Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-13 / 137. szám
1981. június 13., szombat o Ötnapos munkahét Békéscsabán először a PüTEX-nél Van még javítanivaló a dobozi tsz sertéstelepén Egy évvel az árvíz után A minisztertanácsi határozat szerint ötnapos munkahetet lehet bevezetni 1981. július 1-tői ott, ahol folyamatosan három- vagy több műszakban termelnek az üzemek, illetve ahol az ilyen munkarendben dolgozók száma meghaladja a fizikai létszám felét. Nos, a Pamuttextilművek ilyen vállalat, és a határozat alapján hozzá is fogott az intézkedési terv, a program kidolgozásához: Békéscsabai gyárában több mint ötszáz munkás számolja a napokat, várja július elsejét, amikortól sok mindenben megváltozik az üzem élete. Arról, hogyan is lesz a jövőben, a gyár főmérnökével, Lakatos Istvánnal beszélgettünk. ♦ — Érdekes visszapillantani egy kicsit a múltba. Az ötvenes évek végén még azt szerettük volna — mondja a főmérnök —, hogy ne kelljen szombaton éjjel dolgoznunk, aztán a hetvenes évek közepén, amikor bevezették a szabad szombatot, megszűntek a szombat délutáni műszakok és most majd a munkások nagy részének délelőtt sem kell dolgoznia a gyárban. Ez óriási haladás, és mindannyian nagyon örülünk neki. — Gondolom, nemcsak öröm, gond is az ötnapos munkahét, hiszen a jövedelem — sem a vállalaté, sem a munkásoké — nem csökkenhet, helyzetük nem romolhat a munkaidőalap-kiesés miatt. Milyen intézkedéseket tesznek ennek érdekében? — Programunk elkészítésénél nemcsak a békéscsabai gyárat, hanem az egész vállalat helyzetét figyelembe kellett vennünk. A munkákat úgy csoportosítottuk, terveztük, hogy az minden gyárnak és telepnek a legelőnyösebb legyen. Így például a budapesti gyárból fonógépeket telepítettünk le, mivel ott létszám- hiány miatt nem tudtak gazdaságosan üzemelni. Ugyanakkor a csabai gyárból cér- názógépeket helyeztünk át kevermesi telepünkre, ahol még van szabad munkaerő, s így lehetőség nyílik a létszámbővítésre. A csabai cér- názók pedig fonni fognak, ez ugyanis kevesebb embert igényel, mivel egy munkás több fonógépet tud kezelni, mint cérnázót. Budapestre pedig termelékenyebb, korszerűbb gépek beállításáttervezzük. Ugyancsak növeljük a szövőgépek számát a kieső mennyiség ellensúlyozásának érdekében. ♦ Mindemellett cikk-profilváltást is terveznek, növelik a piacképesebb, nagyobb termelékenységű termékek arányát, amennyire ezt a gépA horgászegyesületek kezdeményezésére, a MÖHOSZ Békés megyei Intéző Bizottsága javaslatára a megyei tanács halászati és vadászati főfelügyelője június 13-a 0 órától feloldotta a ponty, harcsa és márna fajlagos fogási tilalmát, tehát ettől az időponttól a horgászrendben meghatározott méretű és mennyiségű hal fogható. park lehetővé teszi. Ezekkel az intézkedésekkel elérhetik, hogy teljesítményük ne csökkenjen július 1. után sem. — Az áttérés programját megvitatták a dolgozókkal. Volt-e ellenvetés? Volt-e, akit hátrányosan érintett a munkaátcsoportosítás ? — Kérdések voltak a „hogyant” illetően, de ellenvetés nem, noha sok munkásnak több gépet kell kezelnie, mint ezelőtt. Az egy műszakosoknál megváltozik a munkakezdés, illetve befejezés időpontja, ami esetleg közlekedési gondokat jelent majd. Vannak dolgozóink, akiknek különféle okok miatt nem tudjuk szombaton biztosítani a szabadnapot, hanem csak például hétfőn. Ezek voltak a vitás kérdések, de végül is mindenki egyetértett a programmal. ♦ Hogyan fogadták az ötnapos munkahetet a munkások? — Nagyon örültünk neki — mondja Völgyesi Istvánná cérnázó. Vidékről járok be, Elekről, kevesebbet fogok utazni és többet foglalkozhatom a gyerekeimmel. — Különösen az lesz a jó, hogy már július 1-től bevezetik, és ebben a nagy melegben többet lehetünk otthon — veszi át a szót Oláh Ferencné, a cérnázók csoportvezetője. Több lesz a szabad időnk, több jut pihenésre, szórakozásra, igaz a házimunkára is. Rotán Edit egyike azoknak, akiknek a munka átcsoportosítása miatt meg kellett tanulnia a fonógépek kezelését. — Melyik gép kezelése a könnyebb? — A fonás egészen más jellegű munka — válaszolja. A cérnázógépet már jobban ismerem, idő kell, amíg megszokom a fonást, amíg hozzánő az emberhez az új gép. Ez kvalifikáltabb munka, itt nagyobb a követelmény. — Vannak-e terveik, hogy mit fognak csinálni a megnövekedett szabad időben? — Többet járunk majd meccsre — mondja Miklya András, a szövődé művezetőbe. Egyébként az asszony „beprogramozza” az én szabad időmet. Mindig akad valami munka a ház körül. — Nem úgy vagyunk, mint akik emeletes házban laknak. — folytatja Csernus Jánosné szövőnő. Kertes házban mindig van mit csinálni. Kirándulni nincs ideje az embernek, meg kedve sem. A szövés fárasztó munka, örülünk, ha otthon lehetünk, nekünk ez a kikapcsolódás. A tilalom korábbi feloldására adott lehetőséget, hogy a rendelkezés kibocsátása előtt a halakat megvizsgálták, megállapították, hogy leívtak, a természetes szaporulat a süllő kivételével jónak ígérkezik. A süllőnél ezért nagy előnevelt ivadék telepítésével pótolják a természetes szaporulat hiányát. Plavecz Pál Kapálják a kukoricát A múlt évhez hasonlóan ismét táblacserékre kényszerültek a tavaszi vetéseknél a dombiratosi Béke Tsz dolgozói. Nyolcvan hektáron ugyanis a belvíz miatt még mindig nem tudnak vetni, úgy tűnik, ez a terület már kiesik a termelésből. A táblacserék miatt késtek a kukorica vetésével, a múlt hét végén még mindig vetettek közel negyven hektáron. Sok volt az idén a tavaszi szántás, ezért nem hatottak kellően a vegyszerek, kézi és géni kapálással irtják a gyomokat. Jelenleg az öthektárnyi cseresznyepaprika- földön kapálnak a gyalogmunkások, s ha ennek végére érnek, kezdik a cukorrépa-táblák kézi gyomtalanítását. Felénél tartanak a negyvenhektáros új telepítésű lucerna első kaszálásának, s a hét végén az álló lucerna második kaszálásába kezdenek. A gépműhelyben dolgozók legfőbb feladata most: felkészülni az aratásra. öt kombájnt és a hozzájuk tartozó szállítójárműveket készítik elő a június végi gépszemlére. Magyarország a poznani vásáron A Poznani Nemzetközi Vásár 53. alkalommal nyitja meg kapuit. A június 14—23-ig tartó bemutatón 21 magyar vállalat mutatkozik be: köztük a Gépipari Szövetkezetek Irodája és a Po- mázi írószer Szövetkezet először: a Borsodi Vegyi Kombinát pvc-port és granulátumot, a Budavox átviteltechnikai demonstrációs anyagot, az Elekt- romodul szerelési anyagot mutat be. A Gépipari Szövetkezetek Irodája alumínium bútorokat, a Hungarofruct befőtteket, dzsemeket, savanyúságokat, a Hungarocoop gyermekruhákat és sportcipőket küld Poznanba. A Pomázi írószer Szövetkezet go- lyóstollakat, rostironokat, az Iro- dagépipari és Finommechanikai Vállalat pénztárgépeket, másológépeket, táskaírógépeket, a Komplex mezőgazdasági gépeket mutat be. A Labor MIM környezetvizsgáló laboratóriumokat, analizátorokat, a Lampart vegyipari gépeket, a Magyar Optikai Müvek laboratóriumi műszereket és berendezéseket, a Metrimpex különböző műszerféleségeket, a Nikex autódarut, mérlegeket és fóliahegesztőket vonultat fel. A Transelektro háztartási és hűtőgépekkel, a Tech- noimpex faipari gépekkel, az Egyesült Izzó fényforrásokkal, a Videoton jelentéstárolókkal, a Cs. M. Pannónia konfekcióipari gépekkel ismerteti meg a látogatókat. Különös érdeklődésre tarthat számot például a BD—120-as típusú tételösszegező pénztárgép, amely elsősorban önkiszolgáló boltokban, önkiszolgáló vendéglőkben és más kiskereskedelmi üzletekben használhatók. Ott alkalmazhatók előnyösen, ahol a több tételből álló vásárlás végösszegét a pénztáraknál számítják ki. A hetvenéves gyártási tapasztalattal rendelkező Labor Műszeripari Művek is állandó vendég Poznanban. A vállalat széles választékából érdemes megemlíteni a magas műszaki színvonalat képviselő nagy automa- tizáltságú INFRAPID—31 típusú infravörös gabona-gyorselemzőt, amely a gabona és szemes takarmányok minőség szerinti gyors átvételének fontos műszere. A berendezés gyors és megbízható működését az infravörös sugárzás reflekciójának vizsgálata garantálja. A mérési eredmények gyors feldolgozását beépített mikroszámítógép végzi. A gabonaminták roncsolás- mentes elemzése őrlés után azonnal végezhető, így az őrlemény alávethető más kémiai vizsgálatnak is. A minta fehérje-, zsír- és nedvességtartalma 2 perc alatt meghatározható. Az INFRAPID— 31 gabona-gyorselemzőt gabona- termesztési és mentesítő kutató- intézetek, élelmiszeripari kutató- intézetek, mezőgazdasági üzemelés kombinátok, gabonaátvevő állomások, malmok, sütőipari vállalatok hasznosíthatják. S. J. Lassan egy éve, hogy az árvíz hatalmas károkat okozott megyénkben. Két mezőgazdasági üzemet kerestünk fel, számoljanak be arról, hogyan haladnak a helyreállítási munkákkal, van-e nyoma földjeiken a pusztító víznek. A dobozi Petőfi Tsz két- ezer-nyolcszáz hektárnyi területét öntötte el tavaly nyáron a víz, ebből ezerhét- százat nem tudtak felszántani a múlt évben. A nedves földre ugyanis nem bírtak rámenni még a legerősebb traktorok sem. A márciusi esőzések tovább rontották a helyzetet, s így a talajtermékenységet fokozó beavatkozásokat nem tudták végrehajtani. Ennek ellenére, a terület majdnem egészét bevetették, mindössze ötven hektárból maradt ki a mag. A nyolcszáz hektárnyi búza egyharmadán most is foltokban áll a belvíz. Sajnos, a múlt hét végi eső elmaradása miatt egyes részeken már az aszály fenyeget. így a növénytermesztés jelenlegi állapota szerint csak felét várhatja a betervezett terméseredményeknek. A szakemberek szerint, ha tovább tart a szárazság, arra is sor kerülhet, hogy betakarítás helyett legeltetéssel hasznosítják a gyengén fejlett zabot. A totálkáros sertéstelep hízóit, kocáit még a víz megérkezése előtt értékesítették. Először a tenyésztésre szolgáló épületek helyreállításába kezdtek a múlt év őszén. Decemberben már megérkeztek a bábolnai partnertől vásárolt kocák. Folyamatosan helyreállították a hizlalóistállók egy részét, így az új kismalacokat már azokban helyezhették el. A helyreállítást bővítéssel kötötték egybe, korszerű battériás malacnevelővel egészítették ki az épületeket. A tervek szerint az évi nyolc és fél ezer hízó helyett tizenkétezret bocsát majd ki a telep, elkészülte után. Erre várhatóan az év végén kerül sor. A szarvasmarhatelepen a belvíz áztatta át a falakat, rongálta meg a berendezéseket. Ezért az egyik istállót le kellett bontani, helyette újat építenek. A csekély saját erő miatt azonban csak 1982-re fejezik be az egész telep felújítását. Addig kijavítják a technológiai berendezéseket, vakolják az épületeket. Új kút fúrásába is kezdtek a telepen, a munkát azonban hátráltatja, hogy a megfelelő szűrőberendezést a megyében nem tudták beszerezni. összességében elmondható, hogy a szövetkezet dolgozói lehetőségeikhez mérten szorgalmazzák a helyreállításokat. Teljes megoldást azonban csak a talajok állapotát rendbe hozó melioráció adhat. Ennek most első szakaszában tartanak; szépséghibája a dolognak, hogy az alagcsövet lefektető gép hiányzik a munkához. Másik, jelentős károkat szenvedett nagyüzem a Hidasháti Állami Gazdaság. Mint arról beszámoltunk, a legnagyobb veszteséget a békési híd melletti szakosított tehenészeti telep elöntése okozta. Az utólagos felmérések szerint a nyolcvanmillós összeg fele az ezerháromszáz férőhelyes tehenészeti telep kontójára írható. Az Állami Biztosító 46 millió forintot térített az üzemnek, s így a múlt évet is a tervezett nyereségszint felett zárhatták. A szarvasmarha-telep legfontosabb épületeit még a múlt év október közepén termelésbe állíthatták, felújították a fejőházat, a borjúneveidét. az elletőistállót is. Még e télen átadják rendeltetésének a szárazon álló, és a beteg tehenek elkülönítésére szolgáló részeket, a felújítás most is teljes erővel folyik. Ennek egy részeként korszerűsítéseket is végrehajtanak, átépítik a hígtrágyaszűrő berendezést és annak tárolóit. Ez utóbbiakat az idén október végére fejezi be a gazdaság építőbrigádja. A tehenek még mindig átlagosan 450—500 literrel kevesebb tejet adnak, mint az árvíz előtt, az 1980-as termelést a szakemberek szerint a jövő tavasszal érik el ismét. A telepen található, vízzel elöntött 15 szolgálati lakásból tízet már átadtak rendeltetésének, s a gazdaság vezetése mindent megtesz dolgozói új lakáshoz juttatásáért. A hétszáz hektárnyi elöntött földet az idén tavasszal tárcsával művelték meg, száradás után silókukoricával vetették be. A növényeken látszik, hogy nem jutnak elég levegőhöz a talaj tömöttsége, vízzel való telítettsége miatt. Sok helyen találhatók sárguló kukorica- tövek, s hogy mennyire csökkenti a múlt évi víz az idei termést, még korai lenne becsülni. A Hidasháti Állami Gazdaság kiheverte az árvíz nehézségeit, vezetői bizakodva néznek az év és az évzárás elé. M. Sz. Zs. Szatmári Ilona Feloldották a ponty, a harcsa és a márna fajlagos fogási tilalmát A békési szarvasmarhatelep fejőháza már zavartalanul dol- gozik Fotó: Veress Erzsi
