Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-09 / 107. szám

1981. május 9., szombat o 'i IgHilUkfild Kongresszusi oklevelet kaptak Erőgépvezetők Együtt a brigád Fotó: Veress Erzsi A brigád egy sárga Rába- traktor előtt gyülekezik. — Fölférünk a gépre? — Nagy a család. — Pedig csak a fele van itt. Röpködnek a jókedvről árulkodó „bemondások”, so­molyog a brigádvezető. Ko­vács Gyula is, és megtoldja az előbbieket: — Na, ha jó idő lenne, most 30—40 kilométert is járhatnának utánunk, akkor se jönnénk össze ennyien. 1 Istók Csabától, a füzes­gyarmati Vörös Csillag Tsz üzemeltető mérnökétől tu­dom, hogy a Március 15. Szocialista Brigád 36 embe­réből huszonnyolcán erőgép­kezelők. Ráadásul az ő gond­jaikra a szövetkezet a nagy­gépeket bízta, így való igaz, hogy most a vetés idején — ugyancsak bejárhattuk vol­na a határt ahhoz, hogy leg­alább 4-5 brigádtagot szóra bírhassunk a magas kitünte­tés apropójából. Az persze már a naplóból Körösladány A körösladányi Magyar— Vietnami Barátság Tsz leg­jelentősebb állattenyésztési ágazata a juhászat. A közös gazdaságban tavaly 3500 anyajuhot tartottak. Már ed­dig is figyelemre méltó ered­ményeket értek el, a jó tar­tási körülményeknek kö­szönhetően a nyírási átlag birkánként 5,1 kilogramm volt tavaly. A kedvező értékesítési le­hetőségek következtében a juhászati ágazatok tovább­fejlődése várható. Erre tö­rekszenek Körösladányban is. Fokozatosan korszerűsítik a férőhelyeket, újakat építe­nek. Ez utóbbira különösen jó példa a Magyar—Vietna­mi Barátság Tsz. Tavaly egy 2100 négyzet- méteres, 2 ezer férőhelyes juhhodályt mindössze 3,2 millió forintért építettek fel. A létesítményt úgynevezett DVK könnyűfémszerkezetek felhasználásával hozták lét­kiderült, hogy a kongresszu­si oklevélig — amit éppen ma. szombaton vehet át a brigád az immár hatodszor kiváló szövetkezet ünnepi küldöttgyűlésén — kitünteté­sek hosszú során át vezetett az út. A brigád 1970-ben. alakult és 1975-től 1978-ig négyszer nyerte el az arany fokozatot, tavaly pedig 1979-es teljesít­ményével érdemelte ki a Szö­vetkezet Kiváló Brigádja cí­met. Beszélgetés közben érkezik a gépműhelybe — a fotózás színhelyére — Nagy László alapítótag: — Most jöttünk Csabáról, lánctalpast hoztunk a melio­rációhoz ... Hogy mi a vé­leményem a brigádról? ... Egy ember, nem ember, egy­ségben az erő. Beáll a többiek közé, akik helyeslőn bólogatnak. Húsz _ brigádtag áll várakozón a lencsével szemben. Hogy jut­tassunk szóhoz mindenkit? — Játsszunk statisztikát! Ki­nek van szakmája a brigád­ból? re. A terveket a tsz szakem­berei készítették. A Körös­ladányban alkalmazott meg­oldás nemcsak azért érdemel említést, mert az átlagosnál jóval olcsóbb beruházást tesz lehetővé, hanem azért is, mert a hodályok hőtartóké- pessége és benne a levegő páratartalma 'optimális. Ezt támasztják alá egyébként az állategészségügyi állomás, az FLR és az AGROBER mű­szeres vizsgálatai. A körösladányi termelő- szövetkezetben hasonló épít­kezési technológiával újabb hodály építését tervezik. így 1985 végére már több mint ötezer anyajuhot tartanak. Tovább folytatják azt a te­vékenységet, amelyet 1980- ban kezdtek el, vagyis az elkövetkezendő években is felvásárolják a háztájiból és a környező gazdaságoktól a tejesbárányt, hogy aztán pe­csenyebárányként értékesít­sék. Az idén már 7 ezer te­jesbárányt hizlalnak. összenéznek, azután han- ; gok hallatszanak a sorból. — Papírja itt van mindenkinek. Másképp nem ülhet a gép­re. Ezek milliós értékek. — Rendben, akkor kinek van két vagy három szak- ; mája? Nevek hangzanak el gyors j egymásutánban: Gergely 1st- í ván mezőgazdasági gépszere­lő és Diesel-adagoló szerelő, alapítótag. Most 31 éves, 17 évesen jött a tsz-be. Azután : Tóth Lajos kétféle szerelő- * szakmával, ezenkívül he- ; gesztő és hivatásos gépkocsi- vezető. Mert a szaktudásra nem­csak a gépkezeléshez van szükség. Olyan ötletekhez ad alapot, amelyekkel váratlan nehézségeket lehet megolda­ni. Az elmúlt esztendőben az ötletek közül, amelyek a bri­gádban születtek, négy az újítás rangjára emelkedett, és az ötletgazdák sorába a már említett Gergely István meg Tóth Lajos mellett ott találhatjuk Tóth István. Be- rényi László, Oláh Lajos, ; Balázs István nevét is, no meg Földi Imréjét, aki most egy E—516-os kombájnra szerkesztett lánctalpat. — No és mi van munka­idő után? — Például építkezés — ezt Lovas Lajos említi, akinek az elmúlt nyáron segített a ' brigád, de ugyanide „iratko­zik föl” Szőke Sándor, Kiss • György és maga a brigádve- i zető is. Homoki István arról be- szél, hogy megnyerte a bri- '• gád csapata az Ifjú Gárda ■ járási lövészversenyt, a kol­lektívában tudniillik 15 : KISZ-tag dolgozik. Valaki a Kossuth Lajos Általános Is­kola 3. a osztályáról szól, i amelyet a brigád patronál. Karacs János, a legifjabb tag pedig szűkszavúan, de hatá­rozottan fogalmaz: — Jó velük dolgozni. Istók Csaba üzemeltető mérnök — akiről kiderül, hogy alapszervezeti KISZ- titkár, szintén ezt erősíti, mi­közben Szőke László gépko­csivezető ugyancsak a Már­cius 15. brigád tagja, kitün­tetett munkásőr — a gépmű­helyből a község központjá­ba kormányozza a terepjá­rót. Istók Csaba summázata így hangzik: — Külön-külön is dolgos, rendes emberek, együtt azon­ban olyan erőt képviselnek, amelyre a szövetkezet a leg­nehezebb időszakokban is számíthat. Én ezt tartom a leglényegesebbnek! Kőváry E. Péter Import helyett kooperáció Kedvezően befolyásolta a Magnezltipari Művek és a MI- NERALIMPEX tevékenységét az együttes piaci fellépés és rend­szeres információcsere. A két vállalat ezzel kapcsolatos együtt- ’ működési megállapodásának valóra váltása során eddig két kooperáló született. Mindkettő annak a közös elemző munká­nak az eredménye, amellyel azt vizsgálták, hogy az itthon nem gyártott, de igen nagy keletű j termékek egyszerű megvételén • túl, milyen más beszerzési for- I rások Jöhetnek számításba. Így j kezdte meg egy osztrák céggel j közösen a különleges feladatok ' elvégzéséhez alkalmas tűzálló j betonok és masszák gyártását a ’ Magnezitipari Művek. Ebből a j termékből évente mintegy 4—5 I ezer tonna a hazai igény. Az együttműködés eredmé­nyeként minden legyártott ezer tonnánként 4 millió schilling kiadásától mentesül a népgaz­daság. A Budapesti Építőanyag­ipari Szövetkezet bevonásával pedig a kézi formázásé samott- idomok iránti igény kielégítését oldották meg hazai gyártásból. Ezekhez az alapanyagot a Mag­nezitipari Müvek szállítja, ami késztermékké az ehhez megfe­lelő létszámú munkaerővel ren­delkező szövetkezetnél alakul. Figyelemre méltó eredmények a jubászatban URH az életért Hasznos ötlete támadt egy körzeti orvosnak. Rájött, hogy rengeteg időt fecsérel el azzal, hogy egy-egy beteg után mindig visszamegy a lakására, ahol megkapja az újabb címet, esetleg csak néhány száz méterre attól a helytől, ahol az előbb járt. Mivel érdekelte a technika, és már fiatal korától hobbija volt a rádiózás, csinált két készüléket, egyiket otthonra, a másikat az autójába. így a körzeten belül bárhol volt, el lehetett érni, mindig idő­ben megkapta a sürgős hí­vásokat. Régi újdonság Ezek a mondatok bizonyá­ra sokaknak ismerősen csen­genek, azoknak, akik hall­gatták a rádió reggeli maga­zinjában az orvosok rádióte­lefonnal való ellátásról su­gárzott műsorokat. Abból, úgy derült ki, hogy most ju­tott eszébe az ötlet egy Zala megyei községi orvosnak, és ő szerelt kis kézi, úgyneve­zett CB rádió adó-vevőt az autójába, és helyezte el pár­ját a lakásában. Bár ilyen esetekben nincs sok értelme az elsőség kérdését nyomoz­ni, tény, hogy dr. Höss Ká­roly akkor, mint örménykúti körzeti orvos már 1972-ben ilyen módon tartotta a kap­csolatot lakásával, sőt ami­kor a Békés megyei Népúj­ság 1974. február 10-én rész­letesen beszámolt az egész­ségügyi URH-hálózat mun­kájáról, már 24 készüléken tartották az állandó kapcso­latot a kórházak, az egész­ségügyi intézmények, az SZTK-ügyeletesek és a kör­zeti orvosok egy része. Ezért volt kissé furcsa, amikor a rádióban úgy hal­lottunk az orvosi URH-ké- szülékek elterjesztéséről, mintha az egy most kitalált ötlet lett volna. És érdekes módon a dologról mindenkit megkérdeztek, csak éppen azokat nem, akik az ország­ban elsőként létrehozták, és így az üzemeltetésben nyil­ván a legnagyobb a tapasz­talatuk. — Én is hallottam a rá­diónak ezeket az adásait — jegyzi meg dr. Horváth Éva megyei főorvos — furcsálltám is, hogy olyan illetékesek is elfeledkeznek rólunk a nyi­latkozatokban, akiknek hiva­talból tudniuk kell, hogy a mi rádióhálózatunk már csaknem 10 év óta üzemel. De' úgy gondoltam, hogy a lényeg ebben az esetben az üzemeltetésen van és nem a nyilatkozatokon. Azért örü­lök, hogy a Népújság is fog­lalkozik ezzel a témával, mert akik ezt az egészet an­nak idején létrehozták, megérdemlik, hogy megis­merjék a nevüket. Az „amatőr” bizonyít Szóval hogy is volt? A kérdésre a választ a legille­tékesebbek adják, dr. Höss Károly, aki jelenleg a Békés megyei Számítástechnikai Intézet igazgatója és Nied- zielsky Géza, a megyei ta­nács egészségügyi osztályá­nak csoportvezetője. — Az én történetem már ismert, szereztem két rossz rádiót, kicsit átalakítottam azokat, és utána használtam. Rádióhálózat úgy lett belőle, hogy dr. Sarnyai Ferenc, az akkori megyei főorvos és Niedzielsky Géza sorra jár­ták a körzeti orvosokat, és így eljöttek hozzám is. Itt látták üzem közben a rádiót. — Rögtön mindkettőnknek megtetszett az ötlet — veszi át a szót Niedzielsky Géza. — összenéztünk a főorvossal, és ugyanarra gondoltunk: óriási lehetőség lenne, ha ezt megyeszerte el tudnánk ter­jeszteni. Megkérdeztük Kar­csit, hány készüléket tudna üzemeltetni, ö azt válaszolta, hogy amennyit csak kell, így ott helyben megszületett az elhatározás: kialakítjuk a megyei egészségügyi URH- rádióhálózatot. Mint minden új ötletet, ezt sem fogadta mindenki osz­tatlan lelkesedéssel. Mikor dr. Sarnyai Ferenc nagy ne­hezen előteremtette az indu­láshoz szükséges pénzt, rög­tön megjelent néhány jó­akaró, hogy elmondja, úgy, ahogy ezt elképzelték, meg sem lehet csinálni, és külön­ben is, hogy lehet egy ama­tőrre bízni egy ilyen jelen­tős dolog létrehozását. Sze­rencsére a döntésre illetéke­sek azt mondták: előbb néz­zük a produktumot, és utána ítélkezzünk. így tehát mind a hárman bizalmat kaptak, és megkezdődhetett a munka. Első lépésként készülékek után kellett nézni. A men­tőknél éppen abban az idő­ben cserélték korszerűbbre a rádiókat, a leselejtezett da­rabokat viszonylag olcsón megkapták. Némi házilagos átalakítás után, már kezük­ben volt az első 12, működő­képes rádió. Ezeknek a ható- távolsága azonban nem volt akkora, hogy a megye min­den pontjáról elérjék egy­mást. Hogy ez se jelentsen akadályt, dr. Hőss Károly — otthon a lakásán — készített egy átjátszó adót, melyet felszereltek a békéscsabai tv-erősítő állomás tetejére. (Csak zárójelben, ez a bar- kácskonstrukció olyan jól si­került, hogy már csaknem tíz év óta megszakítás nél­kül, folyamatosan üzemel.) Először a véradóállomáso­kat, a kórházakat és a leg­fontosabb egészségügyi intéz­ményeket látták el rádióval, majd folyamatosan bővült a hálózat. Ma már több mint 50 készülék üzemel rendsze­resen, bizonyítva a számítás- technikai intézet karbantar­tóinak jó munkáját. Rövidesen elkészül A hálózat azonban még nem teljes, még nincs min­den orvosi ügyeletén URH- készülék. A további fejlesz­tésekről dr. Horváth Éva, megyei főorvos ad tájékozta­tást. — Részletes tervünk van az URH-hálózat végleges ki­alakítására. Már ma is min­den városi ügyeletén, illetve az ügyeleti gépkocsikban működik a rádió, ezt a rend­szert fogjuk másutt is beve­zetni. Véleményünk szerint teljesen felesleges, hogy min­den orvos autójába adó-ve­vőt építsünk, elég, ha a köz­ponti ügyeleteket látjuk el rádiókkal. Sarkadon például nyolc körzeti orvos tart fel­váltva ügyeletet. Ilyen eset­ben nyilván csak annak kell a rádió, aki éppen szolgá­latban van. Természetesen az olyan kisközségekben, ahol csak egyetlen orvos van, ott ő kap két rádiót, egyet a ko­csiba, egyet a lakásba. A mi rádióhálónk kiépítése Olyan, hogy minden készü­lékről elérhető az összes töb­bi. így, ha sürgős orvosi se­gítségre van szükség, mentő kell, vagy éppen kórházi ágyat akar az orvos biztosít­tatni, ezt rádión keresztül is megteheti. De jó hasznát vet­tük a hálózatnak a legutób­bi árvíz esetén is. Voltak olyan települések, melyeket csak a mi rádiónkkal lehe­tett egy-egy időszakban el­érni. — A tervek szépek, de mi­kor lesz ezekből kézzel fog­ható valóság? — Nagyon rövid időn be­lül. Nem annyira anyagi, mint inkább technikai aka­dályai vannak a tervek meg­valósításának, a határidőt csak az befolyásolja, hogy mikor tudunk elegendő rá­diókészüléket vásárolni. Mindenesetre legkésőbb a jövő év végére elkészülünk a Békés megyei rádióhálózat kiépítésével, és akkor már minden kórház, minden vér­adóállomás, a szülőotthonok, a tanácsok egészségügyi osz­tályai, és természetesen az orvosi ügyeletek is kapnak URH-készüléket. így lesz tel­jes értékű a rádiólánc, ez­zel fejeződik be a mintegy 10 évig tartó munka. És ehhez tegyünk hozzá még egy mondatot: az or­szágban először itt, Békés megyében! Lónyai László Mezőtúr évszázadok óta őrzi a fazekasság hagyományait. Hírnevüket a „mezőtúri vizeskor­só" alapozta meg. A Fazekasok Népművészeti Háziipari Szövetkezete ma 170 dolgozóval ké­szíti a különféle színvonalas népművészeti fazekas termékeket. A képen: a szövetkezetben a legfiatalabbak is megkapják a lehetőséget az önálló alkotásra (MTI-fotó: Sarkady János felvétele — KS) /

Next

/
Thumbnails
Contents