Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-07 / 132. szám

1981. június 7., vasárnap Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára a politikai helyzetről tájékoztatja az 1945 előtti párttagokat Fotó: Lónyai László Pályázat szakmunkásfiatalok katonai főiskolai előkészítő tanfolyamára A Honvédelmi Miniszté­rium jelentkezésre hívja fel a dolgozó nép fegyveres szolgálatát hivatásuknak vá­lasztó szakmunkásfiatalokat, akik a Magyar Néphadsereg tisztjei kívánnak lenni. Mindenekelőtt várja az érettségivel nem rendelkező, elsősorban technikai jellegű, és a néphadsereg igényeihez közel álló (vas- és gépipari, villamossági és műszeripari) szakmunkásképesítéssel, s megfelelő gyakorlattal ren­delkező fiatalok, továbbá olyan katonafiatalok jelent­kezését, akik példát mutat­tak a katonai szolgálat tel­jesítésében és szakmunkás­képesítéssel rendelkeznek. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, feddhetetlen előélet és erköl­csi-politikai megbízhatóság, szakmunkásképesítés (lega­lább jó minősítéssel) és a tanult szakmában eltöltött egy évi munkaidő,' nőtlen családi állapot, 23 évnél nem idősebb életkor. A pályázók szeptember­ben felvételi vizsgán vesznek részt, amelynek anyaga a katonai pályaalkalmasság felmérése és speciális képes­ségvizsgálat. A polgári fiatalokat be­hívják, a sorkatonákat pe- dik vezénylik a tanfolyam­ra. A szakmunkásfiatalok katonai főiskolai tanulmá­nyaikat az érettségizettekkel együtt folytatják. A tanfolyamra pályázók jelentkezési lapot a megyei hadkiegészítési és területvé­delmi, (Budapesten a Fővá­rosi Hadkiegészítő) Parancs­nokságtól kaphatnak. A pályázati határidő: au­gusztus 30. Fluórkezelés a fogszuvasodás ellen Beszélgetés a gyulai iskolafogászokkal Pénteken, június 5-én az orosházi járás az 1945 előtti párttagok előtt tisztelgett. A járásban 43-an élnek. Őket — a Szocialista Hazáért kitüntetetteket — fogadták ün­nepélyesen a pártbizottságon. Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára a kül- és belpolitikai helyzetről adott tájékoztatót. Átadta a megyei pártbizottság emlék­plakettjét az 50 éves pártmunkáért Bottyán Jánosnak, Gonda Istvánnak, Lestyán Andrásnak, Ivanics Péternek, Lestyán Györgynek, Paksi Jánosnak, Rozsnyai Mihály­nak, Szuchánszki Mihálynak, Talpas Mihálynak, Váradi Imrének és a 40 éves pártmunkáért Dékán Károlynak. Egyperces néma felállással adóztak a közelmúltban elhalt elvtársak emlékének. A baráti beszélgetés után Barna Pál, a járási pártbizottság első titkárának kíséretével megko­szorúzták Tótkomlóson a szovjet hősi emlékművet. Tisz­teletükre a kultúrotthonban az úttörőzenekar koncertet adott. Ellátogattak Nagyszénásra, az Október 6. Terme­lőszövetkezetbe. Gádoroson a Dózsa György úttörőzene­kar fogadta az idős párttagokat, a November 7. Terme­lőszövetkezet pedig vendégül látta őket. Ennyi a hír. De ami mö­götte van, az maga a törté­nelem. Válasz arra, honnan indultunk, merre haladunk. Melyben benne lüktet a múlt, a jelen és a jövendő egy­aránt. A mélybe nyúló gyö­kerek, melyek táplálják a törzset, s hitet és erőt ad­nak mindennapi munkánk­hoz. A megtett út mércéje. — A sárba és porba ra­gadt Viharsarok örökre el­tűnt. Ami megvalósult, az a legmerészebb álmokat is.túl­szárnyalja. Tisztelet azoknak, akik a legembertelenebb szenvedéseket vállalva küz­döttek a nép boldogulásáért — mondta a fogadáson Bar­na Pál. Szegénység, elmaradottság. Ez jellemezte a felszabadu­lás előtti Békés megyét. A Tanácsköztársaság emléke ki­törölhetetlenül élt az embe­rek emlékezetében. — Én 12 éves voltam, ami­kor Tótkomlóson szervezték a Vörös Hadsereget. A Ta­nácsköztársaság bukását ter­ror követte. Akkoriban a ta­nyavilágban bujkált Szokolai István vöröskatona. Éjsza­kánként ennivalót vittem neki. Tőle hallottam először Leninről és a Szovjetunióról — emlékszik vissza Szu­chánszki Mihály, aki 1931- ben lett a párt tagja. Most 75 éves. — Hogyan éltek akkoriban a tótkomlósiak? — Nagy volt a szegény­ség. Mi heten voltunk test­vérek. Én 11 éves koromban szegődtem el libapásztornak. Éveken keresztül istállókban, jászlakban aludtam. Amikor megalakult Tótkomlóson a párt, elsőként léptem be. Az volt a célunk, hogy meg­szüntessük a nyomort, a ki­szolgáltatottságot. Az egyik délután kenyeret mentem vá­sárolni. Ügy volt, hogy este a cséplőgéphez megyünk a feleségemmel. Hiába várt odahaza. Űtközben két csendőr közrefogott. Egyik börtönből a másikba hurcol­tak. A felszabadulás évében, 1945-ben kerültem haza. Bottyán János 76 éves. Megtermett ember, jó tartá­sé. Pedig vele sem tréfáltak a csendőrök. Gádoroson kap­csolódott be a munkásmoz­galomba. — Az úgy volt, hogy Oros­házán Keresztes Mihállyal, aki a pártot szervezte, hosz- szabb eszmecserét folytat­tam. Ezt követően 1931-ben a szociáldemokrata párton belül egy marxista—leninista sejtet hoztunk létre Gádoro­son. Elsősorban azokkal ke­restük a kapcsolatot, akik a Tanácsköztársaság idején a direktóriumban dolgoztak. — Mikor tartóztatták le? — 1937-ben. Akkor volt a nagy lebukás, a 120-asok pe­re. Mert ennyi kommunista ellen emeltek vádat. Engem Szentesen tartóztattak le. Hazahoztak Gádorosra. Ház­kutatást tartottak. Feleségem a gyerekkel a szomszédba ment. Nagyon megijedt, pe­dig erős lelkű asszony volt. Noha nem találtak konspirá­cióra utaló iratokat, mégis börtönbe vittek. Vallattak és vertek, hogy van-e kapcsola­tom a szovjet elvtársakkal. — Mi adott önnek erőt? — A hit. — Miben hitt? — Hittem az eszmében. Hittem, hogy a nép sorsa jobbra fordul. De csak ak­kor, ha küzdünk érte. Ez adott erőt, hogy elviseljem a szenvedéseket. Sokan vol­tunk ilyenek, és egyre töb­ben lettünk. Előttünk lebe­gett a szovjet példa. . Tótkomlóson zuhogott az eső. A szovjet emlékműnél munkásőrök és úttörők áll­tak díszőrséget, amikor a járás veteránjai elhelyezték a kegyelet koszorúját. A kultúrotthonban az általános iskola zenekara indulókat játszott. A bejárat lépcsőjén a nyolcvan éves Rozsnyai Mihállyal idéztük fel a múl­tat. — Gádoroson égbekiáltó volt a szegénység. Ebben a községben tizenhat csendőr vigyázta a rendet. Apám, aki vöröskatona volt, három évig bujkált a Tanácsköztársaság leverése után. Maguk, fiata­lok szerencsére csak a törté­nelemből ismerik az ellen­forradalmárok hírhedt cse­lekedeteit. Ezek a véres ke­zű legények halálra keres­ték a kommunistákat. Ci­káztak erre a kakastollasok, meg a darutollasok. Ök vol­tak a rend urai. Vér tapadt a kezükhöz. Jaj volt annak a napszámosnak, summás- nak, aki felemelte a szavát. — Mégis belépett a párt­ba. — Apám nyomdokába kel­lett lépnem. Ez törvényszerű volt. Ä párt megszervezése reménnyel és hittel töltötte el mindazokat, akik úgy él­tek, mint mi. — Hogyan éltek akkori­ban? — Én éveken keresztül ré­szes arató voltam. Két gyer­mekről kellett gondoskod­nom. Hajnal két órakor kezdtük akkoriban a mun­kát. Naponta egy holdat kel­lett learatni egy embernek. Éjszakára vérbe borult a szemünk a megerőltető mun­kától. — És a felszabadulás után ? — Bizony a kezdet nem volt könnyű. 1949-ben alakí­tottuk meg Gádoroson az el­ső mezőgazdasági szövetke­zetei. Nem volt másunk, csak a meztelen tenyerünk. A semmiből indultunk. És úgy igaz, hogy az asztalra is ke­vés jutott. Voltak, akik el­csüggedtek a nehézségek lát­tán. — És Mihály bácsi? — Én valahogy sohase vesztettem el a bizodalmá­mat. Még a nehézségek el­lenére sem. Hiszen a fél­szabadulás után a nép vette kezébe a sorsát. Bíztam, kö­zös erőfeszítésünknek meg kell hogy legyen a gyümöl­cse. A mostani eredmények azonban túlszárnyalják az ál­maimat. Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára az elmúlt húsz év fejlődéséről beszélt a veteránok találko­zóján. Két évtized alatt Bé­kés megye hatalmas válto­záson ment keresztül. Az egykori mezőgazdasági me­gyéből ipari-mezőgazdasági megye lett Békés. Ma az ipar dominál. Húsz évvel ez­előtt 11 ezren, napjainkban pedig 70 ezren dolgoznak az iparban. Az ipari termelés megötszöröződött, meghalad­ja a 26 milliárd forintot, a mezőgazdaság éves eredmé­nye pedig 16 milliárd forin­tot tesz ki. Megnőttek a ter­mésátlagok. Két évtizeddel ezelőtt hektáronként 13,9 mázsa búza termett, napja­inkban pedig 49 mázsa. Az egy főre eső hústermelés megyénkben megközelíti az 500 kilogrammot. Óriási eredmények ezek. A gazda­sági növekedéssel párhuza­mosan emelkedett népünk életszínvonala. Két évtized alatt megnégyszereződött. Több mint 70 ezer lakás épült Békésben. A családok fele új lakásba költözött. Mindezeket az eredményeket a párt vezetésével értük el, a kiegyensúlyozott politiká­val, a nemzeti egységgel. Ez hát a történelmünk, a megtett út, melyből emelt fővel, büszkén erőt meríthe­tünk. Tisztelet azoknak, aki­ket sem a megaláztatás, sem a nyomor, sem a börtönök­ben töltött évek szenvedése, kínzása nem tudott megtör­ni. Akik életüket tették koc­kára a máért. Tisztelet a ve­teránoknak. Sercdi János Kék köpenyes gyerekcsa­pat sustorog, viháncol Gyu­lán, a Béke sugárúti fogá­szati rendelő előszobájában. Láthatóan ismerősek már itt, nem félnek dr. Takács Er­zsébet főorvostól, dr. Ivány Katalin fogorvostól, Márkus János fogásztól és munka­társaitól. Ezek a diákok tag­jai annak a kísérleti cso­portnak, akiket 1978-tól komplex fogászati gondozás­ban részesítenek. Miért kí­sérleteznek a komplex ellá­tással, a megelőzéssel? Erről kérdeztük dr. Takács Erzsé­betet. — Gyarmati főorvos mel­lett kezdtem a pályám. Ö már 22 évvel ezelőtt is úgy vélekedett, hogy a gyorsan terjedő fogszuvasodást meg-kell előzni. Először a gyere­keket kerestük fel, kezeltük a rossz fogúakat. őket és szüleiket i§ tanítottuk a fogmosás jelentőségére. Ma is az akkori alapelvekre épül a megelőzés, a preven­ció. Néhány ezek közül: a terhesek fogászati ellátásá­nak folyamatos biztosítása, a szájhigiéne megtartása, az étkezési szokások alakítása, a gyermekek csontrendszeré­nek erősítése. Az orvos egy­magában kevés a feladatok­hoz. Szükség van az asszisz­tensekre, a védőnőkre, a pe­dagógusok, a társadalmi szer­vek felvilágosító, egészség­nevelő munkájára. A fogak romlásának megelőzésére egészen kisgyermek korban, már az óvodában gondolni kell. — A gyulai gyermekfogá­szatnak milyen múltja van? — Megyénkben 1965 októ­berétől — az országos szer­vek jóváhagyásával — min­den fogorvos és vizsgázott fogász 4+2 rendszerben dol­gozik. Ez azt jelenti, hogy a hét négy napján felnőtteket, kettő napon pedig gyerme­keket gyógyítanak, i Úttörők voltunk az országban ezzel a megoldással. Arra is büsz­kék vagyunk- hogy 1958-tól 1969-ig mozgó fogászati au­tóbusz járta a megye iskolá­it, így óda is elütöttünk, ahol nem volt fogorvos. Gyulán 1969-től rendszeresen gon­dozzuk az általános iskolá­sokat, 1976-tól a terhes anyá­kat, tavaly óta pedig a 14— 18 éves tanulók szervezett fogászati kezelése is elkez­dődött. Eleinte egy-egy fog­orvosra viszonylag nagy la­kóterület ellátása jutott, ma már a terhek jobban meg­oszlanak. Napjaink feladata a minőségi ellátás, az, hogy a megelőzés és gondozás minden fogorvosi rendelőben megvalósuljon. — Mit jelent a megelőzés? — összetett feladatkör ez a prevenció. Fontos a felvi­lágosítás, a szájhigiéne, ha­tásos a fluórozás, az Elrrtex zselé használata, a fogak védelme lakkréteggel. Az amerikaiak és a franciák kí­sérletezték ki azokat az el­járásokat, amelyek a sa­vakkal, baktériumokkal, a különböző károsító anyagok­kal szemben ellenállóvá te­szik a fogakat, azaz nem lyukadnak ki, nem szuvasod­nak. Az Egészségügyi Világ- szervezet 1968-ban fogadta el a fluórozást a megelőzés módszereként. Néhány or­szágban fluórozzák a vizet, tablettaként árusítják a ve- gyületet, vagy tejbe, sóba keverik. Ez utóbbi a legol­csóbb megoldás. Sajnos, még folynak a viták arról, milyen formában a leghatásosabb, s nem hátrányos-e a fluóro­zás. Az egész országban egységesen kellene bevezetni ezt a módszert. Mi a kísérle­ti csoportunkkal ' akarunk bizonyítani. — Hogyan fluóroznak Gyu­lán? —- A módszerünk: helyi elektromos -fluórbévitel. A preventív rendelés 1975-től foglalkozik a témával. For­dítjuk, tanulmányozzuk a külföldi szakirodalmat, kap­csolatban állunk a francia kollégákkal. 1978—79-ben kaptuk meg az elektromos fluórozáshoz szükséges tás­karádió-méretű gépet. A kí­sérleti csoportba 364 gyere­ket választottunk. Megtaní­tottuk őket fogat mosni, ki­húztuk, betömtük a rossz fo­gaikat, néhányukat fogsza­bályozásra irányítottunk. Az állapotuk alakulásáról rend­szeresen készítünk fogtérké­pet. Fluórozni csak a telje­sen egészséges, kezelt fogsort szabad. Szivacs közé helyez­zük a zselét, ezt tesszük a gyerekek felső, vagy alsó fluórtérképét. Amint az or­mot vezetünk 5 percen át a készülékbe. A gondozott gye­rekek ilyenkor csupán eny­he bizsergést éreznek. A módszer hatásosságát jelzi, hogy mindössze évente két­szer kell kezelésre jönniük. Alig egy milligramm fluor kerül a szervezetükbe, a fog­zománcba, s ilyen kis meny- nyiségnek csak jó hatása van. Az így kezeltek mellett kontrollcsoportot, hagyo­mányosan ellátott tanulókat is figyelünk. Az összehason­lító adatokból derül majd ki véglegesen a fluórozás hasz­nossága. A Békés megyei KÖJÁL elkészítette a megye különböző területeinek víz- flórtérképét. Amint az or­szágban bevezetik a fluóro­zást, mi elsőnek jelentke­zünk, s terjesztjük el me- gyeszerte. Hiszünk a hasz­nosságában, s abban, hogy a kísérletező kedvű, mindig jobbat és újabbat akaró fog­orvosok egyetértenek ve­lünk. Ezen a munkaterületen is differenciálni kell, így ja­vítható az iskolafogászati tevékenység. Gyulán a következő tanév­től a városi tanács művelő­désügyi osztálya támogatja az óvodákat, hogy rendsze- réssé tegyék hetenként egy­szer a gyerekek Elmex zse­lés fogmosását. Ha már 6 éves kortól állandóan ellen­őrzött, rendben tartott fog­sorral nőnek a gyerekek, később sem kell a félelem­től reszketve a fogorvosi székbe ülniük. Kicsi és nagy, felnőtt és gyerek úgy megy majd a fogorvoshoz, mint most a gyulai diákok. Bede Zsóka Tisztelet a veteránoknak A fluóros zselé elektromos alkalmazása Fotó: Fazekas László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents