Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-27 / 149. szám
1981. június 27., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) A határozathozatalt követően Nyitrai Ferencné államtitkár, a Központi StaA statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásának tapasztalatai elé bevezetőben Nyitrai Ferenc- né kiemelte: A több. mint 110 éves múltú, sok értékes hagyománnyal rendelkező Magyar Állami Statisztikai Szolgálat a felszabadulás után, a szó- cialista tervgazdaság igényeinek megfelelően nyerte el új, kiteljesedett szerepkörét. Aktívan segítette és segíti a népgazdasági és társadalmi tervezőmunkát, egyre nagyobb rész vállal a társadalmi és gazdasági folyamatok elemzésében is. Statisztikai szolgálatunk ma már kiváló szakemberekkel és korszerű számítógépparkkal rendelkezik. Az Állami Statisztikai Szolgálat alapvető törekvése, hogy hazánk társadalmi és gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását sajátos eszközeivel mind hatékonyabban mozdítsa elő. Ennek érdekében szervezze meg az ésszerű adatgyűjtést és -feldolgozást, elkerülve az információs igények növekedésével párhuzamosan jelentkező túlburjánzási veszélyt, E törekvések megvalósításában jelentett fontos állomást az’ 1973. évi V. törvény, amely az állami statisztika minden lényeges és tartósan érvényesülő elvét rögzíti, jogerőre emeli. E törvény , keretjellegűen meghatározza az egységes és összehangolt statisztikai rendszer működési feltételeit. Az utóbbi években gazdaságpolitikánkban új irányok érvényesültek, amelyek a mennyiségi növekedés helyett a minőségi fejlődést állítják előtérbe, és a tevékenységek értékelésében mind nagyobb szerepet adnak a gazdasági munka hatékonyságának. Az elmúlt években meghatározó szerepet kapott munkánkban a hatékonyság vizsgálata, különös tekintettel a népgazdaság egyensúlyi helyzetét befolyásoló tényezőkre. Egyre növekvő a jelentősége az energiagazdálkodás elemzésének, az erre ható tényezők bemutatásának, a tartalékok feltárásának is. A minőségi elemek nagyobb hangsúlyozása azt igényli, hogy újabb megfigyelési területeket is bekapcsoljunk az állami staEzt a rugalmasan fejlődő tevékenységet a statisztikai szervezet nem tudná ellátni a feladat végrehajtásában érdekelt szervezetek szellemi erőinek összehangolása nélkül. A törvény gyakorlati végrehajtásában az együttműködési készség érzékelhetően erősödött a vállalatoknál, a termelőszövetkezeteknél, az állami irányítás minden szintjén, miként az itt dolgozó statisztikusok, közgazdászok között is. A munkamegosztás eredményei már az utóbbi nyolc évben is kedvezőek voltak: sikerült az információs munkában jó néhány párhuzamosságot kiiktani, lényegesen egyszerűbbé és ésszerűbbé téve a feladatmegosztást és az adatáramlást is. A magyar statisztikai szervezet sajátosan új, szocialista hagyománya, hogy nemcsak számszerű információkat nyújt, hanem értékel, és arra törekszik, hogy minősítse az egyes társadalmi és gazdasági folyamatokat. Azt tisztikai Hivatal elnöke terjesztette elő a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról szóló beszámolót. tisztika rendszerébe. Az utóbbi években ennek kapcsán került sor a környezetstatisztika rendszerének kialakítására. Társadalmunk egyre szélesebb demokratizálódásával összhangban széles körű az igény az olyan folyamatok elemzése iránt, mint amilyen a szociális és kulturális ellátás, az egészségügy, az oktatás, a szabad idő hasznos és célszerű eltöltése. Fontos szerepe van a társadalomstatisztikai elemzésekben is a minőségi tényezőknek, elsősorban az életszínvonalra, az életmódra ható tényezők vizsgálatának. Egyre nagyobb az érdeklődés a népesedés kérdései, köztük a gyermekek számának alakulása iránt. Nem kevésbé jelentős az egyes társadalmi rétegek, köztük a fiatalok, a pályakezdők, valamint az élet másik szakaszában levők, a nyugdíjasok helyzetének elezése. Az új igények alapján vizsgáljuk a lakosság időmérlegét, tehát azt, hogy a rendelkezésre álló időből mennyit fordítunk munkára, és hogyan hasznosítjuk a szabad időt. Az 1973 óta eltelt időszak több jelentős statisztikai akciói közül Nyitrai Ferencné ismertette például az 1980. évi népszámlálást, a most folyó mezőgazdasági összeírás, valamint az 1974. óta egységes módszereken alapuló munkaügyi adatfelvétel eredményét. Nagy előrelépést jelent az államigazgatási munkában az állami népességnyilvántartás létrehozása. Az elmúlt évek során kialakított egységes lakossági adatgyűjtési rendszer alkalmas arra, hogy egységes keretbe foglalja a reprezentatív lakossági adatgyűjtést. Közismert, hogy a kormány évek óta határozott erőfeszítéseket tesz az államigazgatási munka korszerűsítéséért és egyszerűsítéséért. Ez nemcsak az információs munka, a statisztikai szervezet fejlesztését, hanem a feladatok ésszerűbb megosztását is jelentette. Miként a felsoroltakból kitűnik: a törvény a statisztikai rendszert nem tekinti lezárt jellegűnek, hanem társadalmi és gazdasági valóságunk igényeihez idomuló élő organizmusnak tartja. Ez a statisztikusok felelősségét még jobban alátámasztja. is elvárja tőlünk a kormány, hogy elemzéseink alkalmasak legyenek a fejlődésben várható változások irányának, esetenként mértékének előrejelzésére is. Fontos szerepet kaptak, és ma már beépültek a népgazdasági tervek kialakításának folyamatába a gazdasági előrejelzések. A korszerű számítástechni_ ka minőségi változást hozott a statisztikai adatfeldolgozásban. Nagyon fontos feladat, hogy a több millió dollárért, rubelért beszerzett nagy értékű gépeket minél hatékonyabban használjuk ki, és ezzel is rövidítsük a befektetése megtérülési idejét. A törvényben rögzített feladatainknak megfelelően az állami statisztika munkájának középpontjában a tájékoztatás áll. E munka csak úgy lehet eredményes és gazdaságos, ha az információáramlásban érdekelt állami szervek szorosan együttműködnek, azonps elvek, módszerek alapján és egyező fogalmakkal dolgoznak. Ennek érdekében a statisztikai koordinációs bizottság irányelveket adott ki. Az információszolgáltatásban kifejlesztettük a különböző típusú tájékoztatók egymásra épülő, egymást kiegészítő rendszerét. A Központi Statisztikai HiAz 1973-as törvény határozottan előírja az adatok és az adatszolgáltatók védelmét, amit a Központi Statisztikai Hivatal nagyon fontos kötelességének tart. Évek óta határozottan küzdünk a felesleges, esetenként párhuzamos adatgyűjtések ellen. Tapasztalataink szerint igen nagy nyomás nehezedik az adatszolgáltatókra a központi és a területi irányító szervek részéről. Különböző vizsgálataink azt mutatták, hogy az adatkéréseknek kevesebb mint harmada származik a KSH-tól. Mintegy 46 százalék a minisztériumi, főhatósági, és több mint 20 százalék az intézetektől, intézményektől, s máshonnan érkezett kérés. Az állami statisztikai szervezet határozottan lép fel e jelenséggel szemben. De ezzel valahogy úgy vagyunk, mint a mesebeli sárkánnyal: a levágott fej helyett mindig új nő ki. Ebben szerepe van annak is, hogy az adatszolgáltatási tevékenység ellenőrzése nem elég általános és hatékony. Hivatalunk állandóan vizsgálja az adatgyűjtési tevékenység ésszerű csökkentésének lehetőségeit. A központi és az igazgatási statisztikában növelni kívánjuk a mintavételes adatgyűjtést, és az ezen nyugvó elemzéseket. Számos esetben ezek az úgynevezett reprezentatív felmérések ugyanolyan jól értékelhető eredményt hoznak, mint a teljes Elsőként Tóth István (Bács- Kiskun megyei képviselő), a Kiskunmajsa és környéke Vízgazdálkodási Társulat főmérnöke az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága, valamint a Bács- Kiskun megyei képviselő- csoport véleményét összegezte felszólalásában. Ezután Sas Kálmán (HeAz 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról szóló beszámolóhoz kívánok néhány megjegyzést tenni. Véleményem szerint e törvény — végrehajtása során — mindenben megfelelt a törvényalkotók által megfogalmazott feladatoknak. A törvény megváltoztatására nincs szükség. A végrehajtás során korszerűsödött az adatgyűjtés rendszere. Az igazgatási statisztika megfelelő mennyiségű adatot szolgáltat az irányító szervek döntéselőkészítéséhez. Mint adatgyűjtő, adat- szolgáltató és természetesen felhasználó is, szeretnék szólni néhány olyan gondról, ami a közvéleményben - a statisztikai adatszolgáltatáshoz kapcsolódik, és annak rovására, terhére íródik. Ilyen például az önkéntes adatszolgáltatással kapcsolatos, úgynevezett „tekintélyelv” alapján kért adathalmaz. Miről is van szó? Neves szervezetek, intézmények adatokat kérnek (hihetetlenül részleteseket), amit természetesen az .sem mer megtagadni, aki tele van munkával. A függelmi viszony is közrejátszik ilyen esetekben, vagy az adatszolgáltató nem is tudja, hogy most „önkéntes” munkát végez. Ugyancsak gondként vetődik fel, és az összehangoltvatal megalakulása óta részt vesz a KGST statisztikai együttműködési állandó bizottságában, tevékenyen járult és járul hozzá a KGST- országok statisztikai módszertanának egységesítéséhez és továbbfejlesztéséhez. Ugyancsak megalakulása óta veszünk részt az ENSZ európai gazdasági bizottság statisztikai munkájában. körű, országos méretű felmérések, s ugyanakkor a munka- és költségigény lényegesen kisebb. Az állami statisztika integrált fejlesztésében a legfontosabb a társadalomstatisztikán belül a megfigyelt jelenségek és folyamatok számbavétele, a gazdaságstatisztikán belül a különböző ágazatok, a gazdaság- és a társadalomstatisztika; az országos és a területi adatok statisztikai megfigyelése között összehangolt fejlesztés. Ugyanez az igény a. több célú, országosan egységes alap. nyilvánítások statisztikai információ céljára való fel- használásában. Indokolt, hogy megfelelő összekötő kapcsolat találjunk a gazdaság- és társadalomstatisztika között az egyedi adatok sokoldalú felhasználhatósága érdekében. Számos más elem is van, amely nélkülözhetetlen többek között a gazdasági háttér és az életszínvonal kapcsolatának elemzéséhez, a teljesítmények és a bérek alakulásának vizsgálatához. A statisztikai törvény végrehajtása nem lezárt folyamat. Az információs tevékenység fejlesztése azonban nemcsak a szakma művelőinek dolga, hanem társadalmunk ügye is. Ezért e fórumokon is kérem a különböző adatszolgáltatók, s elsősorban a lakosság megértését munkánk támogatásához — mondotta befejezésül a KSH elnöke. vés megyei képviselő, 4. vk.), a Cement- és Mészművek bélapátfalvai gyárának igazgatója, dr. Lukács János (Zala megyei képviselő), a pacsai Haladás Tsz főállatorvosa emelkedett szólásra, majd Mészáros István, Békés megyei képviselő, 11. vk., a Szarvasi Állami Gazdaság igazgatója következett. ság hiányának érzem, hogy a kisvállalatoktól is ugyanolyan adatszolgáltatást kérnek, mint a nagyvállalatoktól, ahol megfelelő képzettségű apparátussal végzik ezt a munkát. Szükségesnek tartanám, hogy az adatgyűjtők — akár az állami statisztikának vagy az igazgatási statisztikának dolgoznak, és még sokan mások — kövessék legalább egymás döntéseit, hogy ne forduljon elő az, hogy átszervezés után ezektől a nem létező vállalatoktól egy év után is kérjék — büntetési fenyegetőzés mellett — az adatszolgáltatást. Az összehangoltság jusson kifejezésre az azonos mutatókban, mértékegységben és a határidőben is. A jelentéseket nagyrészt az év elején — január és február hónapban — kell készíteni, amikor a mérleg, a pénzügyi elszámolás, a tervkészítés is napirenden van. Ez csúcsmunkát jelent. E munkák torlódását csökkentsék év elején a határidők széthúzásával. Az állami, a KSH statisztikai adatszolgáltatások mellett sokan mások is — a jogszabályoknak megfelelően — kérnek adatokat, azonban felhasználásuk — kölcsönös információkra — alig jut vissza vállalatainkhoz. Gondolok itt azonos termékek szűkített önköltségére, egységnyi termék, energia fel- használására stb. Az időbér ni összehasonlítás is ösztönző erő lehetne a gazdálkodásban. Az üzemeknek belső információra is szükségük van. Egyre többre és egyre gyorsabban, mert hiszen a megfelelő és időbeni gyors döntések igen fontosak. A rosz- szul kialakított belső adatgyűjtés, -szolgáltatás és -fel- használás nehezíti az e területen dolgozók munkáját, ezért a gazdálkodó szervezetek vezetőinek is van még igen sok tennivalójuk e téren. A megfelelő szakmai képzettségű szakemberek rendelkezésre állnak. Nagy gond viszont a kis- és középüzemek számára az e területen meglevő nagy fluktuáció. Ezért úgy gondolom, hogy hogy a megfelelő statisztikai képesítéssel rendelkező szakemberek megbecsülésére nagyobb szükség van, mert az adatfeldolgozást egy fiatal Szokola Károlyné (Somogy m„ 8. vk.), a Somogy megyei Tanács Továbbképző Intézetének igazgatója a munkaügyi miniszterhez a gyógypedagógiai intézetek térítési díjainak arányosítása tárgyában interpellált. Elmondotta, hogy 1300—2000 forintos egy főre jutó családi jövedelemnél három kategóriában differenciálnak, míg 2000 forint fölött egységes a gyermekek utáni térítés. Fordított megítélésre lenne szükség, hiszen az egyik somogyi intézetben a mintegy 141 gondozott gyerek közül 118 tartozik a 2Ö00 forint fölötti kategóriához. A módosítás nem növelné az állami költségvetés terheit, de a társadalmi igazságérzet szempontjából fontos lenne. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter jogosnak tartotta az észrevételt, hozzátéve : más, bentlakásos intézményekben is fellelhetők hasonló ellentmondások. Éppen ezért a minisztérium a VI. ötéves tervidőszakban már eleve számolt a térítési díjak rendszerének korszerűsítésével, ami azonban alaposabb munkát, hosszabb időt igényel. Az elképzelések között megtalálható a gyógypedagógiai intézetek térítési díjának felülvizsgálata is, s a képviselő észrevételeit figyelembe fogják venni. A miniszteri választ az interpelláló képviselő, s az országgyűlés tudomásul vette. Radnóti László (Somogy m., 10. vk.), a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke a propán-butángáz gépjármű-hajtóanyagként való hasznosításával kapcsolatban interpellált az ipari miniszterhez. Arra kért választ: tervezik-e a pb-gáz ilyen irányú hasznosítását, ugyanis — mint mondotta — környezetvédelmi és energiatakarékossági megfontolásokból szinte az egész világon fokozottan térnek át a drágább benzin helyett az olcsóbb és tisztább üzemű propán-butángáz felhasználására a közlekedésben. Méhes Lajos ipari miniszter az interpellációra adott válaszában kiemelte: napjainkban valóban világszerte előtérbe került a pb-gáz motorhajtó anyagként való fel- használása, különösen a nagy földgáztermelő országokban, például a Szovjetunióban is. Nagy figyelemmel kísérjük az ottani tapasztalatokat. nem is tűzi ki — megfelelő tájékoztatás hiányában — életcéljának. Tisztelt Országgyűlés! A statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról szóló beszámolót elfogadom, és azt elfogadásra javaslom. Nyitrai Ferencné, államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a felszólalásokra adott válaszában köszönetét mondott a hasznos észrevételekért. Bebizonyosodott, hogy a képviselők jól érzékelik a gondokat, s alkotó módon járulnak azok megoldásához. A javaslatok, a szóvá tett hiányosságok többségét a statisztikai munkában a továbbiakban figyelembe kell venni. Ilyen például az, hogy a statisztikai „csúcsidőszakok” terhelését csökkentsük, vagy, hogy az önkéntes adatszolgáltatásoknál a valódi önkéntességnek és ne a tekintélyelvnek szerezzünk érvényt. További feladat az is, hogy több népszerű, közérthető kiadványt bocsássunk közre. — Ügy vélem, a felszólalások, a vita, munkánkhoz újabb támogatást adott — hangsúlyozta befejezésül az államtitkár. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés a Központi Statisztikai Hivatal elnökének a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról szóló beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. A napirendnek megfelelően interpellációk következtek. A közvélemény előtt azonban talán kevésbé ismert a kérdés ugyancsak fontos gazdasági oldala. Jelenleg a pb- gáz árát helytelen lenne a benzin árával összehasonlítani. A propán-butángáz 80 százalékát a háztartásokban hasznosítják, ezért az árát állami támogatás teszi kedvezővé. A motor meghajtására szolgáló nyersanyagokat, így a benzin árát is a világpiaci árak határozzák meg, vagyis a gáz közlekedésben való felhasználása esetén indokolt lenne megszüntetni a szociális okokból nyújtott jelenlegi hozzájárulást, s a most feltételezett előny ezzel megszűnne. Mennyiségi oldalról sincsenek meg a feltételei, hogy máról holnapra átállíthassuk a közlekedési eszközöket pb- gázra. A jelenlegi háztartási igények a VI. ötéves terv idején — a számítások szerint — további 10 százalékkal növekednek, így gyakorlatilag a teljes hazai termelés a lakossági felhasználást fogja szolgálni. Ily módon csökkennek a még meglevő tartalékaink. A lakossági fogyasztáson felül jelenleg fennmaradó üzemanyagmennyiség is csupán a fővárosi autóbuszpark évi üzemanyag-ellátását tudná biztosítani. Egyébként az eddigi vizsgálatok szerint jóval hatékonyabb lenne a mezőgazdaságban vagy a vegyiparban a pb-gáz hasznosítása, mint a közlekedésben. Jó példa erre a Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinát, ahol már megkezdődött a baromfitenyésztésben egy olyan pb-gá- zos, infrasugárzó-rendszer kiépítése, amely 56 százalékos energiamegtakarítást tesz lehetővé. A kormányzat továbbra is foglalkozik a közlekedés ilyen irányú lehetőségeivel, viszont tény, hogy a hatodik ötéves terv idején nem számolhatunk a pb-gáz motorhajtóanyagként való felhasználásával. A távolabbi tervek is mindenekelőtt a nagyvárosok környezetvédelmi szempontjaira figyelemmel az autóbuszpark ilyen irányú lehetőségeit éá' műszaki feltételeit veszik számításba. Az ipari miniszter válaszát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomásul vette. Az országgyűlés nyári ülésszaka Apró Antal elnöki zárszavával ért véget. Nyitrai Ferencné beszámolója Összehangolni a szellemi erőket n mesebeli sárkány Hozzászólások Mászáros István felszólalása Interpeiiáusk
