Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-02 / 153. szám

1981. július 2., csütörtök 0 i\C1 B lakásépítés lehetőségei és teltételei III. Tanácsi értékesítés Arak és arányok- Támogatások és kedvezmények - Élénkíteni a jogos cseréket A lakásépítési fonnák is­mertetésénél már említés történt arról — és bizonyára az olvasó is emlékszik rá, vagy gyakorlatból tudja —, hogy az állami lakásépítés keretében a bérlakások mel­lett értékesítés céljából is történik lakásépítés. Ezek a tanácsi értékesítésű lakások, amelyeket általában szövet­kezeti lakásként szoktak emlegetni, tekintve, hogy a lakások fenntartására a vá­sárlók általában lakásfenn­tartó szövetkezetei alakíta­nak, bár az történhet társas­ház formájában is. Az állami eszközökkel megvalósuló lakások egy ré­szét tehát az ilyen lakásépí­tési formára jogosultak ré­szére értékesítik. Azt, hogy ebben a formában ki jogo­sult a lakást vásárolni, a helyi tanácsok állapítják meg. VALÓS ÁRON — támogatassál A tanácsi értékesítésű la­kások árának megállapítása jogszabály alapján . történt, és az évente legfeljebb 3 százalékkal módosulhatott, függetlenül a tényleges költ­ségektől. Ennek következté­ben az eladási ár és a tény­leges ráfordítás között éven­te növekedett a különbözet a költségvetés terhére. Korábban már említettük, hogy az új jogszabályok az igazságosabb teherviselés ki­alakítását szolgálják, és lé­nyegében ezért módosulnak a tanácsi értékesítésű laká­sok pénzügyi feltételei júli­us 1-től. Az új rendelkezés szerint a tanácsi értékesítésű laká­sok árát a területileg illeté­kes tanácsok a tényleges költség figyelembevételével állapítják meg. Ebből a megállapított eladási árból a lakásvásárlót állami támo­gatás illeti meg. Ennek mér­téke egyszobás lakás esetén 60 ezer forint, amely fél­szobánként 10-10 ezer forint­tal növekszik, legfeljebb 100 ezer forintra. Ez utóbbit a három-, és ennél több szo­bás lakás esetében számolják el. Az állami támogatást leg­feljebb a vásárlók lakásjo­gosultsága felső határának megfelelő szobaszámú lakás­ra szabad megállapítani. A lakásigény mértékének meg­állapításánál csak a vásárló­val közös háztartásban élő házastársat, illetve élettársat, továbbá az általuk eltartott gyermekeket és családtagot veszik figyelembe. Az említett állami támo­gatáson túlmenően az ilyen lakás vásárlói szociálpoliti­kai kedvezményben is része­sülnek. Ennek összege gyer­mekenként 30 ezer forint, más családtagok után sze­mélyenként 20 ezer forint, de a teljes kedvezmény nem haladhatja meg az eladási ár 45 százalékát. Ez a kedvez­mény 2 gyermekig, fiatal há­zaspárnak 35 éves korukig meg is előlegezhető. KÖLCSÖNHATÁROK Nemcsak az eladási árak és a támogatások változtak, hanem a kölcsönhatárok is. A tanácsi értékesítésű la­kás vásárlásánál az állami támogatással és a szociálpo­litikai kedvezménnyel csök­kentett eladási ár 10 száza­lékát kell előtörlesztésként megfizetni, míg a fentmaradt 90 százalék erejéig az OTP kölcsönt nyújt. A kamat mértéke 1 százalék, a köl­csön visszafizetésére a tör­lesztési idő pedig 35 év. Tehát a július 1-től életbe lépő változtatások hatására a lakásvásárláskor fizetendő kötelező előtörlesztés mérté­ke emelkedik, és az OTP ál­tal nyújtandó kölcsön össze­gének felső határa nincs korlátozva. Az új rendelkezés életbe lépésétől kezdve a munkál­tatók is nyújtanak támoga­tást dolgozóiknak tanácsi ér­tékesítésű lakások megvásár­lásához. Ez a kölcsön azon­ban az OTP által nyújtandó kölcsön összegét csökkenti. Amennyiben minőségi cse­re keretében a tanácsi bér­lakás bérlője részére tanácsi értékesítésű lakást utalnak ki, és ezért az lemond a bér­leti jogviszonyról, akkor az őt megillető térítés összegé­vel a lakás eladási árát kell csökkenteni. Ebben az esetben tehát a vételkor fizetendő előtörlesz­tés összegének kiszámítási menete változik. Az eladási árat a szociálpolitikai ked­vezmény és állami támoga­tás mellett a bérlakás bér­leti jogáról történő lemon­dás miatti térítés összegével is csökkentik, és az így meg­állapított csökkentett eladási ár 10 százalékát kell csak vételárelőlegként befizetni. A tanács ugyanis a bérleti jog lemondásáért térített össze­ge* a vevő számlája javára, mint rendkívüli törlesztést utalja át. CSEREK S ha már szóltunk a la­káscserék könnyítésére ho­zott új szabályokról, meg keli említenünk azt is, hogy a tanácsi értékesítésű laká­sok cseréjét és értékesítését is kedvezőbbé tették az új szabályozások. A tanácsi értékesítésű la­kások elidegenítési szándé­kát az új rendelkezések sze­rint már nem kell bejelen­teni, azonban azok újrael­osztásra időbeli korlátozás nélkül felajánlhatok. A la­kásügyi hatóság csak akkor köteles a lakást újraelosztás­ra visszavenni, ha a felaján­ló kérésére, annak jogos igé­nyét tanácsi bérlakás vagy másik tanácsi értékesítésű la­kás útján ki tudja elégíteni, vagy ha a tulajdonos másik' lakásra nem tart igényt. E lakások OTP útján tör­ténő visszavásárlásának két formája ismeretes. Az egyik a szervezett akció, a másik az OTP által történő vásár­lás keretében való értékesí­tés. Ez utóbbi feltétele is változott, mert a korábbi 5 éven belüli kötöttség meg­szűnt, és a lakást az OTP forgalmi értéken vásárolja vissza, függetlenül az erede­ti vásárlás időpontjától. A szervezett akció kereté­ben történő visszavásárlás feltétele, hogy a tulajdonos részére új lakás építése mun­káltatói támogatással, vagy vásárlása tanácsi vevőkije­löléssel biztosított legyen, és a lakáscserére a család lét­számának változása, egészsé­gi okok, vagy munkahely változtatása miatt legyen szükség. Az OTP ebben a formában a vételárból a fi­zetendő kötelezettségek el­számolása után fennmaradó összeget az új lakás építési költségeire számolja el. A nem szervezett formá­ban történő vételre való fel­ajánlás esetében az OTP a lakást akkor is megvásárol­hatja, ha a tulajdonosnak a lakásra nincs szüksége, és nem kíván sem lakást építe­ni sem vásárolni. Néhány szóban egy járás költségvetéséről Sándor Bélát, a gyulai Já­rási Hivatal pénzügyi és tervosztályának vezetőjét ar­ról kérdeztük, hogy mi való­sult meg az V. ötéves terv­időszakban, és mi várható a mostaniban. Valamennyi településfej­lesztéssel kapcsolatos beru­házást, illetve felújítást ne­héz lenne felsorolni, s ezért csupán néhány fontosabbról szólok csak. Az egyik leg­szembetűnőbb változás az V. ötéves terv működési költ­ségvetésének alakulása. Ugyanis ez az összeg — az új árintézkedések és a pót- előirányzatok miatt, 348 mil­lió forintról 450 millióra emelkedett. A növekedés mértékét jól érzékelteti a sarkadi 8 tantermes iskola, amelyre 1976-ban 18 millió forintot irányoztak elő, s a jövőre befejeződő építkezés költsége elérheti a 25 milli­ót. Akad példa a bevételi terv módosulására is. Mivel fi­gyelembe kellett venni a háztáji és a kisegítő gazda­ságokra vonatkozó terrneíés­politikai célkitűzéseket, a la­kossági adók részaránya csökkent; vagyis a tervezett 76 millió helyett 68 millió fo­rintért fizettek be az állam­polgárok 5 év alatt. A járási hivatal egyébként a tavalyi tényszámokra alapozva álla­pította meg a VI. ötéves tervidőszakban beérkező la­kossági adók együttes össze­gét. A pénzügyi szakembe­rek számításba vették azt az igényt is, hogy minél többen váltsanak ki iparengedélyt a községekben. A megosztott bevétel (88 millió forint) a termelőszövetkezetektől és a vállalatoktól származik majd, míg a működési bevételre 71 milliót terveztek. Az összelő- irányzat legnagyobb részét (383 millió forint) az úgy­nevezett magasabb tanácsi hozzájárulás alkotja. A gyu­lai járás községei a rendelke­zésükre álló erőforrásokból legtöbbet, mintegy 470 milli­ót, a kulturális és az egész­ségügyi ágazatra fordítanak 1981. és 1985. között. Ez utób­bival függ össze, hogy Sar­kad új általános orvosi és fogorvosi, valamint egy vé­dőnői körzetet kapott; továb_ bá Lökösházán és Sarkadke- resztúron öregek napközi otthona nyílt az előző terv­időszakban. Köztudomású: az oktatási, művelődési, egész­ségügyi és szociális létesít­mények fenntartásához, mű­ködtetéséhez a helyi tanácsok is hozzájárulnak. Hasonló a helyzet Eleken, ahol a négy iskolai tanterem építési költ­ségeinek bizonyos hányadát saját erőből kell majd fe­dezni. Kétegyházán szintén terveztek iskolai beruházást erre a tervciklusra. A sarkadi költségvetési üzem még az idén hozzá­kezd az orvosi rendelő kor­szerűsítéséhez Mezőgyánban, ám az ugyancsak megyei se­gítséget igénylő fogorvosi la­kás építése valószínű, csak a tervidőszak végén fejeződhet be. Jó eredménynek számít, hogy a gyulai járás települé­seit — Szabadkígyóst kivéve — ma már mindenütt veze­tékes ivóvízzel látják el. A szabadkígyósi vízmű építése várhatóan mintegy 20 millió forintba kerül, s ehhez a ta­nács és a lakosság érdekelt­ségi hozzájárulására is szük­ség lesz. A vízbázis létesíté­sét a megyei szervek támo­gatják, de a végleges terv eddig még nem készült el. —y—n Kifelé a „gödörből” Mintegy tízévnyi állandó, egyenletes' fejlődés után most nem a legjobban mennek a dolgok a békéscsabai MEZŐ­GÉP Vállalatnál. Az elmúlt évi ár- és szabályozórend­szer-változás a vállalat termékeinek értékesítési lehető­ségeit jelentősen csökkentette. Visszaesett a szocialista export is, elsősorban a meglehetősen szűkre szabott áru­forgalmi kontingensek miatt. Mivel a MEZŐGÉP által gyártott eszközök többsége egymagában semmire sem jó, sokban függnek az alapgépgyártóktól. Nos, a helyzetet tovább nehezíti, hogy az NDK, csehszlovák és lengyel partnerek jelentősen késtek a magajáró silózógépek pi­acra hozatalával. A tőkés export sem zavar­talan. Mivel ez zömmel kooperációs szerződéseken alapul, az eladható adapte­rek darabszámát jelentősen befolyásolja a magyar gép­vásárlások mennyisége. Mi­vel pedig ezen a területen a csökkentés a cél, így érthe­tő, hogy óriási nehézségekbe ütközik az export fokozása. És ezeket a nehézségeket csak fokozza a tőkés piaco­kon tapasztalható dekonjunk­túra, mely erőteljesen kihat a mezőgazdasági gépek ke­resletére is. Összejött tehát minden... A fő profil marad Az a legfontosabb, hogy nem szabad pánikba esni! Ezt a jelszót már több mint egy éve kiadták a MEZŐ- GÉP-nél, amikor a jelenlegi válság előjelei már látszot­tak. Furcsa módon, jelenlegi nehéz helyzetüknek egyik okozója éppen az a sikeresen végrehajtott profiltisztítás, amelyért évek hosszú során keresztül a legtöbb dicsére­tet kapták. A vállalat ugyan­is most csaknem egy lábon áll, elsősorban szemeskuko­rica- és silókukorica-betaka- rító adaptereket gyárt. A kü­lönböző kisgéptartozékok és más eszközök termelése az előbbiekhez képest meglehe­tősen kicsi. A legkézenfek­vőbb kivezető út: szélesíteni kell a gyártási profilt. Egy ilyen nagy horderejű ügyben azonban nem egy­szerű a döntés. Egy esetleges hibás lépés, néhány év alatt csődbe viheti a vállalatot, alaposan meg kell fontolni tehát, hogy milyen irányban induljanak el. Egy dologban nem volt vita: a fő profil továbbra is a kukoricabetakarító adapte­rek gyártása marad. Ez ért­hető, hiszen amíg állatte­nyésztés lesz, addig a kuko­ricát is be kell takarítani. A különféle kukoricabetakarító adapterek fejlesztése tehát nem kerülhet le a napirend­ről. Célszerű tovább folytat­ni a már eddig is gyártott szója- és napraforgó-adapte­reket, valamint a szármarad- vány-betakarító adapterek fejlesztését. De a nagy kér­dés nem is olyan rég még nyitott volt: mi jöjjön még mindezekhez? Siló a sertésnek A mezőgazdasági gépgyár­tásban a fő tendencia ma az energiatakarékosság. Igazán jól csak olyan gépeket lehet eladni, melyek gyorsabbak, hatékonyabbak, tartósabbak mint elődeik, és ráadásul tu­dásukat kevesebb energia el­fogyasztásával adják meg. Ilyen gép ma már sok van, nem is lenne túl nehéz ki­választani közülük azokat, amelyek gyártása jó üzlet* nek ígérkezne. Csakhogy akad egy korlátozó, tényező, s ez a vállalat felkészültsége, műszaki lehetősége. A jelenlegi beruházási helyzetben aligha számíthat* nak arra, hogy annyi pénz­hez jutnak, melyből egy gyö­keresen új profil kialakítá­sára futná. Marad tehát a kényszerpálya: olyan termé­kek keresése, melyek jól el­adhatók, szélesítik a jelenle­gi termékválasztékot, és vi­szonylag csekély beruházási költséggel gyárthatók. Ilyen megfontolások alapján szüle­tett döntés az eddigiektől tel­jesen eltérő silókukorica­adapter kifejlesztéséről. Bővül a skála Ma Magyarországon a si­lózás általában úgy történik, hogy a még zöld kukoricát szárastól, levelestől, csöves­től összeaprítja a gép, és ezt a keveréket etetik az álla­tokkal. Mivel ez a siló min­dent tartalmaz, magas a rosttartalma. A sertések nem is tudják megemészteni, te­hát csak a szarvasmarhák táplálására alkalmas. Ha viszont meg lehetne oldani, hogy a siló rosttartalma ne emelkedjen 7 százalék fölé, akkor, lriváló és olcsó ta­karmányhoz jutnának a ser­téstenyésztők. Hazánkban ez a módszer gyakorlatilag ismeretlen, és külföldön is még csak most van elterjedőben a CCM-el- járás. Hogy ha mi gyorsan alkalmazni akarjuk, és ki szeretnénk használni az új­donság előnyeit, akkor gyor­san kell lépni, és nincs idő a saját fejlesztésre. Ezért úgy döntött a MEZŐGÉP, hogy megvásárolja az NSZK- beli Hummert cég licencét. Ezt fejlesztik azután tovább vontatott, illetve magajáró eszközhordó gépekhez. Az a gép, amelyikről ed­dig szó volt, kint a kukorica­földön végzi el a válogatást, majd a keverékkészítést. Van azonban más megoldás is, mégpedig az, hogy használ­ják a már meglevő silókom­bájnokat, és a majoron be­lül válogatják külön a sze­met, és a rostos anyagokat. Az ehhez szükséges gépi be­rendezések kifejlesztésén már dolgoznak a vállalat szakem­berei és a MEZŐGÉP Fej­lesztő Intézet mérnökei. Valószínűleg ez a két gyártmány lesz a MEZŐGÉP legfontosabb új terméke a jövőben, de nem feledkez­nek meg a gyártmányskála további bővítéséről sem. A különféle betakarító adapte­rek ugyanis alapvetően idénygépek, főleg a harma­dik negyedévben van szük­ség rájuk. A vevők is ekkor akarják megvásárolni, a készletezésre pénzügyi okok miatt senki sem vállalkozik szívesen. Ezért olyan gyárt­mányokra is szükség van, melyek vagy állandóan, vagy év elején is eladhatók. Ilyen például a kukorica- címerező gép, mely újabban hidas eszközhordó néven sze­repel, ugyanis számos más munkára is felhasználható. Élénk érdeklődés mutatkozik a kérgezőgép iránt is, ezt az erdőgazdaságok tudják jól használni. Rövidesen kapha­tók lesznek a szántóföldi és a fólia alatti kertészet egyfs gépei is. Már folynak a kí­sérletek az energiatakarékos zúzásos kukoricabetakarítás megvalósítására, mert így feleslegessé válna a szárítás. * * * Amikről eddig szóltunk, azok mind olyan tervek, me­lyek már részben megvaló­sultak, vagy közel járnak ehhez. Bizonyságul, hogy a békéscsabai MEZŐGÉP Vál­lalatnál nem várják ölhetett kézzel sorsuk jobbra fordu­lását, hanem minden meg­tesznek azért, hogy miha­marabb kikerüljenek a „gö­dörből”. Lónyai László Több a súlyos üzemi baleset Békés megyében, az I. félévben a szakszervezethez tartozó vállalatoknál, intéz­ményeknél — az 1980. I. fél­évihez hasonlóan — hat ha­lálos üzemi baleset fordult elő. Ebből négy közúton történt. A balesetek száma csökkent, de nagyobb részt súlyosabb volt, mint tavaly, hasonló időszakban, s így az egy balesetre jutó kiesett munkanap száma nőtt. Prókai Ferencnek, a Szak- szervezetek Békés megyei Tanácsa munkavédelmi osz­tálya vezetőjének tájékozta­tása szerint a munkavédelmi felügyelőség a balesetek megelőzésére fél év alatt 184 helyszíni ellenőrzést tartott. Az ipari, valamint a mező- gazdasági üzemekben 51 esetben vált szükségessé egy - egy munkafolyamat azonnali felfüggesztése. A hiányossá­gokat javarészt rövid idő alatt megszüntették és foly­tatni lehetett a termelést. A munkavédelmi előírások ismételt be nem tartása miatt a felügyelőség egy esetben büntető eljárást, 9 esetben pedig fegyelmi felelősségre vonást kezdeményezett. Fi­gyelmeztetés ‘ hat esetben vált szükségessé. A gyulai autóbusz-pályaudvaron a közelmúltban fogtak hoz­zá az elavult világítóberendezések kicseréléséhez. A me­gyei ÁEV szakemberei mintegy 60 új lámpatestet szereltek fel a betonfödémre Fotó: Bukovinszky István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents