Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-12 / 109. szám
KÉPERNYŐ Szeretők és házastársak Magyarország a külföldi történetírásban A férfi és a nő kapcsolata örök téma. Mindenkit érdekel, de főképp a harmincon innenieket. Ezért mondható szerencsésnek a békéscsabai ifjúsági presszó legutóbbi rendezvényének témaválasztása. Különös, hogy mégsem voltak túl sokan kíváncsiak a két fiatal művésznő, Dévai Nagy Kamilla és Mezei Annamária „Szeretők és házas- társak" című műsorára. Pedig már a mottó is sokat sejtetett: „Ha férfi nem volna és asszony nem volna, édes boldogságom ürmöt nem kóstolna." Nemigen élt olyan író, költő, akit sohasem ihletett meg az egyik legörökebb és legemberibb érzés, a szerelem, így hát annak, aki erről a témáról kívánja műsorát összeállítani, nincs nehéz dolga, hacsak épp a rengeteg lehetőség nem okoz nehézséget. A másik gondot pedig a téma „agyonrágottsága" jelentheti, hisz nem könnyű már erről újat, újszerűén mondani. Dévai Nagy Kamilla és , Mezei Annamária jó nyomon indult el, amikor a humor szemszögéből próbált közelíteni. Kár, hogy ezt a koncepciót nem sikerült következetesen végigvinni a mintegy egyórás műsoron, hisz például „Szabó Lőrinc „Semmiért egészen" című tragikusan komoly verse is megfért a sorban. A komoly kezdés után kicsit nehezen talált rá a vidámság útjára a művészpáros. Ahogy fokozatosan derült jókedvre a közönség, úgy Új kísérleti taneszköz Harminc kísérlet elvégzésére alkalmas elektrotechnikai taneszközt szerkesztett Szabó Antal, a jászberényi 606. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára. Az első példány a hűtőgépgyár segítségével a közelmúltban készült el. Alkotóját az országos fizikai taneszköz-kiTv-sorozat jövőnk titkairól Jövőnk titkai címmel 9 részes ismeretterjesztő sorozat vetítését kezdi meg május 13-án a televízió. Czeizel Endre genetikus ezúttal harmadik alkalommal vállalkozott arra, hogy szűkebb szakterülete, az emberi örökléstan eredményeiről és problémáiról beszéljen a televízió nyilvánossága előtt. A hetente jelentkező sorozat a jövővel foglalkozik korunk' gondjainak ismeretében. Az előadások a genetika szakterületének problémáiból indulnak ki, s ezek jövőbeni megoldási kísérleteit vázolják fel. Az egyes részekben meghívott szakemberek vitatják meg az elhangzottakat. és saját tapasztalataikkal. ismereteikkel egészítik ki a témákat. került mindinkább elemébe Mezei Annamária, akinek egyénisége, alkata sokkal inkább közel áll a bővérű, néha kicsit parlagi humorhoz, mint például árva Bethlen Kata drámai monológjához. A hallgatósággal leginkább a rafinált humorú székely paraszt dekameron előadásával sikerült kontaktust teremtenie. Már önmagában is érdekes együtt látni két teljesen különböző alkatú előadót, hát még, ha két művészeti ág ötvöződik érdekes egységgé előadásukban? Dévai Nagy Kamilla többnyire egyedül szokott a pódiumra lépni, elmaradhatatlan gitárja kíséretében. Különös, hogy most inkább kísérője, mint önálló résztvevője volt az estnek. Igaz, egyéniségéből így is megérezhettünk valamit, ha mást nem, hát azt, hogy sokszínű. A humoros-szatirikus, megzenésített állatmeséket ugyanolyan élvezetesen tolmácsolta, mint a népdalokat. Igaz, ez utóbbiak nemigen illettek az est hangulatához, arra viszont alkalmasak voltak, hogy megcsillantsák a művész másik — és talán értékesebb — oldalát. Ha döcögve indult is ez a produkció, ha voltak is gyenge pontjai, azért azt senki sem mondhatja a résztvevők közül, hogy unatkozott. Hiszen bőven volt lehetőség a kacagásra, s ki kívánhatna ennél kellemesebb szórakozást hétköznapi estén? — gubucz — állításon kitüntették: az elmés szerkezetből eddig kétszázhatvan darabot rendeltek a különböző iskolák. Az új kísérleti eszköz lényegesen olcsóbb, mint a hasonlók, s alkalmazásával a villamosipari pályára készülő fiatalok — általános és közéoiskolások — megismerhetik a villamosság alaptörvényeit. Pihenő... „SINE IRA ET STUDIO", „harag és előítélet nélkül” — így fogalmazta meg Tacitus a történetíró alapvető kötelességét. Maradéktalanul ez sosem valósulhat meg, hiszen minden történelmi munka szükségképpen korának terméke, magán viseli szerzője világnézeti, nemzeti és társadalmi hovatartozásának jegyeit, ezek pedig meghatározzák a téma megközelítését. Mégsem érvénytelen a tacitusi szabály, hiszen a történészeknek választ kell adnia a „miért”-re is, az események okait, mozgatórugóit is föl kell tárnia, márpedig tudatos elfogultsággal, a válasz előzetes eldöntésével ez lehetetlen. Az állás- foglalás, sőt az elkötelezettség nem összeegyeztethetetlen a jó történetírással, de a hamisítás, a tudatos ferdítés, az idealizálás vagy a megalapozatlan bemocskolás igen. Természetesnek kell vennünk, hogy közelebbi és távolabbi szomszédaink, s általában a külföld Magyarország és a magyar nép történelmét, sok esetben őket illetve elődeiket is érintő, múltbeli szereplését nem ítélhetik meg teljes pártatlansággal, a Magyarországhoz fűződő kapcsolatok pillanatnyi állása mindig jelentős mértékben befolyásolta a történészek gondolkodását és tollát. Azt ugyan nem mondhatjuk, hogy a megrajzolt kép tónusát eleve meghatározza a két ország politikai kapcsolatainak minősége, de az bizonyos, hogy ellenséges viszony esetében könnyen válik torzzá az ábrázolás. A másik meghatározó szempont a politikai-társadalmi berendezkedés. Fotó: Gál Edit A TUDOMÁNYOS IGÉNYŰ, modern s történetírás alig több mint másfél évszázados múltra tekint vissza. Ez az időszak egybeesik a polgári nemzetek kialakulásával, a kapitalizmusból fakadó gazdasági és politikai ellentétek elmélyülésével, Kelet-, Közép-Európa népeit egymással szembeállító véres háborúkkal, és társadalmi- politikai forradalmakkal. E 150 év alatt Magyarország hol a szabadságért és a társadalmi haladásért folytatott küzdelem élharcosa volt, hol pedig a legsötétebb politikai erők eszköze és részben kiszolgálója is. Ennek megfelelően mindenkori jelenének és múltjának az értékelése a szélsőségek között mozgott. A szomszéd népek polgári nacionalista történetírása hajlamos volt a múltra visz- szavetíteni az újkeletű nemzeti ellentéteket, és a magyarságot a feudális nemességgel azonosítva, ezeréves nemzetiségi és osztályelnyomásról beszélt. A két világháború között a kisantant- országok történetírása nem is igen próbálta leplezni magyarellenes elfogultságát. A Habsburgokkal és birodalmukkal rokonszenvező osztrák történészek és publicisták a magyarokban elmaradott szomszédot, állandó rebellist, majd elégedetlenkedő partnert, 1918 után pedig az összeomlás fő okozóját látták: a német történetírás alaphangját a magyarországi német nemzetiség szerepének és helyzetének túlzott előtérbe helyezése határozta meg. A német nyelvű munkák a magyar történelem negatívumait hangsúlyozó szemléletüket a távolabbi európai országok felé is jórészt sikerrel közvetítették. A FRANCIA ÉS AZ ANGOL-AMERIKAI történet- írásban — a politikai ellentétek hiánya következtében — a magyar kérdésekben a XX. század elejéig kevesebb elfogultsággal találkozunk, de az I. világháború Magyarországot a demokratikus politikai módszerekben és a szociális kérdések iránti érzékenységben, az addig legmesszebbre jutó államokkal szembenálló táborban találta, s ebből nemcsak a trianoni békeszerződés igazságtalanságai fakadtak, de a békének mintegy jogalapjaként a magyar történelem egészében leértékelésre került. A Horthy-féle ellenforradalmi rendszer politikája és társadalmi berendezkedése a polgári államok többsége előtt csak megerősítette Magyarországnak történelmére is kiterjedő negatív megítélését. Nem volna azonban helyes, ha csak panaszkodnánk a történelmünkről 1945 előtt kialakított kép miatt. Eltekintve attól, hogy sok tekintetben magunk voltunk okai a kritikus hangnak, voltak kifejezetten tárgyilagos, vagy egyenesen baráti írások’ is, nemcsak a régi rokonszenv, vagy az újabb politikai számítások miatt „baráti” néhány nép (pl. a lengyelek, finnek, olaszok) történetírásában, hanem semleges, sőt „ellenséges" oldalról is. A XVIII. századig terjedő korszak a komolyabb szakemberek írásaiban jórészt mentes volt az elfogultságtól, a XIX. és XX. század eseményeinek értékelésében pedig mind gyakrabban a politikai és világnézeti hovatartozás vált irányadóvá. Így 1848 progresszív vonásai többfelől is méltánylásra találtak, a Tanácsköztársaság és általában a forradalmi hagyományok pedig elsősorban a szovjet, és általában a marxista historiográfiában. A II. világháború és Magyarországnak abban játszott szerepe természetesen ismét megerősítette a negatív értékelések hitelét, sőt a „bűnös nép” fogalmát is megteremtette. Az előbb a fasizmus, majd a kelet-európai szocialista átalakulás elől Nyugatra távozó emigránsok magukkal vitték a magyar történelemnek mind az indokoltan, mind az indokolatlanul kritikus szmeléletét. AZ 1945 UTÁNI MAGYAR- ORSZÁGOT és szomszédait egyaránt érintő nagy társadalmi átalakulás viszont megteremtette a lehetőséget a nemzeti előítéletek fölszámolására, a közös múlt jó és rossz vonásainak elfogulatlan, kritikus és önkritikus tanulmányozására. A hidegháború lezárulása és a nacionalista történelemszemlélet világméretű háttérbe szorulása a nyugati országok történetírásában is lassú fordulatot eredményezett a magyar múlt ábrázolásában, s ehhez kétségtelenül nagyban hozzájárultak az utolsó 25 év hazai politikai és gazdasági eredményei. Az utóbbi években a magyar származású külföldi tudósok is elfogultabbá és aktívabbá váltak. Remélhető, hogy a romantikus-nacionalista történelem- szemlélet helyenként tapasztalható újraéledése (aminek a tavalyi bukaresti nemzetközi történészkongresszuson is tanúi voltunk) csak múló jelenségnek, gyermekbetegségnek fog bizonyulni, s a külföldi történetírás a jövőben mind inkább „sine ira et studio” fog a magyar történelemmel foglalkozni, épp úgy, ahogy nagykorúvá vált hazai történetírásunk erre következetesen törekszik önmagunk és mások történelmének megítélésében. Jeszenszky Géza r Értelmes emberi életet élni Szocialista társadalmunkban minden hatalom a dolgozó népé; két alapvető osztály van hazánkban, a munkásosztály és a parasztság; az állami és a csoport-, vagyis a szövetkezeti tulajdon a jellemző viszonyainkra. és elenyésző mértékben a kizsákmányolást nem szolgáló személyi tulajdon: nos, ezek olyan politikai-gazda- 'iágtani tételek és igazságok, amelyeket mindenki tud, és saját életének tapasztalataiból ismer. Beszélünk, bár talán nem mindig jókor és eleget mindezekről a dolgokról, egy valamit leszámítva. És ez az értelmiség szerepe, helyzete, léte és feladatvállalási köre szocialista társadalmunkban. A köztudatban — és az értelmiségiek köztudatában is! — úgy szerepel, hogy az értelmiségi réteg valahol van, az a dolga, hogy szolgálja a két osztály érdekeit, tudását a népgazdaság és a dolgozó nép felemelkedéséért kamatoztassa stb. Valami zavar van (vagy csak volt?) az értelmiségiek megítélésében, az értelmiség azonosságtudatában. Ezért is volt nagyszerű a televízió péntek esti vállalkozása, amikor „a köd eloszlatásának megkezdésére vállalkozott” Pozsgay Imre művelődésügyi miniszter Huszár Tibor egyetemi tanár mikrofonja előtt. Tény, hogy egy tudatalakító folyamat része volt ez a közel egyórás beszélgetés, amelyet Értelmiség és közművelődés címmel sugároztak. De megfelelő időben műsorra tűzve, érdekes és érdekfeszítő kérdésekre választ keresve. Itt van például a pályakezdő értelmiségiek anyagi helyzete. Nemegyszer olyan mellékmunkákat vállalnak a fiatalok, és például a . sok- gyermekesek, amely éppen a főhivatásától veszi el az energiáját... Sőt: valahogy éppen az anyagi megbecsülés hiánya és sekélyessége miatt nem éppen vonzóak az értelmiségi pályák ... Majdnem elérhetetlen cél egy" fiatal értelmiséginek a lakás ... Van egy nagyon jól fizetett, és már-már luxusmódon élő réteg, amelynek életmódjából ítélnek az emberek. Pedig az ő hamis értékítéletük egyensúlyromboló. Mert az autó, a ház eszköz kell legyen, és nem életcél. Szóval nem a jólétünket kell hibáztatni! A miniszter a beszélgetés végén úgy fogalmazott: el kell jutnunk odáig, hogy ne osztályokban gondolkozzunk. A gazdasági-társadalmi fejlődés megváltoztatta a munkamegosztás rendszerét, így az értelmiségiek társadalmi helyét, szerepét is. Kötelességünk, hogy az emberre irányuló szükségleteket elégítsük ki; értelmes emberi életet éljünk. (nemesi) MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: „Technikai” forradalmak a zenében. 8.57: Népdalcsokor. 9.44: Rímek és ritmusok. 10.05: MR 10—14. 10.35: Hilde Güden operettdalo- kat énekel. 11.00: Csajkovszkij: Az évszakok. 11.39: A Balogh család. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Győri leánykar énekel. 13.50: Verbunkosok, nóták. 14.40: Élő világirodalom. 15.10: Purcell: A tündérkirálynő. 15.28: Nyitnikék. 16.05: Szuhovo-Kobilin és három kelet-európai realista. 16.31: Réti József énekel, a Magyar fúvósötös játszik. 17.07: Mozgásterek. 17.32: Verdi: Nabucco. 17.45: A Szabó család. 19.15: Mindenki zeneiskolája. 20.11: Két riport. 20.41: Nóták. 21.05: A Válás (s)z! — melléklete. 21.35: Nem zavarok? 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Toronyzene. 22.50: Kihaló mesterségek. 23.00: Zenekari muzsika. 0.10: ihász Gábor táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Ifjúsági dalok. 8.20: Vonzások és változások. 8.33: Társalgó. 10.00: Zenedéielőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.33: Melódiakoktél. 13.30: Frid Géza: Kis magyar rapszódia. 14.00: Kettőtől hatig .. . 18.00: Tip-top parádé. 18.33: Színészek zenésjáték- felvételeiből. 18.53: Moszkvából érkezett. 19.23: „Munkapszichológia". 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Tizenkét szék. 21.04: örökzöld dallamok. 22.08: Népdalok, néptáncok. 23.15: A dzsessz a 70-es években. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Bécsi klasszikus muzsika. 11.05: Komoly, zene — könnyedén. 11.40: Magyar művészek operafelvételeiből. 12.30: Századunk kamarazenéjéből. 14.00: Népek között. 14.30: Zenekari muzsika. 15.10: Orfeusz. 16.10: Gesualdo-madrigálok. 16.30: Labirintus. 16.45: Zenekari muzsika. 17.29: Harminc perc alatt a föld körül. 17.59: Helmuth Walcha összes Bach-orgonafelvétele. 19.05: Iskolarádió. 19.35: Hajnal Anna versei. 19.40: Évszázadok társas muzsikája — a Magyar Rádió hangversenysorozatának befejező része. Közben, kb.: 20.25: A Gépgyártól a Művésztelepig. Kb. 20.45: A hangversenyközvetités folytatása. Kb. 21.20: Operaáriák. 21.45: A zeneirodalom remekműveiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Az Equals együttes felvételeiből. 17.15: Nők negyedórája. Szerkesztő: Pais Judit. 17.30: Könnyűzene női előadók felvételeiből. 17.45: Közöny. Braun Ágoston jegyzete. 17.50: A tótkomlósi pengető zenekar és a szentesi Sze- nyéri Dániel játszik. Népi hangszerszólók. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene magyar együttesek műsorából. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Földrajz. (Alt. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.40: Környezetismeret. (Ált. isk. 4. oszt.) 9.15: Osztályfőnöki óra. (f.-f.) 9.45: Bélyegvilág, (ism.) 10.05: Iskolatévé. Földrajz. (Ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 10.40: Magyar nyelv. (Alt. isk. 2. oszt.) 10.50: Stop! 11.00: Csak gyerekeknek! (ism.) 14.00: Iskolatévé. Stop! (ism.) 14.10: Magyar nyelv, (ism.) 14.20: Földrajz, (ism., f.-f.) 15.00: Környezetismeret, (ism.) 15.40: Osztályfőnöki óra. (ism., f.-f.) 16.00: Mindenki iskolája. Földrajz. (f.-f.) 16.30: Történelem, (f.-f.) 17.05: Hírek, (f.-f.) 17.10: Bál Orlovszky hercegnél. 17.45: A Somogyi Könyvtár, (f.-f.) 18.20: Másfél millió lépés Magyar- országon. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. l%30: Tv-híradó. 20.00: Játék három percben. 20.05: Nád és mocsár. 21.00: Stúdió '81. 22.00: Bartók. 23.00: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Fókusz. 20.30: Autó-motorsport 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Kertünk-udvarunk. (ism., f.-f.) 21.30: Reklám, (f.-f.) 21.35: Ibrahim Dieng utalványt kapott. BUKAREST 16.05—17.15: Iskolatévé. 16.55: Fiatalok klubja. 17.40: A csehszlovák televízió 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 20.05: Román dalok. 20.35: A korona története. Csehszlovák játékfilm. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 16.55: Napszárnyúak. 17.25: Ünnepi gyűlés Dimitrije Tucovic születésének 100. évfordulója alkalmából. 19.15: Rajzfilm. 19:27: Ma este. 20.00: Tito emlékiratai. 21.00: Az idegen győztes. II. MŰSOR 16.10: Dimitrije Tucovic. (ism.) 17.15: Iskolai műsor. 18.45: A JKSZ története. 19.15: Halljuk a zenét. 19.55: Riport. 20.00: Szórakoztató zene. 20.50: Ember és idő. 21.20: Huszonnégy óra. 21.45: Válogatás az iskolatelevízió műsorából. SZÍNHÁZ 1981. május 12-én, kedden este 19 órakor Békéscsabán: A REVIZOR Bérletszünet, a Zrenjanini Népszínház vendégjátéka. MOZI Békési Bástya: A svéd. akinek nyoma veszett. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Hófehér és Rózsapiros, 6 órakor: A repülés megszállottjai I., II. rész. Békéscsabai Terv: Ellopták Jupiter fenekét. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Csillagok háborúja I. , II. rész. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Vadnyugati mackókaland, 5 és 7 órakor: óvakodj a törpétől! Orosházi Béke: Konvoj. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A kék madár, fél 6 és fél 8 órakor: Piedone Egyiptomban. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Harmadik típusú találkozások I., II. rész, 22 órakor: Ragadozó madarak.
