Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-19 / 168. szám
1981. július 19., vasarnap a tejporgyári gázömlésről A figyelmetlenség mindig másokat is veszélyeztet Nemrég a meglepetés, sőt a döbbenet erejével hatott a hír: sérüléseket okozó am- móniaömlés volt a Gyulai Tejporgyárban. Ennek hallatára igyekeztünk utánajárni annak: mi, hogyan játszódott le azon a hétfő délutánon? Először Börzsey László főművezetőt kértük meg, beszéljen a történtekről: — A külső kivitelező cég már régóta javítja nálunk a nagy teljesítményű gépeket. Érthetetlen számunkra, hogy éppen ennek a jól dolgozó szakgárdának a hibájából következett be a baleset. A két szentesi szerelő a kompresszor javítása előtt elmulasztotta ellenőrizni és lezár* ni a szükséges szelepeket, s a hirtelen kiömlő ammóniagáztól sérüléseket szenvedtek. Ömlik a gáz! Az ammónia: színtelen, szúrós szagú, könnyezésre ingerlő gáz. Mivel párolgáskor sok hőt von el a környezetétől, kiválóan alkalmas hűtésre, s így többek között az élelmiszerek feldolgozásával, tárolásával foglalkozó ipari üzemek nagy előszeretettel hasznosítják. Ezzel a köny- nyen cseppfolyósítható, veszélyes vegyülettel igen körültekintően, s rendkívül nagyfokú óvatossággal kell bánni. Ugyanis: a bőrre kerülve súlyos fagyási, illetve égési sebeket okozhat, belélegezve pedig tüdővizenyőt idézhet elő. — Az volt a baj — folytatja Havas Péter, a kompresszorház csoportvezetője —, hogy a szentesi szakemberek nem megfelelő biztonsági körülmények’ között szereltek. Az utolsó csavarok behelyezésekor az egyik szelep kinyílt, és mintegy 10—12 atmoszféra nyomással 110 fok körüli ammóniagőz ömlött ki a légtérbe. A gázömlés pillanatában nem lehetett bemenni. Meg kellett várni, amíg a belső nyomás, a hőmérséklet csökkent. — Mennyi ideig tartott? — Körülbelül 30 percen át. Noha a tűzoltók is mindent megtettek, ám a nehéz körülmények miatt egy ideig ők sem tudtak eredményesen dolgozni. Az ott levő munkások is igyekeztek úrrá lenni a helyzeten. A kompresz- szorkezelő lezárt valamennyi olyan szelepet, amely a gázömlést csökkentette. Az viszont Börzsey László főművezető éberségének köszönhető, hogy azonnal áramtalanított. és ezzel elhárította a robbanásveszélyt. — Mi történt a sérültekkel? — Őket — mondja Kelemen József főművezető, Murov Sándor: „Aztán egy mély lélegzetet véve .. Fotó: Martin Gábor üzembiztonsági megbízott — a mentők azonnal kórházba vitték, ahol rajtuk kívül a mentésben részt vett embereket is megvizsgálták. A következő nap a súlyosan megsérült Katona Kiss Andrást a szentesi kórházba szállították, Tóth János villany- szerelő pedig már hazautazhatott. A lélekjelenlét Jóllehet, sikerült csökkenteni a gázömlést, de a veszély megszüntetéséhez az még kevés volt. Murov Sándor kompresszorkezelő azon a napon délután háromnegyed kettőre érkezett munkába. — Mit csinált, amikor megtudta a történteket? — Azonnal gázálarcot, és valamilyen tűzoltóruhát kaptam magamra. Aztán egy mély lélegzetet véve, itt a középső ajtón beszaladtam a kompresszorházba, ahol a kezelőszelepet elzártam. Noha a gázálarc is rajtam volt, mégis bevittek a kórházba. Az ellenőrzés után viszajöt- tem a gyárba, és háromnegyed háromkor már dolgoztam. .— Hogyan folytatódott a mentés? — fordulok ismét Börzsey László főművezetőhöz. — Az már a főszelep lezárása előtt szervezetten folyt. A sérültek a maguk lábán hagyták el a helyiséget. A többi épületből is lejöttek a dolgozók az udvarra. Mindenki tudta, mit kell ilyenkor csinálni. Mind a tmk- sok. mind a kompresszorkezelők az előírásoknak megfelelően jártak el. A raktárakból kiosztották a gázálarcokat, és azonnal hozzákezdtek a mentéshez. A helyreállítási munkák közben is hoztunk egykét biztonsági intézkedést, majd felmértük a károkat. — Nagy lett a kár? — Azt kell mondanom — feleli Havas Péter csoport- vezető —, hogy elenyésző. Mintegy 30 palacknyi ammónia ment ki a levegőbe. De volt elegendő készletünk, és így termeléskiesés nem volt. — Este háromnegyed hétre már helyreállt a rend — teszi hozzá Kelemen József —, de a biztonság kedvéért egykét gépkocsit a szomszéd vállalatokhoz átirányítottunk. Tudomásunk szerint a tejellátásban nem volt fennakadás ... Vizsgálat indult Az ügy ily módon rendben is lenne, de a felelősség egyértelműen nem tisztázott. Vannak, akik azt mondják, hogy a mentésben, valamint a szokásos kórházi vizsgálaton résztvevőket nem lehet üzemi balesetet szenvedett dolgozóknak tekinteni. Mi a véleménye erről Vágréti Lászlónak, az SZMT munkavédelmi felügyelőjének? — Nézze, meg tudom mutatni azt a rendelkezést, amelyből világosan kiderül: mi minősül tömeges üzemi balesetnek. A Gyulai Tejporgyári példánál maradva, az ammóniaömlést — az áramütéshez hasonlóan — annak kell tekinteni. A kórház nem véletlenül rendelt vissza kontrollra több gázsérülést szenvedett dolgozót. Előfordulhat, hogy csak két-három nap múlva jelentkezik részleges vizenyő. — Történt-e mulasztás? — Elöljáróban szeretném megjegyezni, hogy magam sem vagyok híve a merev módszereknek, a bürokratikus eljárásoknak. Itt viszont nem erről, hanem emberek életének, egészségének védelméről, s a közvagyon megóvásáról van szó! Éppen a megelőzés érdekében tartottam szükségesnek, hogy rendőrségi vizsgálatot indítványozzak: Ugyanis azon a napon több dolgozó sorozatos mulasztások miatt került közvetlen életveszélybe. A veszélyes anyagokkal üzemelő gépek, javítása, karbantartása esetén a legszigorúbban kell megtartani a műn kavédelmi előírásokat. Amikor a helyszínen jártam, nem találtam olyan iratot, vagy szerződést, amelyből kiderült volna: kinek a kötelessége ellátni e munkákkal kapcsolatos művezetést. Van ugyan egy több évre szóló karbantartási megállapodás, de még ennek záradékát sem tartották meg Ezenkívül a két szentesi dolgozónak villanyszerelő szakmája van. Feletteseiknek szaktanfolyamra kellett volna küldeniük őket. Vagyis, a baleset oka — szerintem — szakszerűtlenségre, pontatlanságra vezethető vissza — Mit mulasztottak el a szerelők? — Noha tudtak a láncról, a lakatról és a vakkarimákról, amelyekkel kétszeres, illetve háromszoros biztonsággal le lehetett volna zárni a rendszert, ám a szentesiek mégsem alkalmazták, tehát nem a szakmai követelmények szerint jártak el... A gyulai városi és járási rendőrkapitányság illetékes osztályvezetője megerősítette, hogy a vizsgálat eredményétől függ: elrendelik-e a nyomozást, vagy sem. * * * Egyébként az ammónia az egyiptomiak istenéről, Anionról kapta a nevét. Némi ma- líciával a baleset kapcsán azt mondhatnánk: nem ö haragudott meg, hanem az emberi felelőtlenség, hanyagság bosszúlta meg magát. Bukovinszky István Mit kell tudni az új útlevélrendeletről? Mint ismeretes, július 1- től tovább egyszerűsödött az egyes szocialista országokba utazás engedélyezése. A rendelet célja, hogy az állampolgárok ügyeinek intézését meggyorsítsák, mert a korábbitól eltérően kevesebb- szer kell az útleveleket érvényesíttetni. Az ezzel kapcsolatos tudnivalókról beszélgettünk Pacsika György, rendőr őrnaggyal, a megyei rendőrfőkapitányság illetékes osztályvezetőjével. — A rendelet alapján, az öt ablak szerint, magán- és szolgálati célból 5 évre szóló, többszöri érvényességű kiutazási engedélyt adunk öt szocialista országba: Csehszlovákiába, Bulgáriába, Lengyelországba, az NDK-ba és Romániába. — Hányszori utazásra van így mód? — Ezekbe az országokba az állampolgár a többszöri kiutazási engedéllyel annyiszor utazik, ahányszor akar. — Az utazáshoz új útlevelet kap-e az állampolgár, vagy a régit is lehet érvényesíttetni? — Aki nem rendelkezik piros útlevéllel, az a 250 forintos illetékbélyeg, 1 darab fénykép, és útlevélkérőlap benyújtásakor 5 évre szóló érvényességgel kap egy új útlevelet, amely tartalmazza a többszöri kiutazási engedélyt. Aki rendelkezik már piros útlevéllel és az útlevele érvényes és még fel nem használt ablaka van, azt kell használni; — le kell utazni — és csak ezt követően kaphat többszöri kiutazási engedélyt. Ameny- nyiben nem érvényes a piros útlevél, és az útlevél nem is hosszabbítható, de van benne érvényes kiutazási engedély — ablak —, ebben az esetben is új útlevelet adunk 250 forint értékű illetékbélyeg, 1 db fénykép, útlevélkérőlap ellenében, de az érvénytelen útlevélben levő ablakok elvesznek. — Mi történik akkor, ha lejárt az útlevél érvényességi ideje? — Amennyiben az útlevél érvényességi ideje lejárt, de az még meghosszabbítható, és fel nem használt kiutazási engedély van benne, azt érvénytelenítjük, és öt évre szóló többszöri kiutazási engedélyt adunk, és az útlevelet öt évre meghosszabbítjuk. Ebben az esetben 200 forintos illetékbélyegre és útlevélkérő lapra van szükség. Ha az útlevél érvényessége öt évnél rövidebb, még hosszabbítva nem volt. és a benne levő korábbi kiutazási engedélyeket felhasználták, akkor az útlevelet öt évre meghosszabbítjuk és öt évre szóló többszöri kiutazási engedélyt adunk. — Szolgálati utazásoknál hogyan változott meg az eljárás? — A szolgálati célú, többszöri kiutazási engedélyeket az eredeti érvényességi idővel átbélyegezzük az új útlevélbe. — Változott-e az egyszeri kiutazási engedélyek módja? — Az állampolgárok a piros útlevélben — kérelemre — a többszöri kiutazási engedélyhez, a Jugoszláviába érvényes TRANZIT (átutazó) bélyegzővel ellátott egyszeri kiutazási engedélyt adunk, 50 forintos illetékbélyeg ellenében. A Szovjetunióba utazáshoz ugyancsak 50 forintért egyszeri kiutazási engedély adható, szintén öt évi érvényességgel. Itt hozzá kell tennünk, hogy a Jugoszláviába szóló turista- és látogatói kiutazások feltételei nem változtak, a Szovjetunióba való utazáskor is a régi .jogszabály feltételei érvényesek. — Még nem esett szó a 14 és 18 év közötti állampolgárokról. — Ök — amennyiben a jogszabályok lehetővé teszik — a fentiekhez hasonlóan megkaphatják az egyszeri, illetve a többszöri kiutazási engedélyt öt évre szóló érvényességgel. — És mi vonatkozik a nem szocialista országba történő utazásokra? — A nem szocialista országokba való kiutazások feltételei nem változtak. — Mekkora az érdeklődés az útlevélosztályon a rendelet megjelenése óta? — A lakosság körében kedvezően fogadták a rendelkezést, és megnőtt az érdeklődés az állampolgárok részéről. Minden esetben határidőn — 14 napon — belül elintézik az útlevélkérelmeket. Számadó Julianna Az elmúlt napok kedvező időjárásának hatására becrétt a sárgadinnye a gyulai Munkácsy Termelőszövetkezet kilenc hektáros tábláján. A részesművelő hevesi dinnyések szerint az utóbbi évek egyik legjobb termésének Ígérkezik az idei. Jól fejlődik a görögdinnye is, amit várhatóan a hónap második felében szállítanak a gyulai üzletekbe Fotó: Béla Ottó Hazánk, Kelet-Európa Q Kilencszázötvenhat... Az SZKP XX. kongresszusának szellemében hozott határozatok következetlen és felemás végrehajtása különösen súlyos következményekhez vezetett Lengyelországban és Magyarországon, pedig a helyes intézkedések időben történő végrehajtása számos nehézségtől kímélte volna meg a két országot, sőt az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalmat is. Lengyelországban 1956 márciusában az elhunyt B. Bierut után E. Ochab lett a LEMP első titkára. Az új vezetésnek nem sikerült az örökölt problémák rövid időn belüli felszámolása, így a társadalmi-gazdasági feszültségek júniusban Poznanban nyílt megmozdulásokhoz vezettek. A rendet csak fegyveres erő igénybevételével lehetett helyreállítani. Az eseményeket követő KB-ülés ugyan újabb határozatokat hozott a helyzet javítására, de a pártvezető- ség megosztottsága miatt nem sikerült ténylegesen megváltoztatni a politikai és gazdasági helyzetet. A Szovjetunió augusztustól kezdve gazdasági segélyt nyújtott Lengyelországnak. A „szocialista megújulásért” síkra szálló erők W. Gomulka visszatérését kívánták, aki 1948-ig a párt főtitkára volt, de „jobboldali nacionalista elhajlás” vádjával törvénytelenül leváltották és bebörtönözték. Gomulka rehabilitálására csak az október 19— 21-én tartott KB-ülésen került sor. (Ebben az időpontban N. Sz. Hruscsov vezetésével szovjet párt- és kormányküldöttség tartózkodott Varsóban.) Gomulkát a párt első titkárává választották. A válság megoldása érdekében a LEMP lényeges változtatásokat eszközölt. Fokozták a munkások szerepét az üzemekben, növelték az anyagi ösztönzést, jobban támogatták az egyéni paraszt- gazdaságokat, feloszlatták az adminisztratív úton létrehozott termelőszövetkezeteket. Visszaállították a pártélet lenini normáit, lehetővé tették a szövetséges pártok tevékenységének újbóli aktivizálását. Csökkentették a népgazdasági terv beruházási előirányzatait és a fegyveres erők létszámát. Mindezek eredményeként viszonylag gyors ütemű konszolidációs folyamat indult meg. A legsúlyosabb válság Magyarországon alakult ki. A párt vezetőjét, Rákosi Mátyást, aki képtelen volt szektás-dogmatikus tevékenységének megváltoztatására, csak júliusban sikerült eltávolítani a párt éléről. Helyébe azonban sajnálatos módon Gerő Ernő, a Rákosi- klikk egyik tagja került. A párton belüli frakciós tevékenység egyre erősödött, a párt- és államapparátus cselekvőképessége viharosan gyengült. A valódi szocialista megújulást kívánó erők üdvözölték a lengyelországi hleyzet október végi megoldásának módját, hasonló célú törekvéseik azonban a párt megbénulása, a legfelsőbb párt- és állami vezetés felbomlása következtében kudarcba fulladtak. A kezdeményezés napok alatt, az évek óta gondosan készülő, a fegyveres fellépéstől sem visszariadó, a kapitalizmus restaurálását célul kitűző ellenforradalmi erők kezébe csúszott át. A magyarországi válság az egész szocialista -világrend- szer problémájává vált. (Súlyosbította a helyzetet, hogy egyidejűleg a nemzetközi feszültség hirtelen megnőtt: október 29-én Izrael, Nagy- Britannia és Franciaország megtámadta a Szuezi-csatornát államosító Egyiptomot.) A válság megoldása érdekéA „bűnös” kompresszor
