Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-11 / 135. szám

1981. június 11., csütörtök e iZHiWkfiTc} Zöldségmagtermesztésben is Teljesítmény emeli a rangot A naptári éveket számítva igen fiatal a Békés megyei Zöldségvetőmag Termelési Modelltársulás. Az alapítás óta eltelt öt esztendő ered­ményei azonban azt bizonyít­ják; a társulás felnőtt korba lépett. Magát az alapítást kézzel­fogható tények indokolták. A szórt, kis területű zöldség- vetőmag-termeléssel a nagy­üzemek és kistermelők nem tudták azt a mennyiséget és minőséget adni, amit a me­gye kiváló adottságai indo­koltak. Ezért a legérdekel- tebb. a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat, valamint a mezőkovácsházi Üj Alkot­mány Tsz határozta el, hogy szakítanak az eddigi hagyo­mányokkal, összefogják a nagyüzemeket a magasabb termelési színvonal megte­remtéséhez. Mégpedig úgy, hogy megszüntessék a mag­importot, s idővel ex­portőrökké válhassanak. Az eltelt öt esztendő alatt a tizenhat tagból 22 lett, s nemcsak Békés, de Csongrád és Borsod megyei üzemek is kérték felvételüket. A ka­pott állami segítség és ter­mészetesen az alapítás után jelentkező eredmények lát­tán döntöttek így az említett üzemek. A társulás megalakulása­kor tervbe vett beruházások­nak eddig valamivel több mint a fele valósult meg, kö­zel 150 millió forint érték­ben. Többet mond a szá­moknál, hogy létrehoztak egy nagy alapterületű hagy- marózsa-tárolót, komplex paradicsomlé- és vetőmag­feldolgozó üzemet, nagyüze­mi palánta-előállító egysé­get, kilenc gazdaságban egy- hajós, hatban pedig kéthajós technikai színt. Elérték azt, hogy az 1800 hektár, öntözést igénylő terület felén megte­remtették a vízkijuttatás le­hetőségét és hordozható ön­tözőberendezéseket is vásá­roltak. Az egy hektárra jutó eszközök értéke 1977-hez ké­pest több mint háromszoro­sára nőtt. A kapott valuta­keretből pedig beszerezték a legfontosabb nagyüzemi technológia meghonosítását lehetővé tevő speciális vető- mag-betakarító és -előkészí­tő berendezéseket. A MÉM- től kapott műszaki fejleszté­si támogatással új termelési technológiák kidolgozásába kezdhettek a társulás tagjai és szakemberei. Az eredmények bizonyít­ják, hogy a segítség nem volt hiába. A vetéstervben szereplő tíz zöldségmagtermő fajból nyolcnál négy és öt­ven százalékkal nőttek a ter­mésátlagok. Hozta az ered­ményeket az öt növény tech­nológiájának kidolgozására kapott összeg is, 1978-ban a bab, a múlt év végéig a vö­röshagyma és a sárgarépa nagyüzemi termesztési eljá­rásának leírását tették le a társulás szakemberei az asz­talra. Az idén a saláta, az, uborka és a paprika gépesí­tett technológiájának kiala­kítását fejezik be. Mindezt egyedül nehéz lett volna elérni. A forintokon kívül jelentős segítséget kap­tak a vetőmagtermesztéssel foglalkozó kutatóintézetektől, többek között a Kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézettől, a MÉM Műszaki Intézettől, a Borsod és Bé­kés megyei Növényvédő Ál­lomástól és ezek irányítóitól. Keresték a megújítás útjait az NDK és a Szovjetunió, Olaszország, Hollandia, Cseh­szlovákia szakembereinél is. S ami nagyon fontos az elemzésnél; a kapott ered­ményeket a társulás csekély létszámú igazgatási és szer­vezési csoportja azonnal a termelők rendelkezésére bo­csátotta. Nem maradt szólam, hogy a tudománynak köz­vetlen termelőerővé kell vál­nia. Túlzás lenne azt mondani, hogy csak a rózsaszín jel­lemzi az eltelt időszakot. Az is előfordult, hogy a nem megfelelő gyomirtás vagy éppen vetőmag-kikészítés mi­att eladatlan tételek marad­tak az üzemek raktáraiban. Pedig köztudott, hogy egy- egy leminősített vetőmag- mennyiség tízezres összege­ket hozhat a veszteséglistára. Ezért a legfontosabb, hogy a minőség minden szempont­ból kifogástalanná váljon a jövőben. A megvalósult fej­lesztések miatt ez egyre in­kább üzemi feladat. Gyors fejlődés, már-már erőltetettnek tűnő beruházá­sok, gépvásárlások jellemzik a Békés megyei Zöldségvető­mag Modelltársulást. A fej­lesztésre azonban szükség volt és lesz, hiszen jóformán alapok nélkül kezdtek annak idején a célok megvalósítá­sához. A még kicsit foghí­jasnak számító magfeldolgo­zó vonal fejlesztésével javít­ható leginkább a magvak minősége. Egy-két termék árának módosítása is szüksé­gesnek tűnik a jövőben, a növekvő költségek miatt. Ha ezek megvalósulnak, az ered­ményeket a termelési rend­szerré nyilvánítás követheti. Olyan rang lenne ez, amihez a teljesítmény teremtette meg az alapokat... M. Szabó Zsuzsa Építsünk vagy ne... A mezőkovácsházi tanács­nál 140 OTP-lakás és 40 ta­nácsi bérlakás igénylőt tar­tanak számon. Milyen lehe­tőségek mutatkoznak az igé­nyek kielégítésére? Hogyan juthatnak otthonhoz a fiata­lok Mezőkovácsházán? Ezek­re a kérdésekre kerestek vá­laszt a hivatalos szervek és az érdekeltek a hét elején, azon a fórumon, amelyet a tanács nagytermében ren­deztek meg. Az 58 érdeklő­dő között öt kismama is el­jött, karján pici gyermeké­vel. A következő években a községben 50 munkás- és 24 társasházi lakás és csaknem 70 családi ház építése van folyamatban. Az igények alapján szövetkezeti lakás­építés keretében 8 négylaká­sos tömb készül a közeljövő­ben. A tanács a társashá­zakba költöző családok szá­mára csaknem 150—200 négyszögletes hobbikertet alakított ki, hogy ott meg­termelhessék a szükséges zöldséget, gyümölcsöt. Többen kérdeztek az an­kéten a hitelfeltételekről. Laluska Mihályné, az OTP helyi vezetője elmondta, hogy családi házakra Mező­kovácsházán 200 ezer forint hitelt adnak, társasháznál 320 ezer forintot. Aki gye­sen van, 20 ezer forint, va­lamint gyermekenként 30 ezer forint szociálpolitikai kedvezményt kap. A községben az építési le­hetőségek adottak, az igé­nyek ismertek, aki tehát hozzáfog építem, indulhat a TÜZÉP-hez, hogy az anya­gokat beszerezze. Az Alföldi TÜZÉP kezdeményezése nyomán az építkezőkkel köt­nek egy anyagbeszerzési szerződést, minek alapján határidőre minden anyagot beszereznek, házhoz szállíta­nak. Ezért garanciát vállal­nak, vagyis nem a tulajdo­nos futja végig a megye épí­tőanyag-telepeit, hanem a TÜZÉP-nek kell jeleznie építőanyag-igényét. A központi fűtést is be­szerelik a lakásokba, annak ellenére, hogy a tanács az ötéves terv közepére a nagyüzemeknek, az időszak végére a lakosságnak ígéri a gáz bevezetését. Addig ve­gyestüzelésű kazánokból fű­tik az otthonokat. A fiatalok szívesen maradnak a község­ben, ha lakásgondjaik is megoldódnak. A pillanatnyi otthonhoz jutási lehetőségek korlátozottak nemcsak a hitelkereteket illetően, ha­nem a gáz hiánya és a köz- művesítési gondok miatt is. A község vezetői, a lakos­sággal karöltve keresik a megoldást. s_ T Hasonló típusú társasházak épülnek a jövőben is Mezőkovácsházán Fotó: Lónyai László Élelmiszer Európa-dfjat kapott az AGROBER Az AGROBER Mezőgaz­dasági és Élelmiszeripari Tervező, Beruházó Vállalat elnyerte a neves Editorial Office madridi mezőgazda- sági szakkönyv- és folyóirat­kiadó által alapított Élelmi­szer Európa-díjat. A már­ványból és bronzból készült trófeát Las Palmasban ün­nepélyes keretek között ad­ták át a vállalat képviselői­nek. A díjat, amelyet elő­ször érdemelt ki magyar vállalat, olyan vállalatok munkájának elismerésére alapították, amelyek kima­gasló teljesítménnyel járul­nak hozzá a fejlődő országok élelmiszer-termelésének fo­kozásához, illetve élenjárnak a korszerű mezőgazdasági és élelmiszeripari technoló­giák kidolgozásában és ter­jesztésében. AGROBER Tiidőszttrés és kiállítás Kedd reggel kezdték meg a Gyulai Tüdőgondozó Inté­zet dolgozói Csabacsüdön az egész község lakosságára ki­terjedő tüdőszűrést. Péntek délig végzik a vizsgálatokat. Az első napon 250-en men­tek el a művelődési házba, ahol a nagytermet rendezték be két vizsgálati berendezés­sel, külön a nőknek, és a férfiaknak. A várakozók pe­dig az előtérben megnézhet­ték a Magyarország műem­lékei című fotókiállítást, amely a Szarvasi Művelődé­si Központ vándorkiállítása és e hét végéig látható a csabacsüdi művelődési ház­ban. Indulásra készül a nagyegyházi bánya Négy évvel az első akna­hajtás megkezdése után jú­nius utolsó hetében megin­dul a folyamatos szénterme­lés a Tatabányai Szénbá­nyák nagyegyházi bányájá­ban. Addig azonban még feladatok sora vár a nagy­szabású beruházásban köz­reműködő kétezer munkás­ra. Megfeszített tempóban szerelik a frontfejtés gépeit, berendezéseit. A bánya kor­szerű termelőeszközei mini­málisra csökkentik a fizikai munkát és lehetőséget te­remtenek az átlagon felüli termelékenység elérésére, figyelembe véve a biztonsá­gi feltételeket. Az eocén­program „másodszülöttje” az idén már 270 ezer tonna szén felszínre hozását terve­zi. Harmincketten egy csehszlovák tsz-ből A kétsopronyi Rákóczi Tsz és a csehszlovákiai Blazso- vice termelőszövetkezete kö­zötti testvéri kapcsolatok évekkel ezelőtt alakultak ki. Ennek keretében évről évre látogató csoportok cseréjére kerül rendszeresen sor. Teg­nap harmincketten érkeztek Kétsopronyba a Brno mel­letti település közös gazda­ságából. Az egy hétig tartó látoga­tás során a szomszéd ország szövetkezeti dolgozói meg­ismerkednek a Rákóczi Ter­melőszövetkezettel, fölkere­sik a kondorosi takarmány­keverő üzemet, s rövid ki­rándulást tesznek Szarvasra, hogy megtekintsék a város nevezetességeit. A program szerint bőven jut idejük a csehszlovák vendégeknek pihenésre, fürdőzésre is. Nem mellékes a melléküzemág A körösladányi tsz-ekmár a hatvanas évek közepén, amikor még négy tsz műkö­dött a ladányi határban, va­lamennyien folytattak kiegé­szítő tevékenységet, némelyik többfélét is. Ezt a „hagyo­mányt” az 1975-ös egyesülés után is megőrizték, sőt bő­vítették. Most a Magyar— Vietnami Barátság Tsz a nö­vénytermesztés, állattenyész­tés mellett ötféle ipari tevé­kenységet végez. Legjelentő­sebb és a legrégebbi múltra tekint vissza a tésztaüzem. Százharminc dolgozó évi 65— 70 vagon száraztésztát készít, ami csaknem 24 millió fo­rint árbevételt jelent a té- esznek. Az üzemág jövedel­mezőségi mutatója 13 száza­lék körül mozog. A nyere­ség növelésének módja a költségek csökkentése, ez pe­dig, mivel a lisztnek kötött ára van, elsősorban a tojásra és a csomagolóanyagra vo­natkozik. Ugyancsak jelentős a fű­részüzem tevékenysége, ahol elsődlegesen fafeldolgozás, csomagoló- és tárolóanyagok készítése folyik, főként az Orosházi Üveggyár megren­delésére. Itt valamivel ala­csonyabb a jövedelmezőség mint a tésztaüzemben, de az idén talán sikerül javítani ezen. Eddig ugyanis az ER- DÉRT-től vásárolták a fát. lyiost viszont még élő fákat, erdőket vásárolnak, tehát részben a fakitermelést is ők végzik, remélve, hogy így kevesebb költséggel sikerül jó eredményt elérni. Legnyereségesebb a bőr­üzem. Bérmunkában dolgoz­nak az Űjpesti Bőrgyárnak. Előrelépést ezen a területen majd az jelent, ha nemcsak közbenső bőrmegmunkálást végeznek, hanem — ahogy tervezik — végterméket (vé­dőkesztyű, bőrkötény) is gyártanak majd. Jól jövedelmez a gumi­üzem, ahol a tehergépkocsi­köpenyek futózásával foglal­koznak. Most egymillió fo­rintos beruházással kívánják a kapacitást 50—70 százalék­kal növelni. Ebben az üzem­részben jelentős költségmeg­takarítást érnek el azáltal, hogy a futóanyagot maguk állítják elő, és hasznosítják a hulladékot is. Foglalkozik még a szövet­kezet, bár igen kis mennyi­ségben homokbányászattal is. Ennek kitermelése igen olcsó, gazdaságos, és közvet­len lakossági igényt elégíte­nek ki vele. Sokféle mellék- és kiegé­szítő tevékenységet folytat­nak tehát a téeszben, s bár ezzel az össztermelési érték­nek csak mintegy negyedét állítják elő, a nyereségüknek a 35—40 százaléka képződik így­A melléküzemág Ladány- ban is segít a helybeli fo­lyamatos foglalkoztatás meg­oldásában, a téesz jövedel­mezőségében, s mindezzel együtt társadalmi igényt is kielégít. Uz öntözés jelentősége Az öntözésnek a növény- termesztésre gyakorolt hatá­sa közismert. A víz nélkü­lözhetetlen a növények szá­mára, mert a talajban levő táplálékot csak oldott álla­potban tudják felvenni. A víz tehát oldószere, de egy­ben szállítóeszköze is a fel­vett tápanyagoknak. A víz a párologtatáshoz is szükséges. Alkotóelemei; a hidrogén és az oxigén: mindkettő nélkü­lözhetetlen . növényi táp­anyag. Víz nélkül nincs növényi élet, s ha hiányzik, akkor mesterségesen kell pótolni. Amennyiben lehetséges, ak­kor már a telepítésnél gon­dolni kell a növények külön­böző vízigényességére. Az azonos igényűeket — lehető-0 ség szerint — egymás köze­lébe ültessük. A növények vízigénye több tényező függ­vénye. Meghatározó jellegű azonban a talaj és az éghaj­lat is. Az öntözésnél általános szempont, hogy 1 liter víz egy négyzetméteren 1 milli- méternyi öntözésnek felel meg. Ahhoz, hogy az öntöző­víz a növény számára opti­mális mennyiségű legyen — mérni kell. A víz mérésének legegyszerűbb módja az, hogy a szórófejből kilépő vi­zet — egységnyi ideig — pl. 5 percig nagyobb edényben felfogjuk — és azuán meg­mérjük. Nagyon lényeges az öntö­zővíz hőmérséklete. Nyári öntözésnél 16—18 Celsius- foknál alacsonyabb hőmér­sékletű vízzel már nem le­het a növény károsodása nél­kül locsolni. Legszerencsé­sebb megoldás — amennyi­ben módunkban áll — egy nagyobb tartályban öntöző­vizet tartalékolni, amelyet a nap felmelegít, illetve mele­gen tart. Nyári időszakban nagyobb a növények vízigénye és víz­felhasználása. Ilyenkor leg­alább heti öt alkalommal szükséges a locsolás. Szélső­séges, meleg időben — he­tente legalább egyszer — a fákat is meg kell öntözni. A szórófejes öntözésnél le­gyünk figyelemmel arra. közvetlenül a növény tövére ne irányítsuk a vízsugarat, hanem az a magasból hull­jon alá — mintha eső esne. A növények számára a túl- öntözés majdnem olyan ká­ros, mintha egyáltalán nem öntöznénk. Ilyen esetben a lágy részek megnyúlnak, a növekedés sokkal gyorsabb lesz. Amennyiben már az érés időszakában van a nö­vény, akkor a termés is fel­repedezik, és vízízű lesz. öntözésnél nagyon helyte­len, ha csupán „locsolga- tunk”. A víznek a gyökere­kig kell leérnie. Nagy me­legben a talaj 20—30 centi­méter mélységig kiszárad. Ilyenkor, ha a víz csak a ta­laj felszínét éri, akkor ha­marosan elpárolog, és az egész munka értelmetlen volt. Amennyiben elegendő öntözővíz áll rendelkezésünk­re, akkor a sorok közé húz­zunk barázdát, és árasszuk el, vagy a kis virágágyak szélét húzzuk fel, és így árasszuk el. Víztakarékosság esetén ka­róval vagy ültetőfával a nö­vény köré fúrjunk lyukakat és abba öntsünk vizet, az­után porhanyós földdel fed­jük be. A víz így lehúzódik a gyökerekig, és feleslegesen nem párolog el. Nagy szárazságban minden növényt öntözni kell. Leg- vízigényesebbek a paprika- és a káposztafélék. A burgo­nya főként a gumóképződés időszakában kapott csapadé­kot hálálja meg. A zöldség­félék csak szárazság esetén igénylik az öntözést. Az uborka nagyon kedveli a pá­radús környezetet, ezért cél­szerű öntözést alkalmazni. A dinnyefélék szárazságtűrők. Az állandó helyre vetett sa­látát, ha száraz a talaj — a vetés után azonnal öntözni kell: majd ezt követően a ritkítás utáni öntözés a leg­hatásosabb. Közvetlenül a fejesedés előtt már ne öntöz­zünk, mert akkor a salátale­velek lazák lesznek. A hagy­mafélék rossz vízfelvevők, de a vizet nagyon takarékosan használják fel. Kalocsay Klári

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents