Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-08 / 106. szám

1981. május 8., péntek o A békéscsabai közönség első ízbén tekintheti meg Balogh András festményeit. Az Európa-szerte ismert budapesti fes­tőművész alkotásaiból május 7-én, tegnap nyílt kiállítás a Képcsarnok Vállalat Munkácsy Mihály termében. A megnyi­tó látogatóinak sajátos élményben lehetett részük: maga az alkotó kalauzolta őket a tárlaton. A kiállítást május 21-ig te­kinthetik meg az érdeklődők Fotó: Gál Edit Közlekedésbiztonsági műszaki napok Szarvason A Szarvasi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet autószervi­zének Március 15. Szocialista Brigádja és az autószerviz összes dolgozója, a szarvasi városi és járási Közlekedés- biztonsági Tanács negyedik alkalommal is megrendezik a közlekedésbiztonsági műsza­ki napokat, a szarvasi KISZ- bizottság védnökségével, 1981. május 17-én és 24-én, 7—11 óráig a szarvasi autó­szervizben (Csabai út 1. szám). Az elmúlt évek tapasztala­tai alapján az autószerviz szolgáltatását kiterjesztik a motorkerékpárokra, segédmo- tor-kerékpárokrá is. Korsze­rűsítették szolgáltatásaikat. Nyitva lesz a szerviz autós­bolt is, és a megvásárolt al­katrészeket térítésmentesen kicserélik a szerviz dolgozói. Lehetőség nyílik a fény­szórók beállítására, kor­mány, fék, indexek, és álta­lában az elektromos beren­dezések, a futómű, porlasztó, valamint a gyújtás beállítá­sára, térítésmentesen. Társ lett ebben a munká­ban az autóklub helyi szer­vezete és az Állami Biztosí­tó is. Az érdeklődők jogi ta­nácsokat, az esetleges kár- rendezési eljárásokhoz út­mutatást kapnak. A Közleke­désbiztonsági Tanács pedig a közlekedési szabályokkal kapcsolatos felvilágosítást ad­ja. tották. Szép az uborka, 30— 40 forint az ára. A paradi­csom legjavát kilónként 80 forintért adták, de lehetett 60"ért, sőt, a legapróbbjából 30 forintért is venni. Sok az új karalábé, 4—5 forint egy fej. A hegyes zöldpaprika ára darabonként 2,50—4 fo­rint között változik, a fehér húsú pedig , 5—7 forint. A hónapos retek csomója 3 fo­rint, és ugyanennyi a zöld­hagyma is. Nagyon változó a spenót, a sóska ára, a kora reggeli órákban kértek 20 fo­rintot is egy kilóért, később már jóval olcsóbban is oda­adták. Az igazi meglepetés a földieper volt: a múlt szom­baton 3, tegnap pedig 6 ki­lót vitt piacra egy termelő, és 200 forintért adta kilóját. Kerékpárerdő Ne gondoljanak semmi újféle városszépítési kitaláció- ra, fordítva inkább. A kerékpárerdő Békéscsabán, az Upiverzál Áruház előtt növekszik napról napra. Délelőt­tönként még alig van nyoma, délután fél 5 körül aztán hirtelen akkora lesz, hogy akadályozza a gyalogosközle­kedést, és még balesetek okozója is lehet. Az még a leg­kisebb baj, hogy csúnya, hogy illetlen színfolttá dagadja magát a város szívében, a televízióban is joggal hirdetett hatalmas áruház előtt. Aki nem hiszi, sétáljon arra délután fél 5 tájban, de azok is arra sétálhatnának, akik hivatalból kitalálhatná­nak valamit, valamiféle okos megoldást, amivel elejét lehetne venni a kerékpárerdő további növekedésének. Békéscsabán sok a kerékpáros. Most, hogy autózni már nem olcsóság, nyilván, sokan újra előszedték a kétkere­kűt. Békéscsaba arról is nevezetes volt, hogy áruházai, boltjai előtt egymás hegyén-hátán parkíroztak a biciklik. Kellemetlen nevezetesség volt, fellélegeztünk, amikor ki­nőttük. Most pedig íme, megint itt a kerékpárerdő. Eltüntetni nem kis ügy. De elnézni sem! Megoldást ta­lálni viszont sürgős lenne. Aki arra jár, igazol engem. Kérem, járjanak arra, minél többen! (sass e.) Piaci hírek A piaci felhozatal a ta­vaszt, az időjárás pedig majdhogynem a tél végét idézte tegnap Orosházán. A hideg ellenére nagy volt a forgalom, egyre gazdagabb a választék, és — elsősorban bizonyára a primőröknek kö­szönhetően —. nagy a keres­let is a hetipiacon. Elegendő a burgonya, kiló­ja 6—7 forint. A tavalyi sár­garépa kilóját 8, a zöldséget 14 forintért adták, a vörös­hagyma kilója szintén 8 fo­rint. De megjelent már az új sárgarépa és zöldség is. Az előbbinek 5 forint, a zöldség­nek pedig 4 forint volt cso­mója. Sok a saláta, a leg­szebbje 4 forint, az apróbb fejeket 1,50—2 forintra tar­Tanácsülésről jelentjük Bérpnlitika és szakszervezet az oktatásügyben Orosháza Kardoskút — egy 970-es lélekszámú község Orosháza szomszédságában. Éppen ezért a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala elnökének 1 1980-as számú rendelkezése alapján ez év január elseje óta Orosháza városkörnyéki községe. S hogy mint ilyet a városi tanács tagjai jobban megismerjék, Orosháza vá­ros Tanácsának május 7-én, tegnap Mihály András el­nökletével megtartott ülésén Ramasz Imre, Kardoskút ta­nácselnöke adott tájékozta­tó jelentést Kardoskút hely­zetéről. Beszámolt egyebek közt arról, hogy a lakosság­nak több mint 60 százaléka ma már a község belterüle­tén él, s a tanyaiak életkö­rülményei is javultak, csak­nem minden második tanyá­ban van villany. Kardoskutat alapfokú települési kategó­riába sorolták. A községi ta­nács éves költségvetése csak­nem 4 millió forint, s ez ele­gendő arra, hogy az alapfokú ellátást biztosító intézmé­nyek megfelelően működje­nek. Fejlesztési célokra éven­te általában 300—350 ezer forintot tudnak fordítani. A Közalkalmazottak Szak- szervezetének Békés megyei bizottsága tegnap, május 7- én délután ülést tartott. El­ső napirendi pontként a központi titkárság elé kerülő beszámolót vitatták meg, amely a szakszervezetek XXIV. és a közalkalmazot­tak IX. kongresszusa hatá- rzoatainak feldolgozásáról, ennek tapasztalatairól szólt. A tájékoztató — alig fél év­vel a kongresszusok után — főként a határozatok feldol­gozásának formai oldalát elemzi, a tartalmi munka tárgyalására csak később ke­rülhet sor. Az alapszervezeti szb-titkárok tájékoztatóján, bizalmi testületi üléseken, továbbképzéseken ismertet­ték, feldolgozták a határoza­tokat és a tennivalókat. A bizalmi testületek még min­dig tanulják megnövekedett jogköreiket, lehetőségeiket, és keresik helyüket az in­tézmények életében. Több olyan fontos témát tárgyal­Április 14-től működik me­gyénkben a növényvédelmi és agrokémiai operatív bizottság. Tagjai a megyénkben működő termelési rendszerek képviselői, a megyei növényvédelmi és ag­rokémiai állomás szakemberei, valamint a vegyszerellátásért fe­lelős vállalatok vezetői. A bi­zottság működésének célja, hogy az előrejelzéseknek megfelelően irányítsa az aktuális növényvé­delmi, agrokémiai teendőket és megszervezze, hogy minden nagyüzem és a kistermelők is hozzájuthassanak az éppen szükséges készítményekhez. Jo­gában áll az operatív bizottság­nak az is, hogy egy-egy adott időszakban kötelező jellegű vé­dekezést rendeljen el a növénye­ket támadó kórokozók, kártevők ellen. A keddenként megtartott meg­beszélések általában egy óra alatt lezajlanak. Ez a rövid idő is bizonyítja, hogy valóban csak az aktuális, gyors beavatkozást igénylő témákat beszélik meg a résztvevők. A legutóbbi, május 5-i ülésen úgy határoztak a szakemberek, hogv elrendelik a borsót támadó peronoszoóra el­leni kötelező védekezést. A me­gyénkben csaknem kilencezer hektárnyi területen ugyanis az erős fertőzöttség jelei láthatók, s a terméscsökkenés csak időben megkezdett és következetesen végrehajtott permetezésekkel előzhető meg. Az érintett 44 nagyüzem mától, május 8-tól 18- ig köteles védeni borsótábláit az ajánlott Ridomil Plus, Curzat Super jCZ. Fertig és a többi ha­gyományos, peronoszoóra elleni szerrel. A kiskertekben terme­lőknek ilyen, kötelező jellegű Kiépült a vezetékes ivóvíz- hálózat, tavaly bekapcsolták a községet a földgázvezeték- rendszerbe, minden utcában kiépítették a járdát és a villanyhálózatot. Az itt élő emberek zöme a helyi Rákóczi Tsz-ben, va­lamint a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat­nál, a Gáz- és Olajszállító Vállalatnál dolgozik, csak kevesen járnak el a község­ből. Az egészségügyi ellátás megfelelő, de nem mondható ez el a vendéglátóipari egy­ségekről és a felvásárlásról. Az óvodában minden gyer­meknek jut hely. Mivel nemrég nyilvánítot­ták város környéki községgé Kardoskutat, ezzel kapcsola­tos tapasztalatokról még nem tudott beszámolni a .tanács­elnök. Azt viszont már meg­állapította, hogy az orosházi Városi Tanács messzemenően igyekszik segíteni a községi tanács munkáját. A tanácsülés napirendjén szerepelt a Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat te­vékenységéről szóló beszá­moló is, amelyet dr. Megyeri Valéria KÖJÁSZ vezető fő­orvos előterjesztése alapján tárgyalt meg a testület. nak, mint például a hivatali munka korszerűsítése, a bér- és jutalmazáspolitikai irány­elvek érvényesülése, a dolgo­zók arányos terhelése, a törzsgárdatagsági szabályza­tok alakítása, a családi be­utalók elosztási rendszere. A kisebb szakszervezeti csopor­toknál a tapasztalatok sze­rint bátrabban nyilvánítanak véleményt a bizalmiak és a tagok is. A bizalmi testüle­tek, a szakszervezet szerep­körének teljes ellátásához a megyei bizottságnak rend­szeres és folyamatos segítsé­get kell nyújtani. A vitánál jelen volt Gyür- ki Istvánná dr., megyei instruktor, s egyetértett a jelenlevőkkel, hogy a bizalmi testületek életének szervezé­se, mozgatásuk már megfe­lelő, de tartalmi munkájuk még nem az. A megyei bi­zottság tagjai ezek után még több más fontos témát tár­gyaltak meg. ' utasítás nem adható ki, azonban termésük megóvása érdekében jobb, ha szintén beszerzik és al­kalmazzák a veszélyes gomba el­lenszereit. A megye boltjaiban kapható a Dithane M 45 és a Miltox Speciál nagy mennyiség­ben, valamint a hagyományos bordóilé alapanyagú szerek szé­les választéka. M. Sz. Zs. TAVASZI KAKTUSZVASÁR E gy társasági beszélge­tés alkalmával szóba került a pedagógu­sok fizetése. Akkor az egyik jelenlevő így fogalmazott: — Egy szót se szólhatnak a ta­nárok, most már igazán jól megfizetik őket... Az érem másik oldalát viszont jól tükrözi az egyik 16 éve ta­nító pedagógus panasza, aki joggal kevesli ennyi év után havi 3500 forintos alapbérét. A bevezetőben egy túlzó általánosítást szembesítet­tünk, reméljük, egy szélsősé­ges esettel. De mind a ket­tő jelez valamit. Az előbbi azt, hogy az oktatási intéz­ményekben dolgozók fizetése az 1977-ben végrehajtott ál­talános béremelést követően lényegesen javult. (Bár ez­zel szinte egy időben felada­taik is megnövekedtek.) Az utóbbi megállapítás pedig azt fémjelzi, hogy komoly gondok vannak még nem­csak egy-egy település kö­zött, de még az egy tantes­tületen belül tanító pedagó­gusok bérezése között is. (Ami nem feltétlenül a mi­nőségi különbözőség jele.) Tanúja voltam többször is, amikor a Pedagógusok Szak- szervezete megyei bizottsága napirendre tűzte a dolgozók élet- és munkakörülményei­vel, életszínvonalával kap­csolatban az oktatási intéz­ményekben dolgozók béré­nek, keresetének alakulását. A vizsgálatokat követő bi­zottsági üléseken többször is szó esett a bérgazdálkodás korszerűsítésének szükséges­ségéről. Népgazdaságunk helyzetének ismeretében ál­lapították meg, hogy az ed­digi eredmények megőrzésé­hez a jövőben jobban ki kell aknázni a bérfejlesztési keretekben rejlő lehetősége­ket, ösztönözve ezúttal a töb­bet, jobban dolgozókat. (Ezt egyébként a Pedagógusok Szakszervezete XI. kong­resszusa is hasonlóan fogal­mazta meg.) E kongresszus szellemében fogadta el a Pedagógusok Szakszervezete központi ve­zetősége március 19-i ülésén a bérpolitikai alapelveket, amelyeket nemrég a megyei bizottság is megtárgyalt. Az alapelveket egyébként a kö­zeljövőben megvitatják az alapszervezetekben is, sőt, a partner állami irányító szer­vek is behatóan foglalkoz­nak vele. Mert csak így le­het teljes és hatásos me­gyénkben a bérpolitikai el­veken alapuló gazdálkodás. Most nézzük konkrétan, milyen problémák is várnak megoldásra országosan? Furcsa módon az a követel­mény, miszerint „az átlag­bérek növekedési üteme a következő években el kell érje az éves bérfejlesztés százalékos nagyságát” 1979- ben meglehetősen „szabad felfogásban” érvényesült. Az okok elemzésekor derült ki, hogy például az új felada­tokra biztosított béralap át­laga rendszerint alacso­nyabb, mint a tényleges munkaköri átlagbér. Vagy: a OROSHÁZÁN belépő új intézmények ré­szére juttatott béralapból nem futotta a tényleges lét­szám kielégítésére. Mit tett ilyenkor az igazgató? A bér­alap terhére pótolta a hi­ányzó összeget. Rossz, de gyakran előforduló gyakorlat ma is, hogy a munkaerő- mozgás során felszabaduló béralap terhére szerveznek az intézmények új állásokat. Aztán a vizsgálódás során az is kiderült, hogy esetenként indokolatlanul nagy összege­ket vontak el tartalékolás cí­mén a bérgazdálkodó szer­vek, s aztán „elfelejtkeztek” a felszabaduló béralapok visszaadásáról. Végül — s ezt nem lehet felháborodás nél­kül leírni! —, 1979-ben, az oktatási ágazatban az év vé­gi fel nem használt bérma­radvány összege az ország­ban 130 millió forint volt. Nos, e tények ismeretében mindenképpen helyeselhető az országoshoz kapcsolódóan a Pedagógusok Szakszerveze­te megyei bizottságának tö­rekvése, hogy a bérpolitikai alapelvekkel összhangban •— a demokratizmus minden fó­rumát bejárva — készíti el a megyei bérszabályozót. Ezért olyan fontos a me­gye minden oktatási intéz­ményében a most folyó bér­alap-ellátottsági szintek fel­mérése. Mert csak így, az intézményi bérhelyzet pontos ismeretében, az alapelvek értő befogadásával szület­hetnek valóban átgondolt döntések. Most itt az alkalom, hogy egységes szemlélet alapján, megfelelő fogódzók segítsé­gével végre megoldják az ösztönzőbb, differenciált bé­rezést, az egyes intézmények, sőt, intézményeken belüli helytelen bérarányok fel­számolását, a bérfejlesztési keretek' egységes elvek sze­rint történő lebontását, a községekben kialakult fe­szültségek feloldását a bér- fejlesztési keretek odaítélé­sénél. A bérpolitikai alapel­vekben az is megfogalmazó­dott — hiszen a munkahelyi légkör egyik fontos ténye­zője —, hogy az intézmé­nyekben a jelenleginél nyíl­tabb bérpolitikát kell‘ foly­tatni! A Pedagógusok Szakszer­vezetében dolgozó legkisebb tisztségviselő vállán is nagy felelősség nyugszik e feladat végrehajtásában és ellenőr­zésében. Nélkülük a leg­jobb, legátgondoltabb dönté­sek is csak írott sorokat, de nem a valóságot jelenthe­tik. U megvalósításig még van idő. De minden azon áll vagy bukik, hogy a készülődés néhány hónapos szakaszában a szak- szervezettel megfelelően tudjanak együttműködni a megyei, a járási és a közsé­gi tanácsok illetékes szervei. Bízzunk benne, megszületik közöttük az összhang. S a szabályozó elkészülte után már a megfelelő eredmény­ről számolhatunk be. B. Sajti Emese Fotó: Martin Gábor A kongresszusi határozatokról tárgyaltak Mától kötelező a védekezés Támad a peronoszpóra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents