Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-09 / 133. szám
1981. június 9., kedd Az építőanyag-ipar két ötéves terve Beszélgetés dr. Kádár József ÉVM-miniszterhelyettessel A tervtörvény — miközben az építőanyag-ipar soros teendőit rögzítette — nem írt elő számokat. Voltaképpen az igények és a lehetőségek jó ideje áhított egyensúlyát fogalmazta meg. A számok mégis kikövetkeztethetők. ha a terv más fejezeteiben, paragrafusaiban tallózunk. Nyilvánvaló: ahhoz, hogy „az országos építési és szerelési tevékenység 11—14 százalékkal bővüljön”, továbbá, hogy 370— 390 ezer új lakás megépüljön, az építőanyag-iparnak is fokoznia kell termelését. Hogy miként — és hogy a nagyobb feladatokhoz milyen hátteret jelent az immár mögöttünk levő ötödik ötéves tervidőszak —, erről beszélgettünk dr. Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettessel. — Milyen mértékben fejlődött az építőanyag-ipar 1976 és 1980 között, miként szűkítették a hiánycikkek körét? — A termelés öt esztendő alatt 25 százalékkal növekedett, s ez meghaladta az éves népgazdasági tervek előirányzatait, sőt: az építőipar növekedési ütemét is. Ily módon javult a kereslet-kínálat kapcsolata, s a tervidőszak végén az ellátás már kiegyensúlyozott volt. Mi több: néhány, korábban keresett termékből — így cementből, azbesztcementből, ajtóból, ablakból — még raktáron is maradt. Egyenletes volt a téglaellátás, s csupán néhány cikkből — födémpanelből. vasbeton gerendából — volt hiány. — Melyek voltak az ágazatban az ötödik ötéves tervidőszak legjelentősebb vonásai? — A beruházások 40 százaléka a mész-, a cement- és az azbesztcementiparban valósult meg. Felépült a Bélapátfalvai Cementgyár, s a közeljövőben adják át műszakilag a beremendi mészművek Tetemes összeget fordítottunk a téglaipar korszerűsítésére, új gyár épült Békéscsabán, Mezőtúron, ör- bottyánban és Sopronban, s kisebb-nagyobb fejlesztéseket hajtottunk végre a régi üzemekben a minőség javítása érdekében. Néhány elavult. felújításra alkalmatlan gyárat bezártunk, az új üzemek pedig korszerű, kiváló hőszigetelő és jó minőségű, első osztályú téglát állítanak elő. A korszerű termékek aránya a téglaiparban eléri az 55 százalékot, s a kisméretű téglát egyre inkább csak ott használják fel, ahol valóban indokolt, például kéményépítésnél, vagy külső falborításnál. Az üvegipar legnagyobb beruházása a Salgótarjáni Síküveggyár továbbfeldolgozó egysége volt, ahol különféle edzett üvegek készülnek. Az üveg-, és finom- kerámia-iparban szinttartó beruházások, kisebb bővítések, korszerűsítések is voltak. így növelhették a tőkés kivitelt... S ha már szó esett az exportról: az építőanyag-ipar a hetvenes évek második felében 67 százalékkal növelte nem rubelelszámolású kivitelét — ez évi 50 millió dolláros árbevételt jelentett. Fontosnak tartom még, hogy a fajlagos ener^ giaigény hozzávetőleg 12 százalékkal csökkent; e téren kivált a tavalyi és az 1979-es eredmények voltak figyelemre méltók. — Immár jelen időben fogalmazva: mit ígér a most kezdődött ötéves terv? — Csekély, öt-kilencszá- zalékos fejlődést. Anyagi lehetőségeink korlátozottak, így elsősorban a meglevő berendezések jó kihasználásával, s az új üzemek termelésének gyors felfuttatásával kell a növekedést megalapoznunk. Szűkös fejlesztési eszközeinket — a nép- gazdasági terv céljainak megfelelően — a falazó- és hőszigetelő anyagok termelésének növelésére, illetve az üveg- és a finomkerámia- •ipar fejlesztésére fordítjuk. A téglaipar rekonstrukciója folytatódik, várhatóan több új gyár épül. A. solymári téglagyár építésén tavaly óta dolgoznak, az üzemnek 1982 végéig kell megkezdenie a termelést, s megtörténtek az előkészületek a putnoki téglagyár építésére. A beremendi cementgyár tavaly 400 ezer tonna cementet adott, az idén már 700 ezer tonnát termel, 1983-ban pedig eléri névleges kapacitását, az 1,2 millió tonnát. Ez lehetővé teszi a sok energiát és élőmunkát igénylő gyárak — elsősorban a tatabányai — termelésének a mérséklését. Így a környezet szennyezése is nagymértékben csökken. Jelentékenyek a háttéripari feladatok. Az élelmiszer- ipar, mindenekelőtt a konzervipar termelésének növekedése, valamint a gyógyszeripari program szükségessé teszi, hogy felfuttassuk a különféle üvegek gyártását. Az orosházi és a sajószent- péteri gyár rekonstrukciója még az idén megkezdődik. Számunkra is feladatot jelent az elektronikai alkatrészek és részegységek gyártásának központi fejlesztési programja: az ipari kerámiákból kell a korábbiakhoz képest más, illetve a korábbiaknál több. — Milyen ellátásra számíthat a lakosság, különös tekintettel arra, hogy az új otthonok zöme önerőből épül meg? — Ügy érzem, az építőanyag-ipar jelenlegi kapacitása, kismérvű szocialista importtal kiegészítve, biztonsággal fedezi mind az építőipar, mind a lakosság igényeit. Nem lesz hiány födémszerkezeti anyagokból sem, 1980 végén ugyanis két korszerű, vasbetongerenda- gyártó sor kezdett termelni Dunaújvárosban, illetve Lábatlanban. Néhány téglagyárban átálltak a kerámiaalapú, FERT-gerendák készítésére, s tetemesen növeltük a korszerű födémpanelgyártó kapacitást is. Javítja a lakosság ^ellátását, hogy az idén máf hozzávetőleg kétezer családi ház épül házgyári elemekből. A Csongrád, a Hajdú és a Veszprém megyei építők vállalkoztak erDr. Földházi Sándor állatorvossal nehezen tudjuk egyeztetni a napot és az órát, egy kis beszélgetésre, mert szinte minden perce foglalt. „Holnap Hódmezővásárhelyre megyek előadásoskat tartani, holnapután és azután a háztáji sertésállományban végzek ivartalanítást, azt követően az állategészségügyi határállomáson, Kürtösön leszek ...” — sorolja, s már követni sem tudom, hogy hányadik napnál tart. Végül mégis kerül egy „üres” délelőtt, amikor találkozhatunk. Először a pályafutása iránt érdeklődöm. — Már egyetemista koromban részt vettem a baromfiipari kísérleti laboratórium kutató munkájában és a baromfipestis elleni védekezéshez szükséges oltóanyagok előállításában — mondja, s a továbbiakat csak röviden, hézagosán jegyzem fel. A diplomát 1951-ben kapta meg. Akkoriban a Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat csaknem százezer baromfit hizlalt. Kedvező lehetőség nyílt export-szállításokra. Az áru előállításának azonban I. osztályú és betegségektől mentes baromfi volt a feltétele. Sikerült teljesíteni. Amikor a mezőgazdaság szocialista alapjainak a lerakására került sor, körzeti állatorvosi munkakörbe heHétszáznál több számítógép üzemel az országban A számítástechnika széles körű alkalmazása hazánkban Is intenzív szakaszába érkezett. Az intézményeknél és vállalatoknál magas fokon képzett szakember- gárda dolgozik. A nagyobb számítógépekből álló géppark 18 milliárd forint értéket tesz ki. A több mint 700 számítógépet közvetlen vagy közvetett formában 2500 vállalat használja rendszeresen. Körülbelül 100 vállalat saját berendezéssel rendelkezik, amelyeket elsősorban ügyviteli és nyilvántartási munkákhoz alkalmaznak. Az utóbbi időben mindinkább előtérbe került a számítógépes termelésirányítás megszervezése is. Magyarországon jelenleg 25 intézmény biztosít folyamatosan számítástechnikai szolgáltatást. náluk található meg a hazai számítógép-kapacitás egyharmada. Ezek az intézetek megtervezik a különféle alkalmazási rendszereket, gépi adatfeldolgozó és más programokat dolgoznak ki. Az ilyen szolgáltatásokat legalább 500 ipari és kereskedelmi vállalat veszi igénybe. A VI. ötéves tervidőszakban elsősorban a hazai számítástechnikai termékek, illetve a KGST- országok egységes számítástechnikai rendszerébe és a minlszá- mitógép-rendszerbe tartozó, más szocialista országokban készülő gyártmányok közül vásárolhatnak a magyar felhasználók. lyezték át. 1965-ben került vissza ismét a baromfiiparhoz az állategészségügyi szolgálat ellátására. öt év múlva a Békés megyei Állategészségügyi Állomás körzeti állatorvosaként dolgozott tovább. Négyezer háztáji gazdaság tartozott hozzá. Közben a baromfiiparban szak- tanácsadóként tevékenykedett. Most a közös román— magyar állategészségügyi határállomás vezető állatorvosa. Röviden vázolt életútja nem tűnik különösebbnek. Csak egyike azoknak, akik elősegítették, hogy olyan állatállomány alakuljon ki, amely ma már mennyiségileg és minőségileg egyaránt megfelel a kor követelményeinek és Európa-szerte elismert. Szenvedélye a szakma mellett a közéletiség. Tagja a Közalkalmazottak Szakszervezete országos állategészségügyi szakbizottságának, a városi pártbizottság oktatási bizottságának, a megyei állategészségügyi állomás szakszervezeti bizottságának. Városi tanácstag is. Alaposabban foglalkozott az állatról az emberre terjedő betegségekkel, zoonisokkal, s erről a témáról könyvet írt, amely 1973-ban jelent meg. Az állatorvosi etika kérdéseiről egyetemi jegyzetet készített. Élete legeredményesebb szakmai tevékenysége az Országos Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség békéscsabai teljesítményvizsgáló állomásához fűződik. Itt — közben mint körzeti állatorvos is — több mint 10 évig dolgozott. Ez idő alatt mintegy 3 ezer borjút neveltek fel, s az utóbbi öt évben fél százalék elhullás mellett az összveszteség (selejtezés, kényszervágás) mindössze 3,6 százalékot tett ki. A juhtenyésztés még sikeresebb volt. „Ezek — írja köszönő levelében az állomás igazgatója — hazánkban állat- egészségügyileg különlegesnek számító eredmények, amelyeket csak kiemelkedően, lelkiismeretes munkával lehet elérni.” Pályafutása alatt szerzett nagy gyakorlati tapasztalatát így summázza: — Véleményem szerint a szakmai hozzáértés hiánya, a butaság és a közöny legalább annyi kárt okoz, mint a fertőző betegségek össze- sége. v Ö maga mindig ez ellen harcolt. Részese annak, hogy a magyar állategészségügyi szolgálat jól szervezett, az állatorvosi munka nemzetközileg elismert. A Palotási Állami Gazdaság, a pecsenyekacsa-előállító termelési rendszer gesztorgazdasága az idén tíz százalékkal több naposkacsát keltet, mint tavaly, hogy kielégíthesse partnergazdaságainak növekvő igényét. Több mint hárommillió naposkacsát szállítanak a megrendelőknek. A palotási „kacsaországban” harmincezer kacsa képezi a törzsállományt. A képen: a törzsállomány egy. része (MTI-fotó: Tóth Béla felvétele — KS) Három évtized az állategészségügy szolgálatában Házgyár Békéscsabán Készül az elemek sablonja Az asztalosműhelyben üvegezik és mázolják a nyílászárókat A beépítésre kerülő panelekbe már a kész ajtók és ablakok kerülnek A kiszállítást követően a helyére emelik az elemeket, s szinte a szemünk láttára készül el a lakóház Pásztor Béla Fotó: Veress Erzsi