Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-13 / 110. szám

1981. május 13., szerda NÉPÚJSÁG Nemzetközi hungarológiai kongresszus Magyar drámák forgatása a filmgyárban Bessenyei György „filozófusa” Már összeállították az ülé­sek anyagát, de még továb­bi tudományos kutatók je­lentkezését várják a Nem­zetközi Magyar Filológiai Társaság I. nemzetközi hun­garológiai kongresszusára. A Budapesten ez év au­gusztusában tartandó -tudo­mányos tanácskozáson több mint 300 nyelvművelő szak­ember vesz részt. A kong­resszuson két fő témában — a Magyarországon kívüli filológiai oktatásról és a magyar versről — mintegy másfél száz előadás hangzik el. Szó lesz többek között a magyar vers fordításának lehetőségeiről és útjairól, a népköltészeti elemek hatásá­ról, s elemzik a magyar lí­rai alkotások ritmusát. Az 1977-ben alakult Nem­zetközi Magyar Filológiai Több alkalommal is bemu­tatkozott már Füzesgyarma­ton, szülőhelyén Szitás Er­zsébet festőművész. Négy ■ évvel ezelőtt a művelődési házba hozta el új képeit, most, május 9-én pedig a Simonyi utca 1. sz. alatti táj­ház két szobájába és folyo­sójára, szinte a kertbe, ahol tavaszi virágok nyílnak. Négy éve és most is nagyon sokan voltak a megnyitón művészetkedvelők, ismerő­sök, rokonok, jóbarátok. Négy éve és most is kide­rült: Szitás Erzsébet képein egyaránt ott van a füzes­gyarmati gyerekkor, a tiha­nyi és a pesti műtermek vi­lága; változatlanul közép­pontban az ember és a jóra törekvő emberi gondolat. Ha a képeit nézzük, csak ezt érezhetjük szemlélődés közben, és titkait kutathat­juk annak a makacsságnak, ahogyan Szitás Erzsébet az embert és embert összekötő, olykor nem is tudatos kö­zösségvágyat kifejezi; aho­gyan a harmóniát keresi a színek egymásrahatásában, vonalak szerkezetében, a formák rendjében; ahogyan megidézi a már eltávozotta­kat, a tihanyi tájat, a gyar­mati utcákat, házakat, gye­rekkora egyszerű, soha visz- sza nem térő játszótereit. Ezen, a táj házban rende­zett kiállításon, melynek há­zigazdája a helyi tanács és a művelődési ház „Csánki Dezső” helytörténeti köre, a sokoldalú Szitás Erzsébet is bemutatkozik. Az utcai kis­kaputól befelé vezető folyo­són hét linómetszete hívja fel az érdeklődők figyelmét, közöttük is leginkább három erdélyi, a Székelyföldről. A többi is biztos kezű linómet- ' szót mutat: arcok és fák, vi­rágok, a művész igen ked­velt témái. A tájház ajtaja a századforduló falusi kony­Társaság olyan külföldi tu­dósokat hívott meg, akik egyetemeken, főiskolákon magyar nyelvet, irodalmat vagy néprajzot oktatnak, il­letve ezekben a tudomány­ágakban kutatómunkát vé­geznek. . A kongresszus megrende­zése azért is időszerű, mert egyre több külföldi kutató foglalkozik hungarológiával, és szakmai összeköttetést kíván fenntartani magyar- országi nyelvészekkel, iro­dalomtörténészekkel, a nép­rajztudomány képviselőivel. A társaság, mint koordináló intézmény nemzetközi mé­retekben összefogja az e tu­dományágakban dolgozó ku­tatók tevékenységét, publi­kációs lehetőséget teremt számukra, és széles körben hájába nyílik, a tiszta szo­ba és a másik, a szemben le­vő most kiállítóterem. Ebben akvarelljeit láthatjuk, ta­vasz, nyár, ősz, tél elrende­zésben, nagyrészt a tihanyi belső-tó. a hegyoldalra ve­zető utak, borpincék, erdős tájak és a Balaton. Leg­többje futó impresszió, könnyed, lazúros technikával rögzített, a festőnek nyilván fontos, megkapó pillanat. A tiszta szoba az olajképeké, két tucat legalább. Itt időz­nek a legtovább a vendégek, a festő ebben a műfajban a legotthonosabb, összegzések ezek a képek, egy gazdag életút eddigi tapasztalatai, a szeretet és a jóra törekvés igénye, a humánus világ igé­nye olajképeinek félreérthe­tetlen üzenetei. támogatja az egyetemi, fő­iskolai oktatók munkáját. A négynapos kongresszu­son kerekasztal-értekezle- teket is tartanak, ahol szó lesz a „Bevezetés a hun­garológiába” című kézi­könyv tervezetéről. A köte­tet a szerzők a magyarság­tudomány iránt érdeklődő, nem magyar anyanyelvű szakemberek számára írták, s azt tankönyvként vagy segédkönyvként is használ­hatják majd az ország ha­tárain kívül, a felső fokú oktatásban. A kongresszuson a ma­gyar mellett angol, francia, német és orosz nyelven hangzanak el az előadások és a hozzászólások, amelye­ket a tudományos tanácsko­zás után megjelentet a tár­saság. A tárlókban kiállítási meg­hívók, újságcikkek és fény­képek gyűjteménye ad lehe­tőséget a festővel való köze­lebbi ismerkedésre azoknak, akik még nem ismerik kö­zelebbről. Folytatásra méltó kezde­ményezés ez a június 20-ig nyitva tartó kiállítás, és a Csánki Dezső Helytörténeti Kör tagjainak művészetsze- retetét is szépen bizonyítja. Legfőképpen pedig azt, hogy a jó helytörténeti kör nem­csak a múlt emlékeit kutat­ja, gyűjti és őrzi, hanem a jelen sikereit, eredményeit is megismerteti környezetével. Jelen esetben egy Füzesgyar- matról elszármazott festőmű­vészt a szülőhely mai lako­saival. Sass Ervin ♦ Örvendetes, hogy a Ma­gyar Televízió időről időre hozzáférhetővé teszi -szá­munkra nemzeti drámakin­csünk egy-egy nagy értékét, irodalmi örökségét. Mint most is, amikor Zsurzs Éva rendezésében Bessenyei György vígjátékát, „A filo­zófust” forgatják a Pasaréti úti filmgyár műtermében. A színes, XVIII. századi hangulatot idéző műtermi kavargásban -r- ahol Pontyi, a parlagi vidéki nemes har­sány hangja kiválik a nagy­úri társaság felhangjai kö­zül — a rendkívüli egyéni­ségű filozófus íróra, Besse­nyei Györgyre kell emlékez­nünk, és az ő küzdelmes életútjára. A szerzőt, a hajdani test­őrt, irodalomtörténetünk a magyar felvilágosodás egyik legremekebb, leglelkesítőbb alakjának tartja mindmáig. A csiszolt bécsi udvarban élt, mint Mária Terézia nyal­ka testőrtisztje, később „könyvtárőre” rádöbben, hogy hazája „évszázadokkal maradt el az európai fejlő­dés mögött”. És ő maga, egyszemélyben, sokoldalúan akar. vállalkozni ennek a hiátusnak a felszámolásá­ra. Nemes sarjból császári testőrré, majd gondolkodóvá, íróvá, disputázóvá, végül magányos vidéki gazdálko­dóvá válva, végigjárta azt a járatlan, de heroikus Utat, amelynek a magyar iroda­lom fellendüléséhez kellett volna elvezetnie. Bessenyei a kor. a felvilá­gosodás eszméin nevelkedett. Korának egyik legműveltebb magyarjaként, minden téren Zenés tv-sorozat gyerekeknek Nevető muzsika címmel háromrészes, zenés műsorso­rozat kezdődik május 16-án, szombaton délután a televí­zióban. A legkisebbekhez szó­ló adások Szokolay Sándor Kossuth-díjas zeneszerző gyermekeknek' írt műveiből adnak válogatást. Az ELTE Állam- és Jogtu­dományi Karának dísztermé­ben filmszalagra rögzített műsorokban a zeneművek bemutatása mellett zenei já­tékok is lesznek. Az ezúttal műsorvezetőként és karmes­terként is bemutatkozó ze­neszerző a gyerekeket be­vonja a játékokba, hogy ily módon is hozzásegítse őket a zene megismeréséhez, megér­téséhez, megszereléséhez. feléleszteni kívánta a nem­zeti öntudatot. Így lett egy­szerre író, filozófus, ter­mészettudományokat tol­mácsoló, népszerűsítő iroda­lom- és történetíró. Még drá­maíró is! S bár valójában a drámaírás mestersége sze­mélyiségétől idegen volt, in­kább filozofáló, humorizáló alkat, mégis úgy tartjuk őt számon, mint a magyar drá­mairodalom megteremtőjét. Drámaírói tevékenysége rendkívül tudatos vállalko­zás volt. Kifejezetten igye­kezett megteremteni vagy inkább előkészíteni valami­féle nemzeti játékszín kiala­kítását. Valójában az eljö­vendő kornak írta drámai műveit, az akkori gyarmati sorban tengődő hazában. Legismertebb drámája az Ágis tragédiája volt, ver­ses dráma, amely egy tár­sadalmi reformátor tragé­diáját volt hivatott előadni. Nem volt igazi dráma. In­kább csak elmélkedés, cse­lekmények nélkül. A filozó­fus című vígjátéka már sok­kal inkább színpadra termett komédia. Elő is adták. né­hányszor az elmúlt és a je­len században is. Ezt a játé­kot mindenekelőtt öngúny jellemzi. Főhőse egy min­dent agyonfilozofálgató fér­fiú, aki még a szerelemben is könyörtelenül teoriázik. Holmi, divatos szerelmet félrelökő, megvető férfi Par- menió és akinek végül is igazi ellenfele akad szép­ségben és észben egyaránt, a kitűnő- társ, Szidalisz. A két ellenfél végül is egy­másra talál. Ennek a darab­nak legnagyobb értéke mindmáig egy sajátos víg­játéki figuratípus életre keltése! Pontyi, a derék, bár korlátolt, pletykázni szere­tő kisnemes a deákos-jogá­Sok általános és középis­kolai osztály. szocialista brigád tavaszi, nyári kirán­dulásának egyik célja a Ma­gyar Nemzeti Galéria meg­tekintése. A galéria májusi programja bővelkedik érde­kességekben, látnivalókban. A hétfő kivételével minden­nap 10-től 18 óráig nyitva 'tartó épület termeiben az állandó kiállításokon kívül mindig találni időszaki tár­latokat is. Május 19-től pél­dául Bordi András festmé­nyeit tekinthetik meg a lá­togatók. A „Műhely”-soro- zatban ezúttal Kő Pál szob­rai kerültek a kiállítóterem­be, s megtekinthető a hónap műtárgya, Rippl-Rónai Jó­zsef öreganyám című alko­tása. Népszerűek a vasárnapi tárlatvezetések. Május 17-én a XIX. századi magyar fes­tészetről, 24-én Paál László festészetéről, 31-én pedig a nagybányai festőkről beszél­nek a tárlatvezetők. A fel­szí műveltség képviselője, akinek számos utóda akad majd a magyar írók tollán. A filozófus televíziós forgatása mindenképpen tisztességes, * jelentős vállal­kozásnak ígérkezik, már csak azért is, mert nemzeti, irodalmi hagyományainkat tárja elénk a technika új eszközeivel, és nem feledte­ti el a hajdani testőríró és gondolkodó alakját. A főbb szerepeket Herná­di Judit, Vajda László, Be­nedek Miklós, Zsurzs Kati és Mikó István játsszák. Sz. B. Járási klubtalálkozó A gyulai járási klubtanács és a járási KISZ-bizottság május 16-án, szombaton rendezi meg hagyományos ifjúsági klubtalál­kozóját. A 10 órási "'megnyitó* után Gazsy Endre ,.Kivilágos kivirradtig” című műsora követ­kezik, majd Csürke Katalinnak, a megyei, klubtanács titkárának vezetésével fórumra kerül sor. A járás ifjúsági klubjainak vezetői és a klubok képviselői délután is érdekes, változatos programo­kon vehetnek részt. Lesznek szabadtéri játékok és „Cserebe­re”, majd 16 órakor az elmúlt évátlban az országos és a me­gyei klubpályázatokon legsikere­sebben szereplő közösségeknek nyújtják át a kitüntetéseket, a jutalmakat. Az egész napos program — szintén hagyományo­san — 19 órakor diszkóval zárul. A kötegyáni találkozón a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvbemutatót és -vásárt tart. nőtt és iskolai csoportok ré­szére ez a szolgáltatás in­gyenes. A kiállításokon kívül egyéb szórakozást iá nyújt az intézmény. Szombaton­ként kamarazene, vasárna­ponként pedig a kupolate­remben kórusmuzsika hall­ható. 17-én a pécsi Mecsek kórus. 24-én a Debreceni pedagógus női kar, 31-én pe­dig a Salgótarjáni pedagó­guskórus ad műsort. A ba­rokk kiállítóteremben Schu- bert-hangverseny lesz 23-án, 26-án pedig a Miskolci szim­fonikus zenekar hangverse­nyét hallgathatják a zene­kedvelők. Említésre méltóka keddenkénti klubrendezvé­nyek. amelyeken művészeti foglalkozásokra, vizuális já­tékokra kerül sor, és a szombati filmvetítések. Hasz­nosak az általános iskolá­soknak rendezett múzeumi órák, amelyeket a tanmenet figyelembevételével tervez­nek meg. Szitás Erzsébet festőművész képei Füzesgyarmaton Szitás Erzsébet „Kertem” című linómetszete Kiállítások a Galériában MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Még egyszer a gimnáziu­mok gyakorlati fakultativ tantárgyairól. 8.57: Kórusok, hangszerszólók magyar szerzők müveiből. "9.44: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Szerpentin. 11.35: Fúvósátiratok. 12.35: Magvetők. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.29: Litera-túra. 15.10: A KISZ Művészegyüttes központi énekkara énekel. 15.28: MR 10—14. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 17.50: Betörtünk salát piacunkra. 19.15: Kilátó. 20.00: Nóták. 20.30: Külpolitikai klub. 21.00: Közvetítés a Magyarország —Románia labdarúgó VB- selejtező mérkőzésről. II. félidő. 21.50: Könnyűzene — hangszer­szólók. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: A Kassai filharmonikus ze­nekar hangversenye. 23.14: Hajnal Anna versei. 23.20: A hangversenyközvetités folytatása. 0.10: Az Omega együttes felvé­teleiből. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A szegény Jonathán. 8.20: tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Válaszolunk hallgatóink­nak. 9.43: Nóták. 10.00: Zenedélelőtt. ' • II. 33: A Szabó család. 12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Fiataloknak! 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Zenei Tükör. 19.07: A beat kedvelőinek. 19.55: Közvetítés a Magyarország —Románia labdarúgó VB- selejtező mérkőzésről. I. félidő. 20.50: Daloló, muzsikáló tájak. 21.20: Az East együttes hangver­senye. 22.10: Planquette operettjeiből. 23.15: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: A miskolci dzsesszhétvége felvételeiből. 10.06: A Magyar Állami Opera­ház zenekara opera-balett- zenéket játszik. 11.05: Edith Mathis és Peter Schreier dalfelvételeiből. 12.02: Bach és Beethoven művei­ből. 14.01: Csajkovszkij: A Pikk Dá­ma. Közben: 15.05: Visszaemlékezés. 15.10: Az operaközvetítés folyta­16.51: öt földrész zenéje. 17.00: A véges végtelen. 17.30: Újdonságainkból — Külföl­di táncdalok. 18.00: Hangfelvételek felsőfokon. 19.05: Reneszánsz kórusmuzsika. 19.35: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­rának hangversenye. Közben: kb. 20.25: Ha újra itt a reggel. . . 20.45: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.25: Operakettősök. 21.54: Új kamarazene-felvétele­inkből. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Darvas Iván és Dómján Edit énekel. 17.15: Napjaink. Varga Viktória jegyzete. Stúdiópódium. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesz­tő: Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Reggaeritmusok. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 6, oszt.) (f.-f.) 9.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 1. oszt.) 9.50: Delta, (ism.) 10.15: Nád és mocsár, (ism.)- 11.10: Lehet egy kérdéssel több? 13.25: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 13.50: Fizika, (ism., f.-f.) 14.05: III. Richard, (f.-f.) 15.45: Gólyavári esték, (ism.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: Stan és Pan.'(f.-f.) 17.10: A történelem lapjairól. 18.00: Reklám, (f.-f.) 18.05: Tavasz a földeken, (f.-f.) 18.35: Reklám, (f.-f.) 18.40: Bartók: Gyermekeknek. 18.45: Staféta, (f.-f.) 18.55: A Közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 19.50: Magyarország—Románia VB-selejtező labdarúgó­mérkőzés. 21.45: Jövőnk titkai, (f.-f.) 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Iskolakerülgető. 21.25: Tv-hiradó 2. 21.55: Reklám, (f.-f.) 22.00: Carl Zeiss Jena—Dinamo Tbiliszi KEK-döntő labda­rúgó-mérkőzés. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 18.00: Nyelvművelés. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 20.10: Az egészséges életmód. . 20.30: Májusi dalok. 20.50: Magyarország—Románia labdarúgó-mérkőzés. 21.45: Tv-híradó. 22.00: Magyarország—Románia labdarúgó-mérkőzés, 2. fél­idő. BELGRÁD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: Mi újság a tető alatt.? 18.15: A biztonság napjának szentelt adás. 18.45: Zenebarátok. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Tito emlékiratai. 21.00: Labdarúgás: a Kupagyőz­tesek Kupájának döntője. II. MŰSOR 15.55: Dimitrjje Tucovic. 17.15: Iskolai műsor. 18.45: Művelődési műsor. 19.15: Kis koncert. 19.55: Ma este. 20.00: P. Pavicic: Élet és halál. 21.10: Huszonnégy óra. 21.30: Tale. SZÍNHÁZ 1981. május 13-án, szerdán dél­után 15 órakor Békéscsabán: SEGÍTSÉG, VÁLUNK! Németh L.-bérlet. 1981. május 13-án, szerdán este 20 órakor Battonyán: A REVIZOR A Zrenjanini Népszínház vendég­játéka. MOZI Békési Bástya: A svéd, akinek nyoma veszett. Békéscsabai Sza­badság: de. 10 és du. 4 órakor: Hófehér és Rózsapiros, 6 órakor: A repülés megszállottjai I., II. rész. Békéscsabai Terv: Ellopták Jupiter fenekét. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Csillagok háborúja I., II. rész. Gyulai Petőfi: 3 óra­kor: Vadnyugati mackókaland, 5 és 7 órakor: Óvakodj a törpé­től! Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A kék madár, fél 6 és fél 8 órakor: Piedone Egyiptom­ban.

Next

/
Thumbnails
Contents