Békés Megyei Népújság, 1981. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-03 / 128. szám
1981. június 3., szerda o A hétvégeken, ilyenkor főszezonban, péntek délután 5 órától, szombaton és vasárnap egész nap ügyel a „sárga angyal” a 44-es főúton. A Magyar Autóklub autómentő szolgálata segít a bajba jutott autósokon. Képünkön Mázik Ferenc szerelő ellenőrzi a hibát Fotó: Demény Gyula Tanácsülés Mezőhegyesen si központ épülésével megfogható közelségbe kerültek azok a feltételek, amelyek új fejezetet hoznak rövidesen a nagyközség 3000 fiataljának kulturális és sportéletében. Üj gondokat szült viszont a település központjában kialakult lakótelep, sürgetővé vált a községben új óvoda építése, s nemsokára azzal is szaporodik a megoldandó problémák száma, hogy a jelenleg gyesen levők vagy még mindig háztartásban dolgozók —■ számuk egyébként eléri a hatszázat — is szeretnének egy-két éven belül1 munkába állni. Az első. két napirendi pont után a nagyközség VI. ötéves középtávú költségvetési és fejlesztési tervét vitatta meg és fogadta el a tanácsülés. K. E, P. Nagy Gyula az orosházi alkotókörben Hétfőn este tartotta soron következő összejövetelét az orosházi alkotókor. A Fegyveres Erők Klubjában Varga Zoltán, az orosházi városijárási könyvtár igazgatója, a kör vezetője köszöntötte a vendégeket és Nagy Gyulát, az orosházi múzeum nyugdíjas igazgatóját, akivel Koszorús Oszkár helytörténész beszélgetett. Gazdag életpálya bontakozott ki a beszélgetésből. Nagy Gyula, aki egy osztályban végezte a tanítóképzőt Kiskunfélegyházán Darvas Józseffel, először tanyai tanító volt, majd — a fel- szabadulás után — az orosházi múzeum megszervezését vállalta Sitkéi József tanár közreműködésével. Múzeumi munkássága idején kezdett a néprajzzal behatóbban foglalkozni, és megírta országosan ismert, kitűnő tanulmányköteteit, a „Hagyományos földművelés a vásárhelyi pusztán”, „Paraszti állattartás a vásárhelyi pusztán” és „Parasztélet a vásárhelyi pusztán” címmel. Szerkesztője volt a kétkötetes „Orosháza története és néprajza” című monográfiának, és öt múzeumi évkönyvnek. A vendéget az alkotókor tagjai nagy figyelemmel hallgatták, majd számos kérdést tettek fel neki, ezekre Nagy Gyula részletesen és lebilincselő stílusban válaszolt. Az orosházi alkotókor következő összejövetelét szeptemberben tartja, ezen — a tervek szerint — Szlotta András grafikus beszél munkásságáról. A tárgyalóteremből Megtámadták az ellenőrt Környezetvédelmi tanácskozás A MAE Békés megyei Szervezete növényvédelmi és agrokémiai szakosztálya, a Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság és a HNF környezetvédelmi munkabizottsága együttes rendezésében tegnap Békéscsabán, a növény- védelmi és agrokémiai állomáson környezetvédelmi tanácskozást rendeztek. A tanácskozást Borbély László, a házigazda intézmény főmérnöke nyitotta meg, majd a környezetvédelmi kutatások eredményeiről előadások hangzottak el. Király Jenő a peszticidek és más vegyi anyagok“ potenciális környezetszennyező hatásáról szólt, majd Zaják Árpád, a Fácánkerti Természet- és Vadvédelem-technológiai Állomás igazgatója a vadon élő. állatok védelmében végzett tevékenységükről számolt be. Zuberecz Sámuel Békés megye felszíni vizeinek szennyezettségi állapotáról tartott rövid előadást, majd ezt követően Békéssy György a haszonállatok védelmében tett intézkedésekről, s a további feladatokról beszélt. Végül Király Jenő a megyei környezetvédelmi figyelő- és riasztószolgálat 1981. évi feladatait ismertette. Űj kezdeményezés a DATE szarvasi főiskolai karán, hogy a pedagógusnap alkalmából tudományos ülést rendeznek pedagógiai kérdésekről. Tegnap, kedden tartottak első alkalommal ilyen tanácskozást, melyen a főiskola tanárai, és meghívott szakemberek vettek részt. Elsőként dr. Szántosi Antal, a főiskola igazgatója beszélt a mezőgazdasági szakképzés tartalmi kérdéseiről és fejlesztési irányáról. Ezt követően dr. Tóth Lajos Mezőhegyes nagyközség Tanácsa tegnap, június 2-án délután soros ülésén a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről hallgatott meg tájékoztatót, majd megvitatta azt a beszámolót, amely az ifjúságnak a község társadalmi életében betöltött szerepét elemezte. Még a februári ülésen döntött úgy a nagyközségi tanács, hogy bizottságot alakít a mezőhegyesi fiatalok gondjainak összegzésére, a fiatalok társadalmi helyzetének felmérésére. A kérdés értékeléséhez az adott alapot, hogy a tanács öt évvel ezelőtt is vizsgálta a Mezőhegyesen élő fiatalok helyzetét. Akkor megállapították, hogy megoldatlan a tanulók szervezett étkeztetése, nincs elegendő óvodai, bölcsődei férőhely, nyomasztóan telepedett gz itt élő 30 éven aluliákra a lakásgond, és a kulturális élet kibontakozásának ugyanúgy nem voltak meg a tárgyi feltételei, mint a sportmozgalmak fejlődésének. A keddi beszámoló jelentős eredményekről szólhatott: öt év alatt a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát segítségével 122 fiatal házas jutott új lakáshoz, megoldódott a diákok étkeztetése és a nevelékandidátus „Marxista eszmeiség és, politikai elkötelezettség” címmel tartott előadást a XII. pártkongresszus irányelvei alapján. Ezután Nagy Miklós tanár az oktatástechnika alkalmazásáról beszélt, dr. Szelényi László adjunktus pedig az új oktatási rendszerről tartott előadást, majd hozzászólások következtek. Ezt az új kezdeményezést a főiskola a jövőben is szeretné folytatni, s a padegó- giai munka szélesebb fórumává tenni. Február 28-án Békéscsabán, az esti órákban az 5-ös helyi autóbuszjárattal a vasútállomásra akart utazni Bartolák János, Bárkai István és Sz. Erika. A két fiatalember a lánnyal a Petőfi utcai megállóban szállt fel a buszra. Sz. Zsigmond ellenőr feltette a karszalagját, és felszólította az utasokat,, hogy jegyeiket ellenőrzésre készítsék elő. Bartolák közölte, hogy sem jegye, sem személyi okmánya nincs. Az ellenőr meg akarta bírságolni. A lány átadta a bérletét, hogy majd ő fizeti a fiú helyett a bírságot. A vasútállomáson az utasok leszálltak. Bartolák az ellenőr elé állt, és követelte, hofey adja visz- sza a bérletet. Sz. Zsigmond türelmesen magyarázta az utazással kapcsolatos szabályokat, majd a vezetőfülke felé indult. Ekkor Bárkai hátulról megfogta az ellenőr nyakát, majd Bartolák az ülés közé rántotta az ellenőrt. Március 31-én Bartolák találkozott barátjával, Ste- fanik Istvánnal, a Hunyadi téri MÁVAUT-pályaudvaron. Sz. Erikával beszélgettek. Egy lány is csatlakozott hozzá. Bartolák észrevette, hogy az ujján aranygyűrű van. Elhatározta, hogy megszerzi. Kölcsönkérte egy napra. A lány át is adta a gyűrűt, majd meggondolta magát, és vissza akarta kérni. Bartolák viszont elment a Csaba presszóba, s a gyűrűt átadta Stefaniknak, egy rugós késért. Stefanik pedig Orvos Jánosnak, mégpedig azzal, hogy adja el a gyűrűt az óra- és ékszerboltban. Orvos János másnan el is adta a gyűrűt, mégpedig 950 forintért. A pénzt elosztották. A Békéscsabai Városi Bíróság Bartolák János, érdi lakost társtettesként elkövetett, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette és csalás vétsége miatt, halmazati büntetésül 6 hónapi szabadságvesztésre ítélte. Mellékbüntetésként egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Bárkai Istvánt, Gyoma, Erkel u. 29. szám alatti lakost pedig 4 hónap szabadságvesztéssel sújtotta. A szabadságvesztés végrehajtását háromévi próbaidőre felfüggesztette. Stefanik István, Békéscsaba, Penza lakótelep 1. V/21. szám alatti lakost orgazdaság miatt vonta felelősségre, és hathónapi szabadságvesztésre ítélte. Ezenkívül egy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Orvos János, Békéscsaba, Gorkij u. 76. szám alatti lakost két évre próbára bocsátotta. Az ítélet nem jogerős. —di Gépkocsi-átvételi sorszámok: 1981. JÚNIUS 1-ÉN Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 10 863 Trabant Lim. (Győr) 2 061 Trabant Lim. (Bp.) 3 021 Trabant Lim. (Debrecen) 1 214 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 4 945 Trabant Lim. Spec. (Győr) 4 793 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 2 792 Trabant Combi (Bp.) 1 669 Trabant Combi (Győr) 1 336 Wartburg Lim. (Bp.) 3 470 Wartburg Lim. (Győr) 3 418 Wartburg de Luxe (Bp.) 3 190 Wartburg de Luxe (Győr) 3 613 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 760* Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 377 Wartburg Tourist (Bp.) 1 753 Wartburg Tourist (Győr) 1125 Skoda 105 (Bp.) 3 484 Skoda 105 (Győr) 3 415 Skoda 105 (Debrecen) 3 443 Skoda 120 (Bp.) 3 238 Skoda 120 (Győr) 2 708 Skoda 120 (Debrecen) 2 467 Lada 1200 (Bp.) 10 425 Lada 1200 (Debrecen) 9 351 Lada 1200 (Győr) 541 Lada 1300 (Bp.) 5 763 Lada 1300 (Debrecen) 4 562 Lada 1300 (Győr) 681 Lada 1500 (Bp.) 6 663 Lada 1500 (Debrecen) 5 406 Lada 1500 (Győr) 1 724 Lada Combi (Bp.) 2 089 Lada Combi (Debrecen) 785 Lada 1600 (Bp.) 2 155 Lada 1600 (Debrecen) 1 063 Moszkvics (Bp.) 10 605 Polski Fiat 126 (Bp.) 5 822 Polski Fiat 126 (Győr) 1 510 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1 042 Polski Fiat 1500 (Bp.) 1752 Dácia (Bp.) 3 124 Dácia (Debrecen) 1 777 Zaporozsec (Bp.) 32 367 Knyu, hogy megy be... A kereskedelem bizonyára gyermeknapi figyelmességnek szánta a kedvezményes játékvásárt, s gondolom, alig akadt kisgyermekes szülő, aki ki ne használta volna. . Nos, jómagam is böngészni kezdtem a kirakatokat, s egy igazán jutányos áron kínált hímzőkészleten akadt meg a szemem. S mivel lányaim vannak, némi számítással emellett döntöttem. Gombot ugyanis már tudnak fölvarrni, ideje hát, hogy a házi munkát előkészítő ismeretszerzésben magasabb lépcsőfokra lépjenek. A hímzőkészlet — várakozásaimnak megfelelően — óriási sikert aratott. A gyerekek leültek az asztal mellé, én pedig — a bekövetkező nyugalom reményében — dolgozni próbáltam. öt perc sem telt bele, mind a ketten felháborodva hozták ^a készlethez mellékelt tűt és pamutot, mert sehogyan sem tudták befűzni. Gondoltam, ezek a kezdettel járó nehézségek. Fölényes stílusban fogtam hozzá a bemutatáshoz. Magam mellé állítottam őke, aztán rágtam, sodortam a pamutvéget, de a produkció csak nem akart sikerülni. A tű aprócska nyílásánál háromszorta vastagabb pamut, érthető módon, nem juthatott át. Lelohadt a kedvünk. Azóta fiókban szunnyad a hímzőkészlet. A gyártók igazán „apró** figyelmetlensége, lehet, hogy egy életre elfordította az effajta időtöltéstől a gyerekeket. Lelke rajta. Ezután már csak az nyugtat meg, hogy nagy horderejű gépek gyártásánál ilyen „elnézés” nem fordulhat elő. Pedagógiai tudományos megbeszélés Bízni és dolgozni A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusának tapasztalatait összegezni — közvetlenül e jelentős fórum utáni napokban — még nagyon nehéz. Hangulatát visz- szaadni, szinte lehetetlen. Az az újságíró, akinek az volt a feladata, hogy rendszeresen tudósítsa az általa képviselt lap olvasóit, most bő jegyzeteiből válogathat, s hosszú ideig nem fog gondof okozni egy-egy publicisztika, tárca vagy riport témájának a kiválasztása. MÁJUS 29. _ Dolgozni kezdenek a telexgépeken. „Megkezdte munkáját a KISZ X. kongresszusa.” Fejti György, a KISZ Központi Bizottságának első titkára lép a mikrofonhoz. Ez az a kongresszus, amelyre várakozással figyel több mint nyolcszáz- hetvenötezer KISZ-tag, s mindazok, akik a különböző megelőző fórumokon ott voltak, részt vettek, felszólaltak, elmondták véleményüket akkor, amikor megvitattuk a KISZ KB kongresszusi levél vitájának ürügyén saját dolgainkat, az ifjúság helyzetét, múltját, jelenét és jövőjét. Ezeknek a vitáknak értelme és eredménye volt. A KISZ első titkárának beszámolójából is kitűnt, hogy érdemes volt szóvá tenni, elmondani észrevételeinket, javaslatainkat a fiatalok nevében, érdekében. Miért? Mert megkülönböztetett figyelem kísérte ezeket a fórumokat. S ez nemcsak a beszámolóból, hanem már az első nap hozzászólásaiból is kitűnt. Jó érzés volt, hogy az idősebbek is bíznak a mai fiatalokban, s ez többször is bebizonyosodott. A bizalom, a biztatás érződött Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának felszólalásából is. Eredményekről, hibákról, helyesen értelmezett, jogos igényekről nyíltan, őszintén beszélt, és beszéltek mindazok, akik felelősséget éreznek a mai ifjúságért. S ha ez a felelősségérzet egy társadalom jellemzője, történelmi vívmány, akkor joggal bizakodhatnak a fiatalok, s ez nem kincstári optimizmus. Ma — és ez is tény —, annak a fiatalnak, akinek reális tervei, álmai és vágyai vannak, azokat igyekezettel, szorgalommal elérheti. MÁJUS 30. A kongresszus résztvevői reggel szekcióüléseken folytatták munkájukat. S hogy az egység mennyire nem jelenthet egyformaságöt — ez a megállapítás a KISZ KB kongresszusi levelében is szerepelt már —, azt kellő módon bizonyították a különböző szekcióüléseken elmondottak. Érthető, hiszen más sajátosságok között élnek, tanulnak és dolgoznak a középiskolások, az egyetemisták és főiskolások, az ifjúmunkások, a mezőgazdaságban dolgozók, az értelmiségi réteghez tartozók, és a fegyveres testületekben szolgálatot teljesítő fiatalok. A szekcióülések különbözőek voltak, de egy vala- , miben mégis azonosak. Nevezetesen abban, ami mindegyik fórumon kikristályosodott: a fiatalok tenni akarnak, tenni 1 tudnak, él bennük a jobbító szándék, az alkotó készség. Ezen a napon is sokat beszéltek Kádár elvtárs felszólalásáról, egymás között, kisebb-nagyobb csoportokban a fiúk és a lányok. Főként a beszéd azon részeit idézték fel, amely a feladatokról, a tennivalókról szólt. .Ki-ki a saját területén kezdte tovább gondolni ezeket a mondatokat, hogy a kongresszus után-— otthon — munkában kamatoztassa azok lényegét. És, hogy a KISZ X. kongresszusa mennyire munkajellegű volt, azt az is bizonyítja, hogy a felszólalók közül mindenki elmondta, hogy szerinte mit kellene tenni, hogyan lehetne jobban, mit kéne tartalmasabban csinálni. Sem a szóban elmondott, sem az írásban beterjesztett felszólalások közül nem hallhattunk, nem olvashattunk olyat, amely csak a hibák, az igények, az elvárások egyoldalú felsorakoztatását tartalmazta volna. S ez jó. Jó azért, mert az ifjúság túlnyomó többségének reális helyzetelemzését tükrözi. Tükrözi azt, hogy a fiatalok nem mennek el közömbösen a meglevő hibák mellett, de azokat nemcsak bírálják, hanem mielőbbi felszámolásuk érdekében tenni is. akarnak. A kongresszus második napján a délutáni plenáris ülés résztvevői várakozással hallgatták Pozsgay Imre művelődési miniszter hozzászólását, aki a kongresszus vitájára kitérve elmondta: jogos igények, valódi szükségleteket feltárói türelmetlenség kapott hangot é kongresszuson. És közösen kell áthidalni azt a szakadékot, amely egyelőre a felismert, és jo- gosan elfogadott szükségleték, illetve a kielégítésükhöz szükséges javak között tátong. A KISZ érdekképviseleti munkája figyelembe veszi a reális helyzetet, ez kifejeződött ezen a tanácskozáson is, az elhangzott bírálatok pedig az állami szervek további ifjúsági munkájához adhatnak hajtóerőt. MÁJUS 31. Két nap után sem fáradtak el a résztvevők, pedig eddig is komoly munka folyt minden helyszínen. Fiatalos lendülettel — mintha ez a nap is első nap lenne — felszólalásokkal folytatódott a plenáris ülés. Dél körül befejeződtek a felszólalások. Az összegzés szerint 132 küldött, 24 meghívott vendég beszélt e jelentős fórumon, az általa képviselt közösség, szervezet, intézmény és a saját nevében. Időhiány miatt 176 résztvevő nyújtotta be írásban felszólalását. A telexgépek, a telefonok állandó foglaltsága jelezte, hogy rövidesen befejezi munkáját a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusa. A küldöttek meghallgatták Fejti György vitazáró beszédét. Szavaztak és választottak. Elfogadták a Központi Bizottság határozatát, és valamennyi előterjesztett, megvitatott dokumentumot. És ha ennek a kongresszusnak a hangulatáról írok, akkor arról az érzelemgazdagságról sem feledkezhetek meg, amely oly sokféleképpen megnyilvánult egy-egy megtisztelő, baráti beszélgetés során, egy-egy kézfogásban... Abban is, hogy a küldöttek, a meghívottak, a közreműködők a kongresszus után, az utcán sem váltak meg a kongresszus emblémáját, a nevüket magába foglaló kis kártyától, ami ekkor már nem szolgált belépő gyanánt, de büszkén hirdette, hogy viselője a KISZ-kongresszus résztvevője volt. Közös énekléssel fejezte be munkáját a KISZ X. kongresszusa. A fiatalok és az idősebbek nem a forgatókönyv szerint énekeltek, hiszen abban csak egy dal közös eléneklé- se szerepelt. A dalok egymást követték, őszintén, lelkesen, szépen. És, mintha mindenki magáévé tett volna egy lényeges mondatot. „A mi programunk: szocializmus és béke — ebben bízzék, azért dolgozzék az ifjúság.” Mindenkit meggyőzhetett ez a kongresszus arról, hogy ez így van és így is lesz. Ambrus Sándor
