Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-06 / 131. szám
1981. június 6., szombat Munkavédelem az Orosházi Üveggyárban A címben idézett mondás a 73 éves, sarkadi Váczi Mi- hálytól származik, akivel fiát várva beszélgettünk a munkáról és annak hasznáról. A harmincéves fiatalember, Váczi Lajos maga is igazolja ezt, hatalmas szénásszekérrel érkezik az udvar hátsó felébe. A harmincfokos meleg és a munka egyaránt megizzasztotta, jólesik egy ki§ pihenő a fák árnyékában. — Reggel négykor kelek, az első munkám a fejés. Ez eltart másfél órán keresztül, mert kilenc tehenet nem könnyű kézzel megfejni. — Nem gondolt rá még, hogy fejőgépet vegyen eny- nyií állathoz? — Nem én. Szerintem nem jó a fejőgép. Nem kíméli a tehenek tőgyét, és úgy hiszem, nem is adnának any- nyi tejet, mint így. Mert mostanában szépen tejelnek a jószágok, van úgy, hogy egyszerre 85—90 litert viszek az átvevőhelyre. Ezzel a biciklivel — mutat a ház falának dűtött járműre —, amire rászereltük ezeket a tartókat. Négy huszonöt literes kanna fér el rajta. Vagy én viszem, vagy a feleségem. Hogy elbírjuk-e? Hát persze, még fel is ülünk rá, úgy könnyebb. Szóval, fél ötig eltart reggel a fejés, azután megetetem a teheneket. Ebéd után egy kicsit lepihenek. Délután négytől etetek, 5-től fél hétig fejek, közben elmegyek zöldtakarmányért. Ezt a tsz-től veszem. Ök géppel levágják a füvet, lucernát, én ezt összegyűjtöm, behozom ide, és kazalba rakom. Azután jöhet a pihenő. — Nem lehet könnyű így egyedül... — Nem is egyedül csinálom. Sokat segít az édesapám, aki a 73 éve ellenére jól bírja magát. És vannak barátaim is, akik hasonlóképp állnak. Segítünk egymásnak, mikor kinek kell, „visszaadjuk” a munkát. Egyedül tényleg nagyon nehéz lenne. Tulajdonképpen a magasabb kereset miatt kezdtem bele egy éve. Két gyerek mellett a korábbi fizetésemmel nem mertem volna új családi ház építésébe kezdeni. Nemrég beadtam a tervet engedélyeztetésre, remélem elfogadják, és hozzákezdhetünk. De természetesen szeretem is csinálni. Az eddig hallgató édesapja közbeszól: — Az a legfontosabb, hogy szeresse az ember az állatokat, másként ez nem megy. A fiatalember egyetértve bólogat. — Az a jó, hogy viszonylag szabadon osztom be az időmet. Sokat foglalkozom a két gyerekkel, de kell is, mert a nagyobbik ősszel megy iskolába. A szórakozásom nem nagy. Néha biliár- dozok a barátaimmal, eljárok az Előre Spartacus labdarúgómeccseire, mert nekik szurkolok. A tévé már nem tud lekötni. A munka után este bizony elbóbiskolok a képernyő mellett. Hosz- szabb nyaralásról szó sem lehet, a hortobágyi lovasbemutatóra és a hídivásárra szoktunk elmenni. A szerfás, láthatóan nagyon egyszerű istállókat nézzük. Vendéglátónk magyarázza: — Valóban olcsón csináltuk. Nincs is faluk. Télen vagy ha már hűl a levegő, lehajtjuk a fóliákat, és máris melegebb van. — Meddig bírja ezt a munkát, nem vágyik valami könnyebbre? — Hát most még nem. Főként az anyagiak miatt, így jóval többet keresek. De azért szeretnék majd a té- eszben bikatartást vállalni, ho0'" a tagsági viszony is meglegyen, és közben a teheneimmel is foglalkozhassak. — Múlt évi teljesítményével elnyerte a megyében a legtöbb árutejet értékesítő kistermelői címet... — Először nagyon meglepődtem, amikor jött a papír, hogy menjek Gyomára átvenni a díjat. Én nem tartottam számon, mennyi tejet adtam le. Azt se gondoltam, hogy az első lettem. Természetes, hogy nagyon megörültem. Nemcsak a háromezer forint jutalomnak és a szép vázának, oklevélnek. Valahogy biztatást is éreztem az egészben. Ezért is folytatom a jelenlegi munkát, amíg az állam is támogat, és amíg megéri. M. Szabó Zsuzsa Mi legyen a ksz-ben? Vita a paplaniizemben Június van, a kollektív szerződések kidolgozásának ideje. Országszerte folynak a viták javaslatokról, módosításokról. A dolgozók jogainak bővítését, a munkáltatók, a munkafegyelem, a technológiai fegyelem szigorítását szeretnék megvalósítani. Persze, a kettő nem zárja ki egymást. A Budapesti Ruhaipari Vállalat szeghalmi üzemében. a paplantelepen a kollektív szerződés módosítását célzó javaslatok főként a dolgozók helyzetén kívánnak javítani. így szeretnék, ha a bedolgozókat is megilletnék ugyanazok a jogok, mint az üzem munkásait, amennyiben a / törvényes munkaidőt ledolgozzák. Tehát a minőségi bérezés, a természetbeni juttatás, a törzsgárdatag- ság. Erre azért lenne szükség, hogy vonzóbbá tegyék a munkát azoknak, akik valamilyen okból, (például gyermekelhelyezési gondok), nem tudnak üzemben dolgozni, de mint bedolgozók segíthetnék a telep munkaerőgondjain. Kérdéses viszont, hogy ha ugyanazok a jogok megilletik a bedolgozót is, mint az üzenet, nem lesz-e csábítóbb az otthoni munka. Persze nem minden műveletet lehet otthon megcsinálni, és a jó közösség is vonzza az embereket. Javasolták azt is, hogy ha az üzem dolgozója valamilyen okból bedolgozást vállalna inkább, ne kelljen ki- és belépnie a vállalathoz, hanem csak munkaszerződésmódosítást hajtsanak végre. Szeretnék a telep vezetői fejleszteni az anyagi ösztönzést, bevonni a premizáltak körébe több dolgozót, kiterjeszteni a természetbeni juttatást időarányosan azokra is, akik év közben lépnek be a vállalathoz. Jól funkcionál a minőségi bérezési rendszer. A dolgozók fizetésének 10—14 százaléka a termékek minőségétől függ. Amíg egy-egy hibátlan darab után plusz 40 fillért kap a készítője, ha hibásan dolgozik, a minőségi bért attól függően csökkentik, hogy a hiba javítható-e vagy sem. A telep vezetője, Unyatinszki Éva szerint jobb lenne, ha a bér nagyobb százaléka függne a minőségtől, de ezen egyelőre nem kívánnak változtatni. Esetleg később, ha exportpróbálkozásaik sikerrel járnak, szigorítják a követelményeket. Az Orosházi Üveggyárban tavaly a 96 elfogadott újítás gazdasági eredménye értékben meghaladta az egymillió 700 ezer forintot.. Az év végéig "bevezetett 40 újításért (34-ért eszmei, 6-ért gazdasági haszon alapján) több mint 100 ezer forint díjat fizettek ki. Az eszmei alapon díjazott újítások közül 17 munkavédelmi jellegű volt. A műszaki, fejlesztési intézkedések — a gazdasági eredményre való törekvés mellett — munka- és egészségvédelmet is szolgálnak. Erre különösen azért van szükség, mert egyes üzemrészekben a jelenlegi körülmények között egészségre ártalmas (por-, zaj-, hő-) hatások érik a dolgozókat. Zárt rendszerű keverékszállítás Az üveg alapanyagát por alakban keverik össze. A por szennyezi a levegőt, és szilikózisveszélyt okoz. Ennek elkerülésére az öt öblösüveghutánál elkezdték a keverék kemencében való, zárt rendszerű szállításának a kialakítását. Egyidejűleg a létszám 50 emberrel lesz csökkenthető, akik más munkaterületre irányíthatók. A nátronszóda egy részét a tartályvagonokból már nem zsákokban, hanem pneumatikus szállítással juttatják a silókba. A módszert továbbfejlesztik. Tervezik, hogy a mészkő-, valamint a dolomitliszt-szállí- tást is hasonló eljárással oldják meg. Mindez nagyobb költséggel jár, ezért csak folyamatosan tudják megvalósítani. Műszaki intézkedés történt több üzemrészben a zaj hangszigeteléssel történő csökkentésére. Az új, 5. öblösüveghuta tervezésénél és építésénél már az akusztikai szempontokat is figyelembe veszik. A nagy teljesítményű (duplacseppes) automata , üveggyártó gépeinél klímakamra készült. Mindezekről Dobi Imre, a gyár műszaki osztályának a vezetője tájékoztat, aki az újításokkal kapcsolatban még a következőket mondja: — A vállalati feladatterv is meghatároz olyan újításokat, amelyek a biztonságot, a munkakörülmények javítását szolgálják. Évenként rendezünk újítási hónapot és ötletnapokat. Elterjedt az „Egy brigád évente égy újítást” mozgalom. Az üzemrészekben feliratok hívják fel a figyelmet az újítási mozgalom fontosságára, s a gyári tájékoztatóban rendszeresen lehet olvasni az újításokról is. Első helyen az üvegiparban Sarkadi Ferenc, a gyár munkavédelmi csoportvezetője fontosnak tartja a munkavédelmi őrhálózat szerepét. Több mint 200 őr ügyel környezete rendjére, társai életének és egészségénék megóvására, a balesetek megelőzésére. Üzemük szak- szervezeti munkavédelmi felügyelőjével tartanak kapcsolatot. A művezetők az őrnaplóba való bejegyzés alapján intézkednek, csak az olyan ügyek kerülnek a munka- védelmi csoporthoz, amelyeknek a megoldása költséges és vállalati intézkedést igényel. A munkavédelmi oktatást dia- és mozgófilmek vetítésével teszik érzékelhetőbbé. Évente kétszer van munka- védelmi filmhét. A veszélyes gépeknél és ott, ahol súlyosabb baleset fordul elő, vagy a munkavédelmi helyzet romlik, rendkívüli oktatást szerveznek. Tavaly a gyárban 97 balesetből egy volt halálos, öt súlyos, egy pedig csonkulásos. A 2047 kiesett munkanap az 1979. évihez képest 10 százalékos csökkenést mutat. Ez évben időarányosan kissé emelkedett a balesetek és a kiesett munkanapok száma, ami részben azzal magyarázható, hogy az idén már a munkahelyre, és az onnan haza való menet alatt bekövetkező' balesetek is üzemi balesetnek minősülnek. — Munkavédelmi szempontból hányadik helyen áll az Üvegipari Művek 11 gyára között az orosházi? — kérdezem Makai Jánostól, az Üvegipari Művek munkavédelmi vezetőjétől. — Az első helyen. Igaz, < a legnagyobb gyár, és a leginkább itt van lehetőség korszerűsítésre, a jó újítások alkalmazására. Persze az sem mellékes, hogy Orosházán a vezetők a fejlesztésnek munkavédelmi szempontból is a legésszerűbb megoldásait keresik, és elismerik a jó újításokat. — Milyen újításokra gondol? — Általában amelyek a munkát megkönnyítik. Korszerűsítenek egész folyamatokat. Ilyen egyebek közt az üvegcserép újbóli felhasználása emberi kéz érintése nélkül. Együttműködve a szak- szervezettel Vágréti Lászlónak, az SZMT munkavédelmi felügyelőjének a véleménye: — A gyári szb is kezdeményezője az új módszerek alkalmazásának. Egyebek közt javasolta, hogy műszakkezdés előtt a munkavédelmi őr és a munkahelyi vezető tartson szemlét minden üzemrészben. Ennek során a baleseti veszélyt jelentő hibákat javíttassák ki, hogy azok ne veszélyeztessék az emberek egészségét, testi épségét. Ezt a példát a csepeli acélművek gyakorlatából vették át. Említésre méltó, hogy évről évre megszervezi az szb valamennyi munkavédelmi aktíva továbbképzését, amelyen megismerik az új termelőberendezéseket, valamint a munkavédelmi szabályokat A gyár és az szb további jó együttműködése a feltétele a munkavédelem eredményességének. Pásztor Béla Közelebb a termelőkhöz Gyáriak látogatása a termelőszövetkezetben Kissé szokatlan kezdeményezéssel álltak elő Békéscsabán, a baromfifeldolgozó vállalat 3-as pártalapszer- vezetének tagjai legutóbbi taggyűlésükön. Javaslat hangzott el: látogassák meg azokat az embereket, gazdaságokat, ahonnan a baromfit szállítják a vállalatnak. Meg akarják ismerni munkájukat, örömeiket, gondjaikat. Közelebb jutni a termelőkhöz, azokhoz, akiktől ugyan távolabb, de mégis együtt dolgoznak. A kezdeményezést tett követte. A napokban sikerült tervük megvalósítása. A vállalati busszal három termelőszövetkezetbe látogattak el, s meghívták erre a gazdaságvezetőket, az üzemi pártvezetőség képviselőit, és a többi alapszervezet titkárait. A vállalatvezetés képviselőjeként Pinke Sándor- né termelési főmérnök tartott velük. A vállalatnak összesen 57 termelési egységgel, gazdasággal van partneri kapcsolata, ebből 38 van Békés megyében. Csupán három helyre látogattak el a 3-as pártalapszervezet tagjai, mégis igen gazdag tapasztalatokkal, élményekkel tértek vissza. A köröstarcsai Petőfi Tsz- ben a libatenyésztést tanulmányozták. Innen az idén 38,7 vagon pecsenyelibára kötöttek szerződést a vállalattal. Teljesítése nem kis erőfeszítésbe kerül az ott dolgozóknak, hiszen munkakörülményeik nem a legjobbak. A gyáriakat a látogatás erről győzte meg. Egyébként 41,3 vagon csirkét is szállítanak Békéscsabára a köröstarcsaiak. Békéscsabán a Május 1. Tsz-ben a csirkeneveléssel ismerkedtek, ahol több szintes épületekben tartják a csirkéket, és most nagyarányú fejlesztés előtt állnak, hogy minél több baromfit tudjanak szállítani. Az idén 89,2 vagon csirkét. 10 vagon gyöngyöst és 94 vagon pecsenyekacsát kap tőlük a vállalat. Talán a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz-ben tett látogatás nyújtotta a legtöbb élményt a békéscsabaiaknak. Ez az egyik legnagyobb szállítójuk, csak csirkéből 386 vagonnal szállítanak az idén. A látogatók megismerkedhettek a • legkorszerűbb csirkeneveléssel. A keltetéstől a rakodásig szinte minden gépesített. Emellett itt is nagy gondot fordítanak a további fejlesztésre. Befejezéshez közeledik egy olyan keltető építése, amely évi 12 .millió csirke keltetésére lesz alkalmas. A területen egyedülálló rendszerben fogtak hozzá a csirke háztáji gazdaságokban való nevelésének megszervezéséhez. Az idén a háztáji gazdaságokból 49 vagon szerződéses csirkét szállítanak, de 1985-ben már 200 vagonnal kívánnak leadni. A látogatókat mindenütt örömmel fogadták. A sok élmény mellett közelebb kerültek egymáshoz, és bizonyára nem marad hatástalanul a gazdaságokban dolgozókra sem. Kicserélték tapasztalataikat, a gyáriak látogatása felkeltette az érdeklődést a feldolgozás iránt, melynek egyenes velejárója egy gyári látogatás lehet. A szálak tehát tovább szövődnek majd, és erősödnek termelők és termeltetők között. A jó példát érdemes lenne máshol is követni, ahol erre lehetőség van. Kasnyik Judit i Amivel nines dolog, * azzal haszon sincs ________________^ . „Közben elmegyek egy kis szénáért” Fotó: Veress Erzsi
