Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-09 / 107. szám
1981. május 9., szombat »nduifiXcl Nem olyanok, mint a többiek...! Nincs nagyobb öröme a szülőnek, mint az egészségesen fejlődő, életerős gyermek. A hétköznapok gondjai közepette néha megfeledkezünk erről az örömérzésről. Elég azonban akárcsak egy enyhébb betegség, a gyermek iránt érzett aggodalom, a nyomasztó érzés rádöbbent bennünket a sokszor hallott szavak igazságára. Nem kevés azonban azoknak a családoknak a száma, amelyekben a gyermek fejlődése láttán fakadó öröm nem lehet teljes, mert bár gyermekük egészségesnek látszik, mégis a gyermek kisebb-nagyobb mértékben elmarad hasonló korú társaitól. A szülők, ha orvoshoz' fordulnak, gondjaikat ilyenképpen fogalmazzák meg: „Nem beszél”. „Csak mi értjük, hogy mit akar”. „Még mindig nem szobatiszta”. „Ingerlékeny, ideges”. „Közömbös, semmi sem érdekli”. Ezek a gyermekek fejlődésmenetükben nem olyanok, mint a többiek. Mi a baja a gyermekemnek? Mit lehet tenni? — teszik fel a kérdést ilyenkor a szülők. Dolgozatírás Fotó: Gál Edit Iskolai ismeretterjesztés Békéscsabán A fejlődésben való elmaradás mértékét megállapítani a szakember számára sem könnyű feladat, az okát kideríteni pedig még nehezebb. Ha a szülő kétéves gyermekére panaszkodik, mert még nem beszél, nincs okunk különösebb fejlődési elmaradást feltételezni, mert gyakran előfordul, hogy a beszédfejlődés csak kétéves kor után indul el intenzívebben. Más a helyzet azonban, ha a vizsgálat során kiderül, hogy a gyermek értelmi fejlődésében maradt el korától. Az értelmi fejlődésben való elmaradás esetén jellemző lehet a gyermekre — többek között — az ingerlékenység, idegesség, közömbösség, az érdeklődés hiánya. Ezek a tünetek azonban az ép értelmű gyermekeknél is előfordulhatnak, akár halmozottan is. Különösen akkor, ha a gyermek helyzete bizonytalan a családban, elhanyagolják, ha a család élete zavaros. Néha azonban a panaszok hátterében a legsúlyosabb ok — az értelmi fogyatékosság —állhat. Mit jelent ez a súlyos megállapítás? Kiket tekintünk értelmi fogyatékosoknak? Hazánkban értelmi fogyatékosoknak nevezzük mindazokat, akiknek értelmi fejlődése — a központi ideg- rendszert ért károsodás következtében — a népesség átlagától nagymértékben eltér, s ez a károsodás vagy örökletesen, vagy a gyermek fejlődésének különböző szakaszaiban a méhen belül, esetleg szülés közben, de legkésőbb az iskoláskor végéig következett be. Nehéz leírni, de fontos tudni, hogy a károsodás következményeként létrejött elváltozás maradandó, nem szüntethető meg. Nem köny- nyű ebbe belenyugodni, ezért érthető, ha a szülők nagyobbik része orvostól orvosig megy gyermekével, gyógyulást remélve. A csalódásokkal teli évek után akkor kezdenek újból reménykedni, ha gyermekük a gyógypedagógiai óvodában vagy iskolában a — speciális — nevelő-oktató munka hatására lassan, de jól láthatóan fejlődésnek indul. A gyógypedagógiai nevelés sem szünteti meg az értelmi fogyatékosságot, de tényként könyvelhetjük el, hogy a speciális nevelésben részesült gyermekek az életben való boldogulásban összehasonlíthatatlanul felülmúlják az ilyen nevelésből valamilyen ok miatt kimaradt, hasonló adottságú gyermekeket. A fejlődés lehetőségeit természetesen a gyermek adottságai — a károsodás mértéke — döntően befolyásolják. Az sem közömbös, hogy a gyermek milyen korától és mennyi ideig részesül ilyen nevelésben. A speciális nevelés jól kiépített hálózatban történik. Ezek színterei a gyógypedagógiai óvodák, kisegítő iskolák (osztályok), foglalkoztató iskolák, illetve az ezekhez kapcsolódó nevelőotthonok. A megyei tanácsok művelődésügyi osztályai által működtetett pállandó áthelyező bizottságok (vezetői: gyógypedagógusok, tagjai: pszichológusok, gyermek-ideg- szakorvosok) körültekintő, sokoldalú vizsgálat -után döntenek az értelmi fogyatékosnak minősült gyermek gyógypedagógiai — kisegítő vagy foglalkoztató — iskolába történő áthelyezéséről. Határozatulfban messzemenően és elsősorban a gyermek érdeke, fejleszthetőségének mértéke fejeződik ki. Sok szülő mereven elzárkózik attól, hogy gyermeke kisegítő iskolába járjon, az általános iskolát erőlteti. Ez — szerintünk — a legrosz- szabb szülői magatartás, hiszen azzal, hogy a gyermeket naponta képességét meghaladó feladatok elé állítja, állandó feszültségben tartja, és súlyosan veszélyezteti a gyermek személyiségének egészséges fejlődését. A sorozatos kudarcok megfosztják a gyermeket önbizalmától, az állandó feszültség félelmet, agresszivitást, súlyos magatartási zavarokat okoz, amelyeknek következményei messze túlnőnek az iskolás kor utáni időkre. Más szülők éppen ellenkezőleg, elhamarkodottan lemondanak a gyermekkel szembeni ■ kötelességeikről. „Ügy sem lesz belőle semmi” — mondogatják. A következmény — az előbbiekhez hasonlóan — súlyos lesz. Azok a szülők járnak el helyesen, akik elfogadják gyermeküket olyannak, amilyen és igyekeznek mielőbb biztosítani számukra az optimális fejlődés lehetőségét. Nemcsak gyermekük, hanem önmaguk érdekeit is így szolgálják legjobban. A gyógypedagógiai iskolák nem „alacsonyabb rendű” oktatási intézmények. Például: a kisegítő iskola általános társadalmi funkciója, eszmei irányultsága, általános elvei azonosak az általános iskoláéval. A gyógypedagógiai intézmények fejlesztő, korrigáló nevelő-oktató munkájával összhangban kell megtervezni és megtartani a gyermek napirendjét, életritmusát a családban. Ez alapfeltétele a pozitív irányú szokásrend- szerek, a harmonikus, kiegyensúlyozott viselkedés kialakulásának. Ezek birtokában minden reményünk megvan arra, hogy az enyhe fokban sérült gyermek — ha időeltolódással is — harmonikusan beilleszkedik a társadalomba. Az enyhe fokban sérült — a kisegítő iskolákba járó — gyermekek, megfelelő képzés után többségükben az élet számos területén teljesérté- kűen vehetik ki részüket a társadalmi munkamegosztásból. A kisegítő iskolák mellett működő továbbképző tagozatokon, vállalatokkal együttműködve folyik a tanulók szakmai előképzése. A képzési idő két év. Ennek során a tanulók közismereti, szakmai elméleti és szakmai gyakorlati képzésben részesülnek. A két év letelte után szakmai minősítő vizsgát tesznek, amelynek eredményeként betanított munkás oklevelet kapnak. A vállalati képzés keretében lehetőség van a szakmai előrelépésre is. A súlyosabb mértékben sérült gyermekek fejlődési le-, hetőségei természetesen korlátozottabbak. A foglalkoztató iskolába áthelyezett gyermekek bentlakásos intézményben. tesznek eleget tankötelezettségüknek. Ezek a «vermekek a későbbiek során is szervezett gondoskodást igényelnek. Társadalmunk — lényegéből eredően — humánus. Azokon a családokon, amelyekben a napi gondokat a gyermek értelmi fejlődésében mutatkozó hiányok is növelik, a gyermek optimális fejlődését, fejlesztését szolgáló széles körű iskola- hálózat megteremtésével, megkülönböztetett szociális és egyéb gondoskodással is igyekszik segíteni. Nagy Gyula, a békéscsabai kisegítő iskola igazgatója A Tudományos Ismerettel" jesztő Társulat egyik fontos feladata: bekapcsolódni a tanulóifjúság nevelésébe és oktatásába. Elsősorban az iskolai munkát kiegészítő, pótló vagy egy-egy tudományág elmélyítését szolgáló tevékenységről van szó, amelynek legelterjedtebb formái , az előadások, előadássorozatok, tanfolyamok. Békéscsaba általános iskoláiban a tanulók számára megtartott előadások száma igen alacsony. Sok helyen nem használják ki például az osztályfőnöki órák lehetőségét, pedig ez a keret alkalmas lenne egészségügyi, közlekedési - és egyéb fontos ismeretek elsajátítására. Az úttörőfoglalkozásokon lehetne a tananyagban nem szereplő történelmi, művészeti, csillagászati előadásokat, úti- élmény-beszámolókat tartani. Több iskolában van lehetőség a tanfolyamjellegű ismeretterjesztés megindítására, vagy továbbfejlesztésére. Jól működnek az általános iskolákban a nyelvtanfolyamok, és a körök, szakkörök, bár ezek száma is növelhető lenne. A középiskolákban inkább előadáscentrikus az ismeret- terjesztés. Az idei évadban különösen sok, összesen 142 a szerződött előadások száma. Élen jár a 635-ös, a 611Május 4-én jól sikerült zenés irodalmi estet rendezett Békéscsabán a IV. kerületi pártházban a Hazafias Népfront. Vándor András, a 611-es Szakmunkásképző Intézet tanára beszélt az Üj Auróra című folyóirat történetéről, arról, mennyi szál köti az alkotókat a városhoz, a kerülethez. Az idősebbek még emlékeztek a régi Auróra-kör- re, á fiatalok pedig inkább a folyóirat jelenlegi tevékenységére. szerepére voltak kíváncsiak. A bevezető után ifi. Filadclfi es szakmunkásképző, és a Vásárhelyi Pál Szakközépiskola. A szükségesnél kevesebb az ismeretterjesztő rendezvény a Rózsa Ferenc Gimnáziumban, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképzőben. Ez utóbbiban indokolt lenne nyelvtan- folyamok indítása is. Kevés, mindössze 3 szakkör működik Békéscsaba középiskoláiban. Az általános iskolákhoz hasonlóan itt is részben az osztályfőnöki órák nyújtanak lehetőséget arra, hogy a TIT szakemberekkel segítse a nevelő-oktató munkát. A jogi szakosztály előadói például az ifjúsági törvényről, munka- és családjogi kérdésekről tájékoztathatnák a fiatalokat. A KISZ-foglalkozások keretében ideológiai, politikai, honismereti, néprajzi és más témák alaposabb megismerésére is van lehetőség. A következő tanévben tervezik a Szovjetunió és a népi demokratikus országok életét ábrázoló kiállítások bemutatását az iskolákban és az üzemekben. A még meglevő hiányosságok ellenére Békéscsaba és a városkörnyék iskoláinak többsége igényli az ismeret- terjesztés különböző formáit, kiegészítve ezzel az oktatómunkát, és segítve a tanulók sokoldalú képzését. G. K. Mihály és együttese „Közérzet- tanulmány” címmel Tomka Mihály Szente Béla, és Filadelíi Mihály megzenésített verseit tolmácsolta a népes közönségnek. Ez az irodalmi est első, . jól sikerült kísérlet volt arra, hogy a kerületben élő emberek megismerkedjenek a város irodalmi, művészeti életével. A következő lépés a kerületben élő képzőművészek kiállítása lesz, amelyet a közeljövőben terveznek. Irodalmi est a negyedik kerületben MOZI Autóversenyzők Zászló csapódik, felbőgnek a motorok, aztán kétszázkétszáznegyven kilométeres sebességre gyorsulnak az autók. A bukósisakos pilóta biztos kézzel veszi a félelmetes kanyarokat. Vajon mit érez, amikor egyedül marad a géppel, amely már nem is puszta, lélektelen fémhalmaz, hanem versenytárs, jóbarát? — Ha a győzni akaráson kívül az is megfordul a fejemben, hogy bukhatok, akkor ideje abbahagyni a versenyzést — mondja a sportág egyik klasszisa, az' ösz- szeégett arcú Niki Lauda. Űj szenvedély hódította meg. a világot: az autóversenyzés. A huszadik század második felében élő gyerek már nem orvosnak, kutatónak képzeli magát vágyálmaiban, hanem űrhajósnak, vagy autóversenyzőnek. Ez az igazi szenvedélyt kívánó sportág már nem pusztán az ügyesség, az erő összemérése, hanem valamiféle kortünet is. Ezért nem fogható az Autóversenyzők című új színes magyar filmre, hogy csupán egy sportág keresztmetszetét adja. A film késztőinek, élükön Róna Péter rendezővel, ennél jóval többet sikerült nyújtaniuk. Jól példázzák a sport olykor nyers valóságán keresztül az emberi akarat végtelenségét, az emberek egymásra utaltságát, az ember és a gép egyre erősebben érzékelhető ösz- szekapcsolódását. A rendező jól megválasztott eszközeivel egy kicsit költészetté is tudta emelni a sport hétköznapisá- gát. S ebben a következetes, lényegre törő rendezésen kívül kulcsszerepet játszott Dobat Sándor és Móri Sándor kiváló operatőri teljesítménye. Több ízben bebizonyította már a magyar filmgyártás, hogy világszínvonalon áll a dokumentumfilmek, készítésében. Talán azért van ez, mert az élet kínálja a legizgalmasabb forgatókönyvet. Nem hinném, hogy Róna Péter túl sokat törte volna a fejét, hiszen a történetek — ez esetbén is — szinte tálcán kínálkoztak. Nagy erénye volt a stábnak, hogy az apró sztorik között sem veszítette el a lényeget, s így nem vált széttöredezetté a film. Tévedés, hogy szakembereknek, vagy legalábbis sportkedvelőknek készült ez a produkció. Akit érdekelnek az érdekes emberek, aki egy kicsit is kíváncsi az élét e sajátos harcára, aki keresi a megszállottság lényegét, nem csak szórakozni fog az Autó- versenyzők megtekintésekor, hanem sok-sok új felfedezéssel is gazdagodik majd. — gubuez — MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.30: lányok, asszonyok. 8.55: 4x4 — Játék. 10.10: Emlékek. 10.25: Zongoramuzsika. 11.00: Örömök kertjében. 12.20: zenei anyanyelvűnk. 12.30: Magyarán szólva ... 12.45: Ys királya. 13.27: Dvorzsák: a-moll hegedűverseny. 14.05: Kiveszett-e az önzetlen- séíJ ? 14.15: Horváth István cigánydalokat énekel. 14.30: Beszélgetés a lovakról. 15.55: Reklámparádé. 17.30: Évszázadok mesterművei. 18.50: Rádiószinház: Száguldás. 19.39: Színes népi muzsika. 20.22": Erkel: Bánk bán. 22.47: Schubert-müvek. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. (ism.) 8.38: Offenbach-operettek. 9.00: Végre virradt a győzelemnek napja. 9,15: Ki jár jól? 9.3«: Hogy tetszik lenni? 10.33: Többet ésszel. 11.40: Fiataloknak! 12.33: Jó ebédhez szól a nóta. (ism.) 13.30: Éneklő ifjúság. 14.00: Ritmus. 14.35: Orvosi tanácsok, (ism.) 14.40: Mindenki könyvtára. (ism.) 15.10: Külföldről érkezett, (ism.) 15.34: Házicéma. 16.35: Pophullám. 18.00: Fenntartott hely az elmúlt hetek legsikeresebb. műsorai számára. 19.45: Dzsesszfelvételekből. 20.43: A Magyar Rádió Karinthy Színpada: Világ- történelmi panasziroda, (ism.) 21.38: Sanzonalbum. 22.23: Kacsoh Pongrác daljáté- kaiból. 23.10: Slágermúzeum. m. MŰSOR 7.00: A szolnoki stúdió román nyelvű műsora. 7.30: A miskolci körzeti stúdió szlovák nyelvű műsora. 8.11: Nemzetközi kapcsolatok a XX. században, (ism.) 8.41: Beethoven-müvek. 9.57: Meyerbeer operáiból. 10.25: Slágerlista, (ism.) 11.05: Mű vészlemezek. 12.20: Kívánságműsor sztereóban. 14.05: Prokofjev—Sztaszevics: Rettegett Iván. 15.20: Kritikusok fóruma (ism.) 15.30: Harminc perc beat. 16.00: A Panocha-vonósnégyes hangversenye. 17.10: Hidas Antal versei. 17.15: A Purcel énekegyüttes és az Elisabethan hangszeregyüttes Josquin des Prés-felvételeiből. 17.30: Szombat esti diszkó. (ism.) 18,30: Operaáriák. 19.05: Hangfelvételek felsőfokon. 20.12: Bach: Hat brandenburgi verseny. Közben: 20.59: „Szavak, melyek szívedre forrtak. ..” 21.18: A Hat brandenburgi verseny című műsor folytatása. 22.15: Napjaink zenéje. SZOLNOKI STÜDIÓ 7.00: Román nyelvű műsor. 7.30: Kellemes hétvégét! Szerkesztő : Dalocsa István. A tartalomból: 8.00: Hírek, közlemények. 8.15: A héten történt. 8.30: Ritmusrodeó. (ism.) 9.00: Alföldi kaleidoszkóp. 9.30: Régen hallott kedvencek. A Midie of the Road együttes énekel. Közben: Bélyegkvíz. 10.00: Körvonalak. Belpolitikai magazin. Szerkesztő: Kovács Katalin. 10.25—10.30: Hírösszefoglaló, hétvégi programajánlat, mű- sorelözetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Csak gyerekeknek! 1. Mindent tudni akarok. 8.45: Unser Bildshrim. — A mi képernyőnk, (ism.) (f.-f.) 9.15: Jan Christophe, (ism.) 10.10: A fele sem igaz. (ism.) 10.40: A tv galériája, (ism.) 11.20: Térben és időben elnyújtott tűz. (ism.) (f.-f.) 14.10: Stan és Pan. (f.-f.) 14.30: Pergő képek. 14.55: Bajaja herceg, (ism.) 16.20: Reklám, (f.-f.) 16.25: Bélyegvilág. 16.35: Hírek, (f.-f.) 16.40: Az Orion űrhajó fantasztikus kalandjai, (f.-f.) 17.35: Reklám, (f.-f.) 17.40: Aki dudás akar lenni. 17.55: Újjászületés. 18.40: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétoma. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Szeszélyes évszakok. 21.05: Gálaest Moszkvából. Kb. 22.05: Tv-híradó 3. 22.15: Makk Károly-sorozat: Megszállottak, (f.-f.) II. MtJSOR 1C.05: Kérem a következőt! 16-íS: A három rabló, (ism.) 17.35: A hálózat hálójában. 18.45: Gólyavári esték. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Vers — mindenkinek. 20.05: Gogol: Holt lelkek. *(f.-f.) Közben: kb. / 21.10: Tv-híradó 2. 22.35: Székely Mihály énekel. BUKAREST 10.00: Pathetikus szimfónia — tévéfilm. (ism.) 12.00: Zenéről mindenkinek. 13.00: Kulturális mozaik. 18.15: Csehszlovák dallamok. 18.35: A hét politikai eseményei. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: A történelem nyomában. 20.00: Irodalmi összeállítás. 20.30: Könnyűzene — román- szovjet koprodukciós film. 22.00 : Esti zene. 22.40: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 14.10: Hét tv-nap. 14.45: Tv-naptár. 14.55: Labdarúgás: Napredak— Sarajevo. 17.30: Wembley: Manchester City—Tottenham Hotspur. Angol labdarúgókupadöntő. 20.00: Titó, a katona és hadvezér. Dokumentumfilm. 20.45: A fekete bőrtáska. Film. , 22.00: Röplabda: Jugoszlávia— Szovjetunió. 22.30: Hét végén. 23.30: Zenei műterem. II. MŰSOR 15.45: Hét tv-nap. 16.00: Ballada a szabadságról. Zenei műsor. 16.45: Nemzetközi úszótalálkozó. 17.15: Népi muzsika. 17.45: Percek a dal számára. 16.00: Tv-opera. 20.00: Külföldi dokumentumműsor. 20.55: Tv-tárca. 21.50: Sportszombat. 22.10: Horváth zongorazene. SZÍNHÁZ véknász Békéscsabán, 19 órakor, Katonabérlet, BUNKER Szarvason, 19.30 órakor. MOZI Békési Bástya: Ellopták Jupiter fenekét. Békéscsaba, Építők Kultúrottftóna: 5 órakor: Banditasirató: i öfakör: Police Python 35f. Békéscsabái Szabadság: de. 10 él du, 4 órakor: Civil a pályán. S és 8 órakor: Luxusbordély Párizsban. Békéscsabai Terv: A svéd, akinek nyoma veszett. Gyulai Erkel: A SzentéV. Gyulai Petőfi: 3 órakor: A Sólyom nyomában. .5 és 7 órakor: Óvakodj a törpétől! Orosházi Béke: Konvoj. Orosházi Partizán: fél 1 órakor: Hófehér és Rózsapiros, fél 6 és fél 8 órakor: Píedone Egyiptomban.
