Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-13 / 137. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TÜNflCS LAPJA 1981. JÜNIUS 13., SZOMBAT Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM. 137. SZÁM Képviselőcsoport ülése Tegnap a Hazafias Nép­front Békés megyei bizottsá­gának székházában az or­szággyűlési képviselők me­gyei csoportjának ülésére ke­rült sor, amelyen megbeszél­ték a közös teendőket a sor­ra kerülő országgyűlési ülés­szakkal kapcsolatban. Ezt követően Domokos Já­nos, a KSH megyei vezetője írásos és szóbeli tájékozta­tást adott a jelenlevő kép­viselőknek a hivatal munká­járól, s általában a statiszti­kai adatgyűjtésről, ezek fel- használásáról. Megállapítást nyert a vita során, hogy a KSH jól szolgálja statisztikai adatszolgáltatásaival, elemző munkájával a társadalmi igényeket, a megye vezető szerveit. Szóba került — mi­után több szerv gyűjt adato­kat — a statisztikai adat­gyűjtésben fellelhető párhu­zamosság, továbbá a nem engedélyezett, önkéntes adat­gyűjtés (köznapian: „vadsta­tisztika”), amely gyakran in­dokolatlan terheket ró az adatszolgáltatókra, valamint a statisztikai szakemberek­kel való ellátottság helyzete is. „Algériai hetek” az Orosházi Üveggyárban (Tudósítónktól) Az Orosházi Üveggyár Vö­rös Október brigádja, az If­jú Gárda szocialista brigád­jai és az Orosházán tanuló algériai diákok, a gyári mű­velődési bizottság és a szak- szervezeti bizottság segítsé­gével,május 4. és június 5-e között „Algériai hetek”-et rendezett. A rendezvénysorozat elő­készítése még a múlt év vé­gén kezdődött. A rendező brigádoknak közel három­éves kapcsolatuk van az al­gériai diákokkal. A három év során sok közös rendezvé­nyük volt, s ezeken a talál­kozásokon derült ki, milyen keveset tudnak erről az af­rikai országról. Az ismeret- hiány pótlása volt a célja az „Algériai hetek” rendezvény- sorozatának. A Barátság Ku­pa labdarúgó-mérkőzést, amelyet az algériai diákok nyertek, 270-en izgulták vé­gig. A „Bemutatjuk Algériát” című színvonalas kiállítást mintegy 600T dolgozó nézte meg. Akik az algériai diá­kok jól sikerült műsorát lát­ták, kellemesen szórakozhat­tak. Nádor István újságíró „Négy év Algériában” című színvonalas élménybeszámo­lóját közel százan hallgatták végig, a „Ki tud többet Al­gériáról?” vetélkedőre pedig nyolc csapat nevezett be. A helyezetteket az algériai diá­kok hazájukból hozott tár­gyakkal díjazták. Minden csapat jól felkészült, ég szé­les körű tájékozottságról tett tanúbizonyságot. A rendezvénysorozat még nem ért véget. Hátra van az értékelés, amelyet június 29-re terveznek, október 3-án pedig közös vacsora lesz az algériai diákokkal. Ekkor rendezik meg azt a vetélke­dőt, amit az algériai diákok részére szerveztek „Ki tud többet Magyarországról?” címmel. G. I. A napokban Verőcemaroson ünnepséget rendeztek, majd há* romévi szünet után ismét megindult a forgalom a börzsönyi úttörővasúton. Az ünnepségén, amelyen részt vett Szűcs Ist- vánné, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára is, Husti István, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára mondott beszédet. A kisvasutat, amelyet az Ipoly-menti Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság üzemeltet, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár adta át. A képen: börzsönyi tá­jakon (MTI-fotó: Király Krisztina felvétele — KS) Építőmunkások kitüntetése Az építők napja hagyo­mányos ünnepe az építőipar­ban dolgozóknak. Az építő­munkásokat köszöntő idei programsorozat pénteken kezdődött az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének székhá­zában. Az ünnepségen részt vett Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Gyöngyösi Istvánnak, az Építő-, Fa- és Építőanyag­ipari Dolgozók Szakszerve­zete főtitkárának megnyitó­ja után Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyet­tese köszöntötte az építőket. Ünnepi beszédében hangsú­lyozta, hogy az építőiparban eredményesek voltak azok az erőfeszítések, amelyeket az építési igények és kapaci­tások egyensúlyának megte­remtésére, a termelési szer­kezet korszerűsítésére, a mi­nőség, a hatékonyság, a szer­vezettség javítására tettek. Fokozódott, a munkaerővel, az anyaggal és az energiá­val való takarékosság, emel­kedett az építőipari munká­sok és vezetők képzettsége. Munkájukat fémjelzi az a 450 ezer lakás, 4200 tante­rem, 74 ezer óvodai hely, több ezer középület és gyár, amelyet az elmúlt öt eszten­dőben építettek. A VI. öt­éves tervidőszakban mérsé­keltebben növekednek ugyan az építési feladatok, ez azon­ban nem jelent kevesebb tennivalót az építőmunkások számára. Feladataik között a jövőben nagyobb arányban szerepel majd az állagmeg­óvás, a fenntartás, különö­sen a lakóépületeknél, az egészségügyi és kulturális létesítményeknél. Ezt követően a kiemelkedő munkát végző építőmunká­soknak Borbándi János ki­tüntetéseket nyújtott át. A Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetésben része­sült Dévényi Sándor, az ÉVM munkaügyi és szociál­politikai főosztályának he­lyettes vezetője, Hajdú Ele­mérné, az ÉVM Továbbkép­ző Központ osztályvezetője, Timgauer Gyula, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete Fe­jér megyei bizottságának tit­kára és Tölgyesi Félix, a 22. sz. Állami Építőipari Válla­lat brigádvezetője. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát 15-en, bronz fokozatát pedig nyolcán kapták meg. A Kiváló Munkáért kitün­tetést — Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési minisztertől — 95-en vették át. Az Építőipari Tudományos Egyesület vezetősége az épí­tők napja alkalmából pénte­ken ünnepi ülést tartott az MTESZ székházának kong­resszusi termében. Az ünnepségen Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke, az Építőipari Tudományos Egyesület elnö­ke az építőiparban végzett kiváló szakmai és társadalmi munkájuk elismeréséül Alpá­ri Ignácz-emlékérmet nyúj­tott át Hajdú Ferencnek, a Mélyépítő Vállalat termelési igazgatóhelyettesének, Koz­ma Tamásnak, az ÉVM fő­osztályvezető-helyettesének, Mueller Othmárnak, az Igazságügyi Műszaki Szakér­tő Iroda vezetőjének, Szakái Andrásnak, a Fővárosi Sze­relőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettesének, Szá­va Istvánnak, a VEGYTERV főépítészének, Rajnai János­nak, a 26. sz. Állami Építő­ipari Vállalat építésvezető­jének, valamint Tóth Lajos­nak, a Szabolcs megyei Ál­lami Építőipari Vállalat mű­szaki igazgatóhelyettesének. A tudományos egyesületben végzett kiváló társadalmi munkájukért 20-an részesül­tek Kiváló Munkáért kitün­tetésben, amelyet Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter adott át. Békésen felkészültek az aratásra A napokban került sor Békésen a városi pártbizott­ság kezdeményezésére arra a tanácskozásra, amelyen a vá­ros és környéke mezőgazda- sági üzemeinek vezetői, párt­titkárai az együttműködés le­hetőségeit beszélték meg az aratási munkák zökkenő- mentes végrehajtása érdeké­ben. A búza itt több mint hét és fél ezer hektáron vár be­takarításra. A nagyüzemek 10—13 napra becsülik az aratási munka idejét, hiszen a felkészülés, a gépek álla­pota jónak ítélhető. A most sorra kerülő gépszemlék is várhatóan ezt igazolják. A tanácskozáson részt vett üzemek összehangolták a rendelkezésükre álló szállítá­si, szárítási és tárolási kapa­citások racionális kihasználá­sát. Ennek lebonyolítására operatív bizottságot hoztak létre. Megállapodtak abban is, hogy az együttműködést kiterjesztik a járulékos mun­kák elvégzésére. A hagyományoknak meg­felelően sor kerül a város és környéke kombájnosainak versenyére, és a legjobbakat az alkotmány ünnepén díjaz­zák. A termés a gabonában még nagymértékben függ a június közepi nedvesség­utánpótlás mértékétől. Az el­múlt napok csapadékmeg­oszlása ugyanis nagyon sze­szélyes volt. Az idén sem készülnek tehát könnyű ara­tásra: optimális időtartam alatt, a legkisebb szemvesz­teséggel betakarítani mindig erőpróbát jelent. Ünnepi díszbe öltöznek az általános iskolák ezekben a na­pokban. Elérkezett az év vége, az utolsó nap, amikor végre nagy betűvel kerülhet a táblára a vakáció utolsó nagy „V”- je. És ünnepi ruhában gyűlnek össze a gyerekek ig az isko­la udvarán, búcsúzni és búcsúztatni. A nyolcadikosok csepp­nyi megilletődöttséggel veszik tudomásul, vége az itt töltött időnek, a többiek, a kisebbek pedig bámészan csodálják a hatalmas csokrokat, melyek szomorkásán kornyadoznak a ballagok kezében ... Képünk a Békéscsabai 9~es számú Ál­talános Iskola ballagásán készült Fotó: Gál Edit Tanácskozott az országgyűlés kulturális bizottsága A Művelődési Minisztéri­um, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, vala­mint az Országos Testneve­lési és Sporthivatal 1980. évi költségvetésének végrehajtá­sáról szóló jelentést tárgyal­ta meg pénteken az ország- gyűlés kulturális bizottsága a Parlamentben. A tanács­kozáson — amelyen Barát Endre, a bizottság titkára elnökölt — Drecin József művelődési miniszterhelyet­tes fűzött szóbeli kiegészítést az írásos tájékoztatóhoz. Hangsúllyal szólt az alsó fo­kú oktatás gondjairól. Mint elmondotta, a VI. ötéves terv idején tetőzik a demográfiai hullám az általános iskolák­ban. Nehezíti a helyzetet, hogy az V. ötéves tervcik­lusban, bár lényegesen több tanterem létesült a terve­zettnél, de a megszüntetettek miatt ma 600 tanterem hi­ányzik. Külön kitért a gyógy­pedagógiai oktatás gondjaira is, rámutatva a nevelőottho­ni gondoskodásban részesü­lők számát az elmúlt évben kis mértékben tudták növel­ni, s az otthonokban a gyógypedagógiai oktatásban részesülőknek csak 25,3 szá­zalékát tudják elhelyezni. A könyvkiadás kapcsán a miniszterhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a ki­adott művek példányszáma 1980-ban 3,3 százalékkal emelkedett. Különösen ked­vező, hogy az országos könyvkereskedelmi forga­lom tavaly 13 százalékkal haladta meg a megelőző évit. Drecin József a kulturális bizottság javaslatát kérte az egyetemeken és főiskolákon 1982-ben megvalósuló ösz­töndíjfejlesztéshez, majd a kulturális beruházásokról el­mondta: az Operaház re­konstrukciója a terveknek megfelelően halad, június végén, július elején hozzálát­nak a felújítással kapcsola­tos bontásokhoz. Elkezdő­dött a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egye­tem és az Eötvös Lóránd Tu­dományegyetem rekonstruk­ciója, bár ezekhez az épít­kezésekhez szükséges kivi­telezői kapacitás helyzete még nem megnyugtató. A szóbeli kiegészítőt kö­vetően kérdések, hozzászólá­sok hangzottak el. A képviselők a jelentést tudomásul vették. Tanácselnökök értekezlete Pénteken az Országházban két időszerű témát tárgyal­tak a fővárosi, a megyei és a megyei-városi tanácselnö­kök: Papp Lajos államtit­kárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével áttekintették a településpolitikai feladatokat, mindenekelőtt a lakásgazdál­kodással, a területrendezés­sel és fejlesztéssel, az építés-. ügyi igazgatással, a lakás­építéssel és lakóházfenntar­tással kapcsolatos teendőket, továbbá elemezték a vízgaz­dálkodás tapasztalatait, a víz­ügyi hivatalok és a tanácsok kapcsolatait. Az építésügy ezer szállal kapcsolódik a tanácsok mun­kájához, különösen napja­inkban, amikor a lakásépítés mellett előtérbe kerül a la­kásfelújítás és karbantartás, valamint a lakásgazdálkodás — hangsúlyozta Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter vitaindí­tójában. A közelmúltban korszerűsített, lakásépítéssel és lakóházfenntartással kap­csolatos magas színtű jog­szabályok mellett számos in­tézkedés született a lakásgaz­dálkodás fejlesztésére. A Mi­nisztertanács határozata alapján s az ÉVM által ki­adott ágazati irányelvek fi­gyelembevételével a lakás­ügyi tanácsrendeletek jó ré­szét már felülvizsgálták és módosították. A tanácskozáson nagy hangsúlyt kapott: az új ott­honok építése mellett a la­káshelyzeten oly módon is lehet és kell javítani, hogy mindenki jogosultságának megfelelő méretű otthonhoz jusson, valamint legyen egy­szerű, rugalmasabb. gyor­sabb a lakáscserék lebonyo­lítása. A továbbiakban Kovács Antal államtitkár, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke a vízgazdálkodás időszerű feladatairól szólt.

Next

/
Thumbnails
Contents