Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-27 / 149. szám

1981. június 27-, szombat 0 Lehet a megkülönböztetés is igazságos Magyar baromfigyár a Szovjetunióban Ha az elmúlt évszázadok gyakorlatára, a paraszti ön­ellátásra gondolunk, egy kis túlzással azt lehetne mon­dani, hogy a háziipar egy- \ idős az emberrel. Először csak saját szükségletre ion* ták a kosarat, szőtték a kel­mét, később már a piacra is jutott. A fejlődés során bő­vült azután a tevékenységi kör; megtanulták a hímzést, horgolást, kötést, megszokott dologgá vált mindez az asz- szonyok körében és némi pénzt is hozott a konyhára. Ez az előbbi adta az ötle­tet a gyomaiaknak, csaknem harminc évvel ezelőtt, ami­kor elhatározták, hogy házi­ipari szövetkezetei alakíta­nak, és közösen, összefogva nagyobb jövedelemhez jut­tatják a családokat. Az el­múlt esztendők tapasztalatai szerint jól gondolták. Az idén a tervezett bérszínvo­nal a szövetkezetben 33 ezer 400 forint, tízezer forinttal magasabb, mint öt évvel ez­előtt. Mitől függ a kereset? A Gyomai HISZ hagyomá­nyosan nyereséges üzem. Eh­hez minden bizonnyal a szö­vetkezet bérgazdálkodása, célszerűen kialakított ösztön­zési rendszere is hozzájárul. Kiszely Lajos elnök erről a következőket mondja: — Csak akkora bérfejlesz­tést tudunk megvalósítani, amekkorát a teljesítmény­mutatók lehetővé tesznek. Az 1975-ös 80 millió forintos beruházás adósságainak tör­lesztése miatt nem nyílik mód nagyobb arányú növe­lésre. Ha növelni nem is lehet nagymértékben a béreket, különbséget mégiscsak tenni kell abban, hogy kit, hogyan fizetnek meg. A dolgozók kö­rében — mivel teljesítmény­bérben dolgoznak — a mun­ka differenciál. Aki többet és jobban dolgozik, többet is keres. Ebben a gyomai üzem­ben az egyes üzemrészek kö­zött tesznek különbséget. A kötődében például részben a munka fontossága (alap­anyaggyártás), részben a há­rom műszakos termelés mi­att legutóbb 20 százalékkal A legújabb kutatások ki­mutatták, hogy az elkövet­kezendő 20 évben 80 száza­lékkal nőhet a. növények ter­méshozama. Ebben az eset­ben hazánk élelmiszer-szük­ségletét a.megművelt terület 50 százalékáról kielégíthet­nénk. a többit tehát expor­tálni lehetne. Ennek a termésnövekedés­nek — többek között — elő­feltétele a talaj minőségének megőrzése, illetve javítása, a műszaki állomány fejleszté­se, a kemikáliák optimális emelték a béreket, remélve, hogy ezzel a fluktuációt is sikerül csökkenteni. A szövődében a munka jellege, zajossága miatt 10 százalékkal növelték a bére­ket, máshol viszont csak öt­tel. Erre magyarázatot ismét az elnök ad: — Ezek az arányok bizto­sítják, hogy minden terüle­ten folyamatosan jó teljesít­ményt nyújtsanak az embe­rek, amire egyébként az anyagi ösztönzés más for­máival is sarkalljuk őket. Elérhető plusz jővedelem Érdemes megállnunk egy pillanatra ennél a témánál. Felsorolni hosszú lenne, hi­szen csaknem 50-féle mód­szert alkalmaznak a Gyomai Háziipari Szövetkezetben ar­ra, hogy a dolgozókat na­gyobb teljesítményre ösztö­nözzék. Ebből arra lehetne következtetni, hogy sokféle az érdekeltség, de valójában mindenki abban érdekelt, hogy többet és jobban ter­meljen. Ez alapján premi­zálják a varrónőket, a szö­vőnőket, a kötődében pedig a géptű-megtakarítás is plusz jövedelmet jelent. A karbantartók, a tmk-sok egy-egy üzemrész munkájá­nak minőségétől, a gépki­használás fokától, hatékony­ságától függően kapják a prémiumot. A művezetők­nek akkor több a keresete, ha a beosztottaik elérik a hónapra előírt megfelelő mi­nőségű teljesítményt. Mindenki munkája szerint Az idén májusban tovább finomították az ösztönzést, a szervezettség és a minőség javítására serkentve. A cél, hogy a fixbéresek megfelelő feltételeket teremtsenek a teljesítményben dolgozók­nak. El akarják érni, hogy jobb munkaszervezéssel, az egy munkásra jutó műve­letszám csökkentésével a ter­melékenység növekedjen, ke­vesebb legyen az állásidő, ja­vuljon a gépkihasználás. Ha felhasználása, és nem utol­sósorban a dolgozók anyagi érdekeltségének' fokozása. Az elmúlt tíz évben meg­négyszereződött a mezőgaz­daság növényvédőszer-fel- használása. Legnagyobb mennyiségben gyomirtó szert, rovarölő szert, valamint gombaölő szert használt fel mezőgazdaságunk. A növény- védőszer-forgalom évente 6-7 százalékkal nő, a felhaszná­lás 1,5—2 százalékkal. A BVM és a többi növényvé- dőszer-gyártó vállalat a ha­ez sikérül, jövőre már na­gyobb összeget fordíthatnak az anyagi ösztönzésre. A kötődében ügyes kezű leányok, asszonyok vigyázzák az orsóról boszorkányos gyorsasággal tekeredő szála­kat. Itt derül ki, hogy elég nagy a szóródás a munká­sok keresete között. Van, ahol a kétezer forintot is el­éri a különbség, noha azo­nos jellegű munkát végez­nek. — Én nem hajtok annyira — magyarázza Papp Irma, a kötődéből. Többször abba­hagyom a munkát, kime­gyek, kényelmesebben dol­gozom, így kevesebbet is ke­resek, de nem izgat túlságo­san. — Szerepe van az alkati adottságoknak is — jegyzi meg Paróczai Lászlóné — majd így folytatja: — Szeretek dolgozni, gyor­san végezni a munkám. Jó az is, hogy látom, amennyi­vel többet csinálok, annyival többet is vihetek haza a bo­rítékban. A rossz csak az, ha géphiba miatt állni kell. — A varrodában csak öt- százalékos volt a bérfejlesz­tés, nem irigykedtek a kötő­dére? — Először nagy volt a fel­háborodás — mondja erre Kerényi Zoltánná —, de ami­kor közölték, hogy aki akar, átmehet a kötődébe, egyből csend lett. Végül is, igazsá­gos a különbségtétel, hiszen ott nehezebb a több pénzt megkeresni. De itt, a varro­dában is lehet többet dol­gozni, túlórázni, akkor mind­járt csökken a különbség a bérek között. ló útun járnak Tökéletes ösztönzési rend­szer, hiba nélküli vállalati bérpolitika legfeljebb a tan­könyvekben van. Az üzemek­nek — köztük a szövetkeze­teknek — viszont megada­tott a lehetőség, hogy kol­lektíváik, a vezetők és be­osztottak együttesen olyan formáit honosítsák meg a bérezésnek és a premizálás­nak, amely közelít a tökéle­teshez. Tapasztalataink sze­rint a Gyomai HISZ e te­kintetben jó úton jár. Szatmári Ilona zai hatóanyagú szerek gyár­tásának továbbfejlesztésére törekszik, az összforgalom­ban ezek aránya 1985-iben már csaknem 90 százalékot tesz ki. Több gondot kell fordítani a meglevő szerek további javítására, mert egy új termék kifejlesztése 15— 20 millió dollárba kerül. Az egy hektárra jutó át­lag 5,1 kg-os növényvédő szer mennyiségét pedig leg­alább 5,3 kg-ra kell növel­ni. Nagyobb figyelmet kell fordítani a házi kertekre, mert azok fele elhanyagolt, s az innen kirajzó kártevők csökkentik a nagyüzemi vé­dekezés hatásosságát. Holnap nyitnak az épftűtáborok Holnap, június 28-án ér­keznek az első csoportok a megyénkben működő közpon­ti ifjúsági építőtáborokba, s szintén a holnapi napon in­dulnak megyénkből a más vidékre, központi építőtábor­ba utazó diákok. Az idei nyáron megyénkben hat he­lyen; a Békéscsabai Kon­zervgyárban. a Békéscsabai Állami Gazdaságban (Telek- gerendáson), a nagyszénási Október 6. Tsz-beh, a mező­kovácsházi Üj Alkotmány Tsz-ben, a Mezőhegyesi Me­zőgazdasági Kombinátban, és a békéscsabai Május 1. Tsz-ben működő központi tábor — a Május 1. Tsz-beli új kezdeményezés —, itt ön- tzéssel foglalkoznak majd a fiatalok. Négy turnusban, összesen 2820 diák dolgozik a következő hónapokban a Béks megyében működő központi táborokban. Ugyanakkor holnap uta­zik 200 tanuló az izsáki, 80 pedig a Szekszárdi Állami Gazdaság központi táborába az első turnusban. Emellett a szegedi szakmai táborban turnusonként 20 diák képvi­seli megyénket. Rövidesen nyitja kaupit a 13 megyei ifjúsági építőtábor is, ahol ezen a nyáron összesen 1700—1800 fiatal dolgozik és szórakozik. Hamarosan a szaktáborok is megnyitják kapuikat. Az idei év nyarán az or­szágban 18 helyen lesz KISZ KB—OKBT közlekedésbiz­tonsági szaktábor. Békés megyében — az MKBT és a városi-járási KBT bevonásá­val, közreműködésével — Békéscsabán a konzervgyár­ban, Mezőkovácsházán az Űj Alkotmány Termelőszö­vetkezetben, valamint a nagyszénási Október 6. Ter­melőszövetkezetben nyílik szaktábor. A négyszáz diák a szaktá­borokban a napi munka mel­lett a közúti közlekedéssel, a közlekedés biztonságával, va­lamint az elsősegélynyújtás­sal kapcsolatos előadásokat hallgat, gyakorlati foglalko­zásokon vesz részt. A tábor befejezése előtt elméleti és gyakorlati vetélkedőn bizo­nyítják tudásukat a 10-tagú brigádok. A táborokban ren­dezett vetélkedőkön a leg­több pontot elérő brigád az országos döntőn is szerepel, melyet 1981. július 12-én, Szolnokon, a tiszaligeti KISZ-táborban rendez meg a KISZ KB és az OKBT. A KISZ KB-nak és az OKBT-nak az a törekvése, hogy a diákok a kéthetes táborozás közben — munka mellett — a közúti közleke­dés biztonságával kapcsolat­ban elméleti és gyakorlati ismeretekre tegyenek szert. Energiatakarékos kábel Eddig huszonhat ország­ban szabadalmaztatták, s még ez év végéig néhány ki­lométeres távvezetéket épí­tenek ki' hazánkban és Dá­niában abból az új kábelből, amelyet a December 4. Drót- • művek egyik kollektívája alakított ki. Kis és nagy so­rozatú pvártásra berendez­kedik a Magyar Kábel Mű­vek. A két vállalat erről megállapodást kötött. A sza­badalmaztatásban, a gyártás megszervezésében, illetve a partnerek összehozásában je­lentős szerepet vállalt az Al­kotó Ifjúság egyesülés, az Állami Fejlesztési Bank és a KISZ Központi Bizottságá­nak gazdasági társulása. Az új anyag- és energia- takarékos kábeltípushoz ha­sonló még nincs a világpia­con, így a sorozattermelés beindulásával nagy megren­delésekre számíthatnák. A kábel iránt máris igen nagy az érdeklődés például japán cégek' részéről, nemrég ex­portajánlatot tettek pakisz- I táni vállalatoknak. A világ egyetlen országa, még a legfejlettebb sem ké­pes arra, hogy a termelés minden területén, vagy akár egyes ágazatokban a legfej­lettebb, a változó követel­ményeket is magas szinten teljesítő termelési feltétel- rendszert alakítson ki. A kér­dés nem is az, hogy szük­ség van-e az együttműködés­re. hanem az, hogy miképp lehet ezt úgy tenni, hogy az a lehető legelőnyösebb legyen minden ország szá­mára. A KGST-országok nagy gyakorlattal rendelkeznek az együttműködésben; az el­múlt években több termékre — növényfélékre, s állatfaj­tákra — rendszerszerű, a természeti adottságok opti­mális hasznosítására irányu­ló termelési és tartástechno­lógiák alakultak ki. Magyar- országon például a méltán világhírű kukoricatermesztési és baromfitenyésztési rend­szerek. Ezek iránt a KGST- országokban nagy érdeklő­dést mutattak, oly annyira, hogy például a bajai kuko­ricatermesztési rendszert és az iparszerű kukoricater­mesztési rendszert már 1976 óta alkalmazzák a Szovjet­unióban. Moldáviában, Ukrajnában a korábbi néhány száz hek­táros területről több ezer hektárra növekedett a ma­gyar technológiai rendszerek szerint termelt kukorica ve­tésterülete, s alaposan javul­tak a terbéshozamok. Ugyan­akkor Magyarország átvette — szintén 1976-ban — a szovjet cukorrépa-termeszté­si technológiát. A Nádudvari Kukorica- és Iparinövény-termesztési Rendszer módszereivel Ro­mániában tavaly már 1200 hektárt műveltek. A ter­mesztési rendszerért cserébe a románok napraforgó-ter­mesztési rendszert adtak. Csehszlovákiában több száz hektáron az IKR kukorica és a Solanum-burgonya ter­mesztési technológiáját al­kalmazzák olyan sikerrel, hogy a csehszlovákok to­vább szeretnék bővíteni az együttműködést. Bulgáriá­ban is hosszabb ideje alkal­mazzák az IKR-technológiát, s az e rendszerben termelt kukorica termésátlaga há­rom év alatt 25—30 százalék­kal nőtt. Az állattartási technológiák közül kiemelke­dik a bábolnai baromfite­nyésztési rendszer, amelynek lenagyobb adaptálója a Szov­jetunió; Gavrilovkában ép­pen most épül egy bábolnai­hoz hasonló üzem. A technológiai cserék ke­retében Magyarországnak szovjet rizstermesztő, cseh­szlovák tavaszi árpa. komló, valamint juhtenyésztési rendszer átvételére tettek ajánlatot. A termelési rendszerek kölcsönös cseréje mellett a KGST-országok életében vál­tozatlanul . fontos szerepet játszik az élelmiszerexport és -import. A KGST-orszá­gok egyébként is jelentős he­lyet foglalnak el a világ élelmiszer-termelésében. 1979-ben a világ gabonater­meléséből 16,3, a hústerme­léséből pedig 18,7 százalékkal A jelenlegi időjárás ked­vez a nagy károkat okozó le- véltetvek szaporodásának. Tömegesen károsítanak töb­bek között a káposztafélék­ben. Ennek következtében a növények levelei deformá­lódnak, elszíneződnek, rom­lik a minőségük, csökken a termésük. A levéltetvek je­lenlétére utal, hogy a leve­leken hangyák mászkálnak, a levéltetvek által kibocsá­tott mézharmatot nyalogat­ják. Ez a mézharmat ked­vették ki részüket. Az egy főre jutó gabonatermelés pe­dig 1,8, a hústermelés 2,1- szeresével haladta meg a vi­lágátlagot. (Igaz viszont, hogy az utóbbi időben — különösen az időjárás vi­szontagságai miatt — nem mindig sikerült teljesíteni a tervet.) Az eredmények többek között annak köszönhetők, hogy a hetvenes években a hagyományos együttműködé­si formák mellett egyre gyakoribbá vált a tudomá­nyos-műszaki, valamint a termelés kooperációján és szakosításán alapuló együtt­működés. Emellett nagy szerepet ját­szanak a tagországok között megszületett hosszú távú egyezmények. Ilyen például az 1973-ban kötött, a Vető­magvak és szaporítóanyagok termelésszakosítására és kölcsönös szállítására vonat­kozó egyezmény, , melyhez 1981-től Jugoszlávia is csat­lakozik. Ez az egyezmény, mintegy harminc növény-, termékfajtára vonatkozik, s ebből Magyarország tizenöt fajta szakosított termelésére vállalkozott. A résztvevő or­szágok évenként nem keve­sebb. mint 34—40 millió ru­bel értékű kölcsönös szállí­tást valósítottak meg, ami­nek eredményeként minde­nütt javultak az adott növényfajták terméshozamai. Hat éve, 1975-től van ér­vényben a bor szállításáról szóló egyezmény, melyet Ma­gyarország mint szállító, az NDK, Lengyelország, Cseh­szlovákia és a Szovjetunió pedig mint vevő írtak alá. Az egyezmény évenkénti részletezésben rögzíti a Ma­gyarország által szállítandó hordós bor, palackos bor és pezsgő mennyiségét. Az idén például 1.5 millió hektoliter bort szállít Magyarország az egyezményt aláíró országok­nak. Ugyancsak jelentősek a szocialista országok között kötött kétoldalú egyezmé­nyek. Ilyen például a ma­gyar—szovjet hosszú távú kertészeti egyezmény, amely a friss és tartósított zöld­ség, valamint bor szállításá­ra vonatkozik. Az NDK~val viszont 1990-ig van érvény­ben egy komplex együtt­működési egyezmény, amely a mezőgazdaság, az erdőgaz­daság és az élelmiszeripar területét öleli fel. A komp­lex egyezmény a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ter­mékek szállítása mellett ki­terjed például a gépesítésre, a műtrágya- és növényvédő- szer-szállításra, valamint a műszaki és tudományos együttműködésre. A magyar élelmiszer- termelés más vonatkozásban is kapcsolódik a KGST- együttműködéshez. Különö­sen jelentős az élelmiszer- termelés háttériparában ki­alakult termelés- és gyártás­szakosítási kooperáció. A gépgyártásban ez a traktor - és élelmiszer-feldolgozó vo­nalak, és a kombájngyártás kiépítését, a vegyiparban az állatgyógyászati termékek gyártását jelenti. véne tápláléka a korompe­nésznek is, amely könnyen megtelepedhet a leveleken, és tovább fokozza a károkat. Nevéből is kitűnik, hogy ko­romszerű bevonatot hagy a leveleken, így könnyen felis­merhető. Hogy a levéltetvek elsődleges és a korompenész másodlagos károsítását meg­előzzük. célszerű már a le­véltetvek irtásával védekez­ni. Erre a Lebaycid 40 WP, a Gusathion 25 WP. az Anthio 33 EC és a Pirimor 50 DP szerek alkalmasak. Aki többet dolgozik, többet keres Fotó: Veress Erzsi A felét exportálhatnánk Bonyhádi Péter Szaporodnak a levéltetvek

Next

/
Thumbnails
Contents