kóma. Békéscsaba Terv: fél 6 órakor: A nagy zsák mány, fél 8 órakor: A biztosai ölő Sárkány Lady. Gyulai Erkel Dráma a vadászaton. Gyulai Pe tőíi: Ilyenek voltunk. Orosház Partizán: Nevem: Senki