Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-25 / 147. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS 0 MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. JÚNIUS 25., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 147. SZÁM A pénzügyi és tanácsi fejlesztésül, a hatósági munkáról tárgyalt a megyei tanács A Békés megyei Tanács június 24~én, tegnap — Gyu­lavári Pál tanácselnök vezetésével — ülést tartott, ame­lyen részt vett Frank Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Fonyó Gyula, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának főosztályveze­tője. A napirendek a következők voltak. — Beszámoló a megye V. ötéves pénzügyi és tanácsi fejlesztési tervének — ezen belül az 1980. évi költségve­tés és fejlesztési terv — teljesítéséről. — Beszámoló a végrehajtó bizottság hatósági munkát irányító tevékenységéről. — Bejelentések, interpellációk. A békésszentandrási Tessedik Tsz sok állatfajjal foglalkozik. Egész gazdálkodására a stabilitásra törekvés a jellemző. Ho­gyan kívánják ezt elérni, erről szól cikkünk az ötödik oldalon Fotó: Veress Erzsi Ülést tartott a Minisztertanács „A zene mindenkié” Ez a Kodály-idézet áll az V. békés-tarhosi zenei na­pokra invitáló meghívó élén, hogy a lényeget közölje az­zal, aki tájékozódni kíván a több napos rendezvény prog­ramjáról. öt esztendő telt el az első kísérlet óta, mely fé­nyes sikereket hozott. Tény, hogy Tarhos kiváló zeneszer­zők, előadóművészek, kóru­sok találkozójának színtere lett, az összefűző erő pedig újra csak a kodályi gondo­lat: „A zene mindenkié”. A vendég, ha az egyre szebben gondozott parkban sétál, és feltekint az 1953- ban felavatott, és 1954-ben már be is zárt zenepavilon­ra; ha ismereteit bővítve tudja, hogy Kodály Zoltán két alkalommal is felkeres­te a Gulyás György vezette intézményt; azt is tudnia kell, hogy Tarhos egyedi és dicséretes jelenség volt. S ha azt is tudja, miért írta le 1958-ban a Tarhost annyi szeretettel támogató Kodály ezeket a mondatokat: „Mi az a tarhosi szellem? Röviden: zenei nevelés ének alapján. Ezen az úton jut a legha­marabb célhoz közönség- és szaknevelés egyaránt. Szá­zados példái a nagy zenész­nemzetek, csak nálunk aka­dálya még mindig valami el­maradt, provinciális céhbeli gondolkodás” — akkor tisz­ta következetességgel juthat el mostani tennivalóinkhoz, hogy a zene valóban minden­kié lehessen. Mert nem választottak könnyű feladatot azok, akik elhatározták, hogy az ötve­nes évek elején virágzó énekiskola szellemét a het­venes-nyolcvanas években kiteljesítik, bizonyítva, hogy már visszavonulóban van az „elmaradt, provinciális céh­beli gondolkodás”. Felejthetetlen az élmény, amivel ezek a zenei napok megajándékozzák vendégei­ket, a hazajáró, régi tarhosi diákokat, zene szeretetében összetartó közösségeket, zene­karokat, kórusokat. Az is fe­lejthetetlen, ahogyan a „hű­ség Tarhoshoz” talán még ki sem mondott, de nagyon is érzett belső indítékai moz­dítja a zenei napokra érke­ző muzsikusok és zenebará­tok gondolatait, érzelmeit. Lehetnek előttünk „százados példákat” állító, nagy ze­nésznemzetek, és kell, hogy e példákra nyitott szíwel- szemmel tekintsünk; de áll előttünk nem egy olyan pél­da is, mint ez az 1947 ja­nuárjában megalapított ének­iskola, a honnan-hová fejlő­dés töretlen íve, és az, hogy Tarhos nélkül lehet — sőt bizonyos! — több, nagy hírű zeneszerzővel, előadómű­vésszel, kiváló zenepedagó­gussal lennénk szegényebbek. Tarhos barátai Budapesten is összefognak, és hirdetik a tarhosi szellemet, hitet tesz­nek a zenetanítás kodályi módszere mellett, melynek jó bölcsője volt Tarhos., Béké­sen kiállítás őrzi a hőskort, a néhány rövid esztendő tör­ténetét. Őrzi a látogatók emlékét, szavait, akik között Novikov is ott volt, és eze­ket mondta: „Mi az, ami ne­kem a legjobban tetszett? Az, hogy itt a gyerekek szívből jövően, az ének és a zene iránt érzett szeretetből éne­kelnek.” Az ének, a zene szeretete: így is mondhatnánk Tarhos mai célját, hogy eljöjjön mi­előbb az idő, amikor a „zene mindenkié” lesz. Értelmes, szép, közös örömünkre. Sass Ervin Elsőként Gyulavári Pál szá­molt be a két tanácsülés kö­zötti végrehajtó bizottsági ülések munkájáról, az itt ho­zott határozatokról. Ezt kö­vetően dr. Romvári László, a megyei tanács pénzügyi osztályának vezetője, az el­ső napirendi pont egyik elő­adója fűzött szóbeli kiegészí­tőt a megye V. ötéves pénz­ügyi és 1980. évi költségveté­si tervének teljesítéséhez. A terv eredetileg 7 milliárd 366 millió forinttal számolt, ezzel szemben a tényleges öt­éves teljesítés meghaladta a 9,2 milliárd forintot. Különö­sen a gazdasági ágazat ará­nya nőtt, amelynek oka töb­bek között az ár- és belvíz- védekezésre fordított na­gyobb összeg. Kevés volt vi­szont a megnövekedett ösz- szegből az alapellátás javítá­sára fordított pénz. Többek között ezt, valamint a ter­mészeti csapások — az 1978- as földrengés, az 1980-as ár- és belvíz — okozta károkat hangsúlyozta hozzászólásá­ban Szűcs Lajos (Mezőbe* rény), a számvizsgáló bizott­ság elnöke. Az előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján a tanácsülés megál­lapította, hogy az V. ötéves pénzügyi terv költségvetési feladatainak végrehajtása hozzájárult a megye lakos­ságának jobb ellátásához. Az 1980-as esztendőben a kitű­zött célokat általában sike­rült teljesíteni, és a követ­kező tervidőszak indításához a pénzügyi feltételeket meg­teremteni. A testület az elő­terjesztéseket elfogadta. Második napirendi pont­ként a tanácsülés a végre­hajtó bizottság hatósági munkát irányító tevékenysé­géről szóló beszámolót vitat­ta meg. Az előterjesztés be­vezetőben megállapította, hogy a hatósági munka kö­rülményeiben és feltételeiben az utóbbi években jelentős változások történtek. Ezek közül kiemelkedik a nagy­arányú hatáskör-átrendező­dés és az erőteljes egyszerű­sítési, ügyvitel-korszerűsítési folyamat. Ez utóbbi közép­pontjában elsősorban az ál­lampolgárok ügyintézésének megkönnyítése áll. Ezt szol­gálja a hatáskörök decentra­lizációja, az ügyfélszolgálati és tájékoztatási irodák elter­jesztése, a rugalmas ügyfél- fogadási rendszer kialakítá­sa. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala vizsgálata során megállapította, hogy a me­gye hatósági ügyintézése ösz- szességében törvényes, ered­ményes, javuló színvonalú. Az a tapasztalat, hogy a közvélemény is elégedett a tanácsi hatósági ügyintézés­sel, amelyben döntő szere­pük van a tanácsi dolgozók­nak. Az elmúlt években si­került megteremteni azokat a személyi feltételeket, ame­lyek a korszerű államigazga­táshoz szükségesek. Kedvező eredmények születtek a jog- propagandában is. A képvi­selő- és tanácstagi választá­sokat megelőző jelölőgyűlé­sek, a népfrontválasztások, a lakosság széles tömegeit mozgósították és teremtettek fórumot a jogi ismeretter­jesztésre. Különösen sikere volt múlt év februárjában a jogpropaganda-hónapnak, amelynek rendezvényein több mint 10 ezren vettek részt. Ezekről tettek említést a hozzászólók is, elsőként Du- mitrás Mihály (Orosháza), aki kiemelte, hogy a hatósá­gi munkával akkor lehetünk elégedettek, ha a lakosság mind nagyobb elismeréssel szól róla. Épp ezért töreked­ni kell a gyors, kulturált ügyintézés további elterjesz­tésére. Fehér Miklós (Gerla) a tájékoztatás és jogpropa­ganda fontosságáról szólt. Dr. Takács Lőrinc (Gyula) a lakossággal való kapcsolat erősítését, a tanácsi munka gazdaságszervező szerepét emelte ki. Győri Imre (Szarvas) az ügyintézés egy­szerűsítését, a még előfordu­ló átfedések, párhuzamossá­gok megszüntetését sürgette. Dr. Fonyó Gyula, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatala főosztályvezetője elis­meréssel beszélt a megyében folyó tanácsi hatósági mun­ka színvonaláról, a törvé­nyesség betartásáról. Végül dr. Kertész Márton, a me­gyei tanács vb-titkára, a na­pirend előadója azt hangsú­lyozta, hogy jó politikai lég­körben végezhetik munkáju­kat, az illetékes pártszervek minden segítséget megadnak ehhez. A testület a beszámo­lót elfogadta és elismeréssel szólt azokról, akik hozzájá­rultak a hatósági munka színvonalának emeléséhez, ami végső soron a tanács és az állampolgárok kapcsola­tának erősítését szolgálja. A bejelentések sorában a testület elsőként a megyei tanács VI. ötéves fejlesztési és pénzügyi tervének végre­hajtásához készült cselekvési programot fogadta el, amely­nek ismertetésére a későb­biekben visszatérünk. Ezt követően Szikszai Fe­renc, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának titkára bejelentette a tanács­ülésnek, hogy Hajnal Ká- rolyné tanácselnök-helyettes — más fontos beosztásba történő áthelyezése miatt — a tanácsban viselt valameny­nyi tisztségéről és megyei ta­nácstagságáról lemondott. A tanácsülés a lemondást elfo­gadta, és egyben köszönetét fejezte ki eddig végzett munkájáért. A Hazafias Népfront tit­kára a továbbiakban beje­lentette, hogy Karsai Pálné megyei tanácstag, az ügyren­di bizottság elnöke egészség- ügyi okokra hivatkozva az­zal a kéréssel fordult a me­gyei tanácshoz, hogy fogadja el megyei tanácstagságáról és a tanácsban viselt tisztségé­ről való lemondását. A ta­nácsülés a lemondást elfo­gadta. Ezután Szikszai Ferenc, a Hazafias Népfront Békés me­gyei elnöksége, az MSZMP Békés megyei Végrehajtó Bi­zottságával egyetértésben ja­vasolta Araczki Jánost, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának tagját megyei tanácselnök-helyettessé meg­választani. ^Araczki János 1973. decembere óta Békés­csaba város tanácselnöke, s munkájával nagyban hozzá­járult a megyeszékhely fej­lesztéséhez. A testület a ja­vaslatot elfogadta és Aracz­ki Jánost a megyei tanács elnökhelyettesévé, egyben a tervbizottság elnökévé vá­lasztotta. Végül Hajnal Ká- rolyné fejezte ki köszönetét a testületnek a munkájához nyújtott segítségért, Araczki János pedig megköszönte a bizalmat. S. F. Javítani a szociális ellátást Első alkalommal a VI. öt­éves tervidőszakra kötelesek szociális tervet készíteni a mezőgazdasági szövetkezetek a tagság munkahelyi, szociá­lis ellátásának további javí­tásához. Az ezzel összefüggő kérdésekről tárgyalt szerdai ülésén a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöksége. Egyebek között az elnök­ség felhívta a szövetkezete­ket, hogy a VI. ötéves terv­időszakban minél több he­lyen szervezzék meg az üze­mi étkeztetést. Fontos az is, hogy üdülőtársulások létesí­tésével a SZOT—TOT üdül­tetési akció bővítésével fej­lesszék a tagság üdültetését. A TOT elnöksége helyes­nek tartja azt is, hogy a szö­vetkezetek kiegészítik az ala­csony összegű nyugdíjakat és járadékokat. Segítik az öre­geket, betegeket. Követen­dőnek tartja azokat a kez­deményezéseket is, amelyek támogatják a nagy családo­sokat, a gyermeküket egye­dül nevelő anyákat. A szövetkezetek jelentős támogatást nyújtanak az if­júságpolitikai célkitűzések megvalósításához. Indokolt ezt fenntartani, hogy ily mó­don is elősegítsék a fiatalok családalapítását, kötődését a szövetkezetekhez. A Minisztertanács szerdán ülést tartott. Meghallgatta és jóváhagyólag tudomásul vet­te Marjai József miniszterel­nök-helyettes beszámolóját a közelmúltban a Szovjetunió­ban tett hivatalos látogatá­sáról, valamint a magyar— szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság budapesti ülésszakáról. Meg­bízta a gazdasági bizottságot, hogy dolgozzon ki intézke­dési tervet az ülésszak ha­tározatainak végrehajtására. A Minisztertanács áttekin­tette a vállalati jóléti és kul­turális alapok képzésének és felhasználásának tapasztala­tait. Megállapította, hogy az 1976. óta működő rendszer bevált, az alapokban rendel­kezésre álló összeg évről év­re dinamikusan növekedett, s tavaly elérte a 7,3 milliárd forintot. Az érvényben levő szabályokat a rendszer alap­jainak érintetlenül hagyása mellett, a Minisztertanács ál­lásfoglalása szerint úgy kell továbbfejleszteni, hogy több Csaknem 15 ezer középis­kolás, főiskolás és egyete­mista, az idei építőtábori évad diákmunkásainak első derékhada június 28-án ra­gad szerszámot, hogy két hé­ten át napi hatórás, intenzív munkával segítse a sürgető mezőgazdasági idénymun­kák elvégzését, vagy kipró­bálja erejét a lakás-, az üt­és vasútépítéseken. — En­nek részleteiről Márton Jó­zsef, a KISZ KB építőtábo­rok bizottságának titkára szerdán, az ifjúsági szövet­ség székházában tartott saj­tótájékoztatót. Ezen a nyáron, a 24. építő­tábori évadban 103 központi táborhelyen, valamint szá­mos megyei szervezésű és főiskolai, egyetemi építőtá­borban négyszer váltják egy­mást a diákok csapatai; az augusztus 22-i zárásig mint­egy 70 ezren táboroznak. A kapunyitást a korábbi­nál is alaposabb, körültekin­tőbb szervező munka előzte meg, amelynek az volt a cél­ja: csak azok a tsz-ek, álla­mi gazdaságok, vállalatok jussanak a segítő kézhez, lehetőség nyíljon a jóléti ellátásra fordítható összegek ésszerűbb elosztására és fel- használására. A kormány — a tudo­mánypolitikai bizottság ja­vaslata alapján — az orszá­gos középtávú kutatási-fej­lesztési tervet „Az egységes szociálpolitikai koncepció fej­lesztését szolgáló kutatások” című programmal egészítette ki, a kutatások irányítására a Magyar Tudományos Aka­démiát kérte fel. A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette a felsőoktatási intézmények kutató-fejlesztő . munkájának helyzetéről szóló jelentést. Megállapította, hogy a ta­pasztalatok kedvezőek, ezért helyeselte és jóváhagyta a kutatási feltételek javítására előterjesztett javaslatokat. Az ülésen megtárgyalták és elfogadták a Miniszterta­nács, a kormánybizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1981. második félévi munkatervét. ahol jó előre biztosították a diákok hasznos munkavég­zésének feltételeit. Az üze­meltetők valamenyi turnus részére pontos foglalkoztatá­si tervet készítettek, s a bri­gádok naprakész feladatokat kapnak. A munka jó meg­szervezésére már csak azért is nagy szükség lesz, mivel az idei vakációban új jutal­mazási rend lép életbe. Nem­csak a két hét alatt csúcstel­jesítményt nyújtók, hanem a megszabott normát teljesítők vagy túlteljesítők is munká­juk arányában kapnak jutal­mat. Ezen a nyáron először ér­keznek jugoszláv, NDK-beli és bolgár középiskolások cse­retáborozásra, s ismét ér­keznek lengyel diákok a magyar építőtáborokba. Az idei táborozok a moz­galom jövő évi, 25 éves ju­bileumára készülve már most megkezdik a mozgalom dokumentumainak, emlé­keinek gyűjtését. A népszerű szabadidős programokról is­mert szakosított táborokat ezúttal 42 turnusban szerve­zik meg. Nyitnak az építőtáborok

Next

/
Thumbnails
Contents