Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-14 / 138. szám

1981. június 14., vasárnap Szerencsénk biztonsága A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság hivatalos szelvénygyűjtő járata bizottságilag üríti a to­tó-lottó kirendeltségeknél elhelyezett szelvénygyüjtő ládákat Tudomány — technika A Concorde-korszak vége? A dolog financiális nehéz­ségeiről nem is beszélve, meglehetősen hosszú ideig tartana csaknem 44 millió darab lottószelvényt kitölte­ni. Egészen pontosan 43 mil­lió 949 ezer 268 darab lottó- szelvény kell ugyanis a biz­tos telitalálathoz, legalábbis nálunk, ahol a múlt század­beli lutri mintájára 90 szám­ból ötöt sorsolnak ki. Jóval könnyebb dolga van a lottó­zóknak sok más országban, például Bulgáriában, Cseh­szlovákiában, Lengyelország­ban, Marokkóban, az NDK- ban, az NSZK-ban és a Szovjetunióban, ahol a leg­inkább elterjedt 6 a 49-ből szisztémát játsszák, aminek „mindössze” 13 millió 983 ezer 816 lehetséges kombiná­ciója van. Ehhez képest a svédek 7 a 35-ből játéka a maga 6 millió 724 ezer 520- féle variációjával ennél is nagyobb sikerrel kecsegtet, nem beszélve például a sváj­ciakról, akiknek szinte gye­rekjáték 850 ezer 668 darab szelvényt kitölteni, hogy 5 számot a 42-ből eltaláljanak. Nálunk, Magyarországon hetente 8 és fél millió szel­vénnyel kísértjük a szeren­csét, ami a telitalálat esélyé­nek szempontjából nem je­lentős mennyiség ugyan, de így is épp elég munkát ad a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság dolgozóinak. A szelvényeket mindenek­előtt össze kell gyűjteni. Az úgynevezett hivatalos szel­vényjárat minden csütörtö­kön déli 12 órától üríti a ki- rendeltségek gyűjtőládáit, legalábbis Budapesten, Győ­rött, Pécsett, Miskolcon, Sze­geden és Debrecenben, más helyiségekben pedig (ahol van gyűjtőláda, de nincs já­rat) a helyi OTP-fiók gyűjti össze, csomagolja és postáz­za a szelvényeket, hogy csü­törtökön délre a területileg illetékes hat körzeti iroda valamelyikébe megérkezze­nek. Még ugyanezen a napon kezdik el szortírozni, azaz szoros számsorrendbe ren­dezni az igazgatóságra beér­kezett szelvényeket. Ez a teendő hetente körülbelül kétezer embernek ad alkal­mi munkát, amelyet nyugdí­jasok, háziasszonyok és diá­kok végeznek. A szortírozok darabbérben dolgoznak, s mivel brigádteljesítményt mérnek, a nappali és az éj­szakai brigádok váltják egy­mást, hogy egalizálódjanak a keresetek. A nappali 6 és fél filléres darabbérrel egy szortírozó alkalmanként kb. 150 forintot, az éjszakai 8 és fél filléres darabbérrel mint­egy 240 forintot kereshet. Az igazgatóságra beérkezett szelvényeket szoros számsor­rendbe rendezik Péntekre virradóra a szo­ros számsorrendbe rakott kö- tegeket kettévágják, majd különleges összetételű vegy­tintával festik, s a szelvé­nyek ellenőrző részét pán­célszekrénybe helyezik. A páncélszekrény egyik kulcsa a pénzügyminisztériumi el­lenőrnél, a másik az igazga­tóság illetékes ügyeletvezető­jénél van. A biztonsági rend­szabályok igen szigorúak. Ha például egy ügyeletvezető pénzügyminisztériumi ellen­őrré avanzsál, azonnal át­alakítják a páncélszekrény zárját, ily módon teszik le­hetetlenné, hogy — egy eset­leges másolatkészítés révén — ugyanaz az ember mind­két kulcs birtokában legyen. Az ellenőrző szelvényeket őrző páncélszekrényt állami közjegyző köti át nemzeti­színű zsinórral, s le is pecsé­teli, tehát a szekrényt nem lehet kinyitni a zsinór, vagy a pecsét megsértése nélkül. A szigorú biztonsági rend­szabályok tulajdonképpen a feldolgozóktól védik a foga­dók érdekeit. A visszaélés le­hetőségének kizárását céloz­za például az úgynevezett összeférhetetlenségi előírás, amelynek értelmében a lot­tósorsolást követően csak azok értékelhetik a szelvé­nyeket, akik a szortírozásban nem vettek részt, szombaton reggel pedig a páncélszek­rényből kiemelt ellenőrző­résszel csak azok vethetik össze az értékelt szelvénye­ket, akik az értékeléstől is távolmaradtak. Óvás persze így is akad, de a reklamációk túlnyomó többsége nem jogos. Jellem­ző tény például, hogy nem­régiben, miután egy lottóper­ről újságcikk jelent még egyik központi napilapunk­ban, háromszorosára nőtt az óvások száma. Az újságcikk ugyanis arról tájékoztatott, hogy az elsőfokú bíróság bi­zonyítékként fogadta el egy tanú állítását, amely szerint az ötös találatot reklamáló fogadó az illető szeme láttá­ra időben dobta be megfele­lő helyre lottószelvényét. Má­sodfokon azonban a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalás nélkül elutasította a felperes keresetét, hiszen egy szemtanú állításának bi­zonyítékként való elfogadása olyan precedenst teremtene, amelynek következménye­ként minden héten ezrek igé­nyelhetnék a telitalálattal já­ró nyereményt, s tanú is akadna bőven annak igazo­lására, hogy az igénylők idő­ben dobták be szelvényeiket. Miután tehát a játékban továbbra is csak a megfes­tett és páncélszekrénybe zárt szelvények vesznek részt, 44 millió szelvény kitöltésére pedig aligha vállalkozik va­laki, ezért a jövőben is rend­kívül kevés esélyünk lesz megütni a főnyereményt. Viszont megnyugtató, hogy ezt az icipici esélyt legalább hétről hétre biztonságosan őrzik. Aczél Gábor Röviden Mangán az óceánban A vas-mangán konkréciók keletkezése a tengerfenéken továbbra is vitatott kérdés, bár a kutatás mindenütt nagy intenzitással folyik. Be­bizonyították, hogy az üle­dék felhalmozódásában lé­nyeges szerepet játszanak a folyók által bevitt szárazföl­di eredetű anyagok. A ku­tatók koncepciójában a vul­kanikus eredetű anyagok mellékes szerepet kapnak. Sok kutató azonban úgy véli, hogy a konkréciókat tápláló legfőbb forrósok a vulkánkitörésekből származó anyagok. Az utóbbi időben olyan újabb adatokra derült fény, amelyek ezt a koncep­ciót támasztják alá. Idetar­toznak az ún. fémüledék- zónák. Az egyik ilyen érde­kes zóna a Galapágos-szige- tektől keletre húzódó terü­let. Tiszta plazma A korszerű technikában olyannyira nélkülözhetetlen anyagokat plazmakémiával állítják elő. Ez az eljárás ko­moly követelményeket tá­maszt magával a plazmával és annak tisztaságával szem­ben. Hiszen az elektródák ré­szecskéi a plazmasugárba jut­va a reakció végső termékét is elszennyezik. A Tomszki Műszaki Egyetemen készí­tett plazmotronban a végter­mék elszennyeződésének le­hetősége gyakorlatilag ki­zárt. Hőforrásul a magas frekvenciájú fáklyatöltést al­kalmazzák. Ez nemcsak a szükséges erősségű plazmát gerjeszti, hanem megvédi a plazmotront, és a terméket az elektródáktól való el­szennyeződéstől. A magas frekvenciájú fáklya-plazmot- ron bármilyen gáz és keve­rék, valamint aerosol anya­gok hevítésére alkalmas. A vakáció kezdetével egyik napról a másikra sok sza­bad idővel rendelkeznek gyermekeink. Orvosi szem­mel meg is érdemlik a nyá­ri nagy szünidőt. Csak a pe­dagógusok tudják megmon­dani, hogy a tanév vége felé haladva mennyire kisebb lett a gyerekek szellemi te­herbíró képessége, idegrend­szerük gyorsabban kifáradt, figyelmük hamar elkalando- zptt. Sőt, az utolsó napok­ban a gyermekeken az ideg- rendszeri erősebb terhelés fi­ziológiai és pszichológiai tü­netek mutatkoztak. Míg a passzív pihenés a szervezet teljes tétlenségét jelenti, addig az aktív pihe­nés a tétlenségre kárhozta­tott funkciók fokozottabb működését biztosítja. Az élettani összehasonlító vizs­gálatok bizonyítják, hogy az aktív pihenés jobban frissíti a központi idegrendszert, az érzékszerveket és az izom- rendszert. Ezt a fajta pihe­nést kell gyermekeinknek is biztosítani a nyárra. A gyerek fejlődése érdeké­ben szükség van a vakáció ideién is rendszeres napi­rendre : reggeli ébresztőre, rendszeres ebédre és az esti 21 órás lefekvésre. A gyer­mek egészséges életvitele el­leni támadás lenne, ha hagy­nánk délig az ágvban he­nyélni. azon a címen, hogy ..szabadságon” van. Szinte A repülés történetében ke­vés utasgép kapott akkora sajtót, mint a közös angol— francia Concorde, amely hosszú évek fejlesztése után az elmúlt évtizedben lépett szolgálatba. A Concorde a hangsebesség duplájával re­pül, kissé hangos, de kényel­mes és megbízható gép. A decibel-fronton a hetvenes évtized közepén sikerült ja­vítani a helyzeten, és elfo­gadhatóvá tenni a Concorde zajszintjét még a kényes amerikai normák számára is. Egy tényen azonban nem tud­tak változtatni, éspedig azon, hogy a Concorde-nak igen nagy az üzemanyag-fogyasz­tása. Emiatt az olajárrobba­nás korszakában meghúzták felette a vészharangot, gyár­tását le kellett állítani. Mi történik azonban a légitársa­ságok szolgálatában megma­radt üzemképes Cóncorde- gépekkel? Az Air France vezetősége egymás után végzi számítá­valamennyi gyerek megy nyáron táborba, vállalati üdülőbe vagy más közösség­be. A- szülőnek a nyári kö­zösségi életre a gyermeket fel kell készíteni. A nagy melegben meghűléses beteg­ségek, napszúrás, a mosat- lan gyümölcs fogyasztásával dysenteria-fertőző hasmenés, a másnapról eltett ételek, fel­nyitott konzervek, a sok fagylalt fogyasztásával étel- mérgezések fenyegetik a gyermekeket. A szülők ne sokallják azo­kat a felszereléseket, ame­lyeket az úttörőcsapatok vagy gyermeküdülők előír­nak a táborozás időtartamá­ra. Ne feledkezzenek meg a személyi tisztálkodás felsze­reléséről, vigyen magával a gyermek fogkefét, törülközőt, legalább kettőt, papírzseb­kendőt, W. C.-papírt. Az idén nyáron is sok ta­nuló fog munkát vállalni. A munka olyan élettapasztala­tokhoz juttatja a gyermekét, amit másképp nem szerez­hetne meg, ugyanakkor fizi­kailag is megedzi. Éppen ezért nem mindegy, hogy hol és mit csinál a gyermek. Nem elég csak valahova be­dugni, hogy eltöltse az időt, mert akkor káros nézeteket ébreszthet benne a munká­ról. Természetesen a meg­erőltetéstől is óvni kell, ezt egyébként jogszabályok és egészségügyi előírások tilt­sait a Concorde üzemével kapcsolatban. A légitársaság közgazdászai kiszámították, hogy az Air France keretén belül a hangsebesség feletti légiforgalomban 1980-ban 9,6 százalékos volt a visszaesés. Ebben nagyrészt a Concorde volt a ludas, amelynek hely- kihasználása ebben az évben 56,8 százalékos volt. Igen rossz adat ez is a charter­gépek előretörésének korsza­kában. A Concorde üzemköltsége­it 1980-ban 33,3 százalékban a drága üzemanyag tette ki, ez a százalékarány is majd­nem 10 százalékos növeke­dést mutat az előző évhez viszonyítva. A Concorde 1981- ben hetente 11 repülést vé­gez a Párizs—New York vo­nalon. ebből két útvonalat meghosszabbítanák Wa­shingtonba, illetve Mexikó­ba. Kérdés, hogy 1982-ben üzemeltetik-e még ezt a gé­pet? ják. A diákmunka értékét nem az érte kapott pénz összege méri, hanem a szü­lők, a munkahelyen dolgozók példás tevékenysége. A nyári munka azonban korántsem jelenti a nyári el­foglaltság egyetlen módját. A szülő joggal várhatja el, hogy a tanév közben megkí­mélt gyermeke a szünet alatt rendszeresebben vegye ki részét a ház körüli rend­rakásból, bevásárlásból, ta­karításból. Emellett jut idő mozira, kirándulásra, olva­sásra. A szülők zsebpénzzel is ellátják ilyenkor a gyer­meket. Helyes megoldás, ha a szülő megtanítja, hogy ho­gyan használja fel a pénzét, mire takarékoskodhat és mi­re költhet. Arra azonban nyomatékosan felhívom a szülők figyelmét, hogy a zsebpénzt csak fágylaltra költeni egészségtelen, ciga­rettára meg egyenesen ártal­mas. Mindezt azért említem, mert az elmúlt évben is gya­kori volt az ilyen eset. Végül egy szomorú dolog­ról. Egy év alatt 330 halálos és 33 034 nem halálos gyer­mekbaleset fordult elő, 30 tanulót ért otthon halálos áramütés, 30-an gáz- vagy növényvédőszer-mérgezés- ben haltak meg, és ugyan- ennyien fulladtak vízbe. 46- an közúti baleset következ­tében haltak meg, és 4700 ta­nulót, mint gyalogos közle­kedőt ért baleset. Okos szóval mindez meg­előzhető, és a nyár az edzés, az örömszerzés forrása lehet. Dr. König János, a Vöröskereszt egészségnevelési munkabizottság elnöke A kötegeket különleges összetételű vegytintával festik, ezért sem lehet utólag kitöltött szelvényt közéjük csempészni (Hauer Lajos felvételei — KS) (KS) Egészség — higiénia Ha vége a tanévnek

Next

/
Thumbnails
Contents