Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-13 / 137. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS fl MEGYEI TÜNflCS LAPJA 1981. JÜNIUS 13., SZOMBAT Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM. 137. SZÁM Képviselőcsoport ülése Tegnap a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának székházában az országgyűlési képviselők megyei csoportjának ülésére került sor, amelyen megbeszélték a közös teendőket a sorra kerülő országgyűlési ülésszakkal kapcsolatban. Ezt követően Domokos János, a KSH megyei vezetője írásos és szóbeli tájékoztatást adott a jelenlevő képviselőknek a hivatal munkájáról, s általában a statisztikai adatgyűjtésről, ezek fel- használásáról. Megállapítást nyert a vita során, hogy a KSH jól szolgálja statisztikai adatszolgáltatásaival, elemző munkájával a társadalmi igényeket, a megye vezető szerveit. Szóba került — miután több szerv gyűjt adatokat — a statisztikai adatgyűjtésben fellelhető párhuzamosság, továbbá a nem engedélyezett, önkéntes adatgyűjtés (köznapian: „vadstatisztika”), amely gyakran indokolatlan terheket ró az adatszolgáltatókra, valamint a statisztikai szakemberekkel való ellátottság helyzete is. „Algériai hetek” az Orosházi Üveggyárban (Tudósítónktól) Az Orosházi Üveggyár Vörös Október brigádja, az Ifjú Gárda szocialista brigádjai és az Orosházán tanuló algériai diákok, a gyári művelődési bizottság és a szak- szervezeti bizottság segítségével,május 4. és június 5-e között „Algériai hetek”-et rendezett. A rendezvénysorozat előkészítése még a múlt év végén kezdődött. A rendező brigádoknak közel hároméves kapcsolatuk van az algériai diákokkal. A három év során sok közös rendezvényük volt, s ezeken a találkozásokon derült ki, milyen keveset tudnak erről az afrikai országról. Az ismeret- hiány pótlása volt a célja az „Algériai hetek” rendezvény- sorozatának. A Barátság Kupa labdarúgó-mérkőzést, amelyet az algériai diákok nyertek, 270-en izgulták végig. A „Bemutatjuk Algériát” című színvonalas kiállítást mintegy 600T dolgozó nézte meg. Akik az algériai diákok jól sikerült műsorát látták, kellemesen szórakozhattak. Nádor István újságíró „Négy év Algériában” című színvonalas élménybeszámolóját közel százan hallgatták végig, a „Ki tud többet Algériáról?” vetélkedőre pedig nyolc csapat nevezett be. A helyezetteket az algériai diákok hazájukból hozott tárgyakkal díjazták. Minden csapat jól felkészült, ég széles körű tájékozottságról tett tanúbizonyságot. A rendezvénysorozat még nem ért véget. Hátra van az értékelés, amelyet június 29-re terveznek, október 3-án pedig közös vacsora lesz az algériai diákokkal. Ekkor rendezik meg azt a vetélkedőt, amit az algériai diákok részére szerveztek „Ki tud többet Magyarországról?” címmel. G. I. A napokban Verőcemaroson ünnepséget rendeztek, majd há* romévi szünet után ismét megindult a forgalom a börzsönyi úttörővasúton. Az ünnepségén, amelyen részt vett Szűcs Ist- vánné, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára is, Husti István, a KISZ Pest megyei bizottságának titkára mondott beszédet. A kisvasutat, amelyet az Ipoly-menti Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság üzemeltet, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár adta át. A képen: börzsönyi tájakon (MTI-fotó: Király Krisztina felvétele — KS) Építőmunkások kitüntetése Az építők napja hagyományos ünnepe az építőiparban dolgozóknak. Az építőmunkásokat köszöntő idei programsorozat pénteken kezdődött az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének székházában. Az ünnepségen részt vett Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Gyöngyösi Istvánnak, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezete főtitkárának megnyitója után Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte az építőket. Ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy az építőiparban eredményesek voltak azok az erőfeszítések, amelyeket az építési igények és kapacitások egyensúlyának megteremtésére, a termelési szerkezet korszerűsítésére, a minőség, a hatékonyság, a szervezettség javítására tettek. Fokozódott, a munkaerővel, az anyaggal és az energiával való takarékosság, emelkedett az építőipari munkások és vezetők képzettsége. Munkájukat fémjelzi az a 450 ezer lakás, 4200 tanterem, 74 ezer óvodai hely, több ezer középület és gyár, amelyet az elmúlt öt esztendőben építettek. A VI. ötéves tervidőszakban mérsékeltebben növekednek ugyan az építési feladatok, ez azonban nem jelent kevesebb tennivalót az építőmunkások számára. Feladataik között a jövőben nagyobb arányban szerepel majd az állagmegóvás, a fenntartás, különösen a lakóépületeknél, az egészségügyi és kulturális létesítményeknél. Ezt követően a kiemelkedő munkát végző építőmunkásoknak Borbándi János kitüntetéseket nyújtott át. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült Dévényi Sándor, az ÉVM munkaügyi és szociálpolitikai főosztályának helyettes vezetője, Hajdú Elemérné, az ÉVM Továbbképző Központ osztályvezetője, Timgauer Gyula, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete Fejér megyei bizottságának titkára és Tölgyesi Félix, a 22. sz. Állami Építőipari Vállalat brigádvezetője. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát 15-en, bronz fokozatát pedig nyolcán kapták meg. A Kiváló Munkáért kitüntetést — Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési minisztertől — 95-en vették át. Az Építőipari Tudományos Egyesület vezetősége az építők napja alkalmából pénteken ünnepi ülést tartott az MTESZ székházának kongresszusi termében. Az ünnepségen Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, az Építőipari Tudományos Egyesület elnöke az építőiparban végzett kiváló szakmai és társadalmi munkájuk elismeréséül Alpári Ignácz-emlékérmet nyújtott át Hajdú Ferencnek, a Mélyépítő Vállalat termelési igazgatóhelyettesének, Kozma Tamásnak, az ÉVM főosztályvezető-helyettesének, Mueller Othmárnak, az Igazságügyi Műszaki Szakértő Iroda vezetőjének, Szakái Andrásnak, a Fővárosi Szerelőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettesének, Száva Istvánnak, a VEGYTERV főépítészének, Rajnai Jánosnak, a 26. sz. Állami Építőipari Vállalat építésvezetőjének, valamint Tóth Lajosnak, a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettesének. A tudományos egyesületben végzett kiváló társadalmi munkájukért 20-an részesültek Kiváló Munkáért kitüntetésben, amelyet Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter adott át. Békésen felkészültek az aratásra A napokban került sor Békésen a városi pártbizottság kezdeményezésére arra a tanácskozásra, amelyen a város és környéke mezőgazda- sági üzemeinek vezetői, párttitkárai az együttműködés lehetőségeit beszélték meg az aratási munkák zökkenő- mentes végrehajtása érdekében. A búza itt több mint hét és fél ezer hektáron vár betakarításra. A nagyüzemek 10—13 napra becsülik az aratási munka idejét, hiszen a felkészülés, a gépek állapota jónak ítélhető. A most sorra kerülő gépszemlék is várhatóan ezt igazolják. A tanácskozáson részt vett üzemek összehangolták a rendelkezésükre álló szállítási, szárítási és tárolási kapacitások racionális kihasználását. Ennek lebonyolítására operatív bizottságot hoztak létre. Megállapodtak abban is, hogy az együttműködést kiterjesztik a járulékos munkák elvégzésére. A hagyományoknak megfelelően sor kerül a város és környéke kombájnosainak versenyére, és a legjobbakat az alkotmány ünnepén díjazzák. A termés a gabonában még nagymértékben függ a június közepi nedvességutánpótlás mértékétől. Az elmúlt napok csapadékmegoszlása ugyanis nagyon szeszélyes volt. Az idén sem készülnek tehát könnyű aratásra: optimális időtartam alatt, a legkisebb szemveszteséggel betakarítani mindig erőpróbát jelent. Ünnepi díszbe öltöznek az általános iskolák ezekben a napokban. Elérkezett az év vége, az utolsó nap, amikor végre nagy betűvel kerülhet a táblára a vakáció utolsó nagy „V”- je. És ünnepi ruhában gyűlnek össze a gyerekek ig az iskola udvarán, búcsúzni és búcsúztatni. A nyolcadikosok cseppnyi megilletődöttséggel veszik tudomásul, vége az itt töltött időnek, a többiek, a kisebbek pedig bámészan csodálják a hatalmas csokrokat, melyek szomorkásán kornyadoznak a ballagok kezében ... Képünk a Békéscsabai 9~es számú Általános Iskola ballagásán készült Fotó: Gál Edit Tanácskozott az országgyűlés kulturális bizottsága A Művelődési Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatal 1980. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalta meg pénteken az ország- gyűlés kulturális bizottsága a Parlamentben. A tanácskozáson — amelyen Barát Endre, a bizottság titkára elnökölt — Drecin József művelődési miniszterhelyettes fűzött szóbeli kiegészítést az írásos tájékoztatóhoz. Hangsúllyal szólt az alsó fokú oktatás gondjairól. Mint elmondotta, a VI. ötéves terv idején tetőzik a demográfiai hullám az általános iskolákban. Nehezíti a helyzetet, hogy az V. ötéves tervciklusban, bár lényegesen több tanterem létesült a tervezettnél, de a megszüntetettek miatt ma 600 tanterem hiányzik. Külön kitért a gyógypedagógiai oktatás gondjaira is, rámutatva a nevelőotthoni gondoskodásban részesülők számát az elmúlt évben kis mértékben tudták növelni, s az otthonokban a gyógypedagógiai oktatásban részesülőknek csak 25,3 százalékát tudják elhelyezni. A könyvkiadás kapcsán a miniszterhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy a kiadott művek példányszáma 1980-ban 3,3 százalékkal emelkedett. Különösen kedvező, hogy az országos könyvkereskedelmi forgalom tavaly 13 százalékkal haladta meg a megelőző évit. Drecin József a kulturális bizottság javaslatát kérte az egyetemeken és főiskolákon 1982-ben megvalósuló ösztöndíjfejlesztéshez, majd a kulturális beruházásokról elmondta: az Operaház rekonstrukciója a terveknek megfelelően halad, június végén, július elején hozzálátnak a felújítással kapcsolatos bontásokhoz. Elkezdődött a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rekonstrukciója, bár ezekhez az építkezésekhez szükséges kivitelezői kapacitás helyzete még nem megnyugtató. A szóbeli kiegészítőt követően kérdések, hozzászólások hangzottak el. A képviselők a jelentést tudomásul vették. Tanácselnökök értekezlete Pénteken az Országházban két időszerű témát tárgyaltak a fővárosi, a megyei és a megyei-városi tanácselnökök: Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével áttekintették a településpolitikai feladatokat, mindenekelőtt a lakásgazdálkodással, a területrendezéssel és fejlesztéssel, az építés-. ügyi igazgatással, a lakásépítéssel és lakóházfenntartással kapcsolatos teendőket, továbbá elemezték a vízgazdálkodás tapasztalatait, a vízügyi hivatalok és a tanácsok kapcsolatait. Az építésügy ezer szállal kapcsolódik a tanácsok munkájához, különösen napjainkban, amikor a lakásépítés mellett előtérbe kerül a lakásfelújítás és karbantartás, valamint a lakásgazdálkodás — hangsúlyozta Ábrahám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter vitaindítójában. A közelmúltban korszerűsített, lakásépítéssel és lakóházfenntartással kapcsolatos magas színtű jogszabályok mellett számos intézkedés született a lakásgazdálkodás fejlesztésére. A Minisztertanács határozata alapján s az ÉVM által kiadott ágazati irányelvek figyelembevételével a lakásügyi tanácsrendeletek jó részét már felülvizsgálták és módosították. A tanácskozáson nagy hangsúlyt kapott: az új otthonok építése mellett a lakáshelyzeten oly módon is lehet és kell javítani, hogy mindenki jogosultságának megfelelő méretű otthonhoz jusson, valamint legyen egyszerű, rugalmasabb. gyorsabb a lakáscserék lebonyolítása. A továbbiakban Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a vízgazdálkodás időszerű feladatairól szólt.