Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-17 / 140. szám

1981. június 17., szerda o A fiatal fácánokon még nem látszik, hogy nemsokára puskára érett szárnyas vad lesz be­lőlük uralma alá történő besorolá­sát visszakívánó törekvések. Ugyanakkor jelen van az az ideológia is, amely a kapita­lizmus működészavarait az árutermelés állami szabályo­zásában, a magánegyének szabad mozgása elé állított politikai korlátokban látja, s amely a szabadversenyes kapitalizmus visszaállításá­nak programját vallja a ma­gáénak. Az új-konzervativiz­mussal szemben tehát létezik a „klasszikus” liberalizmus ideológiája, a neoliberaliz­mus, amely azonban a mo­dern kapitalizmus álláspont­járól joggal nevezhető múlt­ba forduló, s ebben az érte­lemben a liberalizmuson be­lüli konzervatív álláspont­nak. A polgári liberalizmussal szembelépő konzervatív ideo­lógia tehát a kapitalizmus történeti fejlődésének termé­ke, amely teljességgel ellen­tétes a szocializmus társadal­mi bázisával és ideológiai törekvéseivel. Ez azt jelenti, hogy a szocializmus viszo­nyai között a konzervativiz­mus mint sajátos arculattal rendelkező, önálló ideológia, nem rendelkezik létalappal, nem jelenik meg. Ugyanak­kor természetesen a szocia­lizmusban is léteznek a köz­napi értelemben vett konzer­vatív beállítottságú emberek és törekvések. Sőt, a szocia­lizmus történeti fejlődése maga is kitermelt időszako­san a szocialista ideológián belül egy sajátos értelemben konzervatívnak nevezhető beállítottságot, egy olyan jö­vőbe forduló konzervativiz­must, amely néhány vonat­kozásban hasonlít a polgári liberalizmus ellen fellépő, múltba forduló konzervatív ideológiára. Miről is van szó? A szocializmus fejlődése során rá kellett ébrednünk arra, hogy a Marx által jel­zett kommunista társadalom csak egy hosszabb történel­mi folyamat eredményeként válik elérhetővé. Tudatosíta­nunk kellett a magunk szá­mára azt, hogy a mi közvet­len feladatunk nem az áru­termelést felszámoló szabad egyének társulásának a meg­teremtése, hanem a szocia­lista árutermelésen alapuló | társadalom létrehozása. Olyan társadalmat kell kifor­málnunk, amelyben a terme­lés mozgató ereje az anyagi ösztönzés, az egyéni érdek elismerése és összeegyezteté­se a társadalmi érdekkel, a piaci szabályozás jelenléte, stb. Mindez a társadalom ál­landó változását, a szocialista céljainkat szolgáló reformok révén történő átalakítását eredményezi. Az, aki a kom­munista társadalmat akár csak egyik vagy másik vo­natkozásában a jelenben ki- vánja felépíteni, szükségsze­rűen kerül szembe ezekkel a reformtörekvésekkel, s ezzel egy, a szocialista gondolat­rendszeren belüli konzervati­vizmus képviselőjévé válhat. Mindez jól mutatja azt, hogy a szocializmust nem kapjuk készen, nem pottyan az ölünkbe, hanem nekünk, magunknak kell megterem­tenünk a társadalmi konflik­tusaink végigharcolásával, a fejlődés lehetséges útjainak végiggondolásával, vállalva a tévedés kockázatát is. E küzdelem része a természe­tesen adódó konzervatív be­állítottság elleni harc, amely végül is a szocialista fejlő­dési folyamat egésze révén nyeri el igazolását. Gedeon Péter Fácánkeltetü Muronyban Április elsejétől új, inten­zív fácántelep működik Mu­ronyban, a Hidasháti Állami Gazdaságban. A létesítményt egy régi szarvasmarhatelep épületeiből hozták létre, a Miskolci AGROBER Válla­lat tervei alapján. A koráb­bi tejházban kapott helyet a 24 ezer tojás elhelyezésére alkalmas előkeltetőből és a 12 ezres bújtatóból álló be­rendezés. A Csehszlovákiá­ból behozott BIOS típusú keltetőt eddig hatszor töltöt­ték fel tojásokkal. A fácán­tojások a gazdaság kétezres tojóállományától származnak. A tyúktojásnál valamivel hosszabb ideig, 24 napig kell őket az anya testhőmérsék- . létével azonos melegben tar­tani, míg kikelnek. A keltetőházhoz hat és fél ezer férőhelyes battériás elő­nevelő is tartozik, a kis fá­cánok itt egy hetet tartóz­kodnak. Ezután a középne­velő, majd utónevelő fogadja be őket, s általában 6—8 hét után kerülnek értékesítésre, vagy ki a vadászterületre. A gazdaság vadgazdálkodási szakemberei arra töreksze­nek, hogy a természeteshez hasonló közülmények között neveljék a fácáncsibéket. így kívánják elérni, hogy a szok- tatási idő után szabadon eresztett állatok képesek le­gyenek megélni a természet­ben, emberi segítség nélkül is. A kikelt fácáncsibék egy részét értékesítik az elő­vagy utónevelés után, illetve napos korban. Húszezret sa­ját területen engednek el, hogy nagy terítékes vadásza- ! tokát tarthassanak. Országos útügyi napok Békéscsabán A Közlekedéstudományi Egyesület közúti szakcsoport­ja és békéscsabai közúti szakcsoportja csütörtökön és pénteken országos útügyi na­pokat rendez Békéscsabán. Az ország minden részéből a megyeszékhelyre sereglő, útépítéssel, -fenntartással foglalkozó szakemberek jó néhány időszerű, az útépítés­sel összefüggő kérdést vitat­nak meg, gyakorlati tapasz­talataikat teszik közkinccsé. A rendezvényen több tudo­mányos értékű előadás is el­hangzik majd. A jelenlevők tájékoztatást kapnak többek között me­gyénk úthálózatának állapo­táról, fejlesztéséről, előadás hangzik el az útfenntartás aktuális kérdéseiről. amit azután szakmai bemutató követ. Pénteken folytatódik a ta­nácskozás. melynek kereté­ben a közúti szakcsoportok titkárai megbeszélésen ösz- szegzik a hallottakat és a lá­tottakat. Borítékoo kívüli juttatások Szociálpolitikai eredmények a húskombinátban — ,... és mennyi a fizeté­sed? — kérdezik meg gyak­ran egymástól ismerősök. Persze ilyenkor a válasz csak a boríték tartalmára korlátozódik, a béren kívü" li juttatásokról senki sem beszél, holott ez az összeg átlagosan megközelíti a bo­rítékban kézhez kapott pénz egyharmadát. Pedig a béren kívüli jutta­tások. más néven szociálpo­litikai kiadások, évről évre növekvő tendenciát mutat­nak. A vállalatok, üzemek, szövetkezetek, középtávú és éves terveikben rögzítik cél­kitűzéseiket, vagyis hogy mi­vel segítik dolgozóik munká­ját, életét, hogyan védhetik meg egészségüket, a munka feltételeit hogyan tehetik jobbá. Békés megye ipari és me­zőgazdasági üzemeiben az elmúlt tervidőszakban sok változást hozott a szociálpo­litikai célkitűzések sikeres megvalósítása. így van ez: a Gyulai Húskombinátban is. A 2150 embert foglalkozta­tó patinás nagyüzem ízletes termékeit öt földrészen isme­rik és szeretik. A két évvel ezelőtt, 1,3 milliárd forintos beruházással készült üzem, nemcsak a szigorú exportkö­vetelményeknek felel meg, hanem a beruházással olyan szociális, kulturális létesít­ményeket, berendezéseket, felszereléseket adtak át, ame­lyek igen magas színvonalon elégítik ki a növekvő igé­nyeket. Készülődés az ebedhez — Az elmúlt tervidőszak­ban szociális terveink meg­valósításához 65,2 millió fo­rintot használtunk fel — kez­di a beszélgetést Bezdán Já­nos, a szakszervezeti bizott­ság titkára, s tételesen so­rolja a nagyobb kiadások összegét: munkaruha-jutta­tásra 14,4 millió forintot, üzemi étkeztetésre 13,2 mil­lió forintot, munkásszállítás­ra 28,4 millió forintot köl­töttek, 92 dolgozónak együt­tesen a tervezett 1,5 millió forinttal szemben 5,3 millió forintot nyújtottak lakás­építéshez, illetve lakásvásár­láshoz. — Vállalatunk dolgozói­nak jelentős hányada, mint­egy ezer dolgozó bejáró. Sa­ját és bérelt autóbuszok szállítják őket. Ezeknek a költsége az egyik legnagyobb tétel — folytatja a szakszer­vezeti titkár. Igyekszünk kul­turáltan utaztatni bejáróin­kat. Arra törekszünk, hogy a közeli településekről nagy létszámot vegyünk föl, a já­ratok útvonalát rövidítsük, az autóbuszaink kihasznált­ságát növeljük, a költsége­ket csökkentsük. Az 'így fel­szabaduló pénzt másra is tudnánk fordítani. Biztosan több jutna lakásépítési tá­mogatásra, üdültetésre, kul­turális célokra, vagyis min­denre — summázza Bezdán János. A műszakba igyekvők fris­sen mosott, vakítóan fehér munkaruhában indulnak az üzembe. A legkényesebb igé­nyeket is kielégíti a fekete­fehér öltöző. A munkaruha és védőfelszerelések viselése kötelező, aki nem használja, azt fegyelmi felelősségre vo­nással elmarasztalják. A hú­sos szakmában gyakori a kézsérülés, ha a borotvaéles kés megcsúszik, máris kész a baj... — A lánckesztyű viselése kötelező — magyarázza a csontozó üzemben Machlik Mihály húsipari szakmunkás — A kezünket védi a lánc­kesztyű. A korábbi években gond volt, hogy nem kap­tunk megfelelő méretűt, így az is bizonyos fokú baleseti forrást jelentett. A vizes üzemrészekben a fehér színű gumicsizma vi­selése kötelező. Közben meg­tudom azt is, hogy a keres­kedelemben beszerezhető fe­hér gumicsizma nem a leg­kellemesebb viselet: vászon nélkül készült, s műszak vé­gére ugyancsak megfő ben­ne az ember lába. Sajnos ezen a helyzeten egyelőre ja­vítani nem lehet, ugyanis csak ezt a típust gyártja az ipar... A zsírüzemben ínycsiklan­dozó termék illata csapja meg az idegent. A toka sü­tésével végeztek éppen. ~A piros, ropogós falatok még csaknem melegen kerülnek az üzletekbe. Az üzem vé­gében automata gépsor töl­ti a félkilogrammos mű­anyag tégelyeket és a hatal­mas műanyag hordókat. A csomagológépet Szekeres Sándorné zsírcsomagoló diri­gálja, aki 11 éve dolgozik a húskombinátban, és kilenc éve szakszervezeti bizalmi. — A régi és a mai üze­met össze sem lehet hason­lítani — kezdi a 45 év kö­rüli asszony. — Naponta Okányból járok be. A régi időkben vonattal, kétszeri át­szállással, legtöbbször állva utaztunk. Rengeteg időt ra­bolt- el tőlünk a vonatozás. Az új üzem átadásával meg­változott a munkásszállítás is: modern autóbuszok szin­te háztól házig szállítanak bennünket. — Üdülési lehetőség? — Két éve és az idén té­len voltunk a férjemmel üdülni, aki ugyancsak itt dolgozik a kombinátban. Legutóbb Hajdúszoboszlón pihentünk. Téli időszakban szívesen elmegyünk, nyáron ugyanis sok a munka a ház körül, a kertben — hangzik a válasz, s még megtoldja: — Vállalatunk bérel üdülőt Miskolctapolcán és Hámoron, ahol tíznapos turnusokban nyaranta negyven család, Pécsett és az NDK-ban cse­reüdültetés keretében továb­bi húsz család pihenhet. A SZOT és egyéb lehetőségek révén évente csaknem 840 húsipari dolgozó töltheti el kellemesen szabadságát. Az új üzemben igen sok a fiatal. Többségük a vállalat­nál tanulta a szakma alapja­it, most pedig az , életben igyekeznek bizonyítani szak­mai felkészültségüket. fgy aztán érthető, hogy a sport­ban a tömeget, az aktivitást a fiatalok képviselik. — Nagyon népszerű ná­lunk a kispályás labdarúgás, üzemek közötti bajnoksá­got szervezünk — sorolja Machler Ferenc, a keverő­műhely művezetője. — A feldolgozó üzemben csak­nem háromszázötvenen dol­goznak, közülük legalább 120-an rendszeresen sportol­nak. Ma már ott tartunk, hogy a városi sporttelep lé­tesítményei kevésnek bizo­nyulnak. Ezért úgy gondol­tuk, hogy építünk magunk­nak egy sportkomplexumot: lesz benne labdarúgó-, kézi­labda-, röplabda- és tenisz­pálya. Ezzel nemcsak na­gyobb lehetőségeink lesznek a rendszeres sportolásra, ha­nem a városi létesítménye­ket is tehermentesítjük. Lánckesztyü véd a sérülések ellen Elérkezett az ebédidő. A tágas üzemi étteremben gyors a kiszolgálás. A reg­geli és az ebéd együttes költ­sége 15 forint, az étkezési költségnek majdnem a felét a vállalat téríti. Az elmúlt tervidőszak igen sok változást hozott a Gyu­lai Húskombinát dolgozói­nak életébe. Az elért szoci­álpolitikai eredményekkel mégsem elégedettek. Az el­következendő öt esztendőben a vállalat szociális terve 188 millió forint felhasználását tartalmazza. Továbbra is nagy figyelmet fordítanak a munkavédelemre, az üzemi étkeztetésre, a munkásszáií- tásra, a gyermekintézmények támogatására, a lakásépítés segítésére, a munkahelyi ok­tatásra, s nem utolsó sorban az üzemegészségügyre és az üdültetésre. Szekeres András Pillanatkép a csontozó üzemben Fotó: Veress Erzsi Gondos válogatás után kerülnek a gépbe a fácántojások Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents