Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-31 / 126. szám
1^ Ívj! 1981. május 31., vasárnap ]tlm\a II kiváló úttörő nagypapája Húsz éves az orosházi Kertbarát Klub Különös helyzeteket, ritka pillanatokat produkál az élet. Színhely a Békéscsabai 9. számú Általános Iskola. Ünnepség, az űttörőszövetség megalakulásának 35. évfordulója alkalmából. A gyerekek egyenruhában, kék vagy vörös nyakkendőben. A pedagógus úttörővezető köszönti a vendégeket; külön üdvözli Román Aladárt, Békés megye első úttörőtitkárát. Aztán előlép a sorból az 5-es Esztike, a kiváló úttörő, és egy pompás csokrot nyújt át a meglepett vendégnek, aki nem nagyon tud szóhoz jutni. A kislány ugyanis — unokája. * * * Nehezen hiszem el, hogy 67 éves. Igaz, erősen őszül, de markáns arcát nem szabdalják mély ráncok, egyenes tartású, fürge mozgású, nyílt tekintetű férfi. Hat éve nyugdíjas ugyan, de még ma is dolgozik. ízig-vérig pedagógus, a gyermeklélek titkaiba látó, a serdülők lázadásait érteni tudó ember. Beszélgetésünket gazdag életútjával kezdjük; azzal, hogy falusi tanítók voltak a szülei, akik Szabolcsból kerültek Békéscsabára. Édesapja 71 évesen még tanított Jaminában, mégpedig a fia igazgatta iskolában. S szívesen mesél az úttörőmozgalom hőskoráról, beszélgetésünk tulajdonképpeni témájáról: — A mostani Kölcsey utcai iskolában 1947 tavaszán alakítottuk meg az első. Petőfi Sándor nevet viselő úttörőcsapatot, úgy 110—120 taggal. Az egész azzal kezdődött, hogy hallottam a Tanácsköztársaság idején létrejött Marx Károly úttörőcsapatról — amely 1946- ban újból megalakult. Innen számítjuk egyébként az úttörőmozgalom kezdetét. Visszatérve az én első csapatomra, nem volt könnyű megnyerni ennek az ügynek a pedagógusokat, sem akkor, sem később, a ’48—49-es években, amikor a megyében a legtöbb csapat létrejött. De akkor már megyei ifjúsági előadó és megyei úttörőtitkár volt Román Aladár. — Ennek az a története — idézi fel az előzményeket—, hogy Boldoczki János, az akkori megyei párttitkár beszélgetésre hívott, kérdezgetett, szeretem-e a fiatalokat, mik a terveim, és így tovább. Mondtam, persze, hogy szeretem, köztük, velük élek. No, ő küldött el Pestre egyhónapos ifjúmunkás pártiskolára, utána lettem, 1948 nyarától ifjúsági előadó és megyei úttörőtitkár. — Mik voltak a feladatai? — Miután az iskolákat álRomán Aladár Fotó: Fazekas László lamosították, új lendülettel kellett hozzálátni a párt gyermekszervezetének kialakításhoz. Létrehoztuk az úttörőapparátust, megfelelő elvtársakat kerestünk a városi. járási úttörőtitkári posztokra, aztán csapatvezetőkről kellett gondoskodni, akiknek vezetőképző tanfolyamokat szerveztünk. Rengeteget jártuk a megyét, vitatkoztunk, érveltünk, győzködtük a pedagógusokat. 1948 végén már 151 csapat működött a megyében! — Emlékszik-e akkori úttörőkre? — Hogyne, nem is egyre. Igaz, ha rám köszönnek asz- szonyok, sokszor csak a lánynevük után ismerem meg őket. Emlékszem, 1948-ban 350 gyerekkel utaztunk táborozni a Balatonra. A malomtól lisztet, a Barnevál- tól libazsírt kaptunk, innen- onnan gyűjtöttük össze az élelmet. Es jöttek velünk szülök, asszonyok, ők főztek. Emlékszem, az akkori úttörők közül Pataj Pálra, aki az épülő új iskola megbízott igazgatója Csabán, aztán Mészárosáé Lipták Marikára, ő a népi ellenőrzésnél van, Kalász Marika pedig ma már tanácselnök-helyettes. Megsárgult jegyzeteket nézegetünk. Egy országos konferencián készültek, a dátum: 1949. III. hó 22. „Politikai beszámoló: A béke megvédése, a háborús uszítás megakadályozása. A MINSZ és a népfront jelentősége. A mozgalomban a közösségi élet megteremtése. Használjuk a kritika és önkritika fegyverét. Az úttörőmozgalomban a szocialista nevelés útjára kell térnünk.” És néhány sorral lejjebb : „A következő 3 hónap fő kérdései: — jó tanulás — kirándulás — táborozás előkészítése — Pajtás terjesztése”.- — A gyerekek nagyon szerették ezeket a táborozásokat, a vidám közös éneklést, és milyen lelkes szülők voltak! Jaminában, mert hogy hosszú éveken át ott tanítottam, igazgatóskodtam, remek munkásasszonyok voltak. A kocsmázók viszont nagyon haragudtak rám, mert Jaminában öt italboltból tantermet csináltunk. Sűrűn megfordult a fővárosban: Csillebércen vagy a minisztériumban. Tisztelettel beszél Ortutay Gyuláról, nagy neveket említ, akikkel gyakran találkozott. És következett az úttörővezetők első országos kongresszusa, — Rendeztek egy nagy sportünnepélyt. Részt vett azon az ország több vezető embere. Ott találkoztam Veres Péter akkori honvédelmi miniszterrel is. Az ünnepély szünetében arról kérdezgetett, milyen az úttörőélet a Viharsarokban ? — Mit kívánt adni az úttörőmozgalom a gyerekeknek? — Mindenekelőtt közösségi nevelést, demokratikus szellemben. Ugyanakkor nagyon szorgalmaztuk a jó tanulást, és a hazafias nevelést, ami egy ideig elsikkadt. Ahogyan már mondtam, először a nevelőket kellett meggyőznünk, sok pedagógus ugyanis elzárkózott, még olyanformán sem akart politizálni, hogy részt vállal az úttörőcsapat munkájából. No, és . természetes igyekeztünk minél több gyereket kirándulni, iáborozni vinni, sok játékkal, romantikával, gazdagítani úttörőéveiket. — Ma is fiayelemmel kiséri az úttörőéletet? x— Nem tudtam én elszakadni attól. Rengeteg szál fűz az ifjúsághoz. Nagyon jónak tartom ma is az úttörőmozgalmat. ■ Ali bácsinak — megyeszer- te így ismerik — hívják őt. s nem a kora miatt, hanem tiszteletből. A megyei úttörőtitkári munkakörben eltöltött évei rövid, de szép szakasza életének. Feleségével együtt részt vállaltak a közélet, a pártmunka sokféle-fajta feladatából — s közben felneveltek nyolc gyermeket. A gazdag életút mérföldkövei a magas kitüntetések — és amire talán még ennél is büszkébb: ha végigmegy az utcán, lépten- nyomon köszöntik, régi tanítványai felkeresik. Gazdag ember. Tóth Ibolya Törzsgárdanap a Volánnál Három évvel ezelőtt döntöttek úgy a Volán 8. sz. Vállalat dolgozói, hogy május utolsó szombatját hagyományos ünnepnappá teszik; ekkor tartják a törzsgárda- napot. A vállalatnál má'h 1971- ben megalakították a törzs" gárdabizottságot, amely kidolgozta a törzsgárdatagság feltételeit. A szabályzat értelmében első ízben a munkaviszony kezdete utáni ötödik évben, majd ötévenként kapják meg a dolgozók a törzsgárdatagság különböző fokozatait. Jelenleg 1939 dolgozó rendelkezik az erkölcsi és anyagi elismerésnek valamelyik fokozatával, a szocialista brigádok száma pedig eléri a 145-öt. A jó kollektívának nagy része van abban, hogy a vállalat 28 éves történetében a múlt évben véget ért ötödik ötéves terv hozta a legnagyobb sikereket. Az öt év alatt 174 új buszt vásároltak, és 140-et selejteztek ki; a korszerűsített járműpark nagyban emelte a személyszállítás kulturáltságát. Emellett a dolgozók személyi jövedelme 37 százalékkal nőtt. A tegnap, Békéscsabán, harmadik alkalommal meg tartott törzsgárdaünnepélyen Vándor Pál igazgató mondott ünnepi beszédet, és átadta az új törzsgárdatagok- nak a jutalmat. A bensőséges összejövetelen sor került a vállalat és a Zvoleni CSAD sportvetélkedőjére, kultúrműsorra és tömegsportnapra. Fotó: Fazekas László Tizennyolcon alapították húsz évvel ezelőtt Orosházán a Kertbarát Klubot. Azzal a céllal, hogy a kis közösség tagjai megismerjék egymás tevékenységét, tapasztalatokat cseréljenek, és így fejlesszék a város kertkultúráját. Az eltelt húsz év alatt a tagok száma 140-re nőtt, s a klub országos hírűvé vált. Rendszeresen részt vesznek más városok, így Budapest, Debrecen, Szeged kertészeti kiállításain, ahol legszebb termékeiket mutatják be — szép sikerrel. De nem csak a bemutatókon elnyert érmek, díjak bizonyítják eredményes tevékenységüket. A művelésük alatt álló tizenkét hektárnyi intenzív kert terméseredményei jelentős tételként szerepelnek a város ellátásában. Ä klub tagjai a múlt évben 344 kilogramm gyümölcsöt, 161 kilogramm szőlőt és 308 kilogramm zöldséget termeltek fejenként. Fontos az a szakmai munka, amellyel az új kerttulajdonosokat segítik kertjük kialakításában. Túlzás nélkül állítható, hogy a klub szellemi kisugárzása jelentős hatással van egész Orosháza kertművelésére. Tegnap, szombaton az orosházi Petőfi Művelődési Házban ünnepélyesen emlékezett meg az összegyűlt tagság és a város vezetése a huszadik évfordulóról. II harmadik díj története Múlt évi tejtermelése alapján a kohdorosi Egyesült Tsz országos harmadik helyezést ért el európai feketetarka állományával. A tehenenként 4 ezer 928 kilogrammos laktációs tejtermelés szép eredmény, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy öt évvel korábban még a 2 ezer 300 kilogrammot sem érte el az átlagos tejhozam. Fordulópont: az új fajta Hosszú a története a szép sikernek, érdemes visszanyúlni az 1975-ös évhez. Ekbeszerzett silókészítő gépekkel sikerült elérni, hogy napjainkban az összesen 2 ezer 600 szarvasmarha mindennap savanyított silótakarmányhoz és szénához jut. Két szám jól jellemzi a változást: 1975-ben egy, tavaly pedig már négy kiló lucernát kapott naponta minden tehén. Nemcsak a takarmányozásban állt be fordulat. Sokat Várt a szakvezetés az immár brucellamentes telep dolgozóitól is. Ezért tanfolyamot szerveztek számukra, amelyben betanítottmunkás-. illetve szakmunkásoklevelet szerezhettek. Bealaposan megváltozott a tsz- vezetés és az itt dolgozók szemlélete. Mind többen hangsúlyozták, hogy hasonló nagyüzemben nemhogy teher, de nyereséges, hasznos ágazat kell legyen a szarvas- marhatartás. Ezért határoztak a fejlesztés mellett. Ötmillió liter tej Korábban is szerepelt a tervek között a brucellamentes szarvasmarha-állomány megteremtése. Új, 640 férőhelyes tehenészeti telepet akartak létrehozni. Közben azonban a téesz belépett a Békéscsaba és Környéke Ágkor lett a három községi té- eszből Egyesült Termelőszövetkezet. Az egyesülés egyik öröksése a tizenegy helyen, három telepen működő szarvasmarha-ágazat volt. Mindezt a fertőző vetélést okozó brucellózis tette még nagyobb teherré. Fordulatot jelentett, hogy 1976 második felében kedvező lehetőség nyílt a szövetkezet számára: fekete-tarka európai lapály teheneket vásárolhattak — viszonylag olcsó áron. A tsz-vezetés látva a tejtermelés alacsony szintjét, úgy határozott, szert tesznek háromszáz intenzív, tejtermelő tehénre. Mintegy félmillió forintos ráfordítással fertőtlenítették a II. számú telepet, kerítéssel elzárták. Ezzel megteremtették a valóban nagyüzemi tartás feltételeit. A szakvezetés bizonyítani akart az új fajtával, ezért a korábbinál nagyobb súlyt helyezett a takarmány-előállítás megszervezésére. Azelőtt Kondoroson is a rosz- szabb minőségű területeken termesztettek silókukoricát, lucernát. Az új fajta változást hozott ebben is. Intenzív takarmánytermelésbe kezdtek. A lucernát, silókukoricát termő földeket az árutermő területekhez hasonló gondossággal művelték, vegyszerezték. Az eredmény nem is maradt el, a közben vezették a szakosított fejést. Ez azt jelenti, hogy hat, a legjobban képzett, legrátermettebb dolgozó végzi a fejést. Ezzel megoldották a tejtermelés' kulcsműveletének magas színvonalra emelését. Változtattak a bérezésen is. Korábban a tehenészek fizetésének 60 százaléka függött a teljesítménytől, jelenleg a mozgóbér eléri a fizetés nyolcvan százalékát. Ennél jobb ösztönzőt nehéz találni. Cseppet sem mellékes, hogy a fekete-tarka lapályokkal harmincnégy tagú szocialista brigád foglalkozik. Tevékenységüket dicséri, hogy a téeszbrigádverseny- ben évek óta az első öt között szerepelnek. Tavaly aranyplakettet nyertek, az idén szeretnék elérni a „kiváló” címet. Jelentős sikereket ért el az ágazat a költségek csökkentésében is. A vásárolt tápok' helyett cukorgyári melléktermékeket, urebetint iktattak be a tehenek étrendjébe. Így érték el, hogy a korábbi 53—55 dekagramm helyett tavaly 28 dekagramm abrak felhasználásával állítottak elő egy liter tejet. Röviden így foglalhatók össze a fekete lapály tehenekkel elért eredmények. Ami ennél is lényegesebb, ráripari Egyesülésbe, s a tagság révén előnyökhöz jutott. A felkínált anyagi segítségre alapozva úgy határoztak, hogy egy 1340 férőhelyes szakosított tehenészeti telepet létesítenek a BAGE segítségével. A mezőpanel rendszerű épületeket a téesz saiát építőbrigádja húzza fel, a nagy munka az idén nyáron indul. A most épülő békéscsabai tejfeldolgozó üzem pedig biztos vevő lesz a megtermelt tejre. Egy helyen, nagyüzemi körülmények között működik majd a tehenészet. Az idén eladják a még termelő, brucellával fertőzött szarvasmarhákat, s helyükbe intenzíven tejelő fajtát állítanak. 1985-re ötmillió liter tej termelését célozták meg. De nem mennek kárba a kiürítésre kerülő istállók sem. Alapos fertőtlenítés után borjúnevelésre, marha- hizlalásra használják az épületeket, és szóba került a baromfitartás is. A kondorosi Egyesült Tsz- nek az országos tejversenyben elért harmadik helye nemcsak1 termelési siker. Lényeges, hogy a jól termelő telep húzóerőt jelentett az egész ágazatra. M. Szabó Zsuzsa
