Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS 11 MEGYEI TANáCS LAPJA 1981. JÚLIUS 3., PÉNTEK Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 154. SZÁM Lázár György felszólalása Megkezdődött a KGST XXXV. ülésszaka Csütörtökön délelőtt Szófiában, a nemzeti művelődési palotában ünnepélyesen megnyitották a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszakát. A magyar küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke ve­zeti. A szovjet küldöttség vezetője Nyikolaj Tyihonov miniszterelnök. A KGST és Jugoszlávia megállapodása alapján az ülésszakon jugoszláv küldöttség is részt vesz. A tanácskozáson megfigyelővel képviselteti magát az Afgán Demokratikus Köztársaság, az Angolai Népi Köz­társaság, a Szocialista Etiópia, a Jemeni Népi Demok­ratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság. Kádár János befejezte borsodi látogatását Hz aratásnál szigorú munkavédelmi ellenőrzések A bolgár minisztertanács elnökének beszéde után a résztvevők elfogadták' az ülésszak napirendjét. Ezen a következő főbb pontok sze­repelnek : — A komplex program teljesítésének menete, vala­mint a KGST-tagállamok együttműködése további el­mélyítésének és tökéletesíté­sének feladatai a 80-as évek1- re. — A végrehajtó bizottság beszámolója a KGST tevé­kenységéről a tanács XXXIV. és XXXV. ülésszaka között. — A KGST-tagállamok 1981—1985. évi népgazdasági tervdokumentációja és a tagállamok sokoldalú integ­rációs intézkedéseire vonat­kozó egyeztetett terv terve­zete. — A tudományos-műszaki együttműködés további töké­letesítése. — A XXXVI. ülésszak előkészítése, előzetes napi­rendje. A napirenden szereplő kérdések megtárgyalása so­rán az első- felszólaló Lázár György, a Minisztertanács elnöke volt. Igazságunk és erőnk tudatában Bevezetőjében tolmácsolta az MSZMP KB-nak és a Ma­gyar Népköztársaság kormá­nyának az ülésszak résztve­vőihez intézett üdvözletér, majd így folytatta: — Egyetlen tárgyilagosan gondolkozó ember előtt sem lehet kétséges, hogy a szo­cialista országok népei bé­két akarnak, hogy a határo­zatok, amelyeket pártjaink kongresszusai elfogadtak, a béke és a társadalmi hala­dás programjai. Közös véle­ményünket és békeakaratun- ket fejezi ki a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjeihez és né­peihez intézett legutóbbi fel­hívása is. Mindennek tükré­ben még szembeötlőbb, hogy a tőkés országok szélsősége­sen reakciós körei a fegyver­kezési hajsza mértéktelen fokozásával, a Szovjetunió és a szocialista országok elleni kirohanásokkal, a haladó mozgalmak megrágalmazásá- val arra tesznek kísérletet, hogy lerombolják az enyhü­lés éveiben elért eredménye­ket, visszaszerezzék elvesz­tett pozícióikat. Igazságunk és erőnk tudatában meg va­gyunk győződve, hogy a vi­lág haladó erőivel összefog­va sikerül gátat vetni e fe­lelőtlen és veszélyes próbál­kozásoknak. Programunk feszes Intézkedéseink nyomán és nagy erőfeszítések árán 1978 óta a külkereskedelmi mér­leg hiánya lényegesen csök­kent, de az egyensúly tartós biztosításához még több év megfeszített munkájára van szükség. Pártunk 1980 márciusában megtartott XII. kongresszusa jóváhagyta és megerősítette az 1978-ban kialakított gaz­daságpolitika irányvonalát. Ennek megfelelően az 1981— 1985. évekre szóló hatodik ötéves tervünk is az inten­zív fejlődési szakasz köve­telményeit állította előtérbe. Ebből adódik tervünknek az a karaktere, hogy viszonylag mérsékelt — évi 2-3 száza­lék — növekedést irányoz elő, de szigorú minőségi kö­vetelményeket támaszt. Programunk feszes és szi­gorú. Nemcsak azért, mert az intenzív fejlődési szakasz követelményei önmagukban véve is szigorúak, hanem azért is, mert miközben a dolgozóktól az élet minden területén jobb minőségű munkát és nagyobb teljesít­ményt kérünk, ennek ellené­ben nem ígérhetünk többet, mint Ifogy megőrizzük és megszilárdítjuk a már el­ért életszínvonalat, és meg­teremtjük egy későbbi gyor­sabb fejlődés lehetőségét. Számolunk vele, hogy nehéz évek várnak ránk, mégis bi­zakodók vagyunk, mert ter­vünk végrehajtásához a leg­főbb feltétel adott. Közös erőfeszítéseink eredményesek Az eredmények a tények erejével bizonyítják, hogy az 1971-ben elfogadott komp­lex program gyakorlati megvalósítása elmélyítette a tagállamok egymás közötti gazdasági kapcsolatait, és fontos szerepet, tölt be nem­zeti terveink megalapozásá­ban. Lényegesen megerősödött a szocialista közösség gazdasá­gi potenciálja, ugyanakkor országaink többségében ki­merültek, vagy legalábbis erősen megcsappantak az ex- tenzív fejlődés forrásai. Elő­térbe kerültek az intenzív szakasz követelményei. A komplex program jóvá­hagyása óta eltelt tíz év eredményei — a tőkés gaz­dasági válság tükrében — még világosabbá teszik, még inkább igazolják, milyen ha­talmas erőt jelent szocialis­ta gazdaságaink számára, s milyen vonzó példát mutat a világnak a KGST keretében folytatott gazdasági együtt­működés. Bejelentem, hogy az ülés­szakra beterjesztett határo­zattervezet a további mun­kához, véleményünk szerint, jó alap, s azt a vita tanul­ságainak felhasználásával együtt készek vagyunk tá­mogatni. Csütörtökön Leninváros- ban folytatódott Kádár Já- dos Borsod megyei látogatá­sa. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkárát délelőtt ünnepélyesen fogadták a Tiszai Vegyi Kombinátban. A leninvárosi pártbizottság első titkára és a kombinát vezérigazgatója tájékoztatta a város életéről, a nagyüzem munkájáról, terveiről. A ma 22 ezer lakosú dél­borsodi város, a hajdani Ti- szaszederkény a magyar— szovjet barátság és a sokolda­az is bizonyít, hogy a kar­bantartók is számítógépek­kel dolgoznak. Biró Tivadar, a tiszai erőmű Alkotmány Szocialista Brigádjának ve­zetője arról tájékoztatta a Központi Bizottság első tit­kárát, hogy a nyomasztó energiagondok természetesen őket is jobb gazdálkodásra ösztönzik. Bori Imre, a munkaügyi gyárgondnokság alapszerve­zeti párttitkára személyes emlékként idézte: mindig hitte, hogy megéri az időt, amikor az ember gondolkod­Megerősített munkavédel­mi őrjáratok ellenőrzik az aratásoknál a balesetvédel­mi előírások betartását és a betakarításban részt vevők szociális ellátását. Már a munkakampány megkezdése előtt felhívták az üzemek fi­gyelmét a dolgozók egészsé­gét szolgáló rendszabályok szigorú végrehajtására és az ellenőrzés megszervezésére. Jelenleg mintegy három­száz munkavédelmi ellenőr járja az országban az állami gazdaságok, termelőszövetke­zetek aratási munkahelyeit. Első alkalommal az idén a megyei tanácsok mezőgazda- sági szakigazgatási szervei is részt vesznek ebben a mun­kában, s elsősorban a terme­lőszövetkezeteknél ügyelnek a megfelelő munkakörülmé­nyek biztosítására, a balese­tek megelőzésére. A tapasztalat szerint a me­zőgazdasági üzemek körül­tekintőbben jártak el a mun­kavédelmi előírások betartá­sánál. Jórészt ennek tulaj­donítható. hogy az elmúlt években az aratásoknál 15— 20 százalékkal csökkent a balesetek száma. Gond, hogy sok esetben a kombájnosok nem tartják be az előírt négyórás munkaciklust, rit­kábban váltják egymást, s a fáradtság ebben a meleg­ben különösen növeli a bal­esetveszélyt. Mind kiterjedtebb és szín­vonalasabb a dolgozókról va­ló szociális gondoskodás e nagy munkák idején is. Egy­re általánosabb a szociális kocsik használata. Zuhanyo­zóvá, étkezővé átalakított pótkocsikat gördítenek az éppen soron levő tábla szé­lére a tisztálkodás és a kul­turált étkezés feltételeinek megteremtésére. Kádár János megtekintette Leninvárost (Telefotó) lú gazdasági együttműködés jelképeként 1970-ben a Le- ninváros nevet vette fel. A városban — mint elmondták — kiegyensúlyozott a politi­kai légkör. Az emberek jó közérzetéhez az is hozzájárul, hogy stabilak a gazdasági alapok, kedvezőek a munka- és életkörülmények. A tájékoztatók után Kádár János gyárlátogatásra indult. Az olefinműben először a patikatisztaságú központi ve­zérlőtermet tekintette meg. A termelés-szállítás minden fá­zisát „figyelő” műszerek egyik kezelőjének, Kömőczi Istvánnak — akinek 1962 óta a TVK az első mun­kahelye — kézfogással kívánt Kádár János további sikere­ket felelősségteljes munká­jában. A műanyaggyár volt a séta következő állomása. Itt éven­te körülbelül 70 ezer tonna műanyag termék készül. Al­kalmi termékbemutató is kapcsolódott ehhez a gyári programhoz, amelynek' vé­gén Kádár János elismerés­sel nyilatkozott a kiállított termékekről. Továbbhaladva elbeszélgetett Kapitány Bé- láné és Marek Jolán fiatal gépkezelő szakmunkásokkal is, majd a műanyagzsinór- gyártás technológiájával is­merkedett. Jóllehet a gyár még sok látnivalót tartogatott, innen a központi irodaház tanács­termébe indultak, ahol Ká­dár Jánost beszélgetésre vár­ták a gyár szocialista bri­gádvezetői, pártalapszerveze- ti titkárok, valamit a Tiszai Kőolajipari Vállalat és a Ti­szai Erőmű Vállalat kollek­tíváit képviselő munkások. A kötetlen beszélgetés, esz­mecsere során Huszár And­rás, a karbantartó gyáregy­ség pártalapszervezetének tit­kára alig titkolt büszkeség­gel mondotta el: a TVK igen modern nagyüzem, amelyet va dolgozhat, és munkája alapján ítélik meg. Most így élünk, s ebből már nem en­gedünk. Ezenkívül még sokan mondták el véleményüket. Nemcsak az elhangzottak­ra válaszolandó, mintegy a látogatást is összegezve leért szót ezután Kádár János. (Folytatás a 3. oldalon) Az enyhülést fenn kell tartani A szovjet vezetők a béke megőrzéséről, leszerelési szándékairól és tárgyalási készségükről beszélve őszin­tén is gondolják, e törekvé­seiket — jelentette ki Willy Brandt, az SPD elnöke csü­törtöki moszkvai sajtóérte­kezletén. Hangsúlyozta azt a mindkét fél által vallott né­zetet, amely szerint az eny­hülés folyamatát fenn kell tartani, s ennek érdekében a leszerelés irányában konk­rét lépéseket kell tenni. Brandt egy kérdésre vá­laszolva kijelentette: a szov­jet részről most elhangzot­tak közül a legjelentősebb­nek a tárgyalási készségről mondottakat tartja. Brandt s az SPD elnökhelyettese, Hans-Jürgen Wischnewski egyúttal körvonalazta a nyu­gatnémet szociáldemokraták álláspontját. A leszerelésről egyébként — mondta Wisch­newski — nem csupán be­szélni kell. meg kell például akadályozni a harmadik vi­lágba irányuló fegyverexpor­tot. Időhúzás nélkül kell tár­gyalásokat kezdeni. A szovjet javaslatok, ezen belül a moratórium tekinte­tében Brandt, „újonnan ka­pott információkról” beszélt, amelyek birtokában a mora­tórium kérdését Bonn ismét megvitatja majd. Az enyhüléssel kapcsola­tos teendők Brandt szerint úgy foglalhatók össze, hogy folytatni kell, amit „a het­venes években elkezdtünk”. Az akkor kötött szerződések nem vesztették jelentőségü­ket, de többet is „ki lehetne hozni” belőlük. Elengedhe­tetlen, hogy az enyhülési fo­lyamatba biztonsági eleme­ket építsünk, s ezáltal meg­akadályozzuk a fegyverkezés ellenőrizhetetlenné válását — mondotta. Brandt megismé­telte, amit már pohárköszön­tőjében is hangsúlyozott: nem szabad soká várakoztat­ni a világot az amerikai és a szovjet vezető találkozó­jával. Szólt arról is, hogy a megbeszéléseken számos kér­désben eltérők voltak a né­zetek. ami teljesen érthető. A maga részéről nem is azo­nosul az utóbbi időszak min­den szovjet külpolitikai in­tézkedésével, ami egyébként nem is várható el. Arról meggyőződött: a szovjet ve­zetők, személy szerint Leo- nyid Brezsnyev nagy felelős­séget érez. s ennek tudatá­ban jár el korunk nagy kér­déseivel kapcsolatban. Lengyelországgal kapcso­latban Brandt — egy kérdés­re válaszolva — kifejtette, hogy a szovjet értékelést meghallgatva „különösebb aggodalom nélkül” utazik haza. Mint hozzáfűzte, a ma­ga részéről érthetőnek tart­ja, hogy a lengyelországi események bizonyos voná­sai bírálatot váltanak ki szovjet részről. Egy Afganisztánnal kap­csolatban feltett kérdésre válaszolva Brandt elmondta, hogy a megbeszéléseken e téma is szóba került. A hallottak alapján az a meg­győződése, hogy a Szovjet­unió előnyben részesíti a politikai rendezést. Szólt arról is, hogy tár­gyalásai alapján jó lehetősé­get lát az NSZK és a Szov­jetunió közötti kapcsolatok további kedvező alakulásá­ra. E tekintetben — mon­dotta — az NSZK-ban so­kat várnak Leonyid Brezs­nyev ősszel sorra kerülő bon­ni látogatásától. Willy Brandt, aki hétfőn érkezett a szovjet fővárosba, Leonyid Brezsnyevvel, vala­mint az SZKP más vezetői- val a nemzetközi helyzet leg­időszerűbb kérdéseiről, a bé­ke és a leszerelés témaköré­ről folytatott eszmecserét, csütörtökön hazautazott. Időtöltés szünidőben... Fotó: Gál Edit

Next

/
Thumbnails
Contents