Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-21 / 144. szám
1981. június 21., vasárnap »Hs! UI-TiM A nemzetiségi ügy szolgálata Battonyán és Tótkomlóson Mennyit eszik a magyar? Beszélgetés az élelmiszer-fogyasztásról A szlovák tájházat 1972-ben nyitották meg Tótkomlóson A megyei tanács nemzetiségi albizottságának legutóbbi ülésén arról tárgyaltak a részvevők, hogyan hajtják végre Battonyán és Tótkomlóson a nemzetiségpolitikai feladatokat. Mielőtt azonban e téma részletesebb ismertetésére rátérnénk, érdemes néhány szót szólni egy nemrég megjelent kiadványról. Kővágó László Nemzetiségek a mai Magyarországon címmel újabb könyvvel lepte meg az olvasóközönséget. A jegyzetekkel, statisztikai adatokkal, táblázatokkal gazdagon ellátott kötet 11 fejezetből áll. A szerző megemlíti, hogy az 1850-es népszámlálás szerint 11 millió 609 ezer lakosból 6 millió 797 ezer volt a nem magyarok száma. Természetesen a jelenlegi népességmegoszlásra is rendelkezésünkre állnak adatok, melyek szerint mintegy 300 ezer nemzetiségi él hazánkban. 4 3 Köztudomású, hogy Békés megyének jelenleg csaknem 11 ezer szlovák, 9 ezer román, ezer délszláv és 300 német nemzetiségű lakosa van. Az eltelt évtizedek alatt bekövetkezett csökkenést világosan érzékelteti, ha — például Battonyán az 1945. évi számbavételt a mostani helyzettel összehasonlítjuk. Akkor ugyanis 1620 szerb, 1170 román, valamint 140 szlovák, német és egyéb nemzetiség lakta a községet. Ma a becsült adatok szerint már csak 700—750 szerb, s mintegy 500 román lakos él itt. A helyi szlovákság nagy része időközben asszimilálódott. Ez az utóbbi megállapítás nem mondható el Tótkomlósról, ahol a 8500 lakos 60 százaléka vallja magát szlováknak. A már említett ülésre Nagy József battonyai és Lehoczki István tótkomlósi tanácselnökök készítettek beszámoAz idén először üzemel három műszakban a Békéscsabai Üdítőital-ipari Vállalat. Termelése 70 százalékkal nagyobb, mint az előző év hasonló időszakában és még így — az üzemidő növelésével — sem tud minden igényt kielégíteni. Ez azért is nagy szó, mert az üdítőital-iparban nem jellemző a termelés növelése. Ismeretes például, hogy a Márka értékesítési gondokkal küzd. Nem így a békéscsabai vállalat. Kibővült vevőlót. Mindketten kiemelten foglalkoztak a nemzetiségi politika megoldásának eddigi eredményeivel, és a kérdésekre válaszolva jelenlegi gondjaikról is tájékoztatták a testület tagjait. s Battonyán főként a nemzetiségi gyermekintézmények állapotával és felszereltségével van a legtöbb probléma. A szerb és a román óvoda esetében szükségessé vált az új épületekbe való átköltöztetés. Régi termekben tanulnak a szerb diákok is. Főként ez, továbbá az összevont osztályok és a napközis foglalkoztatás megoldatlansága az oka annak, hogy a szülők nem szívesen íratják be ide gyermekeiket. A román iskola épülete is lebontásra vár, de még nem lehet tudni, hol kap majd helyet ez az intézmény. A nemzetiségi lakosság közművelődésében meghatározó szerepet tölt be a József Attila Művelődési Központ és a könyvtár. A kulturális intézmény irányítása alatt működő szerb klubnak 51, a románnak 71 beiratkozott tagja van. Ezekben — a nemzetiségi anyanyelvű előadásokon kívül — író-olvasó találkozókat, hangulatos műsoros esteket, különböző szakköri foglalkozásokat tartanak. Noha a román női kórus és a nemzetiségi tánccsoport több sikeres fellépés részvevője volt, a zenekar hiánya mégis' nagymértékben akadályozza az együttes színvonalasabb tevékenységét. A községi szintű rendezvényeken általában három nyelven köszöntik a közönséget, s ezt a gyakorlatot követik az egyes műsorszámok konferálásakor is. A két nemzetiségi klubkönyvtárnak együttvéve több mint 150 beiratkozott olvasója van, akik összesen 2220 kötetet kölcsönöztek az elmúlt évben. A látogatók szíkörét napi több százezer palackos termelés révén igyekszik ellátni a kedveltté vált zöldalma, őszibarack és meggyitalokkal. A termelékenység növelésére nemrégiben új anyagi ösztönzési rendszert vezettek be. A szállítás javítását .pedig kamionok beállításával érték el és így egy-egy alkalommal kétszer annyi mennyiséget tudnak fuvarozni, mint a hagyományos módon. vesen olvassák a nemzetiségi szövetségek hazánkban megjelenő lapjait... » A tótkomlósi tanácselnök a nemzetiségek jogainak érvényesítését segítő határozatokkal foglalkozott alaposabban. Ezek között fontos helyet foglalnak el a hagyományok őrzését, ápolását és továbbfejlesztését szolgáló feladatok. Az 1972-ben megnyílt tájházban a helyi szlovákság népi kultúrájával, szokásaival, népviseletével kapcsolatos tárgyakat ismerhetik meg a látogatók. A tanács a múlt évben kötött megállapodás értelmében Koppány János evangélikus lelkésztől megvásárolta a szlovák néprajzi gyűjteményt, amely így közkinccsé válik. A nemzetiségi politika következetes végrehajtása nemcsak az állami, társadalmi, és gazdasági szervek, tömegszervezetek vezetőinek, tisztségviselőinek kiválasztásában nyilvánul meg, hanem az oktatás, a nevelés és a közművelődés valamennyi területén is. Sajnos, a szlovák tannyelvű általános iskola épülete már nem felel meg a korszerűség követelményeinek, és a minimális fejlesztést csak a szerény anyagi lehetőségekhez lehet igazítani. Az új művelődési központ tevékenységében főként a nemzetiségi jelleg érvényesül. A néptánccsoport, a pávakor és a zenekarok évente általában két alkalommal lépnek fel a helyi közönség előtt. Ezenkívül ellátogatnak a megye és az ország különböző településeire; sőt igyekeznek eleget tenni a külföldi meghívásoknak is. Tavaly Detván, az országos folklórfesztiválon vettek részt. A tótkomlósiak mindig szívesen látják vendégül a környező országokból érkező művészeti csoportokat is. A díszítő-, valamint a képzőművészeti szakkör, továbbá az alkotók klubjának tagjai szintén rendszeresen képviseltetik magukat a kiállításokon. A művelődési intézmény és a könyvtár nagy gondot fordít az anyanyelv ápolására. Elsősorban a szlovák nyelvű előadásokkal, nemzetiségi olvasási, szépkiejtési versenyekkel és irodalmi foglalkozásokkal, könyvek, folyóiratok, hanglemezek beszerzésével segíti az érdeklődőket. Az irodalmi nyelv nem megfelelő szintű ismerete azonban határt szab a szlovák nemzetiségi kultúra nagyobb ütemű fejlesztésének. Ez abban is megmutatkozik, hogy az iskolás korú gyermekeknek csak 20 százaléka jár a szlovák tannyelvű iskolába. A községi rendezvényeken nem hangzanak el szlovák nyelven tartott előadások, és alacsony á szlovák nyelvű irodalmat olvasók száma. Mindezeket a nehézségeket leszámítva, a magyarság és a szlovákság között teljes az egyetértés, az összhang, ami egyúttal egyértelműen bizonyítja, hogy ezen a településen is jól érvényesül a párt nemzetiségi politikája. j. Szakácsverseny A Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ szakácsainak versenyét június 17-én rendezték meg a füzesgyarmati Bocskai étteremben. A melegkonyhai ételek készítésében első lett Lázár Lajosné, a Bocskai étterem mesterszakácsa, második Czeglédi Gyula, a szeghalmi Pákász Tanya szakácsa, harmadik Berényi Albert, a szeghalmi Sárréti vendéglő főszakácsa. A hidegkonyhai készítményekéi legügyesebben, legízleteseb- ben Furka Zsigmondné, a szeghalmi vasúti vendéglő szakácsa készítette el. A közönség külön- díját is Lázár Lajosné mesterszakács kapta. Napi 320 ezer palack üdítő Mindennapjainkhoz hozzátartozik a terített asztal, amelynek gazdagsága attól függ: mennyi és milyen munkával teremtettük meg a rávalót. Ez természetesen általában igaz, mert kivételek azért vannak. A tények viszont makacs dolgok: manapság húsból két és félszer, cukorból több mint háromszor, déligyümölcsből csaknem tízszer, kávéból tizenegyszer, és sörből harmincszor annyit fogyasztunk, mint az 1934—38 közötti években. Ma a legkisebb jövedelmű magyar réteg úgy táplálkozik, mint 20 évvel ezelőtt a legmagasabb jövedelműek. Az élelmiszer-fogyasztás és a -gazdálkodás ösz- szefüggéseiről, az ellentmondásokról, a kreativitásról beszél Ábrahám György közgazdász, aki ez év január l-től a Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. — Ezekben az években módosulnak a fogyasztási szokásaink, változik az áruk és a szolgáltatások iránti kereslet. Hogyan hat ez táplálkozásunkra? — Aligha lehet egyértelműen meghatározni. Egy biztos: a jövedelmek az elkövetkezendő években differenciálódnak. Azzal kell tehát számolni, hogy az áruk és a szolgáltatások iránti kereslet még árnyaltabb lesz. Ezért az ipar és a kereskedelem feladata az, hogy folyamatosan kínáljon kifejezetten olcsó élelmiszereket és iparcikkeket. Tehát nem kevesebb áruval, hanem más összetételűvel lehet a vásárló kívánalmait teljesíteni. — Idejövet megnéztem a gyulai szupermarket gondoláit. Csak úgy rogyadoztak az áruk alatt. Ugyanakkor gyakori a panasz: ezt sem, azt sem lehet kapni. Nem látszólagos ez a bőség? — Hiányzó cikkek mindig voltak és lesznek is. Véleményem szerint az élelmiszer-ellátás jó, kiegyensúlyozott. Pontosabban: szinte mindent meg lehet vásárolni, csak nem egyszerre. Belátom, hogy ez olykor bosz- szantó, amely a szervezetlenséggel, az időnkénti szállítási ütemtelenséggel ma-, gyarázható. Példát is mondok : tavaly augusztusban annyi volt a bor, hogy nem tudtuk hova tenni, év végére aztán hiánycikké vált, az idén húsvétkor újra bőséges lett az ellátás. A szállításoknál sajnos egy-két hét, sőt egyhónapos késés is előfordul. De mindez több árucsoportról elmondható. — Nem hiszem, hogy csak ez lenne az oka az itt-ott fellelhető áruhiánynak. — Akkor beszéljünk a gondokról. Mielőtt azonban erre rátérnék, hadd bizonyítsam; az ellátás biztonságos és a fogyasztási szokások is befolyásolhatók. A tőkehús és a húskészítmények az utóbbi időben megdrágultak. így öt év alatt kétszeresére nőtt a baromfihús-fogyasztás. A tej és a tejtermékek választéka 20— 25 százalékkal bővült. Jelenleg 40 boltunk vásárol fel friss zöldséget és gyümölcsöt, 66 százalékkal emelkedett a hidegkonyhai készítmények forgalma. Viszont édességből évek óta nincs elegendő. Sokan ezt nem értik és kérdezik: mi történt. — És mi történt? — Meggyőződésem, hogy nem volt megfelelő az előrejelzés, így az édesipar nem készült fel kellően. Ehhez hozzájárultak az alapanyag- gondok, bajok vannak a gyártással, annak megszervezésével. Ami a sört illeti. A belföldi söripar fejlődik, mind többet termel, jelentős mennyiséget hozunk be külföldről. Mégsem elég. Lehet, hogy népszerűtlen, amit mondok, de olcsó a magyar sör. Gondoljuk el: az importált sör palackja annyiba kerül, mint egy üveg hazai üdítő ital. Húsvétkor nem kenyérért, hanem a közkedvelt habzó italért álltak sorban a vevők. — A déligyümölcsöt meg a pult alól adják. — Tiltjuk, büntetjük az effajta magatartást. Mégis előfordul. A déligyümölcs- ellátás egyébként megyénk gyenge pontja. Azzal érvelnek: öt év alatt 10 százalékkal nőtt a forgalmunk citromból, namcsból, banánból. Körülbelül ennyi az áremelkedés. Tudjuk, hogy Budapest 2 milliós főváros, ennek ellenére lehetne jobb a vidéki elosztás. •— A gyorsan változó világban, a váratlan hatásokat kiváltó gazdaságban fontos a rugalmasság, a kreativitás. Mit jelent ez az önök szakmájában? — A kreativitás alkotóképességet, újszerű összefüggések felismerésére, újszerű megoldások kitalálására való képességet jelent. Ennek nagy jelentősége van a kereskedelemben is. Csak néhányat említek. Új dolog a közös beruházás. Jó példa erre az Univerzállal épített 100-as ABC-áruház Békéscsabán. Ez áz üzlet 1980-ban a vállalat teljes forgalmának a 10 százalékát bonyolította le, holott az alapterületnek csupán a 7 százaléka. A jövő útja pedig a termelőkkel, az élelmiszergazdaságokkal való társulás, amit 1979-ben már elkezdtünk a békéscsabai baromfifeldolgozóval, a mezőhegyesi kombináttal és folytatunk a pincegazdasággal, a tejiparral. Az élelmiszerek előrecsoma- golása, a teljes önkiszolgálás bevezetése érdeke a vásárlónak, a vállalatnak. Természetesen kockáztatni is szükséges. Bevált az az akció, amikor minden hónap első szerdáján 50 százalékos engedménnyel kínálunk különféle élelmiszereket. — Milyen irányban szükséges fejleszteni az élelmiszer- boltok hálózatát? Ugyanis kevés ÉKV-üzletet találni a nagyközségekben. — Elöljáróban annyit: addig nyújtózhatunk, ameddig a takarónk ér. A VI. ötéves tervben Békéscsabán, a Gyulai úton, Békésen az Ady-la- kótelepen és Gyulán nyitunk ABC-áruházat. Az ellátatlan területeken 60—100 négyzet- méteres elemekből összeállítható faházboltokat hozunk létre. Felújítjuk, illetve bővítjük a megyeszékhelyen az Achim L. András- és a Kulié Gyula-lakótelepi árudát, még ebben az évben átadjuk a Bartók Béla úti ABC-áruházat, Mezőhegyesen társberuházóként részt vállalunk a termékbolt felépítésében. Idetartozik még, hogy augusztusban 14 kis üzletet adunk ki szerződéses üzemeltetésre, egyelőre Békéscsabán és Gyulán. — Visszatérve az eredeti gondolathoz: végül is menynyit eszik a magyar? — A kor, a mai világ arra tanít, hogy az összefüggéseket nem szabad ennyire leegyszerűsíteni. Helyesebb úgy fogalmazni: nem a mennyiség a fontos, a meghatározó, hanem a minőség. Az, hogy minden ember korszerűen táplálkozzon. Seres Sándor Az ország minden tájáról naponta több vagonnyi áru érkezik Budapestre, a ZÖLDÉRT Nagyvásártelepére zöldségből és gyümölcsből. A hajnali rakodás és válogatás után a teherautók a főváros valamennyi ZÖLDÉRT-boltjához kiszállítják a friss árut (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS)
