Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-15 / 164. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. JÚLIUS 15., SZERDA Ara: 1,40 íorinl XXXVI. ÉVFOLYAM,. 164. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Megnyílt a LEMP rendkívüli kongresszusa Tegnap, kedden délben a varsói Tudomány és Kultúra Palotájának kongresszusi termében megnyílt a Lengyel Egyesült Munkáspárt kilencedik, rendkívüli kongresszusa. A küldöttek elénekelték a lengyel himnuszt, majd az Internacionálét. A délelőtti munkaülésen a küldöttek megválasztották a kongresszus elnökségét, titkárságát és egyéb munkaszerveit. A küldötteknek azonban nem sikerült megállapodniuk a Központi Bizottság első titkára megválasztásának módjában és idejében. A LEMP kongresszusára meghívott testvérpártok, közöttük az SZKP és az MSZMP küldöttségei tegnap délelőtt Var* j sóban megkoszorúzták az ismeretlen kanota sírját és a Lengyelország felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet hősök emlékművét. Az ismeretlen katona sírjánál a küldöttségvezetők — közöttük Havasi Ferenc, az MSZMP PB tagja, a KB titkára — beírták nevüket az emlékkönyvbe. A Lengyel Egyesült Munkáspárt IX. kongresszusának ünnepélyes megnyitását követően Stanislaw Kania, a Központi Bizottság első titkára mintegy háromórás beszédben előterjesztette a Központi Bizottság referátumát. A Központi Bizottság referátuma okot derűlátásra”. A szak- szervezeteket a párt úgy kezeli, „mint az államirányítástól független, a dolgozók szociális érdekeit képviselő, a bürokrata, technokrata torzulásokat elhárító szervezeteket”. Ezzel kapcsolatban kijelentette: a párt örül annak, hogy az ágazati szak- szervezetek kezdik visszaszerezni befolyásukat a dolgozók körében. Ezután részletesen foglalkozott a Szolidaritáshoz való ^viszonnyal és rámutatott, hogy a párt, mint eddig, „továbbra is kész együttműködni ezzel az igen heterogén szervezettel, mindig hajlandó szót érteni a Szolidaritás valóban munkás- jellegű irányzatával. Ebben azonban ott a határ, ahol véget ér a Szolidaritásnak, mint szakszervezetnek a tevékenysége, s ahonnan azoknak a reakciós, szélsőséges csoportoknak a működése kezdődik, amelyek a Szolidaritásnak politikai pártjelleget, mégpedig a szocialista állammal szemben álló pártjelleget kívánják adni. Ilyen irányban befolyásolja a Szolidaritás egyes csoportjait a KOR, és a lengyel reakció több más csoportja. Az ilyen tendenciák elleni harc kötelessége minden olyan párttagnak, aki a Szolidaritásnak is tagja”. „A Szolidaritás túl hamar nyúlt a sztrájk eszközéhez, egyre inkább igényt formál magának arra, hogy beleszóljon állami vezetőkáderek kiválasztásába, sőt a vállalatirányítási reformmal kapcsolatban olyan terveket szövöget, „amelyek értelmében a társadalmi tulajdonból csoporttulajdont csinálna, s egész vállalatokat venne kezébe, ami gyakorlatilag egyenértékű a helyi hatalom megragadására való törekvéssel.” Meg kell szervezni a szocializmus védelmének frontját A referátum bevezetőjében Kania emlékeztetett arra, hogy közeleg Lengyelország újjászületésének 37. évfordulója, s az elmúlt három és fél évtizedben olyan eredmények születtek, amelyekre a jelenlegi nehézségekből való kiút keresésében építeni lehet. Jelenleg azonban — mondotta — „heves ideológiai és politikai osztályharc folyik a hatalomért, országunk arculatáért, helyéért és orientációjáért a nemzetközi küzdőtéren. Szaporodnak az ellen- forradalmi jelenségek, szélesedik a gazdasági válság, lazul a közfegyelem, s mindez az állam létét veszélyezteti, s napirendre tűzi a nemzet megmentésének feladatát.” „Ezt az állapotot haladéktalanul meg kell változtatnunk, el kell hárítanunk a veszélyeket, s az országot az eredményes szocialista fejlődés útjára kell vezetnünk” — hangsúlyozta Kania, majd emlékezhetett arra, hogy a népi Lengyelország nem először él át politikai megrázkódtatásokat, amelyeket az esetek többségében „az állam vezetésének hibái okoztak”. Elemezte a múlt nyáron kirobbant válságot, és helyesnek mondta, hogy a párt már a társadalmi konfliktus legélesebb szakaszában megértette: „nem a szocializmvts, hanem annak torzulásai ellen” tiltakoznak az emberek. A válság fő okának azt az ellentmondást nevezte, „amely a ’70-es években keletkezett, és egyre mélyült a rohamosan fejlődő termelőerők, másrészt a változatlan vezetési és gazdaságirányítási rendszer között”. Az ország mértéktelenül eladósodott, túltengteg a beruházások, csökkent a nemzeti jövedelem, a piacon nagyarányú egyensúlyhiány, a gazdasági életben nagymértékű infláció keletkezett. Mindehhez hozzájárult még az élelmiszerkészleteket csökkentő hibás mezőgazdasági politika. Ezen a talajon alakult ki a társadalom elégedetlensége, amelyet kihasználtak a szocializmus ellenségei, többek között az olyan csoportosulások, mint a KOR és a Független Lengyelország Konföderációja. Tevékenységüket nyugati felforgató központok is támogatták. A párt számára a munkásosztály a fő támasz Kania kijelentette, hogy a párt konkrét javaslatokat terjesztett elő a hatékony munkásönkormányzat kiépítésére, és kizárólag ez szolgálhat a vita alapjául; a csoporttulajdonról kialakított koncepció a rendszer alapjai ellen irányuló demagógia. A pártnak ezért is a korábbinál eredményesebben kell megszerveznie a szocializmus védelmének frontját, a rendszer ellenségeivel szembeni politikai offenzíváját, megvédenie a közrendet és fellépnie minden olyan akcióval szemben, amely az állami szervek alkotmányos tevékenysége ellen irányul. — Az ellenforradalmi törekvéseknek nincs esélyük Lengyelországban, az államot nem lehet letéríteni a szocialista építés útjáról. Ugyanakkor a nehézségek ellenére folytatni kell a szocialista megújulást, együttműködve mindenkivel, aki a nép javát akarja. Saját erőből kell leküzdeni a Lengyelország szocialista fejlődését és a haza függetlenségét fenyegető veszélyeket. Kulcskérdés e harcban, hogy a LEMP egysége a marxizmus—leninizmus alapján szilárduljon meg. — Olyan lesz Lengyelország, amilyen a párt. Semmi sem határozza meg ennél világosabban felelősségünket a nemzet és az állam iránt. A párt vezető szerepe nem alkotmányos kiváltság, hanem politikai kötelezettség és a nemzetnek tett szolgálat. Kania hangsúlyozta, hogy a pártnak kétfrontos ideológiai harcot kell folytatnia. Meg kell küzdenie a szociáldemokrata eszmékkel, a revizionista és jobboldali opportunista nézetekkel, valamint azzal a dogmatikus konzervativizmussal, amely fékezni, vagy visszafordítani akarja a megújulás folyamatát. Állást foglalt a párt ideológiai megerősítése, demokratikus centralizmusa, és a párton belüli demokrácia, a munkásosztállyal való szoros kapcsolat mellett. Hangsúlyozta, hogy a válságoktól mentes fejlődés biztosítéka a demokráciára és törvényességre épülő erős állam. Ebben az államban a pártnak a maga vezétő szerepét a korábbiaknál nagyobb mértékben kell a választott testületekben részt vevő képviselői. útján betöltenie. Szükségesnek mondotta az ország társadalmi élete új irányzatainak és jelenségeinek intézményesítését és a megújulás folyamatának törvényes biztosítását. Rámutatott arra, hogy megengedhetetlen A Lengyel Egyesült Munkáspárt „mindent megtesz annak érdekében, hogy visz- szaszerezze a párt és a nép- tiatalom iránti bizalmat” — hangsúlyozta Kania. Kalan- iorságnak nevezte az összes jlyan megnyilvánulást, amely a konfliktusok tárgyalásos, az állam szocialista jellegét figyelembe vevő megoldási módja ellen irányul. A párt marxista—leninista jrősítő tevékenységében, a szocialista megújulás védelmezésében „a társadalom minden osztályában és csoportjában szövetségeseket keresünk. A párt számára most és a jövőben is a lengyel munkásosztály marad a fő támasz.” A szakszervezetekről szólva Kania hangoztatta, hogy a párt megpróbált erőfeszítéseket tenni a szakszervezeti mozgalom politikai széthullásának megakadályozására —, „de sajnos, ezen erőfeszítések mérlege nem adhat I megnyitó ülésen a küldöttek az Internacionálét éneklik (Telefoto) (Folytatás a 2. oldalon) Beérett a mák a mcdgyesegyházi Haladás Termelőszövetkezet háztáji területén; Hét eleje óta vidám csapatok törik az értékes gubókat Fotó: Veress Erzsi Athénban megkezdődtek a kormányfői tárgyalások Lázár György és Geor- giosz Rállisz tegnapi félórás négyszemközti megbeszélése után a plenáris tárgyaláson a két kormányfőn kívül Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkár, Bajnok Zsolt, államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Kovács Gyula, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Szarka Károly külügyminiszterhelyettes és Dobos- István athéni magyar nagykövet, illetve Arisztidisz Kalancakosz kereskedelmi miniszter, Geor-, giosz Szufliasz együttműködési minisztériumi államtitkár, Theoharisz Rendist kül- ügyminisztériumi államtitkár, Lazarosz Mihail ipari és energiaügyi államtitkár, valamint Szpirosz Hriszosz- pathisz, görögország budapesti nagykövete vett részt. A mindvégig szívélyes, őszinte légkörű tárgyaláson országaink kétoldalú kapcsolataival foglalkozva leszögezték : a magyar—görög viszony jó példája annak, hogy a különböző társadalmi berendezkedésű és különböző szövetségi rendszerhez tartozó országok is egyetérthetnek a nemzetközi helyzet számos alapkérdésében és együttműködhetnek a politikai, a gazdasági és a kulturális élet számos területén. Fő figyelmüket a gazdasági kapcsolatokra fordították. Egyetértettek abban, hogy noha a kétoldalú kereskedelmi forgalomnak a 70-es évek második felében elért dinamikus fejlődése tavaly megtorpant, idén pedig visszaesésével kell számolni, ez remélhetően csak átmeneti csökkenés, és meg lehet találni mind az árucserében, mind a kooperációban azokat a területeket, újabb hatékonyabb módszereket, amelyek révén Görögország közös piaci tagsága mellett is mindkét ország érdekeinek megfelelően bővíthetők a magyar—görög gazdasági kapcsolatok. A kormányfői tárgyalások ma folytatódnak. Georgiosz Rallisz görög miniszterelnök este díszvacsorát adott Lázár György tiszteletére, a Hotel Grande Bretagne-ban. A két kormányfő a vacsorán pohárköszöntőt mondott. Rehabilitáltak elhelyezkedési gondjai Békéscsabán A megváltozott munkaképességűek gondjairól, elhelyezkedési lehetőségeiről tárgyalt tegnap, július 14-én, délután a városi tanács szociális és egészségügyi bizottsága Békéscsabán. A megye- székhelyen 1967-ben alakultak meg a vállalati rehabilitációs bizottságok, amelyekből jelenleg 50 tevékenykedik. Munkájukban részt vesznek a fő- és mellékfoglalkozású üzemorvosok is. Ez év januárjában Békéscsabán 1583 csökkent munkaképességűnek kijelölt munkahelyet tartottak nyilván. Sajnálatos, hogy a vállalatok nem élnek az átképzés és a technológiai módosítások rehabilitációs lehetőségével. A tapasztalat az, hogy az átmeneti rehabilitáció gondjait megoldják, de a véglegesen rehabilitációra szorultakat nem tudják kellőképpen elhelyezni. A városi rehabilitációs bizottság öt éven át ellenőrizte Békéscsaba üzemeinek és szövetkezeteinek rehabilitációs tevékenységét. A tapasztaltakról jegyzőkönyvet készítettek, s a hiányosságokat folyamatosan pótolják. Gond az, hogy a dolgozók és a vállalatok nem kellően érdekeltek a rehabilitációban. Nem véletlen, hogy emelkedik a rokkantsági nyugdíjasok száma, hiszen az emberek inkább ennek elérésére törekszenek, mint a további munkában maradásra. A munkaviszonyban nem álló, de munkaképes korúak foglalkoztatását, speciális képzését csak széles körű társadalmi összefogással lehet megvalósítani. A kisegítő iskolát végzettek továbbképző tagozaton betanított munkás képzettséget szerezhetnek. Jogszabály biztosítja ugyan alkalmazásukat, mégsem tisztázott a helyzetük. Munkakönyves dolgozók ugyan, mégis tanulóknak minősülnek. A városi tanács egészségügyi osztálya rendszeres anyagi támogatást nyújt átmeneti segély és szociális járadék formájában • azoknak a csökkent munkaképességűeknek, akik egészségi állapotuk miatt nem tudnak tovább dolgozni. Gondot jelent az, hogy a szociális járadékosok között olyanok is vannak. akik esetleg 30 év munkaviszony után kénytelenek otthagyni munkahelyüket, de nem érik el a 67 százalékos rokkantsági fokot. Így nem jogosultak a rokkantsági nyugdíjra. Az elmúlt évben a megyei tanács munkaügyi osztálya és a városi rehabilitációs bizottság felmérte egy szociális foglalkoztató létesítésének lehetőségét. Ez sokat javítana a helyzeten. Tárgyi feltételek hiányában azonban egyelőre nem valósítható meg a terv. 1981-ben a városi tanács egészségügyi osztálya csaknem 2 millió 200 ezer forint értékben adott ki mozgássérülteknek ingyenes üzemanyag-utalványt gépkocsihasználathoz. Az egészségügyi és szociális bizottság a rehabilitációs témát követően meghallgatta dr. Ávár Zoltán igazgatófőorvos tájékoztatóját Békéscsaba egészségügyi ellátásáról. Az igazgató-főorvos beszámolt a felnőtt és gyermek körzeti orvosok munkájáról, a védőnői hálózat tevékenységéről, az .üzem- és iskolaegészségügyről, a szakorvosi ellátottságról. A megye- székhely orvosellátottsága kedvezően alakul, a műszerezettség is megfelelő. Most már a megfelelő színvonalú munka biztosítására kell törekednie az egészségügyi szakszolgálatnak. B. Zs. t
