Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-21 / 144. szám

1981. június 21., vasárnap »Hs! UI-TiM A nemzetiségi ügy szolgálata Battonyán és Tótkomlóson Mennyit eszik a magyar? Beszélgetés az élelmiszer-fogyasztásról A szlovák tájházat 1972-ben nyitották meg Tótkomlóson A megyei tanács nemzeti­ségi albizottságának legutób­bi ülésén arról tárgyaltak a részvevők, hogyan hajtják végre Battonyán és Tótkom­lóson a nemzetiségpolitikai feladatokat. Mielőtt azonban e téma részletesebb ismertetésére rátérnénk, érdemes néhány szót szólni egy nemrég meg­jelent kiadványról. Kővágó László Nemzetiségek a mai Magyarországon címmel újabb könyvvel lepte meg az olvasóközönséget. A jegyze­tekkel, statisztikai adatok­kal, táblázatokkal gazdagon ellátott kötet 11 fejezetből áll. A szerző megemlíti, hogy az 1850-es népszámlálás sze­rint 11 millió 609 ezer la­kosból 6 millió 797 ezer volt a nem magyarok száma. Természetesen a jelenlegi népességmegoszlásra is ren­delkezésünkre állnak adatok, melyek szerint mintegy 300 ezer nemzetiségi él hazánk­ban. 4 3 Köztudomású, hogy Békés megyének jelenleg csaknem 11 ezer szlovák, 9 ezer ro­mán, ezer délszláv és 300 né­met nemzetiségű lakosa van. Az eltelt évtizedek alatt be­következett csökkenést vilá­gosan érzékelteti, ha — pél­dául Battonyán az 1945. évi számbavételt a mostani hely­zettel összehasonlítjuk. Ak­kor ugyanis 1620 szerb, 1170 román, valamint 140 szlovák, német és egyéb nemzetiség lakta a községet. Ma a be­csült adatok szerint már csak 700—750 szerb, s mintegy 500 román lakos él itt. A helyi szlovákság nagy része idő­közben asszimilálódott. Ez az utóbbi megállapítás nem mondható el Tótkomlósról, ahol a 8500 lakos 60 százalé­ka vallja magát szlováknak. A már említett ülésre Nagy József battonyai és Lehoczki István tótkomlósi tanácsel­nökök készítettek beszámo­Az idén először üzemel három műszakban a Bé­késcsabai Üdítőital-ipari Vállalat. Termelése 70 szá­zalékkal nagyobb, mint az előző év hasonló időszaká­ban és még így — az üzem­idő növelésével — sem tud minden igényt kielégíteni. Ez azért is nagy szó, mert az üdítőital-iparban nem jel­lemző a termelés növelése. Ismeretes például, hogy a Márka értékesítési gondokkal küzd. Nem így a békéscsa­bai vállalat. Kibővült vevő­lót. Mindketten kiemelten foglalkoztak a nemzetiségi politika megoldásának eddi­gi eredményeivel, és a kérdé­sekre válaszolva jelenlegi gondjaikról is tájékoztatták a testület tagjait. s Battonyán főként a nem­zetiségi gyermekintézmények állapotával és felszereltségé­vel van a legtöbb probléma. A szerb és a román óvoda esetében szükségessé vált az új épületekbe való átköltöz­tetés. Régi termekben tanul­nak a szerb diákok is. Fő­ként ez, továbbá az össze­vont osztályok és a napközis foglalkoztatás megoldatlan­sága az oka annak, hogy a szülők nem szívesen íratják be ide gyermekeiket. A ro­mán iskola épülete is lebon­tásra vár, de még nem lehet tudni, hol kap majd helyet ez az intézmény. A nemzetiségi lakosság közművelődésében meghatá­rozó szerepet tölt be a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont és a könyvtár. A kul­turális intézmény irányítása alatt működő szerb klubnak 51, a románnak 71 beiratko­zott tagja van. Ezekben — a nemzetiségi anyanyelvű előadásokon kívül — író-ol­vasó találkozókat, hangula­tos műsoros esteket, külön­böző szakköri foglalkozáso­kat tartanak. Noha a román női kórus és a nemzetiségi tánccsoport több sikeres fel­lépés részvevője volt, a ze­nekar hiánya mégis' nagy­mértékben akadályozza az együttes színvonalasabb te­vékenységét. A községi szin­tű rendezvényeken általában három nyelven köszöntik a közönséget, s ezt a gyakor­latot követik az egyes mű­sorszámok konferálásakor is. A két nemzetiségi klub­könyvtárnak együttvéve több mint 150 beiratkozott olva­sója van, akik összesen 2220 kötetet kölcsönöztek az el­múlt évben. A látogatók szí­körét napi több százezer pa­lackos termelés révén igyekszik ellátni a kedveltté vált zöldalma, őszibarack és meggyitalokkal. A termelékenység növelé­sére nemrégiben új anyagi ösztönzési rendszert vezettek be. A szállítás javítását .pe­dig kamionok beállításával érték el és így egy-egy al­kalommal kétszer annyi mennyiséget tudnak fuvaroz­ni, mint a hagyományos mó­don. vesen olvassák a nemzetisé­gi szövetségek hazánkban megjelenő lapjait... » A tótkomlósi tanácselnök a nemzetiségek jogainak érvé­nyesítését segítő határoza­tokkal foglalkozott alaposab­ban. Ezek között fontos he­lyet foglalnak el a hagyomá­nyok őrzését, ápolását és to­vábbfejlesztését szolgáló fel­adatok. Az 1972-ben meg­nyílt tájházban a helyi szlo­vákság népi kultúrájával, szokásaival, népviseletével kapcsolatos tárgyakat is­merhetik meg a látogatók. A tanács a múlt évben kötött megállapodás értelmében Koppány János evangélikus lelkésztől megvásárolta a szlovák néprajzi gyűjte­ményt, amely így közkinccsé válik. A nemzetiségi politika kö­vetkezetes végrehajtása nemcsak az állami, társadal­mi, és gazdasági szervek, tö­megszervezetek vezetőinek, tisztségviselőinek kiválasztá­sában nyilvánul meg, hanem az oktatás, a nevelés és a közművelődés valamennyi területén is. Sajnos, a szlo­vák tannyelvű általános is­kola épülete már nem felel meg a korszerűség követel­ményeinek, és a minimális fejlesztést csak a szerény anyagi lehetőségekhez lehet igazítani. Az új művelődési központ tevékenységében főként a nemzetiségi jelleg érvénye­sül. A néptánccsoport, a pá­vakor és a zenekarok évente általában két alkalommal lépnek fel a helyi közönség előtt. Ezenkívül ellátogatnak a megye és az ország külön­böző településeire; sőt igye­keznek eleget tenni a külföl­di meghívásoknak is. Ta­valy Detván, az országos folklórfesztiválon vettek részt. A tótkomlósiak min­dig szívesen látják vendégül a környező országokból ér­kező művészeti csoportokat is. A díszítő-, valamint a képzőművészeti szakkör, to­vábbá az alkotók klubjának tagjai szintén rendszeresen képviseltetik magukat a ki­állításokon. A művelődési in­tézmény és a könyvtár nagy gondot fordít az anyanyelv ápolására. Elsősorban a szlo­vák nyelvű előadásokkal, nemzetiségi olvasási, szépki­ejtési versenyekkel és iro­dalmi foglalkozásokkal, könyvek, folyóiratok, hang­lemezek beszerzésével segíti az érdeklődőket. Az irodalmi nyelv nem megfelelő szintű ismerete azonban határt szab a szlo­vák nemzetiségi kultúra na­gyobb ütemű fejlesztésének. Ez abban is megmutatkozik, hogy az iskolás korú gyerme­keknek csak 20 százaléka jár a szlovák tannyelvű iskolá­ba. A községi rendezvénye­ken nem hangzanak el szlo­vák nyelven tartott előadá­sok, és alacsony á szlovák nyelvű irodalmat olvasók száma. Mindezeket a nehéz­ségeket leszámítva, a ma­gyarság és a szlovákság kö­zött teljes az egyetértés, az összhang, ami egyúttal egy­értelműen bizonyítja, hogy ezen a településen is jól ér­vényesül a párt nemzetisé­gi politikája. j. Szakácsverseny A Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ szakácsainak versenyét június 17-én rendezték meg a füzes­gyarmati Bocskai étteremben. A melegkonyhai ételek készítésé­ben első lett Lázár Lajosné, a Bocskai étterem mesterszakácsa, második Czeglédi Gyula, a szeg­halmi Pákász Tanya szakácsa, harmadik Berényi Albert, a szeghalmi Sárréti vendéglő fő­szakácsa. A hidegkonyhai készítménye­kéi legügyesebben, legízleteseb- ben Furka Zsigmondné, a szeg­halmi vasúti vendéglő szakácsa készítette el. A közönség külön- díját is Lázár Lajosné mester­szakács kapta. Napi 320 ezer palack üdítő Mindennapjainkhoz hozzátartozik a terített asztal, amelynek gazdagsága attól függ: mennyi és milyen mun­kával teremtettük meg a rávalót. Ez természetesen álta­lában igaz, mert kivételek azért vannak. A tények vi­szont makacs dolgok: manapság húsból két és félszer, cukorból több mint háromszor, déligyümölcsből csak­nem tízszer, kávéból tizenegyszer, és sörből harminc­szor annyit fogyasztunk, mint az 1934—38 közötti évek­ben. Ma a legkisebb jövedelmű magyar réteg úgy táp­lálkozik, mint 20 évvel ezelőtt a legmagasabb jövedel­műek. Az élelmiszer-fogyasztás és a -gazdálkodás ösz- szefüggéseiről, az ellentmondásokról, a kreativitásról be­szél Ábrahám György közgazdász, aki ez év január l-től a Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója. — Ezekben az években módosulnak a fogyasztási szokásaink, változik az áruk és a szolgáltatások iránti ke­reslet. Hogyan hat ez táp­lálkozásunkra? — Aligha lehet egyértel­műen meghatározni. Egy biztos: a jövedelmek az el­következendő években diffe­renciálódnak. Azzal kell te­hát számolni, hogy az áruk és a szolgáltatások iránti kereslet még árnyaltabb lesz. Ezért az ipar és a ke­reskedelem feladata az, hogy folyamatosan kínáljon kife­jezetten olcsó élelmiszere­ket és iparcikkeket. Tehát nem kevesebb áruval, ha­nem más összetételűvel lehet a vásárló kívánalmait telje­síteni. — Idejövet megnéztem a gyulai szupermarket gondo­láit. Csak úgy rogyadoztak az áruk alatt. Ugyanakkor gyakori a panasz: ezt sem, azt sem lehet kapni. Nem látszólagos ez a bőség? — Hiányzó cikkek mindig voltak és lesznek is. Véle­ményem szerint az élelmi­szer-ellátás jó, kiegyensú­lyozott. Pontosabban: szinte mindent meg lehet vásárolni, csak nem egyszerre. Belá­tom, hogy ez olykor bosz- szantó, amely a szervezet­lenséggel, az időnkénti szál­lítási ütemtelenséggel ma-, gyarázható. Példát is mon­dok : tavaly augusztusban annyi volt a bor, hogy nem tudtuk hova tenni, év vé­gére aztán hiánycikké vált, az idén húsvétkor újra bősé­ges lett az ellátás. A szállí­tásoknál sajnos egy-két hét, sőt egyhónapos késés is elő­fordul. De mindez több áru­csoportról elmondható. — Nem hiszem, hogy csak ez lenne az oka az itt-ott fellelhető áruhiánynak. — Akkor beszéljünk a gondokról. Mielőtt azonban erre rátérnék, hadd bizo­nyítsam; az ellátás biztonsá­gos és a fogyasztási szoká­sok is befolyásolhatók. A tőkehús és a húskészítmé­nyek az utóbbi időben meg­drágultak. így öt év alatt kétszeresére nőtt a baromfi­hús-fogyasztás. A tej és a tejtermékek választéka 20— 25 százalékkal bővült. Jelen­leg 40 boltunk vásárol fel friss zöldséget és gyümölcsöt, 66 százalékkal emelkedett a hidegkonyhai készítmények forgalma. Viszont édességből évek óta nincs elegendő. So­kan ezt nem értik és kérde­zik: mi történt. — És mi történt? — Meggyőződésem, hogy nem volt megfelelő az elő­rejelzés, így az édesipar nem készült fel kellően. Ehhez hozzájárultak az alapanyag- gondok, bajok vannak a gyártással, annak megszer­vezésével. Ami a sört illeti. A belföldi söripar fejlődik, mind többet termel, jelentős mennyiséget hozunk be kül­földről. Mégsem elég. Lehet, hogy népszerűtlen, amit mondok, de olcsó a magyar sör. Gondoljuk el: az impor­tált sör palackja annyiba ke­rül, mint egy üveg hazai üdítő ital. Húsvétkor nem kenyérért, hanem a közked­velt habzó italért álltak sor­ban a vevők. — A déligyümölcsöt meg a pult alól adják. — Tiltjuk, büntetjük az effajta magatartást. Mégis előfordul. A déligyümölcs- ellátás egyébként megyénk gyenge pontja. Azzal érvel­nek: öt év alatt 10 százalék­kal nőtt a forgalmunk cit­romból, namcsból, banánból. Körülbelül ennyi az áremel­kedés. Tudjuk, hogy Buda­pest 2 milliós főváros, ennek ellenére lehetne jobb a vi­déki elosztás. •— A gyorsan változó vi­lágban, a váratlan hatásokat kiváltó gazdaságban fontos a rugalmasság, a kreativi­tás. Mit jelent ez az önök szakmájában? — A kreativitás alkotóké­pességet, újszerű összefüg­gések felismerésére, újszerű megoldások kitalálására való képességet jelent. Ennek nagy jelentősége van a ke­reskedelemben is. Csak né­hányat említek. Új dolog a közös beruházás. Jó példa erre az Univerzállal épített 100-as ABC-áruház Békés­csabán. Ez áz üzlet 1980-ban a vállalat teljes forgalmá­nak a 10 százalékát bonyolí­totta le, holott az alapterület­nek csupán a 7 százaléka. A jövő útja pedig a termelők­kel, az élelmiszergazdasá­gokkal való társulás, amit 1979-ben már elkezdtünk a békéscsabai baromfifeldol­gozóval, a mezőhegyesi kom­bináttal és folytatunk a pin­cegazdasággal, a tejiparral. Az élelmiszerek előrecsoma- golása, a teljes önkiszolgá­lás bevezetése érdeke a vá­sárlónak, a vállalatnak. Ter­mészetesen kockáztatni is szükséges. Bevált az az ak­ció, amikor minden hónap első szerdáján 50 százalékos engedménnyel kínálunk kü­lönféle élelmiszereket. — Milyen irányban szüksé­ges fejleszteni az élelmiszer- boltok hálózatát? Ugyanis kevés ÉKV-üzletet találni a nagyközségekben. — Elöljáróban annyit: ad­dig nyújtózhatunk, ameddig a takarónk ér. A VI. ötéves tervben Békéscsabán, a Gyu­lai úton, Békésen az Ady-la- kótelepen és Gyulán nyitunk ABC-áruházat. Az ellátatlan területeken 60—100 négyzet- méteres elemekből összeállít­ható faházboltokat hozunk létre. Felújítjuk, illetve bő­vítjük a megyeszékhelyen az Achim L. András- és a Ku­lié Gyula-lakótelepi árudát, még ebben az évben átadjuk a Bartók Béla úti ABC-áru­házat, Mezőhegyesen társbe­ruházóként részt vállalunk a termékbolt felépítésében. Idetartozik még, hogy au­gusztusban 14 kis üzletet adunk ki szerződéses üzemel­tetésre, egyelőre Békéscsabán és Gyulán. — Visszatérve az eredeti gondolathoz: végül is meny­nyit eszik a magyar? — A kor, a mai világ arra tanít, hogy az összefüggése­ket nem szabad ennyire le­egyszerűsíteni. Helyesebb úgy fogalmazni: nem a mennyiség a fontos, a meg­határozó, hanem a minőség. Az, hogy minden ember kor­szerűen táplálkozzon. Seres Sándor Az ország minden tájáról naponta több vagonnyi áru érkezik Budapestre, a ZÖLDÉRT Nagyvásártelepére zöldségből és gyümölcsből. A hajnali rakodás és válogatás után a te­herautók a főváros valamennyi ZÖLDÉRT-boltjához kiszállítják a friss árut (MTI-fotó: E. Várkonyi Péter felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents