Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-18 / 141. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesültetek! MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES fl MEGYEI TANÁCS LAPJA 1981. JÜNIUS 18.. CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM,. 141. SZÁM Losonczi Pál befejezte zalai látogatását Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését június 18-ra összehívták. A Politikai Bizottság az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztató és az 1981. évi népgazdasági terv eddigi végrehajtásának tapasztalatait összegző jelentés megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. (MTI) Tanácskozott az országgyűlés külügyi bizottsága A kondorosi Egyesült Tsz fóliáit a palánták kitermelése után másodszor is hasznosítják. Rövid tenyészidejű uborkát tele­pítettek a sátrakba, a termést a szentesi Korai Szántóföldi Zöldségtermelési Rendszernek szállítják. Képünkön: ügyes kezű asszonyok hónaljazzák, kacsolják az uborkatöveket Fotó: Veress Erzsi Véradásról, házi betegápolásról tárgyaltak Tegnap üzemlátogatással folytatódott Losonczi Pál Zala megyei látogatásának második napja. Az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, az Elnöki Tanács elnöke ez­úttal a megye élelmiszeripa­rának egyik jelentős bázisát, a Zala megyei Tejipari Vál­lalat zalaegerszegi központi üzemét kereste fel. Kíséreté­ben volt Varga Gyula, a Za­la megyei Pártbizottság első titkára, XJjvári Sándor, me­gyei tanácselnök és Szabó Jánosné, a zalaegerszegi vá­rosi pártbizottság első titká­ra. Az üzemlátogatás során az Elnöki Tanács elnöke talál­kozott szocialista brigádveze­Aratnak a Dél-Dunántú- lon, vágják az őszi árpát Ba­ranyában, Somogybán, Tol­nában. Az elmúlt hetek, na­pok szokatlanul forró időjá­rása meggyorsította a kalá­szok érését, így egy héttel korábban kezdődött a beta­karítás, mint más esztendők­ben. Ilyen korai aratásra sok év óta nem volt példa Ba­ranyában, ahol rendszerint a drávai síkság meleg talajú földjein érik meg legelőször a gabona, most viszont a Mecsektől délre és északra több helyen is egyszerre in­dultak meg az arató-cséplő gépek. A tartós nyári meleg ugyanis egyformán hatott a kalászérésre más-más vidé­keken, függetlenül a dom­borzati és talajviszonyoktól. A felkészülési terv szerint június 20. és 27. között tart­ják a nyári gépszemlét a ba­ranyai gazdaságokban, ám az időjárás, mint annyiszor, keresztülhúzta a programot, a kombájnok jó része mun­ka közben, a gabonatáblá­kon vizsgázott. A jövő hé­ten előreláthatóan mindenütt megkezdődik a megyében az árpa aratása, s az is bizo­nyos, hogy még Péter-Pál előtt „kasza alá” érik á bú­za. Baranyában összesen 65 ezer hektárnyi kalászos ter­mését kell betakarítani; a nagy munkában 600 kom­bájn vesz részt, számos új gép is, amelyik várhatóan az új búza betakarítására meg­érkezik a gazdaságokba. Kedvező előjel, hogy bár az ősszel későn került földbe a mag. a gondos műtrágyázás és növényvédelem eredmé­nyeként szépek, tiszták, fej­lettek a gabonák, s az utób­bi napokban lehullott csapa­dék javította a terméskilá­tásokat. Tegnap délután kóstoltak az őszi árpába a kombájnok a Somogy megyei Toponár közös gazdaságában, a Ka- postáj Tsz-ben. A Deseda tó melletti 50 hektáros táblán négy gépet állítottak mun­kába, ám a kombájnok le­génységét hamarosan meg­futamította a vihar. A kényszerpihenő után — ha újabb záporok, zivatarok nem akadályozzák a munkát — ma "reggel tovább vágják az őszi árpát, s négy-öt nap múlva hozzákezdenek a ter­melőszövetkezet határában termő 850 hektárnyi búza be­takarításához. tőkkel, majd megtekintette a vállalatnál épülő ementáli sajtgyártó üzemet. Losonczi Pál délutáni prog­ramja a Balaton-parti üdü­lővárosban, Keszthelyen foly­tatódott. Itt meghallgatta azt a tájékoztatót, amelyet Sza­bó János, a városi pártbi­zottság és Szijjártó Endréné, a járási pártbizottság első titkára adott a város és a já­rás helyzetéről, fejlődéséről. Ezt követően a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemre látogatott az Elnöki Tanács elnöke. Losonczi Pál az egyetemen folytatott beszélgetés után délután visszautazott Buda­pestre. Tolnában a szokásosnál mintegy három héttel ko­rábban rajtoltak a kombáj­nok, elsőként a Sárközben levő őcsényi Kossuth Tsz határában. Beálltak az árpa­táblába a gépek a tolnai Aranykalász Tsz-ben, s fel­készítették a gépeket az in­dulásra a kajdacsi Aranyka­lász Tsz-ben, ahol ma kez­dik az aratást, ha nem jön közbe az eső. A megye más gazdaságaiban is készülnek a kalászosok betakarítására: 650 kombájnt állítanak az idén munkába, s hamarosan valamennyi szállítójármű karbantartásával, felkészíté­sével is végeznek. Az országgyűlés külügyi bizottsága, Gyenes András elnökletével tegnap ülést tartott és Púja Frigyes kül­ügyminiszter előadásában tájékoztatót hallgatott meg a minisztérium tevékenységi körébe vágó időszerű kérdé­sekről. A tájékoztatót meg­vitatta és tudomásul vette. A bizottság Nagy János külügyi államtitkár előadá­sában meghallgatta, majd vita után elfogadta a külügyi Szerdán befejeződött a Magyar Képző- és Iparmű­vészek Szövetségének XI. közgyűlése. A második nap­ján folytatódott a vita az el­nökség írásbeli jelentése és szóbeli kiegészítése fölött. A tanácskozáson felszólalt Kor- nidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője. Tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsá­tárca 1980. évi költségvetésé­nek végrehajtásáról szóló je­lentést. Az ülésen részt vett és felszólalt Péter János, az országgyűlés alelnöke és Vil­lányi Miklós pénzügyminisz­ter-helyettes. A vitában fel­szólalt: Nánási László, Stock János, Erdei Lászióné, Kállai Gyula, Brutyó János, dr. Lu­kács János, dr. Németh Pál, Sebesi Lászióné, dr. Rusz Márk, Kelen Béla és Darva­st István. gának üdvözletét, majd arról szólt, hogy a művészeteknek — a képző- és az iparművé­szetnek is — fontos társa­dalmi hivatásuk van: az éle­tet kell vizsgálniuk, és azt kell visszatükrözniük. A művészetek másik, igen fontos jellemzője, hogy az emberhez fordulnak, az em­bert segítik. Ebben a szol­gálatban teljesedik ki a mű­vészetek humanizmusa álta­lában, s a társadalomhoz fű­ződő személyes kapcsolat ér­telmezésében konkrétan is. Közéleti és életmód'befolyá- soló az a szerep is, amelyet a jó közérzet megteremtésé­ért vállal a művészet. Nap­jainkban például az embe­reknek arról is szólni kell, hogy az értelmes emberi cse­lekvésnek tág a lehetősége, s az előttünk álló feladatok megoldására érdemes vállal­kozni. Végezetül Kornidesz Mi­hály a művész és a kritikus együttes, közös munkája hívta fel a figyelmet. Hang­súlyozta: a művésznek érin­tenie kell a valóságot, a kri­tikának pedig a valóságot és a művészétét is. A kétnapos vitában har­mincötén szólaltak fel. Be­hatóan foglalkoztak a képző- és iparművészet környezet­alakító, ízlésformáló szerepé­nek erősítésével.- Ennek ér­dekében javasolták: mielőbb újítsák fel a szervezet régi kapcsolatát az Építőművé­szek «Szövetségével. A kétnapos tanácskozás befejezéseként a szövetség le­köszönő vezetőségének elnö­ke, Kiss István összegezte a vitát. Ezután határozathozatal következett. A közgyűlés el­fogadta az írásos dokumen­tumokat, s a tanácskozáson előterjesztett határozati ja­vaslatokat. A közgyűlés meg­választotta a szövetség veze­tő testületét — a ^4 tagú vá­lasztmányt —, amely a ha­gyományoknak megfelelően, későbbi időpontban, ugyan­csak szavazással dönti el, kik lesznek a szövetség ve­zető tisztségviselői. A Vöröskereszt gyulai vá­rosi vezetősége számolt be tegnap, június 17“én délelőtt a Magyar Vöröskereszt Bé­kés megyei Vezetősége Vég­rehajtó Bizottságának. A té­ma a térítésmentes véradás helyzete volt. A véradásszer­vezés Gyulán is kiemelt fel­adat, a levett vérmennyiség egyenletesen növekedett az elmúlt években. Tervüket nem tudták teljesíteni, de az előző évek 380 litere helyett 583 liter vért gyűjtöttek. Szervezett véradást 45 alka­lommal rendeztek, az aktív véradók száma 1500. A véradófelelősök tanfo­lyamán beszélgettek a kor­szerű szervezési módszerek­ről. beszámoltatták a témá­ról a harisnyagyár, a vízügyi igazgatóság és a húskombi­nát Vöröskereszt-vezetőségét. Javult a területfelelősi mun­ka. a pártszervek pedig na­gyobb segítséget adnak a véradásszervezéshez. Üj alapszervezeteket alakítottak a tejporgyárban, a szakmun­kásképző intézetben és a ba­romfikeltető vállalatnál. A .véradás társadalmi elismer­tetése, a véradók megbecsü­lése az üzemeknél és válla­latoknál jelentősen emelke­dett. Az eredmények mellett azonban gondokról is beszá­molt Szigeti Zoltánná, a vá­rosi vezetőség titkára. El­mondotta, hogy kellően dif­Tavaly hirdette meg a KISZ Központi Bizottsága, a Művelődési Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ, a Hazafias Népfront, valamint a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az „Olvasó Ifjúságért” pá­lyázatot. A három évig tartó pályá­zat célja, hogy a tanácsi, szakszervezeti és iskolai könyvtári hálózatok könyv­tárosai, könyvtáros kollektí­vái, valamint a KlSZ-alap- szervezetek segítsék a fiata­lok olvasási kultúrájának fej­lesztését, olvasási igényeinek felkeltését. Békés megyében valamennyi könyvtár meg­kapta a felhívást, és 16 in­tézmény munkatársai telje­sítették is a pályázati felté­teleket. Az „Olvasó Ifjúsá­gért” megyei operatív bi­zottsága a közelmúltban ér­tékelté az első évben telje­sített munkát. Megállapítot­ták, hogy a mozgalom ered­ferenciálni szükséges a pro­pagandatevékenységet. Több helyen az állami és gazda­sági vezetők szemléletválto­zását szeretnék elérni, mert véradáskor a dolgozók nem, vagy csak részben kapják meg a törvényben biztosított 4 óra munkaidő-kedvez­ményt. Az üzemegészségügyi dolgozók, a tömegszervezeti vezetők, az alapszervezeti ve­zetőségek nagyobb gondos­sággal foglalkozzanak a vér­adással. A nyugdíjasok számának növekedésével egyre nagyobb társadalmi feladat a magá­nyos. idős korúak szociális gondozása. A Vöröskereszt családvédelmi munkájának ezért fontos területe a házi betegápoló aktivistaképzés — mondotta öz Ferenc megyei titkár. Az elmúlt esztendő­ben 60 tanfolyamon ezer részvevőt oktattak, s a kép­zések számát növelni kell a jövőben. A megyében 600 társadalmi házi betegápoló patronál idős embereket, a főfoglalkozású betegápolók száma viszont elég kevés. A megnövekedett feladatokat, az idős korúak hosszú távú gondozását az állami egész­ségügyi szolgálat csak tár­sadalmi segítséggel, a Vö­röskereszttel együtt tudja el­látni. B. Zs. ményeképpen több helyen javult a KISZ-szervezetek és a könyvtárak kapcsolata, s egyre több fiatal kapcsolódik be aktívan a közművelődési munkába. Az elmúlt egy év­ben nőtt a fiatal olvasók lét­száma, s egyre több szak­munkáscsoport is felkeresi a könyvtárakat. Június 17-én, tegnap dél­előtt az MSZMP Békés me­gyei bizottságán jutalmazták meg azokat a könyvtáros kollektívákat, illetve könyv­tárosokat, akik eddig a leg­jobb eredményeket érték el. Balogh Ferenc, a megyei könyvtár módszertani osztá­lyának vezetője értékelte a mozgalmat, majd Cs. Tóth János, a KISZ megyei bi­zottságának munkatársa pénzjutalmat, illetve könyv- utalványt nyújtott át a szeg­halmi, a mezőkovácsházi, a békési, a békésszentandrási és a mezőberényi könyvtár vezetőinek. G. K. A Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat sar- kadi keverőüzemében a környék mezőgazdasági üzemeinek és a lakossági igényeknek megfelelő, korszerű takarmányokat készítenek. Az üzemet hőenergiával a korszerű kazánház lát­ja el. Képünk a patika tisztaságú kazánházban készült, ahol gombnyomásra működtethetők a készülékek Fotó: Veress Erzsi Megkezdődött az aratás Dél-Dunántúlon Befejeződött a MKISZ XI. közgyűlése Hz „Olvasó Ifjúságért” első éve

Next

/
Thumbnails
Contents