Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-20 / 143. szám
1981. június 20., szombat e Hol van már a racsnis fúró... A kardosi Egyetértés Tsz gépműhelyének udvarán takaros rendben sorakoznak a kombájnok. Ez utóbbiak a főszereplők, hiszen közeleg az aratás és az azt megelőző gépszemle. Bálint Mihály műhelyvezető magyarázza: — Május 3-án kezdtük a kombájnok nagyjavítását. N”olc már elkészült, még egy SZK-n dolgoznak. Sajnos, sok gondot okozott az idén az alkatrészellátás. Kevés volt az E—512-eshez és 516* oshoz. De bajban vagyunk egy Rába—245-össel is. Sehol nem kapunk a főtengelyhez hajtókarcsapágyat és nyugvó csapágysort. Pedig kétszer jártunk miatta Győrben, voltunk Pesten és az ország más részein is. Sok géppel vagyunk így, ezért gyakran barkácsolnak az emberek. Demcsák Pál műszaki ágazatvezető helyesel: — Szerintem eleve a főtengellyel együtt kéne árusítani a csapágyakat, nem lenne járványok (elsősorban himlőjárvány) pusztította az elemi szociális létfeltételekkel sem rendelkező battonyai soknyelvű szegényeket. A mozgalom egyik vezetőjének, Nagy György Andrásnak két év leforgása alatt hat kiskorú gyermeke közül öt halt meg akkor még gyógyíthatatlannak tűnő betegségben, himlőben, vagy „toroklobban”, s közülük egyik sem érte meg a 10. életévét! Mindezek a tényezők természetesen a végletekig kiélezték a társadalmi ellentmondásokat, s amikor a battonyai agrárproletárok hírül vették az orosházi és békéscsabai május elei eseményeket, maguk is erőteljesen szervezkedni kezdtek. Mozgalmi tevékenységüket a Bat- tönyától alig 20 kilométerre levő aradi szociáldemokraták is támogatták. Mindez beszédesen azt is bizonyítja, hogy a történelmi Viharsarok kialakulása idején nem ismert közigazgatási határokat! 1891. június 21-én elterjedt annak a híre, hogy a földművelési minisztériumtól leirat érkezett a községi elöljárósághoz a munkabér felemelésére, az aratórész igazságosabb elosztására, s a bérelt kukoricaföldek utáni pénzbeli szolgáltatások eltörlésére. Egy román származású battonyai agrárproletár, Pakurár Demeter követelte leghangosabban ezeknek az állítólagos intézkedéseknek nyilvánosságra hozását. A szolgálatot teljesítő csendőrök azon nyomban letartóztatták, s a piactéren tettlegesen is bántalmazták. Helyébe a magyar Nagy György ilyen gondunk. A végén a sok utazás miatt az árának többszörösébe kerül, mire megszerezzük a szükséges alkatrészt. * * * Ketten munkálkodnak még a félkész SZK kombájnon. Zahorecz János 31 éve dolgozik a szakmában. — Húsz évig traktoros, tíz évig kombájnos voltam. A téesznek 13 éve vagyok tagja. Azelőtt a szarvasi gépállomáson dolgoztam. Volt ott még Hoffer traktor, HC- és Balaton kombájn. Egyszerűbbek voltak azok a gépek, a barázdában javítottuk őket. Igaz, nem is nagyon ugrálhattunk velük. Lassan haladtak, ezért például, ha Szarvasról kivittük őket ör- ménykútra, tavasztól télig ott maradtak. Akkoriban fülke nélküli, rázós gépeken jártam. Meg is kellett operálni a gyomromat. Látja ezt a forradást a karomon? Ezt is megoperálták, mert beette egy kombájn. Elég jól éltünk András és a szerb Trifun Száva lépett. A növekvő elégedetlenség láttán a főszolgabíró jobbnak látta Pakurár szabadlábra helyezését. A déli miséről kitódult lakosság ennek hírére tömegesen a községháza elé vonult, s a több ezresre duzzadt tömeg egyre fenyegetőbben lépett fel. Az elöljáróság bezárkózott, s a csendőrök védelme alatt a tömeg szétosztásában bizakodott. Időközben a megyeszékhely Makóra és Szegedre is táviratot küldtek katonai erősítést kérve. A városházánál ösz- szegyűlt tömeg összecsapása a csendőrökkel tulajdonképpen egy véletlen következménye volt. Németh József battonyai agrárproletár egy lécdarabot dobott Wiczl csendőr felé, aki azt puskájával elütötte, de a fadarab szemhéját megsértette. Azonnal tüzet vezényelt, s a csendőrök agyonlőtték Németh Józsefet. Csuber István agrárproletár megragadta az egyik csendőr fegyverét, aki szíven lőtte. Még aznap belehalt halálos sérüléseibe, Csuberen kívül, Hidi Mihály, másnap pedig Géja Mihály földmunkások. Heten súlyosan, számosán könnyebben sérültek meg. Szegedről este hat óra tájban különvonaton érkezett a katonaság, amely az elöljáróságot kiszabadította, a forradalmi néptömeget feloszlatta, s azonnal megkezdte a „bűnösök” felkutatását és letartóztatását. Kezdetét vette a terror és a megtorlás Battonyán. A Népszava és az Aradon megjelenő Közjóiét c. szociáldemokrata lapok a battonyai földmunkások mellé álla lehetőségekhez képest, csak ^zért jobban, mint most, mert akkor fiatal voltam, jelenleg már az ötvenegyedik évemben járok. Bálint Mihály közbeszól: — János bácsi, azt is mondja, hogy kiváló traktoros volt. — Hát, igaz, az voltam. Első voltam mindenben, de ezzel nem szeretek dicsekedni. A másik, kombájnon ügyködő szerelő Juhász István: — Én is gépállomáson dolgoztam 13 évig, mint szerelő. Ott télen volt a munkacsúcs, mert nem volt ilyen sokféle betakarító-, talajművelőgép, mint most. Itt mindig akad javítanivaló. Azt lehet mondani, hogy körforgásban vannak a gépek, a műhelyben sosincs pihenő. Tudja, szerintem ezeket a mai gépeket egy kicsit túlkomplikálják. Itt van például ez a szemveszteségmérő. Drága és rossz, fölösleges volt pénzt kiadni rá. Az a jó, hogy a kézi szerszámok sokat fejlődtek. Ezekkel már könnyebb dolgozni, mint akkor a gépállomáson. Zahorech János egyetért: — A régebbi kombájnok legfeljebb ha napi két vagon búzát levágtak. Ezek a korszerűek már 8—10 vagonra képesek. És üzembiztosak! * * * Juhász István folytatja a visszaemlékezést: — Kézi amerikánereket használtunk, nem volt villanyfúró. Mikor kezdtem, még racsnis fúróval is dolgoztam. Maga olyat még biztosan nem is látott. Nem volt könnyű vele. Az is igaz, hogy a munkát ma is meg kell csinálni, a csavart ma is meg kell húzni. A munka mindig munka marad. Van úgy, hogy nehezebb, mert, ha kint az udvaron dolgozunk, az időjárás is zavarhat. A múltkoriban az a 34 fokos meleg úgy felhevítette a kombájnt, hogy alig bírtunk megmaradni mellette. Hogy érzünk-e valami különösebb izgalmat így gépszemle előtt? Nem mondanám, hiszen ez az ütem számunkra megszokott, azt lehet mondani, hogy itt egész évben munkacsúcs van. M. Szabó Zsuzsa tak, éles szavakkal ítélték el 1 az uralkodó osztály felelőt- I len magatartását. A Szociál- | demokrata Párt képviselői a | belügyminiszterhez is inter- | pellációt nyújtottak be, g amelyre azonban érdemi választ nem kaptak. A battonyai szegények sor- | sa csak 1919-ben fordult egy | kis időre jobbra, alig vala- í mivel több mint egy hóna- j] pig reménykedhettek abban a Tanácsköztársaság idején, hogy hősi harcuk nem volt 1891-ben hiábavaló. 1919. áp- ‘ rilis 27-én már antantcsa- $ patok szállták meg Batto- nyát, helyreállítva a „rendet”. A battonyai agrárproletárok utódainak negyed évszázadig kellett várniuk a történelmi per végső igazságának kimondására. Szimbolikus jelentősége is van annak, hogy 1944 szeptemberében Battonyán magyarok, szerbek, románok immár visszavonhatatlanul megkaphatták, s azóta is élvezik az őket valóban megillető jogokat. Battonyán, a Hősök terén nagyon szép felszabadulási emlékmű áll. A battonyai zendülés 90. évfordulóján pedig felavatják Búza Barna szobrászművész és Schall József építőművész eszmeiségében, tartalmában és művészi megformálásában egyaránt igényes, közérthető, impozáns, kilenc emberalakot ábrázoló szoborkompozícióját. A felszabadult Battonya ily módon fejezi ki az utókor megérdemelt tiszteletét elődei iránt. Hisszük és valljuk: nem véletlenül áll ez a két emlékmű egymás mel- • lett! Dr. Takács László vSok baj volt az idén az alkatrészellátással Fotó: Veress Erzsi Energiatakarékos megoldások a Sarkadi Cukorgyárban Száztízmillió karbantartásra, beruházásra A Sarkadi Cukorgyárban röviddel a feldolgozás befejezése után, január közepén láttak hozzá a karbantartáshoz, felújításhoz. Ezekben a napokban nagy figyelem kíséri ezt a munkát. Sarkadon most az eddigieknél is nagyobb feladatok megoldására készülődnek. Ebben az évben ugyanis a mezőgazdasági nagyüzemek 1200 hektárral növelték cukorrépa vetésterületüket. A répa kelésének időszakában uralkodó szárazság ellenére, a szövetkezetekben, állami gazdaságokban biztatóan fejlődik a cukorrépa. A gyárban azzal számolnak, hogy az egy évvel korábbihoz képest 50 ezer tonnával több nyersanyagot kell feldolgozni. A gyár körzetében három üzem növelte jelentősen termőterületét. A Békéscsabai Állami Gazdaság 1100. a dombegyházi Petőfi Tsz 800, a csorvási Lenin Tsz 450 hektáron termeszti ezt a fontos ipari növényt. Gondot okoz, hogy az igényeit 12 francia betakarító gépsor helyett, mindössze hetet kapnak a gazdaságok. Így a termesztés műszaki háttere nem tekinthető biztonságosnak. Mindez a gyárban is érdeklődésre tart számot, hiszen a feldolgozás folyamatossága nagy mértékben azon múlik, milyen feltételeket tud teremteni a betakarításkor a mezőgazdaság. A várhatóan nagyobb termésnek megfelelően a karbantartás időszakában növelik a gyár feldolgozó képességét. Eddig naponta 3 ezer 70 tonna répából nyertek cukrot. A feldolgozó vonal teljesítménye a VI. ötéves terv folyamán megvalósuló fejlesztések után naponta mintegy 150 tonnával nő. A Sarkadi Cukorgyárban egyébként az V. ötéves tervben kezdődött rekonstrukció áthúzódik erre a tervidőszakra is. Az elképzelések szerint öt év alatt ilyen célra 312 millió forintot fordítanak. Ebből a gyár saját fejlesztési alapjából 141 millió forintot képes fedezni. A fennmaradó összeget állami kölcsönökkel biztosítják. Ebben az évben rekonstrukcióra 54 millió, karbantartásra 56 millió forintot költenek. A fejlesztésekre szánt pénzből átalakításokat végeznek a répamosás és szállítás területén. Egyben utómosó berendezést alakítanak ki és kicserélik a felvonót. A diffúziós berendezéseknél a szerkezetek korrózió elleni védelmét újrafestés szolgálja. Folynak azok a munkálatok is, amelyek során átépítik a léelőmelegítőállomást. A gazdaságosabb energiaszolgáltatás céljából, ezen a területen új kondenzátorállomás kezdi meg a működést a feldolgozás első napjaitól. Ez a beruházás energiaracionalizálási hitelből valósul meg. Az új kondenzátorral várhatóan 2,5 millió forintot takarítanak meg egy év alatt. Fokozatosan átrendezik a cukorgyártás technológiáját, ami a cukorkihozatal javulásával és további energiamegtakarítással jár majd. Az energiaellátó rendszer rekonstrukciója még az V. ötéves tervben kezdődött. Akkor szinte valamennyi területen — kivéve a mész- égetést — gázfűtésre tértek át. A mészkemencék gázfűtésre történő átszerelését az idén kezdték el és várhatóan két év alatt fejezik be. A villamosenergia-ellátás valamennyi területén javul majd az új turbógépcsopor- tok és generátorok beszerelését követően. Erre a célra 1981-ben 22 millió forintot költenek. Régóta gondot okoz a répaszelet szárítása, tárolása. Eddig a magas víztartalmú szeletet szántóföldeken, réteken tárolták. A közeljövőben kezdik el az új szelet- szárító épület alapozását. A beruházás 1983. végére fejeződik be és mintegy 70 millió forintba kerül. A szárított szeletet így két év múlva már apró brikett formába préselhetik és véglegesen megoldódik a tárolás gondja is, sőt akár exportra is szállíthatják. Sarkadon folyamatosan halad a cukorgyár iparvágányainak korszerűsítése, bővítése is. A répafogadó állomásokat egyre nagyobb területen látják el szilárd burkolattal. Az idén egymillió forintot irányoztak elő erre a célra. A karbantartásban, felújításban 450-en dolgoznak. Jól szervezett munkára van szükség ahhoz, hogy a felsorolt fejlesztéseket és a karbantartást időben befejezzék. A tervek szerint egyébként az idén a szezont az elmúlt évekhez képest mintegy tíz nappal korábban kezdik. A korábbi kezdés a mezőgazdasági üzemek igénye is. Kép, szöveg: Kepenyes János Több hal, korszerűsödő tavak Az idén a korábbi éveknél bőségesebb halhozamra számítanak a halászati szövetkezetek, gazdaságok. A termelői érdekeltség növekedése nyomán ismét gazdaságos ágazattá vált a halászat. A kedvező piaci lehetőségek kihasználására mindenütt növelik a termelés színvonalát, időben rendelik meg a tenyészanyagot, tervszerűbbé vált a takarmányozás, fokozott gonddal látják el a halegészségügyi feladatokat. Mindezek eredményeként becslések szerint a szeptemberben kezdődő szezonban a tavalyinál mintegy 15 százalékkal több halat foghatnak ki a tavakból, ami három— négyezer tonna többletet jelent. Néhány gazdaságban nagyarányú fejlesztést valósítanak meg a haltartás további növelésére. Erre azért is szükség van, mert az elmúlt években gyakran elhanyagolták a halastavakat, sok közülük feliszaposodott, leromlottak a gátak, visszaestek a hozamok. A helyzet javítására jelenleg a többi között a hortobágyi és a Dalmandi Állami Gazdaság a tavak rekonstrukcióját végzi, mélyítik a medret, megerősítik a gátakat. Máshol — mint Bi- harugrán, Nagyhörcsök- pusztán, Szegeden — az idén már korszerűsített tavakban tartják a halat, gépesítették a lehalászást. Ezeken a helyeken a halastórendszert úgynevezett halággyal kötötték össze, ide úsztatják a piacra kerülő állományt, s a hagyományos háló helyett gépi terelő — óriás fémfésű — hajtja a kiemelőhöz a pontyot. Ödörögpusztán a pisztrángtelepet bővítették, s így ezer mázsával növelték a termelést ebből az ínyencségnek számító halfajból. Néhány gazdaság saját halfeldolgozót is épített; ez évtől a Bikali Állami Gazdaságban 5000 tonna kapacitású üzem termel, fricadellát, dobozolt, mélyhűtött pontyszeletet állít elő. A Balatoni Halgazdaság új üzemében filézett hal készül. Most épül a Hidasháti Állami Gazdaság feldolgozó üzeme, még ez évben megkezdi a termelést. A haltartás korszerűsítésére. az élővizek jobb kihasználására több új megoldást is kipróbálnak. A sziget- szentmiklósi Szigetfő Tsz ketreces haltartással kísérletezik, elhagyott bányatavon harcsát, pontyot hizlalnak ily módon. Amennyiben a ketreces haltartás beválik, országos program indul a kavicsbányatavak halászati hasznosítására. Más helyeken, mint például az acsi- szigeti Holt-Tisza-ágban növényevő halak — amúr, busa — telepítésével próbálkoznak. biztató sikerrel, s megkezdődött a geotermikus vizek bekapcsolása is a halászat további föllendítésébe, Tukán és Szentes környékén a természetes meleg vizekben angolnát nevelnek. A haltermelés mintegy 50 százaléka exportra kerül. Igen keresett a magyar édesvízi hal a külpiacon, elsősorban NSZK-beli, olasz és osztrák cégek vásárolják. Ássák a kondenzátorállomás alapjait
