Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-03 / 128. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. JÚNIUS 3., SZERDA Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM SÖR %> Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága június 2-án, tegnap — dr. Szabó Sándor általános tanácselnök­helyettes vezetésével — ülést tartott, a következő napi­rendekkel: — a megyei tanács júniusi ülésének előkészítése; — az energiaellátás helyzete és feladatai a VI. ötéves tervben; — az üzemi demokrácia fejlesztésére hozott határoza­tok tapasztalatai; — bejelentések. Az első napirend kereté­ben a végrehajtó bizottság jóváhagyta a soron követke­ző tanácsülés napirendjét és az ezekre készített anyago­kat. A testület megtárgyalja majd a megye V. ötéves pénzügyi és tanácsi fejleszté­si — ezen belül a múlt évi költségvetési, fejlesztési — terv teljesítését. Beszámolót vitat meg a végrehajtó bi­zottság hatósági munkát irá­nyító tevékenységéről, végül megtárgyalja a megyei ta­nács VI. ötéves fejlesztési és pénzügyi tervének végre­hajtásához készült cselekvési programot. A végrehajtó bizottság második napirendként az energiaellátás VI. ötéves ter­vi helyzetéről, feladatairól tárgyalt. E napirend vitájá­ban részt vett dr. Laklia Ti­bor, az Ipari Minisztérium­tól, és Vasicza József, az Ál­lami Energetikai Felügyeleti Bizottságtól. Az előterjesztés részletesen foglalkozott az elmúlt tervidőszak tapaszta­lataival, a különböző ener­giahordozók részarányaival, az energiagazdálkodással és -takarékossággal. A vitában szó esett az ésszerű energia- gazdálkodáshoz szükséges személyi feltételek megte­remtéséről, és arról az in­tézkedési tervről, amely tar­talmazza a megye energia- gazdálkodásának VI. ötéves tervi feladatait. Mint a tes­tületi ülésen megállapítot­ták, sok területen van lehe­tőség — elsősorban a mun­ka- és üzemszervezéssel, szemléletváltozással — az ésszerű és takarékos ener­giagazdálkodásra, amely közvetlen érdeke a népgaz­daságnak, de érdeke az ener­giával gazdálkodó vállalat­nak és az ott dolgozónak is. A végrehajtó bizottság java­solta az említett intézkedési terv konkrét, területekre bontott további kimunkálá­sát. Az üzemi demokrácia to­vábbfejlesztésére hozott ha­tározatok megvalósulásának tapasztalatait összegző előter­jesztés részletesen foglalko­zott a tanácsi vállalatok, a költségvetési üzemek, hiva­talok, intézmények ez irányú tevékenységével. Megálla­pítható, hogy mind a taná­csi vállalatoknál, mind az intézményénél tovább fejlő­dött, tartalmilag gazdago­dott az üzemi demokrácia. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs több tennivaló, ellenkezőleg, az üzemi de­mokrácia fejlesztése állandó folyamat, amelyben a veze­tőknek, a társadalmi és tö­megszervezeteknek megvan a maguk feladata. A végrehajtó bizottsági ülés végül bejelentésekkel zárult. S. F Megkezdődött a IV. országos könyvtárügyi konferencia Végzős egyetemisták a MÉM-ben Váncsa Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter tegnap a MÉM-ben fogadta a minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási in­tézmények idén végző hall­gatóinak a képviselőit. A találkozón részt vett Zsuffa Ervin az MSZMP KB osz­tályvezető-helyettese is. A fiatal szakembereket tá­jékoztatták az agrártermelés terveiről, az agrár szakembe­rek feladatairól, továbbá a kezdők elhelyezkedési lehe­tőségeiről. A könyvtárügy az elmúlt tíz évben eredményesen szolgálta a társadalom fejlő­dését, szolgáltatásai színvo­nalasabbak, sokrétűbbek let­tek — állapították meg a IV. országos könyvtárügyi konferencián, amely kedden a Kertészeti Egyetem díszter­mében kezdte meg tanács­kozását. A kétnapos tanács­kozáson értékelik az előző, a III. könyvtárügyi konferen­cia óta eltelt 10 esztendő munkáját, és javaslatot dol­goznak ki a könyvtárak fej­lesztésére. Az elnöklő Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtit­kárhelyettese bevezető elő­adása után Pozsgay Imre művelődési miniszter tartott vitaindító előadást. Egyebek között szólt arról, hogy a könyvtáraink hatóköre az el­múlt tíz évben, ha lassan is, de bővült. Az iskolai könyv­tárakban és a szakkönyvtá­rakban az utóbbi években növekedett a kötetek rend­szeres használóinak száma. A továbblépéshez olyan fontos könyvtári építkezések, felújítások viszont nagyrészt elmaradtak. Az országos je­lentőségű szakkönyvtárak és egyetemi könyvtárak nagy többsége — Budapesten is és más városokban is — olyan körülmények között műkö­dik, hogy helyzetük sem a gyűjtemény megvédését, sem az alapszolgáltatások zavar­talan ellátását nem teszi megnyugtatóan lehetővé. Több megyei könyvtár nem­rég még korszerűnek tekin­tett épülete is leromlott, már szűknek bizonyul, és számos nagyvárosunk, amely a leg­különfélébb reprezentatív középületekkel gyarapodott az utóbbi években, nem ren­delkezik korszerű könyvtár­ral. Az új lakótelepek több­ségében is hiányzik e fontos közművelődési intézmény. A statisztikák szerint 17 000 könyvtár működik Magyar- országon, s ezzel a világ „könyvtári nagyhatalmai” között lenne a helyünk. Csakhogy e könyvtárak igen jelentős része elszigetelten, rendkívül gazdaságtalanul és alacsony hatásfokkal műkö­dik, s egyre inkább képtelen megfelelni a vele szemben fennálló követelményeknek. Végső soron fokozza a gon­dokat, hogy a könyvtárak •nem szerveződtek rendszerré. A könyvtárak tevékenysé­gének hosszú távú tervezése, gyűjteményük és szolgáltatá­saik fejlesztése csak a tudo­mány- és az oktatáspolitikai, a gazdaságfejlesztési elképze­lésekkel összhangban történ • hét. Végezetül Pozsgay Imre hangsúlyozta: a könyvtárügy fejlesztése egész társadal­munk fejlődése szempontjá­ból kiemelkedően fontos. A miniszter előadását hoz­zászólások, majd vita követ­te. A konferencia ma további hozzászólásokkal folytatja munkáját, majd a könyvtá­rak fejlődésére, feladataik meghatározására vonatkozó ajánlás megfogalmazásával ér véget. Új, szép kivitelű alkotással gyarapodtak a megyeszékhely köztéri szobrai. Tegnap, kis ünnepség keretében avatták fel a Lencsési úti 7. számú bölcsőde udvarán Simó Ágoston, bu­dapesti keramikusművész térplasztikáját. Az avatási ünnepsé­gen Csepelényiné Fekete Mária, a városi tanács művelődés- ügyi osztályának helyettes vezetője mondott rövid ünnepi beszédet, majd az apróságok birtokba vették az udvarukat díszítő, harmóniát, játékosságot, szépséget sugárzó alkotást Fotó: Gál Edit Az Üttörőszövetség Országos Tanácsának ünnepi megemlékezése Harmincöt esztendővel ezelőtt alakult meg a Magyar Úttörők Szövetsége. Tegnap, a jubileum napján az_ út­törőmozgalom zászlóbontásáról a szövetség országos ta­nácsának ünnepi ülésén emlékeztek meg, a magyar néphadsereg művelődési házában. Az ünnepségen — ame­lyen ott voltak az úttörőmozgalom egykori alapító tagjai s mintegy félezer aktivista — az elnökségben foglalt he­lyet Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány több tagja, a párt-, az állami, a tár­sadalmi és tömegszervezetek számos vezetője. A Himnusz hangjai után Molnárné Kozma Erzsébet, az Üttörőszövetség titkára köszöntötte az ünnepi ülés részt­vevőit, majd Szűcs Istvánné főtitkár méltatta az évfor­duló jelentőségét, emlékezett a gyermekmozgalom három és fél évtized alatt megtett útjára. Még az idén átadják az eocén program új bányáját, a nagyegyházit, amely az ország egyik legnagyobb barnaszén-, illetve bauxitbányája lesz. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat dől gozói 443 méter mély, függőleges aknát építettek, most a 6 méter átmérőjű bekötővágat ké­szül, amely az üzem fő levegőellátó, illetve víztelenítő aknája lesz (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) — 1945 tavasza a társadal­mi megújulással együtt új korszakot jelentett a gyer­mekmozgalom életében is — mondotta. — Még hazánk területén harcolt a Vörös Hadsereg, amikor a felsza­badult részeken a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szö­vetség megkezdte a gyer­mekmozgalom szervezését. A demokratikus és tömeges gyermekmozgalom létrehozá­sáról a kommunista párt if­júsági titkársága határozott. A harmincöt év gazdag történelme igazolja: az elsők lelkesedése, hívó szava szá­zakat, ezreket, milliókat nyert meg. Ma ötmillió olyan felnőtt él hazánkban, aki fogadalmat tett a csapatzász­ló előtt, kék- és vörösnyak- kendősként először ízlelte meg a közösségi élet öröme­it, a társakért és önmagáért érzett felelősség súlyát, a cselekvés belső kényszerét. Szövetségünk — mint tör­ténelme során mindig — ma is érzi, tudja, hogy felada­taink és életünk szorosan összekapcsolódnak az or­szág életével, népünk alkotó tevékenységével. Nap mint nap éreztük és érezzük a társadalom figyelmét, gon­doskodását és segítségét. Ünnepi beszédének továb­bi részében a főtitkár szólt arról, hogy- az Üttörőszövet­ség munkájának közvetlen részese, segítője és szövetsé­gese az iskola, a pedagógu­sok, a nevelők. Ezzel össze­függésben kiemelte: — Ma az iskolának és az úttörő- mozgalomnak jobban kell együttműködnie abban, hogy a társadalmi követelmények­nek, a gyerekek igényeinek megfelelően gyakoroljanak hatást az ifjú korosztály egészére, »annak teljes életé­re, illetve a gyerekek neve­lésével foglalkozó állami, társadalmi _ szervek tevé­kenységére. Végül emlékeztetett arra, hogy két nappal a KISZ X. kongresszusa után az ünne­pi tanácsülés is kifejezi a párt gyermekszervezetének és ifjúsági szövetségének összetartozását, közös fele­lősségét a jelenért és a jö­vőért. Az egymásért érzett felelősség közös munkában, a küzdelemben kovácsoló- dott. Az Üttörőszövetség is részt vállal a KISZ X. kongresszusán megfogalma­zott feladatok megoldásából — hangsúlyozta az Úttörő- szövetség főtitkára. Benke Valéria, az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte az ünnepi ülés résztvevőit. Átadta Kádár Jánosnak, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága első titká­rának üdvözletét és jókíván-_ ságait. — A párt nem kis büszke­séggel tekint az úttörőszövet­ségre, hiszen az új társada­lomért folytatott harcban született és szocialista ren-' dünkben vált életerős szer­vezetté — mondotta a Poli­tikai Bizottság tagja. — Az úttörőmozgalom értékes szer­vezője a gyermekek közös­ségeinek, és nélkülözhetetlen segítőtársa az iskolának. Há­rom és fél évtized alatt mil- lió és millió gyermeket gaz­dagított maradandó élmé­nyekkel, a felnőtt korra meg­őrzött jó emlékekkel. Benke Valéria szólt arról, hogy az Üttörőszövetség szü­letésnapját olyan időszakban ünnepli, amikor az ország­ban rend, biztonság és biza­lom van, majd hangsúlyoz­ta: napjainkban a korábbi­nál is nagyobb szerepe van a nyílt, bátor, elkötelezett ma­gatartásnak, a meggyőzésnek és példaadásnak. Az eddigi bizalommal, de nagyobb fe­lelősséggel, felkészültséggel és elkötelezettséggel kell munkánkat végezni. Nagy szükség van a társadalmunk értékeit védő politikai kiál­lásra, a hitet, meggyőződést, bátorságot tükröző állásfog­lalásokra, mert csak ennek alapján van lehetőségünk a jelen kritikus elemzésére, és a valódi előrelépést szolgáló megoldások kialakítására, azok gyakorlati érvényesíté­sére. Az Üttörőszövetség erejét az is növelte, hogy mindig számíthatott a társadalom támogatására. A mai felada­tok is csak akkor valósul­hatnak meg, ha az úttörő- mozgalom élvezi a társada­lom figyelmét és gondosko­dását. Ez nem csupán az Üt­törőszövetség érdeke, hanem a gyerekek nevelésének, a jövő formálásának fontos eleme. Ezért kéri a párt ez alkalomból is a társadalom minden szervezetétől, tagjai­tól, mindazoktól, akik szá­mára a jövő fontos, hogy még odaadóbban, színvona­lasabban vegyenek részt a gyermekek nevelésében. Különösen jelentős felada­tot kell vállalnia a KISZ- nek, hiszen a maga számá­ra, saját utánpótlására neve­li, nevelheti az úttörőket — hangoztatta Benke Valéria, kiemelve, hogy különösen nagy feladatok hárulnak e folyamatból az úttörőveze­tőkre. A párt a jövőben is figyelemmel kíséri és segíti az úttörővezetők munkáját, és erre ösztönzi az állami, társadalmi szerveket is. Az ifjúkommunisták, a KISZ Központi Bizottságá­nak üdvözletét Fejti György első titkár tolmácsolta. Ezt követően a KISZ Köz­ponti Művészegyüttese és Üttörőegyüttese, valamint a Vígszínház művészei ünnepi műsort adtak. A szövetség országos tanácsának ünnepi ülése a DlVSZ-induló hang­jaival ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents