Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-23 / 145. szám

1981. június 23., kedd Szeptemberben kezdődnek az ifjúsági parlamentek Ez év szeptember 1. és 1982. április 30. között ren­dezik meg a következő ifjú­sági parlamenteket. Az Álla­mi Ifjúsági Bizottság erre vonatkozó határozata és irányelvei szerint az ifjúsági parlamentek felmenő rend­szerűek. A szeptember eleje és december vége közötti időszakban az üzemekben, a vállalatoknál, , az intézmé­nyeknél dolgozó fiatalok, va­lamint a közép és a felsőok­tatási intézmények tanulói tanácskoznak. E fórumok küldötteit középszintű fokú — tröszti, nagyvállalati, egyetemi, főiskolai, fővárosi, megyei — parlamenteken, ezek. küldöttei pedig márci- usban-áprilisban országos ágazati parlamenteken vesz­nek részt. Az ifjúsági parlamentek elemzik az ifjúsági törvény, és az alkalmazására vonat­kozó intézkedési tervek vég­rehajtását, az 1978. évi mun­kahelyi-oktatási intézményi parlamenteken elhangzott javaslatok megvalósítását. Megvitatják a következő felmenő szintű parlamente­kig terjedő időszakra szóló intézkedési tervet. Az ifjúság széles tömegeivel ismertetik a KISZ X. kongresszusán el­fogadott dokumentumokat, valamint a SZOT és az ága­zati szakszervezetek 1980. évi kongresszusainak hatá­rozatait. Számot adnak ar- rólj hogyan érvényesítették a gyakorlatban a KISZ érdek- képviseleti és érdekvédelmi jogait. Változó igények a szakmunkásképzésben Fontos megbeszélés helye volt tegnap a békéscsabai 611. számú Ipari Szakmun­kásképző Intézet, ahol az 1982—83-as tanév szakmun­kástanuló-beiskolázási tervét vitatták meg. A megbeszélé­sen valamennyi érdekelt fél képviselője megjelent, így a szakmunkásképző intézetek igazgatói, a járási hivatalok és városi tanácsok munka­ügyi szakemberei, az érdek- képviseleti szervek, a KIOSZ, KISZÖV, MÉSZÖV és a pá­lyaválasztási intézet munka­társai, valamint a megyei tanács szakképzésben illeté­kes osztályai. A tervet a megyei tanács munkaügyi osztálya készítette el, miután 350 termelő üzemet megkér­dezett igényeiről. Munkáju­kat nehezíti, hogy néhány vállalat nem jelezte igé­nyeit, noha egyéb informá­ciók szerint szüksége lesz szakmunkásokra. Vitás terü­let volt a megbeszélésen a tanulói létszám megállapítá­sa. Némiképp nehéz volt el­fogadtatni, hogy néhány szakmában nem indokolt ta­nulócsoportok indítása a kö­vetkező évben, másokból vi­szont bővíteni kell a képzést. Végül is az iskoláknak be kell látniuk, hogy mind a szakoktatók, mind pedig a tanműhelyek kialakításának tekintetében a gazdasági igé­nyekhez, a változó termék- szerkezethez kell rugalma­san alkalmazkodni és nem fordítva! Nemzetközi versenyre készültek Az úttörő tűzoltók nem­zetközi versenyét, amelyen rendszeresen részt vesznek a magyar gyerekek is, az idén Csehszlovákiában rendezik. A nagy versenyre a szarvasi úttörőtáborban készültek fel június 7—21-e között a ma­gyar résztvevők; az úttörő tűzoltók országos versenyén legjobban szereplőkből ösz­szeállított magyar válogatott csapat tagjai. A felkészítő táborozáson Békés megyeiek is részt vettek; füzesgyarmati fiúk és lányok is tagjai ugyanis a nemzetközi ver­senyre induló országos út­törő tűzoltó-válogatottnak. A füzesgyarmati fiúcsapat első, a lánycsapat pedig harma­dik lett az országos verse­nyen. Nép, zene, szöveg A gyomai Honti galériában ma, kedden 18 órakor Lelkes István festőművész, a szege­di József Attila Tanárképző Főiskola adjunktusa „Homé­rosz földjén” címmel tart diaporáma-előadást. A színes diaképeken a mai Görögor­szág mellett a hellén táj legszebb részeit, a görög kul­túra kiemelkedő alkotásait is láthatják az érdeklődők, megszólalnak a historikusok, s fölcsendül a szirtaki, Bach és Honegger több műve. A zene, kép és szöveg új­szerű összehangolásán ala­puló előadást bárki meghall­gathatja a Vorosilov utcai műhelygalériában. — plp — Tótkomlóson sorsolják a lottót Az OTP Békés megyei Igazgatóságának tájékozta­tása szerint a lottó 26. já­tékheti szelvényeinek sorso­lását június 26-án, pénteken Tótkomlóson, a művelődési központban rendezi a Sport- fogadási és Lottó Igazgató­ság. A nyerőszámok húzását a szokásos módon vidám, ze­nés műsor előzi meg, amely délelőtt fél 9-kor kezdődik. Tótkomlóson egyébként ezt megelőzően 1976 májusában volt lottósorsolás. Akkor a következő öt számot húzták ki: 2, 3, 6, 8, 30. Tanítók nyári akadémiája A Jászberényi Tanítóképző Intézetben hétfőn megnyílt a tanítók nyári akadémiája. A résztvevők az iskolai oktatás és az iskolán kívüli nevelés egységének fontosságáról, az általános iskolák nevelés­szociológiai problémáiról, az osztályfőnöki munka szere­péről, a tanítási órán kívüli nevelésről tárgyalnak. Kü­lön téma az akadémia prog­ramjában az iskolák és a művelődési házak kapcsola­ta. A tucatnyi előadást, kor- referátumot bemutató fog­lalkozások, tapasztalatcserék egészítik ki. Az akadémiára az ország minden részéből érkeztek pedagógusok. Félév előtt a ZÖLDÉRT-nél A Békés megyei ZÖLDÉRT félév előtti gyorsjelentésé­ben már kirajzolódtak a kis­kereskedelmi tevékenység, a zöldség-gyümölcs-fel vásár­lás; a -beszerzés és a hús­üzem tervteljesítésének ada­tai. A megyében 50 boltban forgalmazzák termékeiket, s az üzletek a 150 millió fo­rint éves árbevételi tervből eddig 71 milliót realizáltak. Zöldséget mennyiségben megközelítően annyit értéke­sítettek. mint tavaly, az árak viszont alacsonyabbak vol­tak. Ezidáig 7670 tonna zöld­séget vásároltak fel. és sze­reztek be, a lakosságnak eb­ből 1800 tonnányit adtak el. A petrezselymet és sárgaré­pát átlagosan 10—15 száza­lékkal, a káposztafélesége­ket 25—30 százalékkal ol­csóbban vásárolhatták meg idén a vevők. A termékeket együttesen 21 százalékkal kedvezőbb áron értékesítet­ték a vállalat boltjaiban. A gyümölcsök árai a tavalyihoz képest nem változtak, vagy csak igen kis mértékben. A felvásárlási és értékesí­tési árak érdekes összefüg­gést mutatnak. Az elmúlt év­hez képest 6.6 százalékkal kevesebbért vásárolták fel a termékeket, viszont 20.4 szá­zalékkal olcsóbban adták el, mint tavaly. Ez is egyik ma­gyarázata, hogy a tavalyihoz képest kedvezőbb áron jut­hattak a vásárlók a zöldsé­gekhez. A vállalat igazgató­helyettese, Lagzi György el­mondta. hogy kisebb az ár­rés is. Az is kedvező, hogy az idén nem voltak ellátási gondok, mert még ma is van raktáron tavalyi zöldség, sárgarépa és krumpli. Naponta 250—30 sertést dol­goznak fel a húsüzemben Fotó: Veress Erzsi A kiegyensúlyozott áru­ellátás nemcsak a primőr termékekre vonatkozik, ha­nem a hústermékekre is. A húsüzem évi 380 milliós ér­tékesítési tervét 114,7 száza­lékra teljesíti várhatóan. Május végéig 25 ezer darab sertést dolgoztak fel, ebből a közkedvelt csabai vastag és vékony kolbászból 401 tonná­nyit tesz ki. A megyei ellá­táson túl a húskészítmények egyharmadát Budapestre szállítja a vállalat. . Egyedül a zsírértékesítéssel vannak gondok. Ebből éven­te 1300 tonnányit gyártanak, de kicsi a felvevőpiac. Ezért július végétől új, félkilós ki­szerelésben értékesítik bolt­jaikban, a megtermelt meny- nyiség felét. sz. j. Olvasótábor Békéscsabán Békéscsabán, az általános iskolai diákotthonban hato­dik és hetedik osztályos ci­gánytanulók részére nyílt ol­vasótábor tegnap, június 22- én, délután 3 órakor. Az el­ső nap az elhelyezkedéssel, az ismerkedéssel telt. Ma, jú nius 23-án a ritmus szerepé­vel ismerkednek a gyerekek. Szerdán Szarvasra, az arbo­rétumba látogatnak el. A csütörtök kreatív foglalko­zással, vizuális játékok ké­szítésével telik, pénteken pe­dig a nemzetközi bábfeszti­vál programján vesznek részt az olvasótábor lakói. A programban szerepel még filmvetítés, gyulai kirándu­lás, táncház, szépirodalmi verseny, üzemlátogatás, az utolsó este pedig tábortűz. A foglalkozásokat előadá­sok színesítik majd. A gyerekek július 3-án tér­nek haza. Fotó: Gál Edit Óvodapedagógusok Kecskeméten Megnyílt a tizedik óvoda- pedagógiai nyári egyetem Kecskeméten. A jubileumi rendezvényen Hanga Mária, művelődési miniszterhelyet­tes mondott megnyitó be­szédet. Mint kiemelte: az ilyen és ehhez hasonló ta­pasztalatcseréknek is részük van abban, hogy a magyar óvodai képzés világviszony­latban elismert, példás a ne­velők munkája, a gyermekek iskolai előkészítése. A mostani nyári egyetem témája az érzelmi nevelés. Vitaindítóként G. Ancsel Éva, az ELTE tanszékvezető tanára Érzelem és személyi­ség címmel tartott előadást, amit 14 tudományos és gya­korlati előadás követ majd. Többek között megvitatják az irodalom, a zene érzelem­gazdagító hatását az óvodai nevelésben. A tizedik óvodapedagógiai nyári egyetemen az ország minden részéből 300 óvónő vesz részt. Kölcsönhatások kora A nemzetközi viszonyokat felelősséggel elemző és az országok között kialakult rendezett kapcsolatok meg­őrzésére törekvő politikusok közül Leonyid Brezs- nyevtől Willy Brandton át Indira Garfdhi asszonyig és Ká­dár Jánosig mind többen és mind gyakrabban jellemzik nap­jaink folyamatait azzal, hogy bennük az enyhülés és a fe­szültség elemei korábban nem tapasztalt módon keverednek. Emberek, akiket az olyan riasztóan és riadoztatóan ag­resszív kalandok, mint például a minapi izraeli légi merény­let Irak épülő atomerőműve ellen, vagy a washingtoni kor­mány felelős vezetőinek egymást érő, fegyverkezést sürgető nyilatkozatai, egészen egyszerűen elkeserítenek, hajlamosak azt mondani, hogy a politikusok talán megszépítik a valósá­got, holott ők tudják legjobban: a béke megőrzésének esé­lyei jelentősen csökkentek. Sokak elkeseredése nem alaptalan, hajlandósága a ború­látásra érzelmileg érthető. Kiváltképp a fiatal korosztályok tagjai érvelhetnek azzal, hogy legszebb reményeiket látják füstbe menni, hiszen a hetvenes években politikailag eszmél­ve azt tapasztalhatták, hogy az enyhülésnek mi európaiak, kisemberi hétköznapjainkon is, haszonélvezői voltunk, eköz­ben pedig Ázsiában, Afrikában a nemzeti felszabadulás fo­lyamata százmilliók előtt nyitott új távlatokat. Tudomásul kell vennünk, hogy társadalmunkban immár többségben van­nak azok, akik nem élték át, s még kevésbé vívták meg a szocialista országoknak a II. világháborút követő létharcait. Nem voltak kortársai a hidegháborúnak erkölcsi teherbíró­képességük nem azokon a zord feltételeken alakult ki. Hi­szen az előttük járók életművének éppen az a nagy vívmá­nya, hogy kiharcolták az enyhülés materiális erőfeltételei.t. Pesszimista embereket vigasztalni — nem politikai feladat. A vigasz nem is hoz semmit a politikai cselekvés konyhájá­ra. Ha megérteni sikerül a bennünket körülvevő jelensége­ket, akkor a politikai cselekvéshez is lesz kapaszkodónk. A bevezetőben megnevezett politikusok nem a tények el­fedésére veszik igénybe azt a formulát, hogy napjainkban az enyhülés és a feszültség elemei keverednek. Azt fejezik ki — s igazat mondanak —, hogy óriási erők lendültek moz­gásba az enyhülési folyamat megfordítására, máris kikény­szerítették a megtorpanást sok vonatkozásban, viszont nem sikerült szétrombolniuk a békés egymás mellett élésnek azt az intézményrendszerét, amely Európában magatartási nor­mává vált a hetvenes években. A nemzeti felszabadulás esz­ményét és frontjait sem sikerült diszkreditálniuk, hiába in­dították meg példátlan kampányukat azért, hogy a szabad­ságharcot terrorcselekménynek, a partizánt terroristának, a küzdelmet segítőket felbujtóknak, az elnyomókat pedig ál­dozatnak állítsák be. A leggyakrabban hallható és teljesen jogos kérdés manap­ság az, hogy milyen érdeke fűződik Reagan elnöknek és po­litikai elvbarátainak a háborús fenyegetés szellemének a fel- támasztásához. Nos, tudomásul kell vennünk, hogy az Egye­sült Államok legbefolyásosabb tőkés körei is megvonták a hetvenes évek — az ő hetvenes éveik! — mérlegét, s az eredmény nem lelkesíti őket. Tény, nem ők találták ki, hogy az általuk megszokott és természetesnek tartott politikai és katonai, gazdasági és erkölcsi túlsúlyuk a világ sok térségé­ben, a nyersanyagok megannyi piacán vagy megcsappant, vagy egészen egyszerűen megszűnt. A mai amerikai vezetők azt hányják a szocialista világ szemére, hogy — úgymond — csalt a békés egymás mellett élés minden intézményében, mert nem tartotta tiszteletben a status quot, tehát nem járult hozzá szélsőjobboldali dik­tatúrák és korhadt feudális monarchiák konzerválásához. Ez­zel indokolják azt a kísérletüket, hogy — úgymond — is­mét visszaszorítsák a szovjet befolyást világszerte. Ezzel magyarázzák az ötvenes évekre emlékeztető támaszpont-poli- tikájukat, beavatkozásukat olasz, spanyol és francia bel- ügyekbe, és így tovább. Történelmi távlatban nem tanulságok nélkül való ez ne­künk sem. A nyugati világ egyszerű emberei előtt világo­sabbá kell tenni a következő években, hogy a tisztes tőkés haszon elvének a tudomásulvétele a világban mindaddig, amíg kapitalista rendszer létezik, természetesen benne van a játékszabályokban. Sőt, az általunk szorgalmazott kelet— nyugati kereskedelemben ezt a profitjukat mi is hajlandók vagyunk megfizetni, hiszen érdekünk fűződik a kölcsönös lüggőség nemzetközi kapcsolatrendszeréhez, ami a háborús kalandoknak az egyik leghatékonyabb, s nem fegyverkezési verseny útján elérhető ellenszere. Viszont — s ez a döntő — a békés egymás mellett élés nemhogy nem jelenti a rabló imperializmus tudomásulvételét, hanem éppen ellenkezőleg: mindig is nyíltan vallottuk, hogy a mi felfogásunkban ez a nemzetközi osztályharc általunk szorgalmazott útja. Szorgal­mazott, mert emberségesebb, mint a fegyveres konfliktus. De ez is küzdelem, s a célunk eközben a szocializmus tar­talmi és erkölcsi fölényének erősítése, bizonyítása. Ha ma az Egyesült Államok azt erőlteti, hogy ismét a nyo­más és a fenyegetés politikájához térjen vissza az egész Nyugat, akkor ezt — ismételjük — elsősorban azért teszi, mert a hetvenes évek mérlegét ők veszteségesnek értékelik. Ha a nyomás politikájára lehetőséget is látnak, abban már szerepet játszanak olyan tényezők is, mint a szocialista kö­zösség belső viszonyainak az alakulása. Gazdaságaink fejlő­désének lelassulása olyan reményeket ébresztett, hogy rend­szereink ellenállóképessége is csökken. Szembe kell néznünk azzal is, hogy a szocializmus pozícióinak a megrendülése Len­gyelországban a túloldal legagresszívabb antikommunistáit kalandor cselekvésre ösztönzi. Ez a tények logikája! S a té­nyeken nekünk kell változtatnunk, hogy képtelenségnek mi­nősüljön a logikai építménye is a kalandra kész elemeknek. A szovjet diplomácia ebben a megváltozott helyzetben azért küzd, hogy ne következzék be végzetes fordulat a há­ború erőinek javára. A szovjet kormány egyetlen tárgyalási fórum bezárását sem engedi meg a washingtoni héjáknák. Ellenkezőleg: újabb és újabb tárgyalások kezdeményezésének vagyunk és leszünk a tanúi. Akkor is, ha kézzelfogható, lát­ványos eredménye mindennek most, rövid távon nem vár­ható. De nem szabad kiengedni a nyugati kormányokat ab­ból az elvállalt kötelezettségükből, hogy a konfliktusokat tárgyalások útján rendezzük. Nem szabad megengednünk, hogy egyetlen pillanatra is elhitessék saját polgáraikkal: nincs értelme tárgyalni. G öröngyös szakaszán kelünk át a nemzetközi kapcso­latrendszernek. Szívós önfegyelem és sikert hozó épí­tőmunka hozhat csak változást. Mert javulás, kedve­ző fordulat a nemzetközi viszonyokban a II. világháború óta — ez immár történelmi tapasztalat — csak olyankor követ­kezik be, amikor a szocializmus erői fellendülőben vannak. Hajdú János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents