Békés Megyei Népújság, 1981. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-14 / 163. szám

1981. július 14., kedd Körkép a mezőhegyesi építkezésekről Lassan már két éve, hogy a DÉLÉP megkezdte a ne­velési központ alapozási munkálatait Mezőhegyesen. Az akkor még 42 millióval indult beruházás értéke jö­vőre előreláthatólag megha­ladja az 52 millió forintot. Egyébként a több szárnyból álló komplexumot 1982. au­gusztus 20-ig kívánja átadni rendeltetésének a vállalat. Ha kívülről szemléljük ama még gaztenger közepén álló épületet, nem is tűnik olyan nagynak. Ám, ha beme­gyünk, szinte palotaméretű, tágas helyiségeket találunk benne. A masszív vasbeton oszlopok és falak biztonság- érzetet sugallanak a látoga­tónak. Ottjártunkkor éppen ebédidő volt, s így senkit sem találtunk az épülőfélben levő létesítmény körül. A ta­nács vb-titkárától tudtuk meg, hogy a kivitelezők je­lenleg a belső munkák meg­szervezésével foglalkoznak ... Ugyancsak a jövő évben vehetik birtokukba azt a 32 lakást, amelyek a tanácshá- ' za mellett OTP-beruházás- ban épülnek. A Néphadsereg utcánál levő 150 OTP-lakás viszont már ebben az évben lesz kész. Az 5 paneltömbből álló lakónegyedben is sok tennivaló akad majd a te­reprendezéssel. A Kun Béla nevét viselő lakótelepet ez év áprilisában parkosították közös összefogással. Az ille­tékes szervek elsősorban a tanácstagok figyelmét hívták fel arra, hogy pontosan kö­vessék a társadalmi munka értékének alakulását körze­tükben. A mezőkovácsházi költ­ségvetési üzem még ebben az évben befejezi a nagy­községi tanácshoz tartozó kertészet szociális helyisé­geinek felújítását. Ezzel egy időben megoldódnak a gé- , pék tárolásával kapcsolatos gondok is. A munkálatok költsége megközelíti a 600 ezer forintot. Még ebben az évben átadják soknak Természetesen nemcsak az általunk felsorolt létesítmé­nyek építése, illetve felújítá­sa van napirenden Mezőhe­gyesen. A VI. ötéves fejlesz­tési alapterv szerint ugyan­is a III. lakásépítési ütem­mel összefüggő út- és vil­lanyhálózat korszerűsítésére, csatornázására, valamint a 150 OTP-lakást a tulajdono­óvodaépítésre több mint 6 millió 300 ezer forintot irá­nyoztak elő a szakemberek. A helyi termelőüzemek, az intézmények kollektívái és a nagyközség lakosai által teljesítendő társadalmi mun­ka együttes értéke 5 év alatt elérheti a 9 millió forintot. — y — n A több mint 52 millió forint költséggel épülő nevelési központ a jövő év augusztusára lesz kész ■ A kertészetnél új virágboltot létesítenek Fotó: Martin Gábor n néptánc ünnepe Szegeden Szegeden a 8. nemzetközi szakszervezeti néptáncfeszti­vál öt hazai és kilenc kül­földi együttesének mintegy hétszáz tagja vasárnap zsú­folt programot bonyolított le. Reggel kilenc órától a pró­batermekben és a Dóm téri színpadon folytatták a felké­szülést a szabadtéri játéko­kon július 19-én és július 20-án sorra kerülő gálaest­jükre. Délután a múzeum előtt a bulgáriai, a csehszlovákiai és az NDK-beli, a Szeged Nagyáruház előtt a hollan­diai, a lengyelországi és' a szovjetunióbeli együttesek adtak műsort.^ Ugyancsak vasárnap az újszegedi színpadon rendez­ték meg'a fesztivál második folklórestjét. Ez alkalommal a lengyelországi tomaszowi Pilivzanie nevű ének- és táncegyüttes, a hollandiai apeldoorni Phoenix nevű táncegyüttes, a HVDSZ Bi­hari János táncegyüttese, _ a MEDOSZ Kertészeti Egye­tem táncegyüttese, valamint a tbiliszi Grúz táncegyüttes lépett fel. A fesztivál har­madik folklórestjére ma kedden kerül sor. Befejeződtek az esztergomi histúriás napok Vásári komédiások, lantosok, kobzosok és énekmondók, a ké­sei középkor és a török utáni idők korabeli tarka jelmezébe öltözött vígságtevők serege né­pesítette be vasárnap Esztergom patinás főterét, zegzugos utcái­nak sorát. Mindezzel az egykori királyi város annak idején mesz- sze földön híres vásárainak han­gulatát idézték fel a több ezer nézőnek. A színes kirakodóvá­sáron száznál több kézműves és népművész kínálta portékáját. Az alkalmilag felállított szín­padon XVII. századi szerzők vas­kos humorú komédiáit elevení­tették fel az amatőr színjátszó együttesek. A klasszikus és a népi muzsika kedvelői sem ma­radtak élmény nélkül. Többek között a Bakfark Bálint lanttrió, Bige József népi hangszermű­vész, az ősi tekerőlant, a pász­torfurulya avatott mesterei szó­laltatták meg hangszerüket. A táncegyüttesek a XVI—XVIII. századi táncokból adtak ízelítőt, a népi énekesek pedig hajdani vidám, csúfolódó énekeket szó­laltattak meg. A karnevál jellegű vasárnapi programmal befejeződött az esz­tergomi históriások című, több­napos eseménysorozat. Az 1949. év kezdetén Eu­I rópában már teljes erővel tombolt a hidegháború. A „béke frontvonalai” megszi­lárdultak, és egyértelművé váltak, Európa — és ezen belül Németország — ketté­válása befejezett ténnyé lett. A kelet-közép-európai népi demokratikus országok — amelyeket kétoldalú barát­sági szerződések fűztek egy­máshoz és a Szovjetunióhoz — az általuk elkerülhetet­lennek vélt, bár aktív béke­politikával elodázhatónak tartott harmadik világhábo­rút szem előtt tartva kezdtek hozzá a szocialista társada­lom és gazdaság felépítésé­hez. Jugoszlávia — ahol a társadalmi forradalom lé­nyegében már a második világháború utolsó éveiben lezajlott — éles konfrontá­cióba került a Szovjetunióval és szövetségeseivel, de válto- I zatlanul kitartott a szocia- I lista építés gondolata mel­I létt. Gazdasági szempontból Eu­rópában a választóvizet a — hivatalosan „Európai újjáépí­tési programinak nevezett — Marshall-segély elutasítá­sa vagy elfogadása jelentette. Az Egyesült Államok kormá­nya a segélyt a kelet-közép- európai országoknak, sőt, a ■ Szovjetuniónak is felajánlot­ta, de a népi demokratikus — A mozgássérültek gond­jait nem csak pénzzel lehet megoldani, ezek az emberek többségükben nem^ segélyre vágynak — mondjak a Moz­gássérültek Békés megyei Egyesületének vezetői. Gon­dok bőven vannak. A köz­vélemény, nem egyszer még az illetékesek - is, klubként emlegetik őket. pedig a két forma között nagy a különb­ség. Az egyesület elsősorban nem szabadidős programokat szervez, hanem feladata az érdekvédelem. Az országban szinte már minden megyében ^ alakult mozgássérült-egyesület. A szervezést maguk a mozgás- sérültek kezdték el, s június 13-án végre az országos egyesület is megtartotta köz­gyűlését. Sokan vannak a Bé­kés megyei mozgássérültek. Hogy mennyien, arról a vö­röskeresztesek, az egészség­ügy képviselői és a népfront aktívái próbálnak felmérést készíteni. Az egyesület levél­ben és személyesen is meg­keresett sok vállalatot, üze­met, gyárat, intézményt, hogy megnyerjék őket pártoló tagnak. Hatása csupán a sze­mélyes tárgyalásoknak volt, a levelekre alig jött válasz. Céljuk az, hogy a különbö­ző cégek elsősorban a saját dolgozóiknak biztosítsanak megfelelő rehabilitált mun­kahelyet, vagy lehetőség sze­rint alakítsanak ilyeneket. Sok szocialista brigád kül­dött anyagi segítséget, a Bé­késcsabai Híradótechnikai Vállalat pedig egy összegben utalt át 40 ezer forintot az OTP-nél elhelyezett 3 175-260-as csekkszámlájuk­ra. Többen bedolgozói mun­kakört szerveznének, s ez a kis jövedelmű vagy tevé­kenykedni szerető mozgássé- ■ Tűiteknek sokat jelent. A • Társadalombiztosítási Igaz­gatóság járulékügyi osztálya pártoló tagként csatlakozott az egyesülethez, s az igazga­tóság minden dolgozója meg­különböztetett figyelemmel gondozza a mozgássérültek ügyét. A fiatal mozgássérültek munkába állítása nehéz fel­adat. A pályairányítás, a pá­lyaválasztás .gondjaiban az egyesület csak jó tanácsot adhat, tájékoztat, s az illeté­kesek segítségét kéri. Az eredmények közé tartozik az MHSZ felajánlása is; ebben áz évben ingyen tanítják au­tót vezetni a hycomatoso­országok hosszabb-rövidebb belső viták után a közvetlen politikai beavatkozás lehető­ségét magában rejtő tervet — bár természetesen, szük­ségük lett volna az anyagi támogatásra — nem fogadhat­ták el. „Válaszul” az USA és (kisebb mértékben) nyugat­európai szövetségesei úgy­szólván gazdasági blokád alá helyezték a térség országait. 1949-re a háborús károk helyreállítása a legfontosabb vonatkozásokban megtörtént, az újjáépítés a vártnál jóval gyorsabb ütemű volt. A kelet-közép-európai or­szágok a szocializmus anya­gi-műszaki bázisát a Szov­jetunió példáját követve kí­vánták megteremteni. A „mintaválasztás” teljesen ért­hető volt. Egyrészt a 20-as, 30-as években elért szovjet gazdasági sikerek nagy elis­merést arattak, másrészt a szovjet példa volt addig nemcsak az első, hanem az egyetlen is. A pattanásig fe­szült nemzetközi helyzet sem tűrte a kísérletezést. Ám a választás nemcsak sikereket, hanem a jelentős gazdasági, társadalmi, kulturális és idő­beli eltérések miatt komoly problémákat is eredménye­zett. Rendkívül gyors ütem­ben akarták a termelőerőket fejleszteni, vagyis az agrár­ipari vagy agrár struktúra­kat. Az egyesület képviselői az idén már jelen voltak ab­ban a bizottságban, amely dönt és elbírál ezeknek az autóknak a szétosztásánál. Nehéz a közlekedés a rok­kantkocsikkal, ezért a Békés megyei Tervező Vállalat a járdaszegélyeket, feljárókat a lehetőség szerint megpróbál­ja simábbá alakítani. Politi­kai, társadalmi szövetkezete­ink csak egy esztendő fel­adatának tekintik a támoga­tást. A közvélemény köny- nyen azonosítja a rokkantak nemzetközi évét a mozgás- sérültek évével, pedig a moz­gássérültek a segítségre vá­róknak csupán egy részét je­lentik. A békéscsabai II. ke­rületi párt- és KlSZ-bizott- ság. a HNF megyei, járási, városi, községi szervezetei mozgósítanak klubszervezés­re, patronálásra, társadalmi munkára. Anyagi támogatást nyújtottak az egészségügyi osztályok is. A megyei ta­nács műszaki osztálya a ne­hezen mozgó hycomatosok- nak parkolójegyet biztosít, amellyel ott is megállhatnak autójukkal, ahol az egészsé­geseknek tilos. A megyei egyesület szer­vezeti élete korántsem mond­ható mozgalmasnak, jónak, ezt tudják érzik ők is. Egye­lőre sokat segítenek az egyé­nileg hozzájuk fordulókon. Alapvető feltételként hama­rosan megnyithatják fogado- irodájukat Békéscsabán, a Petőfi u. 3. szám alatt. A megyeszékhely tanácsi veze­tői úgy tervezik, hogy a vá­rosépítő munka során egy helyen lehessenek a mozgás- sérültek, a vakok és gyengén látók, valamint a siketek és nagyothallók hivatalos kép­viselői. Főfoglalkozású ügy­intézőkre mindenképpen szükségük lenne, aki így tel­jes idejét, hitét a szervezés­re, az érdekképviseletre for­díthatná. A mozgássérültek megyei egyesületének most 170 tagja van. Igazi egyesü­leti élet leginkább a közsé­gekben, városokban szerve­ződő helyi csoportokban fej­lődhet, úgy mint például Fü­zesgyarmaton is. A legfon­tosabb az, hogy a különböző területeken élő, gondjaikkal küszködő mozgássérültek ér­dekeit minél többen és mi­nél lelkiismeretesebben szol­gálhassák. Ez az ÜGY a fon­tos, de nem csak egy évig! Bede Zsóka Hazánk, Kelet-Európa 4 A gazdaság fejlődése (1949—53) Egyesület szervezeti élet nélkül kát döntően iparivá változ­tatni. (Csehszlovákia és az 1949-ben alakult NDK ebből a szempontból inkább sza­bályt erősítő kivétel volt.) Célul tűzték ki a mezőgaz­daság szocialista nagyüzemi átszervezését is. A gazdaságpolitikai elkép­zelések az 1949—51. között kidolgozott új ötéves tervek­ben öltöttek testet. Mivel 1949—50-ben az ipari terme­lés elérte, sőt, egyes ágaza­tokban meghaladta a háború előtti szintet, a tervszámok elég magasak voltak. Minde­nütt az extenzív fejlődés le­hetőségeit akarták kiaknázni (munkaerő-felesleg, kihasz­nálatlan kapacitások, elma­radott gazdaság). A berlini válság és a koreai háború feltételezett eszkalációja mi­att túlbecsült védelmi szük­ségletek, valamint az elért eredmények túlértékelése azt eredményezte, hogy 1951-ben újból megemelték az évi nö­vekedés tervmutatóit. A feszített ütemű fejlődés eredményeként az ipari ter­melés szintje 1953-ra a há­ború előttinek 2,5—3-szoro- sára nőtt. Az ipar, főleg a nehézipar részesedése min­denhol nőtt. (Különösen szembetűnő volt ez a legel­maradottabb Albániában, ahol az ipar és a mezőgazda­ság aránya az 1938-as 18:82-

Next

/
Thumbnails
Contents