Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-27 / 149. szám

1981. június 27., szombat Befejezte munkáját az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) A határozathozatalt köve­tően Nyitrai Ferencné ál­lamtitkár, a Központi Sta­A statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végre­hajtásának tapasztalatai elé bevezetőben Nyitrai Ferenc- né kiemelte: A több. mint 110 éves múltú, sok értékes hagyo­mánnyal rendelkező Magyar Állami Statisztikai Szolgálat a felszabadulás után, a szó- cialista tervgazdaság igé­nyeinek megfelelően nyerte el új, kiteljesedett szerep­körét. Aktívan segítette és segíti a népgazdasági és tár­sadalmi tervezőmunkát, egy­re nagyobb rész vállal a tár­sadalmi és gazdasági folya­matok elemzésében is. Sta­tisztikai szolgálatunk ma már kiváló szakemberekkel és korszerű számítógéppark­kal rendelkezik. Az Állami Statisztikai Szolgálat alapvető törekvése, hogy hazánk társadalmi és gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását sajátos esz­közeivel mind hatékonyab­ban mozdítsa elő. Ennek ér­dekében szervezze meg az ésszerű adatgyűjtést és -fel­dolgozást, elkerülve az in­formációs igények növeke­désével párhuzamosan je­lentkező túlburjánzási ve­szélyt, E törekvések megvalósí­tásában jelentett fontos ál­lomást az’ 1973. évi V. tör­vény, amely az állami sta­tisztika minden lényeges és tartósan érvényesülő elvét rögzíti, jogerőre emeli. E törvény , keretjellegűen meg­határozza az egységes és összehangolt statisztikai rendszer működési feltételeit. Az utóbbi években gazda­ságpolitikánkban új irányok érvényesültek, amelyek a mennyiségi növekedés he­lyett a minőségi fejlődést ál­lítják előtérbe, és a tevé­kenységek értékelésében mind nagyobb szerepet ad­nak a gazdasági munka ha­tékonyságának. Az elmúlt években meg­határozó szerepet kapott munkánkban a hatékonyság vizsgálata, különös tekintet­tel a népgazdaság egyensú­lyi helyzetét befolyásoló té­nyezőkre. Egyre növekvő a jelentősége az energiagaz­dálkodás elemzésének, az er­re ható tényezők bemutatá­sának, a tartalékok feltárá­sának is. A minőségi elemek nagyobb hangsúlyozása azt igényli, hogy újabb megfi­gyelési területeket is be­kapcsoljunk az állami sta­Ezt a rugalmasan fejlődő tevékenységet a statisztikai szervezet nem tudná ellátni a feladat végrehajtásában érdekelt szervezetek szellemi erőinek összehangolása nél­kül. A törvény gyakorlati végrehajtásában az együtt­működési készség érzékelhe­tően erősödött a vállalatok­nál, a termelőszövetkezetek­nél, az állami irányítás min­den szintjén, miként az itt dolgozó statisztikusok, köz­gazdászok között is. A munkamegosztás ered­ményei már az utóbbi nyolc évben is kedvezőek voltak: sikerült az információs mun­kában jó néhány párhuza­mosságot kiiktani, lényege­sen egyszerűbbé és ésszerűb­bé téve a feladatmegosztást és az adatáramlást is. A magyar statisztikai szer­vezet sajátosan új, szocialis­ta hagyománya, hogy nem­csak számszerű információ­kat nyújt, hanem értékel, és arra törekszik, hogy minő­sítse az egyes társadalmi és gazdasági folyamatokat. Azt tisztikai Hivatal elnöke ter­jesztette elő a statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végrehajtásáról szóló beszámolót. tisztika rendszerébe. Az utóbbi években ennek kap­csán került sor a környezet­statisztika rendszerének ki­alakítására. Társadalmunk egyre széle­sebb demokratizálódásával összhangban széles körű az igény az olyan folyamatok elemzése iránt, mint amilyen a szociális és kulturális el­látás, az egészségügy, az ok­tatás, a szabad idő hasznos és célszerű eltöltése. Fontos szerepe van a társadalom­statisztikai elemzésekben is a minőségi tényezőknek, el­sősorban az életszínvonalra, az életmódra ható tényezők vizsgálatának. Egyre na­gyobb az érdeklődés a népe­sedés kérdései, köztük a gyermekek számának alaku­lása iránt. Nem kevésbé je­lentős az egyes társadalmi rétegek, köztük a fiatalok, a pályakezdők, valamint az élet másik szakaszában le­vők, a nyugdíjasok helyze­tének elezése. Az új igények alapján vizsgáljuk a lakos­ság időmérlegét, tehát azt, hogy a rendelkezésre álló időből mennyit fordítunk munkára, és hogyan haszno­sítjuk a szabad időt. Az 1973 óta eltelt időszak több jelentős statisztikai ak­ciói közül Nyitrai Ferencné ismertette például az 1980. évi népszámlálást, a most folyó mezőgazdasági össze­írás, valamint az 1974. óta egységes módszereken ala­puló munkaügyi adatfelvétel eredményét. Nagy előrelé­pést jelent az államigazgatá­si munkában az állami né­pességnyilvántartás létre­hozása. Az elmúlt évek so­rán kialakított egységes la­kossági adatgyűjtési rendszer alkalmas arra, hogy egységes keretbe foglalja a reprezen­tatív lakossági adatgyűjtést. Közismert, hogy a kor­mány évek óta határozott erőfeszítéseket tesz az ál­lamigazgatási munka korsze­rűsítéséért és egyszerűsítésé­ért. Ez nemcsak az informá­ciós munka, a statisztikai szervezet fejlesztését, hanem a feladatok ésszerűbb meg­osztását is jelentette. Miként a felsoroltakból kitűnik: a törvény a statisztikai rend­szert nem tekinti lezárt jel­legűnek, hanem társadalmi és gazdasági valóságunk igé­nyeihez idomuló élő organiz­musnak tartja. Ez a statisz­tikusok felelősségét még job­ban alátámasztja. is elvárja tőlünk a kor­mány, hogy elemzéseink al­kalmasak legyenek a fejlő­désben várható változások irányának, esetenként mér­tékének előrejelzésére is. Fontos szerepet kaptak, és ma már beépültek a népgaz­dasági tervek kialakításának folyamatába a gazdasági elő­rejelzések. A korszerű számítástechni_ ka minőségi változást hozott a statisztikai adatfeldolgo­zásban. Nagyon fontos fel­adat, hogy a több millió dol­lárért, rubelért beszerzett nagy értékű gépeket minél hatékonyabban használjuk ki, és ezzel is rövidítsük a befektetése megtérülési ide­jét. A törvényben rögzített fel­adatainknak megfelelően az állami statisztika munkájá­nak középpontjában a tájé­koztatás áll. E munka csak úgy lehet eredményes és gazdaságos, ha az informá­cióáramlásban érdekelt álla­mi szervek szorosan együtt­működnek, azonps elvek, módszerek alapján és egyező fogalmakkal dolgoznak. En­nek érdekében a statisztikai koordinációs bizottság irány­elveket adott ki. Az infor­mációszolgáltatásban kifej­lesztettük a különböző típusú tájékoztatók egymásra épü­lő, egymást kiegészítő rend­szerét. A Központi Statisztikai Hi­Az 1973-as törvény hatá­rozottan előírja az adatok és az adatszolgáltatók védel­mét, amit a Központi Sta­tisztikai Hivatal nagyon fon­tos kötelességének tart. Évek óta határozottan küzdünk a felesleges, esetenként párhu­zamos adatgyűjtések ellen. Tapasztalataink szerint igen nagy nyomás nehezedik az adatszolgáltatókra a központi és a területi irányító szervek részéről. Különböző vizsgá­lataink azt mutatták, hogy az adatkéréseknek kevesebb mint harmada származik a KSH-tól. Mintegy 46 száza­lék a minisztériumi, főha­tósági, és több mint 20 szá­zalék az intézetektől, intéz­ményektől, s máshonnan ér­kezett kérés. Az állami statisztikai szer­vezet határozottan lép fel e jelenséggel szemben. De ez­zel valahogy úgy vagyunk, mint a mesebeli sárkánnyal: a levágott fej helyett mindig új nő ki. Ebben szerepe van annak is, hogy az adatszol­gáltatási tevékenység ellen­őrzése nem elég általános és hatékony. Hivatalunk állandóan vizs­gálja az adatgyűjtési tevé­kenység ésszerű csökkentésé­nek lehetőségeit. A központi és az igazgatá­si statisztikában növelni kí­vánjuk a mintavételes adat­gyűjtést, és az ezen nyugvó elemzéseket. Számos esetben ezek az úgynevezett repre­zentatív felmérések ugyan­olyan jól értékelhető ered­ményt hoznak, mint a teljes Elsőként Tóth István (Bács- Kiskun megyei képviselő), a Kiskunmajsa és környéke Vízgazdálkodási Társulat főmérnöke az országgyűlés terv- és költségvetési bi­zottsága, valamint a Bács- Kiskun megyei képviselő- csoport véleményét össze­gezte felszólalásában. Ezután Sas Kálmán (He­Az 1973. évi V. törvény ed­digi végrehajtásáról szóló beszámolóhoz kívánok né­hány megjegyzést tenni. Véleményem szerint e tör­vény — végrehajtása során — mindenben megfelelt a törvényalkotók által megfo­galmazott feladatoknak. A törvény megváltoztatására nincs szükség. A végrehajtás során korszerűsödött az adatgyűjtés rendszere. Az igazgatási statisztika megfelelő mennyiségű ada­tot szolgáltat az irányító szervek döntéselőkészítésé­hez. Mint adatgyűjtő, adat- szolgáltató és természetesen felhasználó is, szeretnék szólni néhány olyan gondról, ami a közvéleményben - a statisztikai adatszolgáltatás­hoz kapcsolódik, és annak rovására, terhére íródik. Ilyen például az önkéntes adatszolgáltatással kapcsola­tos, úgynevezett „tekintély­elv” alapján kért adathal­maz. Miről is van szó? Ne­ves szervezetek, intézmények adatokat kérnek (hihetetle­nül részleteseket), amit ter­mészetesen az .sem mer meg­tagadni, aki tele van mun­kával. A függelmi viszony is közrejátszik ilyen esetekben, vagy az adatszolgáltató nem is tudja, hogy most „önkén­tes” munkát végez. Ugyancsak gondként vető­dik fel, és az összehangolt­vatal megalakulása óta részt vesz a KGST statisztikai együttműködési állandó bi­zottságában, tevékenyen já­rult és járul hozzá a KGST- országok statisztikai mód­szertanának egységesítéséhez és továbbfejlesztéséhez. Ugyancsak megalakulása óta veszünk részt az ENSZ európai gazdasági bizottság statisztikai munkájában. körű, országos méretű fel­mérések, s ugyanakkor a munka- és költségigény lé­nyegesen kisebb. Az állami statisztika in­tegrált fejlesztésében a leg­fontosabb a társadalomsta­tisztikán belül a megfigyelt jelenségek és folyamatok számbavétele, a gazdaságsta­tisztikán belül a különböző ágazatok, a gazdaság- és a társadalomstatisztika; az or­szágos és a területi adatok statisztikai megfigyelése kö­zött összehangolt fejlesztés. Ugyanez az igény a. több cé­lú, országosan egységes alap. nyilvánítások statisztikai in­formáció céljára való fel- használásában. Indokolt, hogy megfelelő összekötő kapcsolat találjunk a gazda­ság- és társadalomstatisztika között az egyedi adatok sok­oldalú felhasználhatósága ér­dekében. Számos más elem is van, amely nélkülözhetetlen többek között a gazdasági háttér és az életszínvonal kapcsolatának elemzéséhez, a teljesítmények és a bérek alakulásának vizsgálatához. A statisztikai törvény vég­rehajtása nem lezárt folya­mat. Az információs tevé­kenység fejlesztése azonban nemcsak a szakma művelői­nek dolga, hanem társadal­munk ügye is. Ezért e fó­rumokon is kérem a külön­böző adatszolgáltatók, s el­sősorban a lakosság megér­tését munkánk támogatásá­hoz — mondotta befejezésül a KSH elnöke. vés megyei képviselő, 4. vk.), a Cement- és Mészművek bélapátfalvai gyárának igaz­gatója, dr. Lukács János (Zala megyei képviselő), a pacsai Haladás Tsz főállat­orvosa emelkedett szólásra, majd Mészáros István, Bé­kés megyei képviselő, 11. vk., a Szarvasi Állami Gazdaság igazgatója következett. ság hiányának érzem, hogy a kisvállalatoktól is ugyan­olyan adatszolgáltatást kér­nek, mint a nagyvállalatok­tól, ahol megfelelő képzett­ségű apparátussal végzik ezt a munkát. Szükségesnek tartanám, hogy az adatgyűjtők — akár az állami statisztikának vagy az igazgatási statiszti­kának dolgoznak, és még so­kan mások — kövessék leg­alább egymás döntéseit, hogy ne forduljon elő az, hogy át­szervezés után ezektől a nem létező vállalatoktól egy év után is kérjék — büntetési fenyegetőzés mellett — az adatszolgáltatást. Az összehangoltság jusson kifejezésre az azonos muta­tókban, mértékegységben és a határidőben is. A jelenté­seket nagyrészt az év elején — január és február hónap­ban — kell készíteni, amikor a mérleg, a pénzügyi elszá­molás, a tervkészítés is na­pirenden van. Ez csúcsmun­kát jelent. E munkák torló­dását csökkentsék év elején a határidők széthúzásával. Az állami, a KSH statisz­tikai adatszolgáltatások mel­lett sokan mások is — a jogszabályoknak megfelelően — kérnek adatokat, azonban felhasználásuk — kölcsönös információkra — alig jut vissza vállalatainkhoz. Gon­dolok itt azonos termékek szűkített önköltségére, egy­ségnyi termék, energia fel- használására stb. Az időbér ni összehasonlítás is ösztön­ző erő lehetne a gazdálko­dásban. Az üzemeknek belső infor­mációra is szükségük van. Egyre többre és egyre gyor­sabban, mert hiszen a meg­felelő és időbeni gyors dön­tések igen fontosak. A rosz- szul kialakított belső adat­gyűjtés, -szolgáltatás és -fel- használás nehezíti az e terü­leten dolgozók munkáját, ezért a gazdálkodó szerveze­tek vezetőinek is van még igen sok tennivalójuk e té­ren. A megfelelő szakmai kép­zettségű szakemberek rendel­kezésre állnak. Nagy gond viszont a kis- és középüze­mek számára az e területen meglevő nagy fluktuáció. Ezért úgy gondolom, hogy hogy a megfelelő statisztikai képesítéssel rendelkező szak­emberek megbecsülésére na­gyobb szükség van, mert az adatfeldolgozást egy fiatal Szokola Károlyné (Somogy m„ 8. vk.), a Somogy megyei Tanács Továbbképző Inté­zetének igazgatója a mun­kaügyi miniszterhez a gyógypedagógiai intézetek té­rítési díjainak arányosítása tárgyában interpellált. El­mondotta, hogy 1300—2000 forintos egy főre jutó csalá­di jövedelemnél három ka­tegóriában differenciálnak, míg 2000 forint fölött egysé­ges a gyermekek utáni térí­tés. Fordított megítélésre lenne szükség, hiszen az egyik somogyi intézetben a mintegy 141 gondozott gye­rek közül 118 tartozik a 2Ö00 forint fölötti kategóriához. A módosítás nem növelné az állami költségvetés terheit, de a társadalmi igazságérzet szempontjából fontos lenne. Trethon Ferenc munkaügyi miniszter jogosnak tartotta az észrevételt, hozzátéve : más, bentlakásos intézmé­nyekben is fellelhetők ha­sonló ellentmondások. Éppen ezért a minisztérium a VI. ötéves tervidőszakban már eleve számolt a térítési dí­jak rendszerének korszerűsí­tésével, ami azonban ala­posabb munkát, hosszabb időt igényel. Az elképzelé­sek között megtalálható a gyógypedagógiai intézetek térítési díjának felülvizsgá­lata is, s a képviselő ész­revételeit figyelembe fogják venni. A miniszteri választ az in­terpelláló képviselő, s az or­szággyűlés tudomásul vette. Radnóti László (Somogy m., 10. vk.), a csurgói Nap­sugár Ipari Szövetkezet elnö­ke a propán-butángáz gép­jármű-hajtóanyagként való hasznosításával kapcsolatban interpellált az ipari minisz­terhez. Arra kért választ: tervezik-e a pb-gáz ilyen irányú hasznosítását, ugyanis — mint mondotta — környe­zetvédelmi és energiatakaré­kossági megfontolásokból szinte az egész világon foko­zottan térnek át a drágább benzin helyett az olcsóbb és tisztább üzemű propán-bu­tángáz felhasználására a köz­lekedésben. Méhes Lajos ipari minisz­ter az interpellációra adott válaszában kiemelte: napja­inkban valóban világszerte előtérbe került a pb-gáz mo­torhajtó anyagként való fel- használása, különösen a nagy földgáztermelő orszá­gokban, például a Szovjet­unióban is. Nagy figyelem­mel kísérjük az ottani ta­pasztalatokat. nem is tűzi ki — megfelelő tájékoztatás hiányában — életcéljának. Tisztelt Országgyűlés! A statisztikáról szóló 1973. évi V. törvény eddigi végre­hajtásáról szóló beszámolót elfogadom, és azt elfogadás­ra javaslom. Nyitrai Ferencné, államtit­kár, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke a felszólalá­sokra adott válaszában kö­szönetét mondott a hasznos észrevételekért. Bebizonyoso­dott, hogy a képviselők jól érzékelik a gondokat, s al­kotó módon járulnak azok megoldásához. A javaslatok, a szóvá tett hiányosságok többségét a statisztikai mun­kában a továbbiakban figye­lembe kell venni. Ilyen pél­dául az, hogy a statisztikai „csúcsidőszakok” terhelését csökkentsük, vagy, hogy az önkéntes adatszolgáltatá­soknál a valódi önkéntesség­nek és ne a tekintélyelvnek szerezzünk érvényt. További feladat az is, hogy több nép­szerű, közérthető kiadványt bocsássunk közre. — Ügy vélem, a felszólalá­sok, a vita, munkánkhoz újabb támogatást adott — hangsúlyozta befejezésül az államtitkár. Ezután határozathozatal következett. Az országgyűlés a Központi Statisztikai Hi­vatal elnökének a statiszti­káról szóló 1973. évi V. tör­vény eddigi végrehajtásáról szóló beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott vála­szát jóváhagyólag tudomásul vette. A napirendnek megfelelő­en interpellációk következ­tek. A közvélemény előtt azon­ban talán kevésbé ismert a kérdés ugyancsak fontos gaz­dasági oldala. Jelenleg a pb- gáz árát helytelen lenne a benzin árával összehasonlí­tani. A propán-butángáz 80 százalékát a háztartásokban hasznosítják, ezért az árát állami támogatás teszi ked­vezővé. A motor meghajtá­sára szolgáló nyersanyagokat, így a benzin árát is a világ­piaci árak határozzák meg, vagyis a gáz közlekedésben való felhasználása esetén in­dokolt lenne megszüntetni a szociális okokból nyújtott je­lenlegi hozzájárulást, s a most feltételezett előny ezzel megszűnne. Mennyiségi oldalról sin­csenek meg a feltételei, hogy máról holnapra átállíthassuk a közlekedési eszközöket pb- gázra. A jelenlegi háztartási igények a VI. ötéves terv idején — a számítások sze­rint — további 10 százalék­kal növekednek, így gyakor­latilag a teljes hazai terme­lés a lakossági felhasználást fogja szolgálni. Ily módon csökkennek a még meglevő tartalékaink. A lakossági fo­gyasztáson felül jelenleg fennmaradó üzemanyag­mennyiség is csupán a fővá­rosi autóbuszpark évi üzem­anyag-ellátását tudná bizto­sítani. Egyébként az eddigi vizs­gálatok szerint jóval haté­konyabb lenne a mezőgazda­ságban vagy a vegyiparban a pb-gáz hasznosítása, mint a közlekedésben. Jó példa erre a Bábolnai Mezőgazda- sági Kombinát, ahol már megkezdődött a baromfite­nyésztésben egy olyan pb-gá- zos, infrasugárzó-rendszer kiépítése, amely 56 százalé­kos energiamegtakarítást tesz lehetővé. A kormányzat továbbra is foglalkozik a köz­lekedés ilyen irányú lehető­ségeivel, viszont tény, hogy a hatodik ötéves terv idején nem számolhatunk a pb-gáz motorhajtóanyagként való felhasználásával. A távolab­bi tervek is mindenekelőtt a nagyvárosok környezetvé­delmi szempontjaira figye­lemmel az autóbuszpark ilyen irányú lehetőségeit éá' műszaki feltételeit veszik számításba. Az ipari miniszter vála­szát az interpelláló képviselő és az országgyűlés tudomá­sul vette. Az országgyűlés nyári ülésszaka Apró Antal elnöki zárszavával ért véget. Nyitrai Ferencné beszámolója Összehangolni a szellemi erőket n mesebeli sárkány Hozzászólások Mászáros István felszólalása Interpeiiáusk

Next

/
Thumbnails
Contents