Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-19 / 142. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. JÚNIUS 19., PÉNTEK Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM,. 142. SZÁM BÉKÉS MEGYEI Olvasótáborok Amikor elsőzör szerveztek erre-arra ilyen táborokat, felszisszent a konzervatív szemlélet: ez meg mi? Majdhogy nem azt is mondták: hogy kerül a csizma az asztalra? Mi az, hogy olvasótábor? És megszületett a szűklátókörűek sommás ítélete: fából vaskarika. Most, hogy újra teljes energiával betört a nyár, és elkövetkezett a táborozások ideje, a legkülönbözőbb hírek adják tudtul az érdeklődőknek: itt is, ott is olvasótáborok kezdődnek. Olvasótáborok szakmunkástanulóknak, üzemi munkásoknak, diákoknak, nemzetiségi olvasótáborok az anyanyelv jobb elsajátítására, az irodalom jobb megismerésére. Az első felszisszenésektől eltelt néhány esztendő. Azóta nem egy olvasótábornak (itt, a Körösök vidékén is) már hagyománya van, ha nem is „történelmi távlatú”, szokásban, igénykialakulásban, szervezésben mindenesetre. Való igaz hogy áz olvasótáborok kezdeti időszakában nem mind hozott egyértelmű sikert. De nem ám azért, mert akik a táborozásra vállalkoztak, nem érezték jól magukat, sokkal inkább azért, mert a szervezők tapasztalatok híján többször melléfogtak, és nemegyszer agyonnyomták programokkal a résztvevőket. Valahogy úgy festettek az első tábori évek, hogy a könyvtárosok „ide nekünk az oroszlánt is” jelszóval néhány napba belesűríteni igyekeztek az egész világot. Reggeltől estig zajlottak a programok, a találkozók, a vers- és novellaelemzések, aztán kezdődött minden élőiről: ki az, aki nem fárad bele? Aztán változtak a korok és az emberek: könyvtárosaink és az olvasótáborok körül bábáskodó népművelők — mint mások is az élet számos területén — rájöttek, hogy a kevesebb több, hogy ezek az olvasótáborok akkor érik el igazán céljukat, az olvasás, az önművelődés megszerettetését, ha kellő arányban komolyak, és kellő arányban nyújtanak kellemes, nyári szórakozást. Itt van tehát az idei nyár, jönnek az olvasótáborok. Fábián Zoltán, az írószövetség titkára mondta egy népfrontos tapasztalatcserén: „A lényeg az, hogy a társas művelődés lehetőségéhez, az olvasás elmélyült élményéhez adjuk hozzá a társas művelődés örömét. Bebizonyosodott, hogy erre sok helyütt van igény. De nagyobb lehetne e siker, ha ezt az igény mi keltenénk föl. Sajnos azonban hajiunk még a „kipipá- lásra”. Ha pedig valaki ilyen szemlélettel fog hozza — mondjuk az olvasótáborok megszervezéséhez —, akár hozzá se kezdjen. Ahol viszont már régen a társas művelődés öröme, és vágyott színtere egy-egy ilyen tábor, ott bizonyos, hogy felragyog „a szellem napvilága”. Meglátjuk, az idén hogyan lesz. S. E. Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1981. június 18-án, Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, és az 1981. évi népgazdasági terv eddigi végrehajtásának tapasztalatait összegző jelentést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) Országos útügyi napok Békéscsabán „Hatékony útfenntartással a biztonságos közlekedésért” — jelmondat szellemében kezdődött meg tegnap Békéscsabán az úttörő- és ifjúsági ház nagytermében az országos útügyi napok rendezvénysorozata. Az elnökségben többek között helyet foglalt Cseri István közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke is. A kétnapos rendezvénysorozat részvevőit Cseri István miniszterhelyettes üdvözölte, majd vázolta a mostani tanácskozás célját. Bevezetőjében említette, hogy a fórum iránt élénk érdeklődés mutatkozott meg, amit az ország minden részéből a megye- székhelyre sereglett szakem-. berek népes tábora is igazol. Az elmúlt ötéves terv fejlesztéséről szólva a miniszterhelyettes hangsúlyozta: az alágazat tervét teljesítette. A mostani tervidőszakban megváltozott gazdasági körülmények között kell az útépítési ágazatnak terveit megvalósítania. Ezt követően dr. Takács János, a megyei tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának vezetője Békés megye úthálózatának fejlesztéséről szólt. Elmondta: a megye kiépített úthálózatának hossza ötezer kilométernyi. Ebből 1500 kilométer a KPM kezelésében van, a többi tanácsi, illetve üzemi út. A tavaly nyári árvíz ezekben együttesen 320 millió forintnyi kárt okozott. Boros József, a KPM megyei közúti igazgatóságának vezetője tájékoztatójában a megye közúti közlekedésének helyzetét elemezte, majd Hegyi Kálmán, a KPM közúti főosztályának vezetője „Az útfenntartás időszerű kérdései” címmel tartott vitaindító előadást. Ebből kitűnt: a mostani tervidőszakban csaknem 40 milliárd forintnyi értéket képviselő úthálózata tovább bővül, korszerűsödik. Többek között a mostani tervidőszakban 5,8 milliárd forint beruházással folytatják az Ml-es és az M3-as autópályák építését, s hozzálátnak az M5-ös kivitelezéséhez is. Az utak korszerűsítésére 4,8 millió forint áll rendelkezésre, mely összegből 1,3 millió forint áthúzódó beruházásként valósul meg. Az utak üzemeltetésére minden eddiginél többet, kereken 26 milliárd forintot fordít öt év alatt a tárca. Az ország úthálózatának ’elenlegi állapotáról elhangzott: az utak vizsgálata az elmúlt években befejeződött. Ebből kitűnik, hogy a nemzetközi egyezményekben rögzített és megengedett 10, illetve 18 tonnás tengelynyomásnak a hazai utak egy- harmada nem felel meg. Az elkövetkező években a fenntartással igyekeznek az úthálózaton a növekvő forgalmi igényeknek mind jobban megfelelni, fokozni az utazás kényelmét, növelni az utak teherbírását és a csúszásveszélyeket megszüntetni. Az előadást, követően több hozzászóló fejtette ki véleményét, gyakorlati tapasztalataik alapján szóltak az autópályák fenntartásának kérdéseiről és tervezéséről, az útépítő vállalatok megnövekedett szerepéről, az utak menti környezet gondozásáról, védelméről, j Délután szakmai bemutatót rendeztek. Az országos útügyi napok rendezvénysorozata ma folytatja munkáját. — szekeres — A Mecseki Szénbányák külfejtési üzemében évente mintegy 380 ezer tonna jó minőségű fekete szenet termelnek a pécsi hőerőműnek. Nagy teljesítményű gépek dolgoznak a külszíni fejtésen (MTI-fotó — KS) Az elmúlt években számottevően javult megyénk úthálózata. Ehhez jelentősen hozzájárult a békéscsabai aszfaltkeverő telep üzembe helyezése, melynek munkájáról olvashatnak lapunk 5. oldalán Fotó: Veress Erzsi Megemlékezés a battonyai agrármozgalomrél Az MSZMP Battonya nagyközségi bizottsága, a tanács és a Hazafias Népfront helyi bizottsága a battonyai agrárszocialista zendülés 90. évfordulója alkalmából ünnepséget és tudományos an- kétot rendez június 20-án és 21-én. Szombaton délelőtt fél 11 órai kezdettel az ÁFÉSZ dísztermében agrárszocialista történelmi ankét lesz. A tudományos tanácskozáson az agrárszocialista mozgalmak történelmi szerepéről, a viharsarki megmozdulások, s ezen belül is a battonyai zendülés sajátosságairól lesz szó. Este 7 órai kezdettel a József Attila Művelődési Központ nagytermében kulturális emlékműsort rendez a Skála-Coop Áruház. Június 21-én, vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel a Hősök terén felavatják Búza Barna szobrászművész és Schall József építőművész alkotását, majd megkoszorúzzák az agrárszocialista zendülés emlékművét. KGST-bemutató az építőipari gépesítésről Június 23. és 26. között , a KGST Építőipari Állandó Bizottsága szervezésében harmadszor rendezik meg Magyarországon az építőipar gépesítésével foglalkozó előadássorozatot, tanácskozást és gépbemutatót. Ezúttal Debrecen ad otthont a nagyszabású rendezvénynek. Az esemény programjáról Szilágyi Lajos építési és város- fejlesztési miniszterhelyettes tegnap tájékoztatta az újságírókat. A kiállításon 200 különféle építőipari gépet állítanak ki a KGST-országok, köztük hazánk ipara. A berendezéseket működés közben is megtekinthetik a szakemberek. A gépbemutatót a MTESZ Hajdú-Bihar megyei szervezetének rendezésében nemzetközi szeminárium egészíti ki, amelyen 20 hazai és külföldi előadás hangzik el. Máris nagy az érdeklődés az előadások iránt, az előzetes jelentkezések alapján 700 hazai és 80 külföldi szakértő látogat majd Debrecenbe. 1981—85 között az építőipari gépek többségét változatlanul a szocialista országokból szerezzük be. Gabona fajtabemutaté Melyik búzafajta termeszthető a leggazdaságosabban, melyik ad meghatározott területen legnagyobb termést? Ez a kérdés már évszázadok óta foglalkoztatja a mezőgazdaságban dolgozókat. Napjainkban pedig a nagyüzemi gazdálkodás és a kutatóintézetek létrejöttével egyre több lehetőség nyílik arra, hogy egyegy jól termő fajta gyorsan elterjedjen. Nem véletlen, hogy az utóbbi években egyre többször tűzik tanácskozások napirendjére a növények nemesítésével kapcsolatos eredményeket. Legutóbb szinte az egész országot átfogó tanácskozás* és fajtabemutatósorozat vette kezdetét. A bemutatókat az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet, a MAE megyei szervezetei kezdeményezésére szervezték meg. Az első bemutatót június 11-én Heg- szemcsén tartották. Június 18-án,. csütörtökön a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés és az ONFI kísérleti telepén rendeztek ilyen fajtabemutatót. Egy nappal korábban Székkutason rendeztek kibővített ülést, amelyen részt vettek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetői is. Az eseménysorozat július 3-án zárul. E találkozók egyben tapasztalatcsere jellegűek is, és minden bizonnyal elősegítik azt, hogy az adottságokhoz legjobban illő. nagy termést hozó fajták gyorsan meghonosodjanak.
