Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-14 / 138. szám
1981. június 14., vasárnap o Évelők a balkonládában Három műszakban... Szezon a konzervgyárban A Békéscsabai Konzervgyárban az idén a téli és kora tavaszi hónapokban, az elmúlt év azonos időszakához képest jelentős mértékben nőtt a termelés. Mindezt elsősorban annak köszönhették, hogy az ősszel nagy mennyiségű félkészterméket halmoztak fel. így 1980 első öt hónapjához képest ez év május végéig 60 százalékkal több konzervet készítettek. A kétezer tonna vegyes befőtt, az 1500 tonna zöldség-, gyümölcsmártás és az 5200 tonna zakuszka túlnyomó többségét exportra szállították. A kedvező értékesítési lehetőségek hatására a tésztagyártás is több mint 60 százalékkal nőtt. A tőkés export tízszerese lett az egy évvel korábbinak. A gyár legnagyobb tészta vásárlója Angola. A félkésztermékek feldolgozásával egy időben végezték el a vonalak karbantartását. A június 5-én kezdődött borsófeldolgozás során a gépek, berendezések jól vizsgáztak. „Borsóvonalon” néhány új berendezés teszi gyorsabbá, könnyebbé a munkát. A pattintó borsótisztító üzembe állításával pedig a végtermék minősége javult. Ezt a berendezést a Konzerv- és Paprikaipari Kutató Intézet fejlesztette ki. Létrehozása a korszerű betakarítási módszerek miatt vált szükségessé. A gép a borsószemek válogatását, osztályozását végzi. A minőség javítását szolgálja a főzőberendezésekre ebben az évben felszerelt hőfokszabályozó is. A sterilező berendezéseknél eddig gondot okozott az NDK-ban gyártott automatikák beszerzése. Az elmúlt hónapokban a sterilezőt Magyar- országon készült műszerekkel szerelték fel. A szezon beindulása előtt egy héttel érkezett meg az az NSZK gyártmányú töltő-záró automata, amelyet a gyár a feldolgozás idejére bérel. A gép nemcsak termelékenyebb az eddig használt berendezéseknél, de munkaerő-megtakarítást is lehetővé tesz. A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan a gyár ebben az évben is szerződésekkel biztosítja a feldolgozáshoz szükséges nyersanyagot. A negyvenötezer tonna zöldség túlnyomó többségét Békés megye mezőgazdasági üzemei állítják elő. Az elkövetkező hónapokban 5300 tonna zöldborsó, 1600 tonna paprika, 3300 tonna zöldbab, 18 700 tonna paradicsom és 240 tonna uborka átvételére számítanak. A szakemberek ma még a zöldborsó kivételével egyetlen zöldségféle termésbecslésére sem vállalkoznak. Ami a borsót illeti tovább romlott g termelési kedv. Ezt bizonyítja egyébként, hogy a korábbi tíz helyett ebben az évben már csak hét termelőszövetkezet, állami gazdaság vállalkozott termesztésre. Felhagytak a borsó termesztésével Nagyszénáson, Eleken és Gerendáson. A gazdaságok közül csak néhány vállalkozik a nagy kockázat miatt a termesztéshez szükséges gépek vásárlására. Mindez annak ellenére alakul így, hogy az elmúlt évben rekordtermés volt borsóból. A mostani terméskilátások már korántsem ilyen biztatóak. Az elmúlt napok időjárása sokat javított ugyan a vetések állapotán, de a termés már aligha érheti el a tavalyi szintet. A gyárban ezekben a napokban mind a négy feldolgozóvonal három műszakban üzemel. Naponta mintegy 320 tonna nyersanyagból készítenek konzervet. A zöldborsó feldolgozása várhatóan július elején fejeződik be. Kép, szöveg: Kepenyes A balkonláda ma már a nagyvárosok megszokott képéhez tartozik. Kora tavasz- szal vagy hagymás növények: tulipán, jácint, sáfrány, vagy kétnyári növények: százszorszép, árvácska virítanak bennük. Amennyiben elegendő föld áll rendelkezésre, akkor évelő növényeket is ültethetünk a balkonládába, amelyek nem csak egy szezonban dí- szítenk. A választék, a lehetőségek száma olyan nagy, hogy csak néhány példát említhetünk. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a balkonládák beültetésére az alacsony évelők alkalmasak. Ezek vagy gazdag virágzásukkal, vagy színes lombjukkal díszítenek. Különösen a sziklakerti növények között találunk sokat, amelyek ro- zettát vagy szőnyeget képeznek, a nyár folyamán virágoznak, de vannak olyanok is, amelyek ősszel színes lombot nevelnek. Az összeállításnál azt vegyük figyelembe, hogy az év minden szakában legyen virágzó növényünk. Nem feltétlenül szükséges, hogy az egész balkonláda évelő növényből . álljon. Ültethetünk közéjük egynyári virágokat, vagy nyáron virágzó hagymás-gumós növényeket is. A sziklakerti növények közé köveket is helyezhetünk, mintha sziklakért lenne. A beültetésnél azt is vegyük figyelembe, hogy milyen fekvésű a lakásunk. Az északi fekvésű balkonládákba a hűvöset, az árnyékot kedvelő növényeket, a déli, a nyugati fekvésű balkonládákba szárazságtűrő növényeket ültessünk. Hűvöset, félárnyékot kedvel pl. a primula, amely ilyen helyen nyáron többször is virágzik, az alpesi szegfű, az erdei ciklámen, a páfrányok, a hunyorfélék, a kel- tike, az alpesi őszirózsa stb. Napfényre ültethetők: a harangvirág, a szegfűfélék, a törpe Íriszek, a kakukkfű, a kövirózsák stb. Dr. Fodor Béla ötezer-háromszáz tonna zöldborsó feldolgozására számítanak A vendéglátásban szolid árpolitikára törekszik a mezökovácsházi ÁFÉSZ Mint már jeleztük, a Hazafias Népfront gazdaságpolitikai munkabizottsága a napokban kihelyezett ülést tartott Mezők«vácsházán. A megye kiskereskedelmét taglalj előterjesztésen kívül a testület tagjai megvitatták a helyi ÁFÉSZ körzetének kiskereskedelmi alapellátásáról szóló beszámolót is. Papp Istvánná, a kereskedelmi főosztály vezetője bevezetőjében azokat a főbb mutatókat ismertette, amelyek a szövetkezet jelenlegi tevékenységét jellemzik. Megemlítette, hogy a mezőkovácsházi ÁFÉSZ — a környező településeket is beleértve — mintegy 35 ezer ember ellátásáról gondoskodik. A 109 kiskereskedelmi és az 55 vendéglátóipari egység mellett több mint 30 felvásárlási, valamint ipari üzem is működik'. Jelentős helyet foglalnak el a szolgáltató részlegek. A 300—500 forintos részjeggyel rendelkező szövetkezeti tagok száma megközelíti a 13 ezret. Valamennyien a vásárlási viszszatérítés révén érdekeltek abban, hogy mindenekelőtt a szövetkezet kereskedelmi egységeiben vásároljanak. Nem kis gondot jelent viszont a népességcsökkenés, valamint a nyugdíjasok és a keresőképtelenek számarányának növekedése. Az ÁFÉSZ árbevétele tavaly meghaladta az 1 milliárd 180 millió forintot, s 48 millió forint körül volt a nyereség. A legnagyobb jövedelem a kiskereskedelemből származott. A szövetkezet az idén több mint 8 millió dollár értékkű árut exportál a nyugati országokba. Az élelmiszerek között igen keresett a máj, a darabolt liba; az ipari termékek között pedig a cirok, cirokseprű és a toll. Az előadj ezután rátért az ÁFÉSZ kereskedelmi tevékenységének, majd az alapellátás helyzetének ismertetésére. Utalt arra, hogy szövetkezeti szinten — a bázisidőszakhoz viszonyítva — csak' 3,8 százalékos forgalomnövekedést értek el az elmúlt évben. A tervezett mennyiséget az úgynevezett ruházati főárucsoport forgalma közelítette meg leginkább, míg a vegyes iparcikké visszaesett. Jóllehet, a kereskedelmi egységek száma 1979-hez viszonyítva változatlan maradt, ám 1980 végére mégis minőségi változás következett be. Például 700 négyzetméterrel bővült a mezőhegyesi áruház, és átalakították a kaszaperi boltot. valamint a Mezőhegyesi Cukorgyár üzletét is. A teljes áruválaszték folyamatos biztosítása azonban nehézségekbe ütközött, s ezért az ÁFÉSZ igyekezett kapcsolatot teremteni a megyén kívüli szállítópartnerekkel is. Gyakran gondot okozott az édesipari termékek a harisnya, a zokni és a déligyümölcs beszerzése. A lakossági ellátás színvonalának javítását viszont nagyban elősegítette, hogy az árukat a Skála-Coop Vállalat gyulai élelmiszer-leraka- tától szerezték be. A zöldség- és gyümölcsforgalmat a dinamikusság jellemezte, de az ÁFÉSZ ennek ellenére sem tudta teljesen kielégíteni az igényeket. A beszámoló további része az élelmiszerek tárolásával, a húsféleségek' értékesítésével és a szállítási nehézségekkel foglalkozott. Ami a vendéglátó kereskedelem helyzetét illeti, a főosztályvezető kiemelte a készletgazdálkodásban, valamint a kiszolgálás kulturáltságában elért eredményeket. Hozzátette, hogy a melegkonyhás egységek mind a felszereltségben, mind a higiéniai követelmények tekintetében „megütik” a II. osztályú szintet, ám ennek ellenére mégis a III. osztályba sorolták őket. Az ÁFÉSZ továbbra is fontos feladatának tekinti az előfizetéses ételek' értékesítését, s az adagok számának növelését. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a gyermekek körében is kedveltté vált az éttermi étkezés. Az egységek vezetői — az aratási munkákra gondolva — étellel és üdítő itallal látják el ebben az időszakban a termelőszövetkezetek dolgozóit. Az évente 5-6 alkalommal rendezett könyv- és hanglemez-árusítással, valamint cukrászipari és hidegkonyhai bemutatókkal, és a termékek értékesítésével _egybekö- tött lakberendezési kiállítások jól szolgálják a kereskedelmi és vendéglátóipari forgalom növekedését. A szövetkezet igyekszik szolid árpolitikát folytatni, ami egyúttal évi 3—4 millió forint árengedménnyel jár. —y—n Együtt az építőkkel Műszáki előkészítők, ellenőrök A Békés megyei Beruházási Vállalat Ybl Miklós brigádja másfél évtizede kapcsolódott a szocialista munkaversenybe, s azóta minden évben megkapta a Szocialista Brigád cím valamelyik fokozatát. Nyolcszor a Vállalat Kiváló Brigádja lett, az idén pedig — a tavalyi eredménye alapján — kiérdemelte a Szakma Kiváló Brigádja címet. A 25 tagú brigád (a tervezéstől az üzembe helyezésig) a beruházások teljes lebonyolítója. Tagjai műszaki előkészítők, ellenőrök, pénzügyi előadók. A brigádvezető Kárpáti Ferenc, a műszaki ellenőrök csoportvezetője. Dancsó Fe- renctől, a pártalapszervezet titkárától 1977-ben vette át ezt a tisztséget. A magyarázat egyszerű: — ö is, mint az elődje, szakmailag elismert, emellett igen kollegiális, segítőkész. Elfogulatlan, igazságszerető — sorolja a brigádvezető erényeit Szilágyi Istvánná, a műszaki, gazdasági csoport vezetője. — Miben mutatkozik meg az igazságosság? — kérdezem. — A keresetek meghatározásában, de abban is, hogy például a Szakma Kiváló Brigádjának nem mindenki válhatott a tagjává. Négyen kimaradtak, mert még nem bizonyították be, hogy alkalmasak erre az elismerésre. Egyébként Szilágyi Istvánná csoportjának a feladata a megbízó negyedévenként történő tájékoztatása a beruházások helyzetéről. Most 100- nál több ilyen beruházás van, melyek közül egynek az értéke több millió forint, az összesé pedig, az idén meghaladja az egymilliárdot. Szász György műszaki előkészítő rendeli meg a kiviteli tervek elkészítését a tervező vállalatok egyikétől. — Sajnos, nem versenytárgyalás alapján történik, pedig sokkal jobb lenne — jegyzi meg. — Miért? — Több elképzelés közül lehetne választani, más-más anyagok, szerkezetek fel- használására és az árak mérséklésére is sor kerülhetne. — Milyen kivitelező építőipari szervezetekkel állnak kapcsolatban? — A Békés megyei Állami Építőipari Vállalattal (ÁÉV- vel), a DÉLÉP-pel, néhány költségvetési üzemmel és ktsz-szel. Valamennyinek jócskán van munkája, ök is válogatnak, hogy melyik megrendelést fogadják el, és melyiket nem. Szmola Imre műszaki ellenőr egyebek közt a békéscsabai. kórház építkezésénél dolgozik. Nem nagyon lelkesedik, amikor erre terelődik a szó. — Nehéz helyzet. Ez az építkezés — állapítja meg — határidő-módosításokkal talán az év végére készül el. Az a gond, hogy 21 kivitelező vesz részt a munkában, generál kivitelező azonban nincs. Ez a feladat a vállalatunkra. illetve az Ybl Miklós brigádra hárul. Sajnos, nincs előírás arra, hogy a generál kivitelező szerepét a legnagyobb munkát vállalónak kell betöltenie. Azokról, akikkel az építkezéseknél naponta találkozik, szívesebben beszél: — A Békés megyei ÁÉV Rusznák János kőművesbrigádjának, vagy Dobos József villanyszerelő-brigádjának a köze alól csak kifogástalan munka kerül ki. Amit befejeznek, azt nem kell újra csinálni. Többször írtam be már elismerő, köszönő sorokat a brigádnaplójukba. — Azokkal a kiváló emberekkel szinte valamennyien többször találkozunk. Éppen úgy törzsgárdatagok az ÁÉV-nál, mint mi itt. Tizenöt év alatt sok munkát valósítottunk meg együtt — folytatja Kárpáti Ferenc. — Értékben mennyi lehetett? — Több, mint 10 milliárd forint. A létesítmények javarészt iskolák, óvodák, művelődési házak, szennyvízderítők, sporttelepek, lakások. — Tizenöt év alatt sok-sok élményben volt részük. Amikor például 1979-ben Békéscsabán, a Lencsési úti 16 tantermes iskola elkészült, a brigád — a tanári karral, az ÁÉV dolgozóival és katonákkal együtt — vállalta, hogy közreműködik. a bebútorozásban. A nehezebb munka természetesen a férfiakra hárult, a nők a kicsomagolásban és a szépítésben vettek részt. Szeptember 3-ra minden a helyére került. Csanádapácán kéttanter- mes iskolaépület tervezését és az építés lebonyolítását, .majd a cserepezését a brigád társadalmi munkában vállalta. Így jóval olcsóbban készült el. A községi tanács elismerésül a Társadalmi munkáért emlékplakettet adományozott a brigádnak. Battonyán a gyermekotthon épületfelújítási tervét és lebonyolítását vállalták társadalmi munkában. Végül egy kis ünnepség keretében még 5 ezer forintot is átadtak, hogy abból játékokat vásároljanak a gyermekeknek. • Váradi Károlyné kalkulátor a szakszervezeti bizalmi. Igen elégedett az itteni körülményekkel. — Minden lényeges dologban véleményt kémek tőlem. Megvitatjuk, ki részesüljön béremelésben, jutalomban. Erre mindenki nagyon érzékeny, de hát úgy kell állást foglalni, hogy a döntést a többség igazságosnak tartsa. — Nem vonták még kérdőre a munkatársai? — Előfordult, hogy méltatlankodott valaki, aki kimaradt a sorból. Megmagyaráztam neki az okot, meg is értette. Kárpáti Ferencnek, Sziko- ra Endrének, Urbán Istvánnak, Kovács Tibornak és másoknak is van családi házuk, melynek építésében a brigád valamennyi tagja részt vett. Az asszonyokra itt is a munka könnyebbje, a férfiakra a nehezebbje hárult. A legtöbben szakemberek, mint tréfásan mondják: „Nem csak azt tudjuk, hogy ha a téglát egymásra rakjuk, az fái, ha egymás mellé, az járda.” Kárpáti Ferenc megjegyzi még: — Egyébként az ilyen házépítésénél már nem sört, hanem kólát iszunk. De csak azért, mert majdnem mindenkinek van gépkocsija. Aki vezet, csak üdítő italt vagy vizet ihat. Nálunk ez is szabály. Pásztor Béla
