Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-07 / 105. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! MEGYEI PÚRTBIZOTTSÚG ÉS II MEGYEI TftNÓCS LAPJA 1981. MÁJUS 7., CSÜTÖRTÖK Ara: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM. 105. SZÁM Emberiességgel a békéért Centenáriumi ünnepség Békéscsabán a vöröskeresztes évfordulón A centenáriumi ünnepség elnöksége MSZBT­Békéscsabán, a Kemény Gábor Szakközépiskolában április 29-én, szerdán délután nyílt kiállítás. A fiatalok Gonda Ist­ván alkotásain keresztül a mezőtúri fazekasság hagyomá­nyaival ismerkedhetnek. Képünkön a kiállítás látogatói Fotó: Gál Edit Együttműködési ajánlások a Vöröskereszt európai konferenciáján Tegnap, május 6-án dél­előtt Békéscsabán, a megyei tanács nagytermében cente­náriumi ünnepet rendezett a Vöröskereszt megyei veze­tősége. A megyei elnök, dr. Sarnyai Ferenc köszöntötte a politikai, állami, társadalmi szervek vezetőit, a vendége­ket, köztük Gyulavári Pált, a megyei tanács elnökét, Marton Tibort, a Magyar' Vöröskereszt Országos Veze­tőségének tagját. Ünnepi beszédet öz Fe­renc, a Vöröskereszt megyei titkára mondott. Emlékezett a mozgalomra és alapítójára, Henri Dunantra. Ma már öt világrészt fognak át a vö­röskeresztes társaságok, 127 ország, s 240 millió ember tagja a mozgalomnak. Tör­ténelmi múltunkat 100 évre visszamenőleg kíséri v a segít­ségvágy, a közös támasz­nyújtás igénye, Wesselényi Miklós árvízi hajósaitól Ve­res Pálnén, Korányi Frigye­sen át a sok ezer, tízezer névtelenig,, akik a háborúk, sorscsapások idején mindig segítettek a bajbajutottakon. Az első világháborúban 1400 hivatásos és 10 ezer önkén­tes ápolónő dolgozott vörös­keresztes segítséggel 2 ezer tartalék és kisegítő kórház­ban. Segély- és keresőszol­gálatot szerveztek az eltűn­tek felkutatására, a rokkan­tak, a hozzátartozók segé­lyezésére. Később a politika gyakran rányomta bélyegét a Vöröskereszt tevékenysé­gére. Egyletjellege a felsza­badulás utáni időkig meg­maradt, így az újjáépítés ne­héz éveiben nem tudott szá­mottevően segíteni. A tár­sadalmi, szociális gondokon, a Nemzeti Segély létrehozá­sával enyhítettek valameny- nyit. Tömegszervezetté 1945 után vált, s ma már teljesen megtalálta helyét a társadal­mi, politikai életben. Jelen­tősen hozzájárul népünk egészségügyi kultúrájának fejlesztéséhez, tömegeket kapcsol a köz- és társadalmi életbe. A szervezeti keretek erősítésére, a társadalmi ak­tívák képzésére, megbecsü­lésére nagy gondot fordít. Főként az emberek jóakara­tára, segítőkészségére és ön­zetlenségére támaszkodhat ez a mozgalom. A Magyar Vö­röskereszt programja, tevé­kenysége igazán az elmúlt 20 évben teljesedett ki, és nemzetközi elismerést is ki­vívott magának. A szerve­zett munka eredménye a több mint félmillió önkéntes véradó léte. Több tízezren vállalkoznak az idős korú betegek gondozására, patro- nálására. „Érted, veled a Vöröske­reszt!” az ez évi világnap jelszava, s a gondolat kifeje­zi a mozgalom tartalmát és célját. Megyénkben is min­denhol ott a Vöröskereszt, ahol tenni lehet és tenni kell az emberekért. Befeje­zésül Öz Ferenc megköszön­te a megyei aktívákba veze­tőség munkáját. Marton Ti­bor az országos vezetőség nevében üdvözölte a megje­lenteket, s elmondta, hogy ezen a tartalmas ünnepen is a Vöröskereszt alapvető, lel­kesítő céljára gondol idős és fiatal: segíteni bajbajutotta­kon és megelőzni a bajba jutást. Az ünnepség egyik leg­szebb pillanata volt, amikor az országos vezetőség vég­rehajtó bizottsága nevében megjutalmazták azokat a társadalmi tisztségviselőket, akik élen járnak az egész­ségügyi kultúra fejlesztésé­ben, a mozgalom céljainak megvalósításában. így a Vö­röskeresztes Munkáért Ér­demérem arany fokozatát kapta Dankó Pál szarvasi, Gábor Jusztina gyulai és dr. Sárossy Tibor dombiratosi vöröskeresztes vezető. A ki­tüntetés ezüst fokozatát ha­tan, bronz fokozatát nyolcán kapták meg. Kiváló Véradó • Szervező címet nyolc aktí­vának, centenáriumi emlék­érmet pedig hét mozgalmi tagnak nyújtottak át. Osztályülésekkel folytatód­tak tegnap az Akadémia idei közgyűléséhez kapcsoló­dó tudományos események. Az MTA székházában együt­tes ülésen tűzte napirendre a nyelv- és irodalom-, a filo­zófia- és történet-, illetve a gazdaság- és jogtudomá­nyok ' osztálya a harmadik világ társadalomtudományi problémáit, míg a föld- és bányászati tudományok osz­tálya természeti erőforrása­ink népgazdasági jelentősé­gét tárgyalta. A harmadik világról szól­va Berend T. Iván osztály­elnök hangsúlyozta, hogy a téma nemcsak azért aktuá­lis, mert a fejlődő országok jelentős tényezővé váltak a- világpolitikában, világgazda­ságban, hanem azért is, mert jó néhány fejlődő ország máris versenytársunk a vi­tagcsoportok köszöntik a győzelem napját A hitleri fasizmus fölött aratott győzelem 36. évfor­dulója tiszteletére május 12- én Budapesten, a Pataky Ist­ván Művelődési Házban az MSZBT-tagcsoportok nagy­számú képviselőjének jelen­létében rendezik meg az egy évvel ezelőtt kezdődött Hő- ] sök városai, városok hősei szellemi vetélkedő döntőjét. A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság, a SZOT és az Ország-Világ szerkesztőségé­nek felhívására a baráti tár­saság vállalati, üzemi tag­csoportjainak 5119 szocialis­ta brigádja indult a munka­helyi versenyeken. A győz­tes háromfős csapatok az el­múlt hónapokban megmér­kőztek egymással a megyei és a fővárosi kerületi, majd hat területi döntőn, és az ezt követően Egerben és Tata­bányán tartott elődöntők for­dulóiban, tanúbizonyságot té­ve arról, hogy jól ismerik a Szovjetunió Nagy Honvédő Háborújának eseményeit, s a hős városok, valamint a breszti erőd harcainak le­gendás történetét. Az eddi­gi erőpróbán is bővültek a feladatok. A döntőben a tör­ténelmi múlt ismeretén kí­vül a hős városok kulturális, művészeti hagyományaitól a Szovjetunió gazdasági életé­ben betöltött szerepéig mai életük és fejlődésük bemu­tatása is teret kap majd. Az eddig jutott négy csapat — a Csepel Autógyár, a Kőbá­nyai Textilművek, a nyír­egyházi MEZŐGÉP Vállalat és a Videoton — versenyzői a döntőben kialakuló helye­zéseknek megfelelően szov­jetunióbeli jutalomutazást nyernek. A Szovjetunió történelmi múltjáról, s a testvéri nép országépítő munkájának nap­jainkban születő eredmé­nyeiről is sok szó esik az el­következő napokban az MSZBT vállalati, intézményi és iskolai tagcsoportjainak összejövetelein. A dolgozók és a diákok sokasága kö­szönti ünnepségeken, baráti találkozókon május 9-ét, a győzelem napját. Sok helyütt várnak az ünnepségekre szovjet vendégeket, veterá­nokat. s a megemlékezéseket zenés irodalmi műsorok kö­vetik. _ lágpiacon. Ezekkel az orszá­gokkal számolnunk kell, ezért vizsgáljuk behatóan helyzetüket, kapcsolataink jelenét és további alakulá­sának lehetőségeit. A föld- és bányászati tu­dományok osztályának ülé­sén Grasselly Gyula elnöki megnyitója után az ország természeti erőforrásainak hasznosítását, a földtani ku­tatások szerepét elemezték. Elhangzott, hogy míg a föld­tani vizsgálatok hosszabb időtávú munkát igényelnek, addig a föld alatt húzódó nyersanyagok hasznosítása már rövidebb távú feladat, hiszen a világgazdaság vál­tozásai sürgetik az erőforrá­sok hasznosítását. Az osztályülések s egyút­tal az akadémiai munkahó­nap eseményei ma érnek vé­get. Kontinensünkön a nemzeti Vöröskereszt-társaságok együttműködésük továbbfej­lesztésével cselekvőén hozzá­járulhatnak az enyhülés ered­ményeinek megvédéséhez és gyarapításához, a béke és a biztonság erősítéséhez. Ezt a társadalmi-politikai lehetősé­get többféleképp, de egyben fő törekvésként fogalmazták meg tegnapi, ülésükön a mun­kabizottságok a Vöröskereszt és Vörös Félhold társaságok III. európai regionális kon­ferenciáján, a margitszigeti Nagyszállóban. A bizottsá-' gokban összesített ajánláso­kat határozati javaslatként terjesztik elő a konferencia mai záró plenáris ülésén. Európa 24 nemzeti Vörös- kereszt és Vörös Félhold tár­saságának. valamint a Vö­röskereszt Nemzetközi Szer­vezeteinek képviselői — akik a 100 éves Magyar Vöröske­reszt meghívására választot­ták a regionális találkozó színhelyéül Budapestet — több évre szóló közös prog­ramot formálnak. Azzal az igénnyel és szándékkal — miként a konferencia sajtó- központjában az MTI tudó* Magyarország éghajlata még éppen megfelelő a rizster­mesztésre. Ahhoz azonban, hogy elfogadható termésát­lagot érjenek el a gazdasá­gok, «április végén, május elején talajba kell juttatnia vetőmagot és lehetőleg rö­vid tenyészidejű fajtákat kell alkalmazni. Békés megye rizstermesz­tő gazdaságai — kihasznál­va a kedvező időjárást — április végére területeik több mint 90 százalékát, bevetet­ték, ami megközelítőleg 5Ö00 hektárt jelent. Az utóbbi na­pok csapadékos időjárása azonban hátráltatja a teljes befejezést. A csárdaszállási Petőfi Tsz-ben 628 hektáron sike­rült elvetni április végére a rizst. Kedden megkezdték 40 hektáron a palántázást, eh­hez négy fóliasátorban a ha­zai nemesítésű, bőtermő, rö­vid tenyészidejű Nucleoryza fajtából palántákat neveltek elő. A KITE-n keresztül ta­valy megkezdett kísérleti te­lepítés azt bizonyítja, hogy — bár a költségek lényege­sen magasabbak — mégis ér­demes foglalkozni a rizs pa­lántázásával, mert hektárón­sítójának elmondták —, hogy hozzájáruljanak az európai testvérszervezetek kapcsola­tainak erősítéséhez, az egy­más közötti megértés, a ba­rátság és az együttműködés elmélyítéséhez. * * * Aczél György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökhelyettese az európai Vöröskereszt- és Vö­rös Félhold-társaságok III. regionális konferenciája al­kalmából szerda este foga­dást adott az Országház va­dásztermében. A konferencia 24 ország­ból érkezett delegátusaival együtt részt vett a fogadáson Gegesi Kiss Pál, a Magyar Vöröskereszt Országos Veze­tőségének elnöke, Hantos János, a Magyar Vöröske­reszt országos végrehajtó bi­zottságának elnöke, akit a regionális tanácskozás elnö­kévé választottak, s jelen voltak politikai és társadal­mi életünk vezető képvise­lői. Megjelent Sir Evelyn Shuckburgh, a Nemzetközi Vöröskereszt állandó bizott­ságának elnöke is. ként 12—15 mázsával több terem, mint a hagyományos vetésnél. Lévén a Csárdaszál­lási Petőfi Tsz vetőmagter­mesztő gesztorgazdaság, el­sősorban nem a mennyiségi mutatók miatt alkalmazzák a rizspalántázást, hanem a kedvező, korai érés miatt. Mivel előnevelt palánták ke­rülnek a földbe, a rizst két- három héttel korábban lehet aratni. így a vetőmagérés is biztonságosabb, biológiailag érettebb, jó vetőmag állítha­tó elő. Ez pedig igen fontos tényező a termesztő gazda­ságoknál, a -módszerrel jaró többletköltséget pedig a bő­vebb termés kiegyenlíti. A csárdaszállási Petőfi Tsz-ben az idén már saját gépekkel dolgoznak. Némi állami és KITE-támogatással megvásárolták a rendszerhez szükséges berendezéseket, gé­peket, eszközöket. Egy nyolc- és egy hatsoros japán gyárt­mányú palántázógéppel egy hét alatt befejezik 40 hek­táron a palántázást, és ősszel várhatóan 180—200 tonna jó minőségű vetőmagot szállít­hatnak a társgazdaságoknak. Plavecz Pál Néhányan a részvevők soraiból Fotó: Martin Gábor B. Zs. Osztályülések az akadémián Befejezés előtt a rizsvetés

Next

/
Thumbnails
Contents