Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-28 / 150. szám
I I HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS - TELEFON: 13-221 • HIRDETÉS r A battonyai Május 1. Tsz a lakosság szolgálatában , Biztonságosabb termelés, jobb áruellátás A lakosság jobb áruellátása érdekében új húsboltot nyitott a Május 1. Tsz Történelmi jelentőségű évfordulót ünnepeltünk á közelmúltban a magyar, román és szerb nemzetiség lakta Battonyán. 90 évvel ezelőtt az elkeseredett földmunkás nép összeütközött a községháza udvarát védő csendőrséggel. Négy halott és 34 letartóztatott paraszt nevét örökítette meg a történelem. 1906-ban aratósztrájk volt Battonyán, 150- en tagadták meg a munkát, követelve a nagyobb darab kenyeret, a magasabb bért. E harcos ősök leszármazottjai alakították meg több mint 30 évvel ezelőtt a Május 1. Termelőszövetkezetet. A szövetkezet tagsága munkaszeretetei, szorgalmat, minden időben való becsületes helytállást örökölt az apáktól, nagyapáktól. Egy nyelven beszélt kezdettől a három nemzetiség, ha a szövetkezet fejlesztéséről, a sürgős időszerű munkáról, a tagság élet és munkakörülményeinek javításáról volt szó. Battonya hazánk elsőnek felszabadult nagyközsége. A Május 1. Tsz eredményei is azt mutatják: élni tudtunk a szabadsággal. De igenigen nagy küzdelem árán jutottunk el a ma már elismert, kimagasló eredményekhez. Tagjaink — nők, férfiak, fiatalok és idősek egyaránt — mindenkor helytálltak a munkában. De nem volt elég, hogy kezdetben alig volt gép, épület és egyéb, meg kellett birkózniuk egyik legnagyobb természeti csapással, a belvízzel is. Battonya ugyanis a Békéscsanádi löszhát délkeleti részén, a Maros törmelékkúpján épült. A felszín alatti vízelvezető rétegek jelenleg is kapcsolatban állnak a Marossal, s a folyó vízállása befolyásolja a szövetkezet talajának vízszintjét. Volt olyan esztendő, hogy 1000 hektár maradt vetetleij belvíz miatt. Márpedig a humuszban gazdag, 30—34 aranykoronás talajon ennyi termelési kiesés népgazdasági szinten sem volt közömbös. A tetemes károk ismeretében az országban elsők között ismertük fel a komplex melioráció jelentőségét. A Petőfi Tsz-szel közösen elhatároztuk: a nemzet nagy kincsét, a termőföldet megvéd- jük a természeti csapásoktól, minden talpalatnyi területet a biztonságos termelés szolgálatába állítunk. A komplex meliorációt az V. ötéves tervben valósítottuk meg, amire a Május 1. Tsz 40 millió forintot költött. Ide tartozik a talajjavítás, a talajvédelem, az üzemi vízrendezés. az úthálózat kiépítése, több száz hektáros nagytáblák, tömbök kialakítása, amelyeken a korszerű, nagyteljesítményű és drága gépek gazdaságosan üzemelhetnek. Tanyákat bontottunk le, fasorokat vágtunk ki, de ma már látványnak is gyönyörű, amikor 500—600 hektáron egy tömbben érik az aranyló búza, zöldell a kukorica, napraforgó és egyéb növény. Természetesen nem fejeztük be ezzel a munkát, hiszen a talajvédelem, a talajvizsgálat örök téma marad. A nyári gépszemlén a bizottság igen jónak minősítette az aratásra való műszaki felkészültséget A termelési rendszereknek is híve vagyunk kezdet óta. Ennek köszönhetjük, hogy a világ legkorszerűbb mező- gazdasági gépeivel dolgozhatunk. Mivel sok a fiatal a szövetkezetben, és jól kialakított szakvezetés irányítja a munkát, nincsen gond a drága gépek üzemeltetésével, szerelésével, javításával. A fiatalok nemcsak kitanultak eevegy szakmát, de állandóan továbbképzik magukat, újabb szakmát tanulnak, képezzük a fizikai munkásokat is. így nem érhet meglepetés bennünket, bármilyen bonyolult szerkezetű új gép érkezik. A termőföld 70 százalékán búzát, kukoricát termelünk. A terméshozamok országosan elismertek. Az V. ötéves tervben szinte kicserélődött a géppark. Most pedig az intenzív gabonatermesztési program keretében célul tűztük a hektáronkénti hat tonna búza-, illetve kilenc tonna kukorica-átlagtermést, a VI. ötéves terv végére ezt is túlteljesítjük. Ehhez minden adottsággal rendelkezik a kollektív gazdaságunk. Az állattenyésztésben megtörtént a fajtaváltás. Ma már ötezer hízót értékesítünk a közösből, kétszeresét annak, ami a korábbi években volt, de a távlati terv szerint évi 10 ezer lesz a kibocsátás. A tehenészetben pedig 4800 liter átlagtejho- zam elérése a cél. A VI. ötéves tervben mintegy 69 millió forintos beruházást valósítunk meg. A Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalattal közösen kétszer 5000— 5p00 tonnás gabonatárolót építünk. Átadunk egy bábolnai típusú, földgáztüzelé- ses szárítót, 1120 férőhelyes hizlaldát. Több fórumon megvitattuk és elfogadtuk a VI. ötéves tervet. Bruttó jövedelmünk 1980-ban 22 millió forint volt, 1985-ben 34 millió lesz. Az évi átlagkereset nyolc ezer forinttal nő. Az árbevétel 46 millióval lesz több. Miután elértük a szép sikereket, gondolhattunk menet közben arra is: miként szolgálhatjuk a lakosság igényeinek kielégítését. Hiszen nagyközségünk távol fekszik a városoktól, de a ma már jól kereső emberek megengedhetik maguknak, hogy városi szinten vásárolhassanak élelmet és egyéb árut. Elsősorban a háztáji gazdaságokkal iparkodtunk jó kapcsolatot teremteni. Boltjainkban táptakarmányt és szemes takarmányt vásárolA kereskedelmi tevékenység és a háztáji forgalom évente meghaladja az 50 millió forintot, örülünk annak, hogy a lakosság jobb áruellátása érdekében ily sokat tehetünk. Jóleső érzés az is, hogy tagságunk kulturált körülmények között étkezhet a legnagyobb dologidőben, így a háziasszonynak nem kell „készenlétben” állnia, hogy délben meleg ételt vigyen a férjének. Ehelyett ő is dolgozhat. A hagyományoknak megfelelően idén is meg lett tartva a vezetőségi ülés a határban. Általános vélemény: jó eredményekre számíthat a vezetőség 1981-ben. Az őszi árpa aratását pedig — a hagyományoktól eltérően nem Péter-Pál napján, hanem — június 24-én megkezdtük. — X — A lakosság áruellátása érdekében 15 hektárnyi területen termel a szövetkezet vegyes zöldséget. Primőr zöldség előállításával is foglalkozik. Képünkön: szedik a piros paradicsomot a fóliasátorban hatnak. Ezenkívül üzleteket nyitottunk a lakosság jó áruellátása érdekében. Battonyán és Mezőhegyesen öt zöldség-gyümölcs boltot üzemeltetünk, községünkben egy húsboltot, ahol tőkehúst és töltelékárut kaphatnak a vevők. Tejcsarnokot üzemeltetünk, és egy büfét. A tagság védőitalát, a szikvizet is magunk állítjuk elő. Aratásra megnyílik a Május 1. Tsz saját csárdája. Itt elsősorban a tagok üzemi étkeztetését igyekszünk megoldani. De a nyári betakarítás idején főzünk ízletes, házias kosztot a Petőfi és a Dózsa Tsz tagjainak is. Későbbi tervünk: kívülálló vendégeket is kiszolgálunk tájjellegű ételekkel. Mintegy 400 személyre főzünk naponta. A vegyesbolt ugyancsak a lakosság jobb áruellátását szolgálja Korszerű fiaztatóban nevelik a malacokat a szövetkezet új telepén Üzemi konyhát alakított ki a szövetkezet a dolgozók megfelelő főtt étellel való ellátására
