Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-07 / 105. szám

1981, május 7., csütörtök A Tüzeléstechnikai Kutató Intézetet, a TÜKI-t 1958-ban hoz­ták létre Miskolcon. Az intézetben a kutatással párhuzamo­san gáz- és olajégőket, valamint kemencéket gyártanak a kohászat és kerámiaipar részére. Az intézet környezetvédel­mi méréseket is folytat, és a gyártott égők vezérlő elektro­nikáját is itt fejlesztik ki. Legfontosabb feladatuk a korsze­rű, takarékos tüzeléstechnikai berendezések előállítása (MTI-fotó: Kerényi László felvétele — KS) Gyermekélelmezés Szarvason Népművészeti vásár Békéscsabán Az IBUSZ Utazási Iroda Békés megyei Igazgatósága, valamint a Kereskedelmi és Vásár Iroda május 10-én, va­sárnap ismét népművészeti vásárt rendez Békéscsabán, a Vásárcsarnokban. A ÍIÍ*. ésábaf népművésze­ti vásjtfj'a1 —f melynek célja megférik’ ri^biffiűvészeti ha- gyómánVáínblc bemutatása — mái1 t'ámr iffibt' száz iparmű­vész és' fiatal népművész jelentkezett1. Az érdek­lődők népi fafaragók, faze­kasok, kosárfonók, bőrdísz­művesek, rpézeskalácsosok, rézművesek, kékfestők, csont­faragók és gobelinkészítők pórtékái közül választhatják ki és vásárolhatják meg az ízlésüknek leginkább megfe­lelőt. Aki nem vásárolás, csak éppen a látnivaló ked­véért keresi fel a vásárcsar­nokot, az sem megy hiába. A házigazdák műsorról is gondoskodnak. Fellép a bé­késcsabai Kulich Gyula If­júsági és Üttörőház Tücsök bábszakköre, citera- és fú­vószenekara, valamint a Bé­késcsabai Konzervgyár pá­vaköre. Tekintettel a vásározók nagy érdeklődésére, már a IV. csabai népművészeti vá­sár időpontját is kitűzték: szeptember 13-ra. Cégérek Kőszegen A régi városképet felidé­ző cégéreket kapnak a kő­szegi műhelyek, boltok, üz­letek. A műemléképületek­ben gazdag kisváros taná­csának kérésére a különféle üzleteket működtető vállala­tok folyamatosan lecserélik műanyag és üveg feliratai­kat, s hagyományos bronz, fa, kovácsoltvas cégéreket helyeznek el az üzlethelyi­ségek előtt. Építészek, művészettörté­nészek ajánlásai alapján iparművészek készítik el a stílusos cégtáblákat, cégére­ket, hogy ezzel is hangula­tosabbá, az idelátogatók szá­mára vonzóbbá tegyék a vá­rost. Hosszú hónapok óta visz- szatérő gondként panaszolták a szülők, hogy az üzletekből időnként eltűnnek a ceru­zák, színes irónok, vagy ha van is belőlük, igen szegé­nyes a választékuk. A gyár­tó vállalatnál, az Elzett Mű­vek írószergyárában ezzel kapcsolatban elmondták, hogy a tavalyi esztendőben a folyamatos ellátás biztosítá­sát nehezítette a belföldi alapanyagok átmeneti hiá­nya, ugyanakkor külföldről csak kis mennyiség behoza­talára volt módjuk. Most, úgy tűnik, megoldódik a probléma: a Somogy me­A gyermekélelmezés ko­moly társadalompolitikai gond. Ma már az a törekvés, hogy a tanácsi vendéglátás, a fogyasztási és értékesítő 1 szövetkezetek nagyobb részt vállaljanak e feladatokból. Az előrelépés Szarvason is megkezdődött. Immár két éve, hogy igénybe veszik a Békés megyei Vendéglátó­ipari Vállalat szolgáltatásait a gyermekintézmények. Elő­ször az úttörőtábor konyhá­járól 250—300 gyerek ka­pott ebédet. így tehermen­tesítették a napközis ’ kony­hát, és megszűntek az étkez­tetés körüli panaszok. Jelen­leg minden arra jogosult óvodás, napközis, itt étkezik az alsó tagozatosok 68,8, a felsősök 33,2 százaléka. A különböző vállalatok, szö­vetkezetek, intézmények üze­mi konyháin pedig 137 ta­nuló ebédel, összességében gyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szerződésben vál­lalta, hogy a VI. ötéves terv időszakában évente 17 mil­lió, már gyártásra előkészí­tett falapkát szállít az író­szergyárnak. Ebből a meny- nyiségből a tavalyinál 4-5- ször több ceruzát és színes iránt készíthetnek jó minő­ségben, mert a hazai fafaj­ták közül a ceruzagyártásra leginkább alkalmas ezüst- hárs szinte egyedüli kiter­melője ez a gazdaság. A kí­nálat már a közeljövőben is javul, de a termelés növe­lése elsősorban a szeptem­beri tanévkezdéskor jelent­kezik majd. az általános iskolások 58,4 százaléka kap meleg ételt, amely jobb az országos át­lagnál. Mindehhez hozzájárult a megyei vendéglátóipari vál­lalat Arany Szarvas önki- szolgáló étterme. Innen na­ponta átlagosan 680 adag ételt szállítanak ki az isko­lákba, illetve a naDközi ott­honba. Ugyanakkor minden­nap 170—200 felső tagozatos ebédel kulturált körülmé­nyek között a jól felszerelt étteremben. A városi tanács szakigaz­gatási szerve több ízben megvizsgálta a gyermekét­keztetést. Megállapította: a további jó együttműködés megkívánja a lelkiismerete­sebb munkát és szükség van arra is, hogy az éttermek vezetői fokozzák az ellenőr­zést, hiszen a gyermek- és diákétkeztetés fejlesztése fontos tennivaló. A múlt év november 21-én délelőtt tél 12-kor Nagyszénáson a Czabán Samu Művelődési Ház előtt 29 óvodás korú gyermek állt meg az úttest szélén. A gye­rekeket kísérő két óvónő kör­benézett, nem közeledik-e vala- merről jármű. Az utca csendes volt, derűsen sütött a nap. Fel­tűnt ugyan egy pótkocsis teher­gépkocsi, de még messze volt. A gyerekek párosával felsora­koztak. Megfogták egymás kezét, majd az óvónők irányításával megkezdték az átkélést. Mikor az úttestre léptek, a tehergépko­csi vagy 200 méterre lehetett tő­lük. Lassan mentek, csiviteltek, miközben az óvónők gyorsabb léptekre biztatgatták őket. A te­hergépkocsi pedig csak jött, egy­re közeledett. Veszélyre még senki sem gondolt. Még a te­hergépkocsi vezetője sem. Csak amikor vagy 40—50 méterre lehe­tett az úttesten áthaladó gyere­kektől, és fékezni akart, akkor döbbent meg, mert a fékje nem fogott. Ami ezután történt, az már a pillanat műve volt. Még elkiáltotta magát: elromlott a fékem. Az óvónők mindent meg­tettek, hogy kimentsék a gye­rekeket a gépkocsi veszélyzóná­jából, riadtan tuszkolták, lök- dösték őket az úttestről. És már akkor fel is hangzott a rémült jajkiáltás. A pótkocsis tehergép­kocsi halálra gázolta az 5 éves Plesovszki Máriát, két gyerek pedig megsérült. A pótkocsis te­hergépkocsit Csizmadia Béla, Nagyszénás, Petőfi út 1. szám alatti lakos vezette. A Gyulai Járásbíróság Csizma­dia Bélát halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt vonta felelősségre. Megál­lapította, hogy munkahelyéről az indulás előtt nem győződött meg a fékek működéséről. A pótko­csi összekapcsolása után elmu­lasztotta kinyitni a levegőcsatla­kozó kéziszelepet, hogy a pót­kocsi fékrendszere levegővel fel­töltődjön, ezáltal fékezni lehes­sen vele. De a tehergépkocsi fékrendszerének állapotáról sem győződött meg. A balesetet meg­előző időben sem működött kel­lő hatásfokkal a tehergépkocsi fékberendezése. A bíróság a szakértői vélemények alapján megállapította, hogy a gyenge Az Úttörőszövetség Országos Tanácsának ülése Szűcs Istvánná főtitkár el­nökletével ülést tartott teg­nap a Magyar Üttörők Szö­vetségének Országos Taná­csa. A testület Záhonyi Edé­nek, az országos elnökség tagjának előterjesztésében megvitatta a szervezet ha­gyományőrző, hagyomány- ápoló tevékenységét, és meg­határozta a további felada­tokat. A hagyományok ápolása, őrzése az úttörőszövetség te­vékenységének fontos terü­lete. Különösen ebben az év­ben, amikor az úttörőmozga­lom megalakulásának 35. év­fordulóját ünnepli. A név­adók példaképpé állítása, a jelképek tisztelete, mind­ezeknek a nevelésben törté­nő hasznosítása, a kommu­nista veteránokkal való tar­talmas, személyes kapcsola­tok . ápolása a mindennapi úttörőmunka szerves részévé vált. Fontos szerepet játszik a KISZ-hez, a párt ifjúsági szervezetéhez való kötődés. Az úttörők és ifjúkommunis­ták sok-sok közös munkája, a testvérkapcsolatok rendsze­re, mind tartalmasabb mű­ködése. az ifjúvezetők úttö­rőmozgalmat segítő munkája immár hagyományos eleme a két szövetség kapcsolatának. Az iskola és az úttörőmoz­galom kapcsolata elválaszt­hatatlan. A tanulás mozgal­mi eszközökkel való segíté­se, a szakkörökben végzett munka az’ úttörőmozgalom­nak legtartalmasabb, leg­hasznosabb hagyományai kö­zé tartozik: éppen úgy, mint a pedagógusokkal kialakult jó kapcsolat és együttműkö­dés — állapította meg a szö­vetség országos tanácsa. Megkezdődött a nyári üdülési szezon Tegnap megérkeztek az első „nyári fecskék” a SZOT ezüst­parti üdülőjébe. Siófokra, s ez­zel kezdetét vette az idei nyári balatoni üdültetési szezon. Az üdülőbe csaknem nyolcszáz be­utalt érkezett kéthetes pihenőre. A7 elkövetkező napokban, he­tekben a déli part többi SZOT- üdülői is fokozatosan nyitnak. fékhatás folyamatos elhasználó­dás miatt következett be. A szükséges beállítást nem csinál­ták meg. Ennek következménye volt a súlyos kimenetelű bal­eset. A bíróság Csizmadia Bélát egy év és 8 hónap szabadság- vesztésre ítélte. Ezenkívül 4 év­re eltiltotta a közügyek gyakor­lásától. A szabadságvesztést fegyházban kell letöltenie. A vádlott enyhítésért fellebbezett. Ö gondolkodás folyama­ta' az egyén egyik legsajátabb, legben­sőbb folyamata. És az is jel­lemző sajátja a valóban al­kotó jellegű gondolkodásnak, hogy tele van szkepszissel, kétellyel, kérdéssel, dilem­mával. És ez így természe­tes: hiszen a valóságot „el­sajátítani” alkotó módon csak így lehet. Aki készen, minden kritika vagy mérle­gelés nélkül, az ő személyes életének tapasztalataival va­ló összevetés nélkül vesz át más - gondolatokat, annak a meggyőződése sohasem lehet olyan megalapozott, olyan szilárd, mintha ő maga is mintegy megküzd a meggyő­ződéséért. Ezért is a gondol­kodás nem fáradságmentes, nem valami kényelmes fo­lyamat, s nem is olyan fo­lyamat, melyet egyszer el­kezdhetünk, s egyszer abba­hagyhatunk. Sietek leszögezni: minden valamirevaló gondolkodást ilyen jellemzők kísérnek, ezért efféle szellemi tevé­kenységre gondolunk és szá­mítunk akkor, amikor azt mondjuk: fontos célunk — •: a munkában eszközünk —, hogy minden kommunista és minden becsületesen dolgo­zó, felelős ember többet és alaposabban gondolkozzék. A gondolkodó embert job­ban jellemzi a kritikai kész­ség és érzék, amely egyéb­ként minden előrehaladás egyik feltétele és biztosíté­ka. Érdemes idézni Lenint, aki fontosnak tartotta a bí­rálatot nemcsak az egyes ember, a kommunista, ■ ha­nem az egész párt szem­pontjából. Egy helyütt így ír: „A politikai pártnak sa­ját hibáihoz való viszonya egyik legfontosabb és leg­biztosabb ismérve a párt ko­molyságának és annak, hogy miként teljesíti a valóság­ban kötelességét osztálya és a dolgozó tömegek irányá­ban. A hibát nyíltan beis­merni, okait, forrásait feltár­ni, elemezni azt a helyzetet, amely a hibát szülte, gondo­san megvitatni, hogy milyen eszközökkel lehet a hibát kijavítani — ez jellemzi a komoly pártot, így teljesíti a párt kötelességét, így ne­veli és tanítja az osztályt, azután pedig a tömegeket is”. * Minden leegyszerűsítés nél­kül transzponálhatjuk ezt a máig érvényes, fontos gon­dolatot az egyes kommunis­A hangversenyévad befe­jezéseként — 203 éves törté­nete során először — bemu­tatkozik Magyarországon a tákkal szemben támasztandó követelményekre is. De leg­alább ekkora figyelmet és teret kell szentelnünk köz­életünk egészségének megőr­zése, a párt vezető szerepé további erősítése céljából an­nak is, hogy a személyes gondolkodás joga, sőt köve­telményé, a vita. a kritika lehetősége és jelentősége ne homályosíthassa el azt, ami­ért mindez szükségeltetik: a cselekvést! Nem feledhetjük, hogy a demokratikus és párt­szerű vita nélkülözhetetlen, sőt természetes a marxista- leninista pártokban, de nem öncélúak, hanem kifejezet­ten arra valók, az a funkció­juk, hogy egységesebb cse­lekvésre irányuljanak. A cse­lekvést segítsék, ösztönözzék, szervezzék. A cselekvéshez pedig fe­gyelem kell. És a gondolko­dás nem zárhatja ki, hanem — ha valóban alkotó jelle­gű! — akkor támogatja és ösztönzi a fegyelmet. Hiszen a fegyelem annál erősebb és valódibb, minél inkább meg­győződés áll mögötte, nem egyszerűen csak valamiféle parancs vagy utasítás. A fe­gyelmet azért is kell hang­súlyozni, mert természetes, hogy a társadalmi munka- megosztásban elfoglalt helye szerint, továbbá képzettsége, életkora stb. szerint nem mindenki juthat el a gondol­kodás azonos színvonalára. Fontos, hogy a pártban a legkülönfélébb érdekek, szándékok, gondolatok mér­legelhetnek legyenek, mielőtt a nagy hatókörű politikai döntések megszületnek. De ha ezek a döntések megszü­lettek, akkor a lenini cent­ralizmus elvi alapján álló párt minden tagjának köte­lessége, hogy eleget tegyen az általa önként vállalt fe­gyelemnek, teljesítse, amit a párt tőle vár, minden erejé­vel segítse a határozatok megvalósulását, elérni a párt céljait, ily módon szolgálva népünk érdekét. D gy függ össze nagyon is szorosan a mindenna­pok politikai gyakor­latúban gondolat és fegyelem, s így válik manapság külö­nösen időszerűvé az igény, hogy a gondolkodás színvo­nalasabbá tételével erősöd­jék a fegyelem is, hiszen mindkettővel ugyanazt szol­gáljuk: a tetteket. Milánói Scala. Június 15-én és 16-án az Erkel Színházban Verdi Requiemjét adja elő az együttes. GAlyahír Bejelentés érkezett a megyei tanács mezőgazdasági osztályához: Békéscsabán 1938 óta gólyafészek van az egyik ház kéményén, ami eddig sohasem okozott semmi bajt. Mostanában azonban füstöl a kályha. A háztulajdo­nos — tudva azt, hogy a gólyafészket nem lehet leszedni vagy megrongálni — levelében azt kérdezte:- Mit te­gyen? Az osztály a Békés megyei Tüzeléstechnikai Vállalat­hoz továbbította a levelet. Kérte annak megállapítását, hogy a füstöt mi okozza: a gólyafészek vagy valami más? A vállalat szakemberei hamarosan megjelentek a pa­naszosnál, és megállapították, hogy a füstöt nem a gó­lyafészek, hanem a hordozható cserépkályha csövének a nyitott kéményben való rossz elhelyezése okozza. Tehát a füstelvezető járatot kell rendbe hozni, a fészek pedig maradhat a helyén. Mivel pedig a panaszos igen szerény körülmények között élő idős asszony, a vállalat Gagarin brigádja úgy határozott, hogy díjmentesen tel­jesíti a feladatot, sőt még a szétégett hordozható cserép­kályhát is átrakja. A gólyafészek oldalát pedig kissé megigazgatja. Több ceruza és színes írón n tárgyalóteremből Jajkiáltás az úttesten —di A Békéscsabai 9. számú Általános Iskola úttörői és kisdobosai szívesen töltik szabad idejü­ket csapatotthonukban, nemcsak a heti úttörőfoglalkozások idején, hanem ünnepségeiket is itt tartják meg. Képünk a 3. b. osztály kedves, édesanyáikat köszöntő műsorukon készült Fotó: Veress Erzsi Cs. I. Magyarországon először a Milánói Scala Gondolkodás és fegyelem

Next

/
Thumbnails
Contents