Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-03 / 154. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 11 MEGYEI TANáCS LAPJA 1981. JÚLIUS 3., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM Lázár György felszólalása Megkezdődött a KGST XXXV. ülésszaka Csütörtökön délelőtt Szófiában, a nemzeti művelődési palotában ünnepélyesen megnyitották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszakát. A magyar küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke vezeti. A szovjet küldöttség vezetője Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök. A KGST és Jugoszlávia megállapodása alapján az ülésszakon jugoszláv küldöttség is részt vesz. A tanácskozáson megfigyelővel képviselteti magát az Afgán Demokratikus Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a Szocialista Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság. Kádár János befejezte borsodi látogatását Hz aratásnál szigorú munkavédelmi ellenőrzések A bolgár minisztertanács elnökének beszéde után a résztvevők elfogadták' az ülésszak napirendjét. Ezen a következő főbb pontok szerepelnek : — A komplex program teljesítésének menete, valamint a KGST-tagállamok együttműködése további elmélyítésének és tökéletesítésének feladatai a 80-as évek1- re. — A végrehajtó bizottság beszámolója a KGST tevékenységéről a tanács XXXIV. és XXXV. ülésszaka között. — A KGST-tagállamok 1981—1985. évi népgazdasági tervdokumentációja és a tagállamok sokoldalú integrációs intézkedéseire vonatkozó egyeztetett terv tervezete. — A tudományos-műszaki együttműködés további tökéletesítése. — A XXXVI. ülésszak előkészítése, előzetes napirendje. A napirenden szereplő kérdések megtárgyalása során az első- felszólaló Lázár György, a Minisztertanács elnöke volt. Igazságunk és erőnk tudatában Bevezetőjében tolmácsolta az MSZMP KB-nak és a Magyar Népköztársaság kormányának az ülésszak résztvevőihez intézett üdvözletér, majd így folytatta: — Egyetlen tárgyilagosan gondolkozó ember előtt sem lehet kétséges, hogy a szocialista országok népei békét akarnak, hogy a határozatok, amelyeket pártjaink kongresszusai elfogadtak, a béke és a társadalmi haladás programjai. Közös véleményünket és békeakaratun- ket fejezi ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjeihez és népeihez intézett legutóbbi felhívása is. Mindennek tükrében még szembeötlőbb, hogy a tőkés országok szélsőségesen reakciós körei a fegyverkezési hajsza mértéktelen fokozásával, a Szovjetunió és a szocialista országok elleni kirohanásokkal, a haladó mozgalmak megrágalmazásá- val arra tesznek kísérletet, hogy lerombolják az enyhülés éveiben elért eredményeket, visszaszerezzék elvesztett pozícióikat. Igazságunk és erőnk tudatában meg vagyunk győződve, hogy a világ haladó erőivel összefogva sikerül gátat vetni e felelőtlen és veszélyes próbálkozásoknak. Programunk feszes Intézkedéseink nyomán és nagy erőfeszítések árán 1978 óta a külkereskedelmi mérleg hiánya lényegesen csökkent, de az egyensúly tartós biztosításához még több év megfeszített munkájára van szükség. Pártunk 1980 márciusában megtartott XII. kongresszusa jóváhagyta és megerősítette az 1978-ban kialakított gazdaságpolitika irányvonalát. Ennek megfelelően az 1981— 1985. évekre szóló hatodik ötéves tervünk is az intenzív fejlődési szakasz követelményeit állította előtérbe. Ebből adódik tervünknek az a karaktere, hogy viszonylag mérsékelt — évi 2-3 százalék — növekedést irányoz elő, de szigorú minőségi követelményeket támaszt. Programunk feszes és szigorú. Nemcsak azért, mert az intenzív fejlődési szakasz követelményei önmagukban véve is szigorúak, hanem azért is, mert miközben a dolgozóktól az élet minden területén jobb minőségű munkát és nagyobb teljesítményt kérünk, ennek ellenében nem ígérhetünk többet, mint Ifogy megőrizzük és megszilárdítjuk a már elért életszínvonalat, és megteremtjük egy későbbi gyorsabb fejlődés lehetőségét. Számolunk vele, hogy nehéz évek várnak ránk, mégis bizakodók vagyunk, mert tervünk végrehajtásához a legfőbb feltétel adott. Közös erőfeszítéseink eredményesek Az eredmények a tények erejével bizonyítják, hogy az 1971-ben elfogadott komplex program gyakorlati megvalósítása elmélyítette a tagállamok egymás közötti gazdasági kapcsolatait, és fontos szerepet, tölt be nemzeti terveink megalapozásában. Lényegesen megerősödött a szocialista közösség gazdasági potenciálja, ugyanakkor országaink többségében kimerültek, vagy legalábbis erősen megcsappantak az ex- tenzív fejlődés forrásai. Előtérbe kerültek az intenzív szakasz követelményei. A komplex program jóváhagyása óta eltelt tíz év eredményei — a tőkés gazdasági válság tükrében — még világosabbá teszik, még inkább igazolják, milyen hatalmas erőt jelent szocialista gazdaságaink számára, s milyen vonzó példát mutat a világnak a KGST keretében folytatott gazdasági együttműködés. Bejelentem, hogy az ülésszakra beterjesztett határozattervezet a további munkához, véleményünk szerint, jó alap, s azt a vita tanulságainak felhasználásával együtt készek vagyunk támogatni. Csütörtökön Leninváros- ban folytatódott Kádár Já- dos Borsod megyei látogatása. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárát délelőtt ünnepélyesen fogadták a Tiszai Vegyi Kombinátban. A leninvárosi pártbizottság első titkára és a kombinát vezérigazgatója tájékoztatta a város életéről, a nagyüzem munkájáról, terveiről. A ma 22 ezer lakosú délborsodi város, a hajdani Ti- szaszederkény a magyar— szovjet barátság és a sokoldaaz is bizonyít, hogy a karbantartók is számítógépekkel dolgoznak. Biró Tivadar, a tiszai erőmű Alkotmány Szocialista Brigádjának vezetője arról tájékoztatta a Központi Bizottság első titkárát, hogy a nyomasztó energiagondok természetesen őket is jobb gazdálkodásra ösztönzik. Bori Imre, a munkaügyi gyárgondnokság alapszervezeti párttitkára személyes emlékként idézte: mindig hitte, hogy megéri az időt, amikor az ember gondolkodMegerősített munkavédelmi őrjáratok ellenőrzik az aratásoknál a balesetvédelmi előírások betartását és a betakarításban részt vevők szociális ellátását. Már a munkakampány megkezdése előtt felhívták az üzemek figyelmét a dolgozók egészségét szolgáló rendszabályok szigorú végrehajtására és az ellenőrzés megszervezésére. Jelenleg mintegy háromszáz munkavédelmi ellenőr járja az országban az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek aratási munkahelyeit. Első alkalommal az idén a megyei tanácsok mezőgazda- sági szakigazgatási szervei is részt vesznek ebben a munkában, s elsősorban a termelőszövetkezeteknél ügyelnek a megfelelő munkakörülmények biztosítására, a balesetek megelőzésére. A tapasztalat szerint a mezőgazdasági üzemek körültekintőbben jártak el a munkavédelmi előírások betartásánál. Jórészt ennek tulajdonítható. hogy az elmúlt években az aratásoknál 15— 20 százalékkal csökkent a balesetek száma. Gond, hogy sok esetben a kombájnosok nem tartják be az előírt négyórás munkaciklust, ritkábban váltják egymást, s a fáradtság ebben a melegben különösen növeli a balesetveszélyt. Mind kiterjedtebb és színvonalasabb a dolgozókról való szociális gondoskodás e nagy munkák idején is. Egyre általánosabb a szociális kocsik használata. Zuhanyozóvá, étkezővé átalakított pótkocsikat gördítenek az éppen soron levő tábla szélére a tisztálkodás és a kulturált étkezés feltételeinek megteremtésére. Kádár János megtekintette Leninvárost (Telefotó) lú gazdasági együttműködés jelképeként 1970-ben a Le- ninváros nevet vette fel. A városban — mint elmondták — kiegyensúlyozott a politikai légkör. Az emberek jó közérzetéhez az is hozzájárul, hogy stabilak a gazdasági alapok, kedvezőek a munka- és életkörülmények. A tájékoztatók után Kádár János gyárlátogatásra indult. Az olefinműben először a patikatisztaságú központi vezérlőtermet tekintette meg. A termelés-szállítás minden fázisát „figyelő” műszerek egyik kezelőjének, Kömőczi Istvánnak — akinek 1962 óta a TVK az első munkahelye — kézfogással kívánt Kádár János további sikereket felelősségteljes munkájában. A műanyaggyár volt a séta következő állomása. Itt évente körülbelül 70 ezer tonna műanyag termék készül. Alkalmi termékbemutató is kapcsolódott ehhez a gyári programhoz, amelynek' végén Kádár János elismeréssel nyilatkozott a kiállított termékekről. Továbbhaladva elbeszélgetett Kapitány Bé- láné és Marek Jolán fiatal gépkezelő szakmunkásokkal is, majd a műanyagzsinór- gyártás technológiájával ismerkedett. Jóllehet a gyár még sok látnivalót tartogatott, innen a központi irodaház tanácstermébe indultak, ahol Kádár Jánost beszélgetésre várták a gyár szocialista brigádvezetői, pártalapszerveze- ti titkárok, valamit a Tiszai Kőolajipari Vállalat és a Tiszai Erőmű Vállalat kollektíváit képviselő munkások. A kötetlen beszélgetés, eszmecsere során Huszár András, a karbantartó gyáregység pártalapszervezetének titkára alig titkolt büszkeséggel mondotta el: a TVK igen modern nagyüzem, amelyet va dolgozhat, és munkája alapján ítélik meg. Most így élünk, s ebből már nem engedünk. Ezenkívül még sokan mondták el véleményüket. Nemcsak az elhangzottakra válaszolandó, mintegy a látogatást is összegezve leért szót ezután Kádár János. (Folytatás a 3. oldalon) Az enyhülést fenn kell tartani A szovjet vezetők a béke megőrzéséről, leszerelési szándékairól és tárgyalási készségükről beszélve őszintén is gondolják, e törekvéseiket — jelentette ki Willy Brandt, az SPD elnöke csütörtöki moszkvai sajtóértekezletén. Hangsúlyozta azt a mindkét fél által vallott nézetet, amely szerint az enyhülés folyamatát fenn kell tartani, s ennek érdekében a leszerelés irányában konkrét lépéseket kell tenni. Brandt egy kérdésre válaszolva kijelentette: a szovjet részről most elhangzottak közül a legjelentősebbnek a tárgyalási készségről mondottakat tartja. Brandt s az SPD elnökhelyettese, Hans-Jürgen Wischnewski egyúttal körvonalazta a nyugatnémet szociáldemokraták álláspontját. A leszerelésről egyébként — mondta Wischnewski — nem csupán beszélni kell. meg kell például akadályozni a harmadik világba irányuló fegyverexportot. Időhúzás nélkül kell tárgyalásokat kezdeni. A szovjet javaslatok, ezen belül a moratórium tekintetében Brandt, „újonnan kapott információkról” beszélt, amelyek birtokában a moratórium kérdését Bonn ismét megvitatja majd. Az enyhüléssel kapcsolatos teendők Brandt szerint úgy foglalhatók össze, hogy folytatni kell, amit „a hetvenes években elkezdtünk”. Az akkor kötött szerződések nem vesztették jelentőségüket, de többet is „ki lehetne hozni” belőlük. Elengedhetetlen, hogy az enyhülési folyamatba biztonsági elemeket építsünk, s ezáltal megakadályozzuk a fegyverkezés ellenőrizhetetlenné válását — mondotta. Brandt megismételte, amit már pohárköszöntőjében is hangsúlyozott: nem szabad soká várakoztatni a világot az amerikai és a szovjet vezető találkozójával. Szólt arról is, hogy a megbeszéléseken számos kérdésben eltérők voltak a nézetek. ami teljesen érthető. A maga részéről nem is azonosul az utóbbi időszak minden szovjet külpolitikai intézkedésével, ami egyébként nem is várható el. Arról meggyőződött: a szovjet vezetők, személy szerint Leo- nyid Brezsnyev nagy felelősséget érez. s ennek tudatában jár el korunk nagy kérdéseivel kapcsolatban. Lengyelországgal kapcsolatban Brandt — egy kérdésre válaszolva — kifejtette, hogy a szovjet értékelést meghallgatva „különösebb aggodalom nélkül” utazik haza. Mint hozzáfűzte, a maga részéről érthetőnek tartja, hogy a lengyelországi események bizonyos vonásai bírálatot váltanak ki szovjet részről. Egy Afganisztánnal kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Brandt elmondta, hogy a megbeszéléseken e téma is szóba került. A hallottak alapján az a meggyőződése, hogy a Szovjetunió előnyben részesíti a politikai rendezést. Szólt arról is, hogy tárgyalásai alapján jó lehetőséget lát az NSZK és a Szovjetunió közötti kapcsolatok további kedvező alakulására. E tekintetben — mondotta — az NSZK-ban sokat várnak Leonyid Brezsnyev ősszel sorra kerülő bonni látogatásától. Willy Brandt, aki hétfőn érkezett a szovjet fővárosba, Leonyid Brezsnyevvel, valamint az SZKP más vezetői- val a nemzetközi helyzet legidőszerűbb kérdéseiről, a béke és a leszerelés témaköréről folytatott eszmecserét, csütörtökön hazautazott. Időtöltés szünidőben... Fotó: Gál Edit
