Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-31 / 126. szám

1^ Ívj! 1981. május 31., vasárnap ]tlm\a II kiváló úttörő nagypapája Húsz éves az orosházi Kertbarát Klub Különös helyzeteket, ritka pillanatokat produkál az élet. Színhely a Békéscsabai 9. számú Általános Iskola. Ün­nepség, az űttörőszövetség megalakulásának 35. évfor­dulója alkalmából. A gyere­kek egyenruhában, kék vagy vörös nyakkendőben. A pe­dagógus úttörővezető köszön­ti a vendégeket; külön üd­vözli Román Aladárt, Békés megye első úttörőtitkárát. Aztán előlép a sorból az 5-es Esztike, a kiváló út­törő, és egy pompás csokrot nyújt át a meglepett ven­dégnek, aki nem nagyon tud szóhoz jutni. A kislány ugyanis — unokája. * * * Nehezen hiszem el, hogy 67 éves. Igaz, erősen őszül, de markáns arcát nem szab­dalják mély ráncok, egyenes tartású, fürge mozgású, nyílt tekintetű férfi. Hat éve nyug­díjas ugyan, de még ma is dolgozik. ízig-vérig pedagó­gus, a gyermeklélek titkai­ba látó, a serdülők lázadá­sait érteni tudó ember. Beszélgetésünket gazdag életútjával kezdjük; azzal, hogy falusi tanítók voltak a szülei, akik Szabolcsból ke­rültek Békéscsabára. Édes­apja 71 évesen még tanított Jaminában, mégpedig a fia igazgatta iskolában. S szíve­sen mesél az úttörőmozga­lom hőskoráról, beszélgeté­sünk tulajdonképpeni témá­járól: — A mostani Kölcsey ut­cai iskolában 1947 tavaszán alakítottuk meg az első. Pe­tőfi Sándor nevet viselő út­törőcsapatot, úgy 110—120 taggal. Az egész azzal kez­dődött, hogy hallottam a Tanácsköztársaság idején létrejött Marx Károly úttö­rőcsapatról — amely 1946- ban újból megalakult. In­nen számítjuk egyébként az úttörőmozgalom kezdetét. Visszatérve az én első csa­patomra, nem volt könnyű megnyerni ennek az ügynek a pedagógusokat, sem akkor, sem később, a ’48—49-es években, amikor a megyében a legtöbb csapat létrejött. De akkor már megyei if­júsági előadó és megyei út­törőtitkár volt Román Ala­dár. — Ennek az a története — idézi fel az előzményeket—, hogy Boldoczki János, az akkori megyei párttitkár be­szélgetésre hívott, kérdezge­tett, szeretem-e a fiatalokat, mik a terveim, és így tovább. Mondtam, persze, hogy sze­retem, köztük, velük élek. No, ő küldött el Pestre egy­hónapos ifjúmunkás párt­iskolára, utána lettem, 1948 nyarától ifjúsági előadó és megyei úttörőtitkár. — Mik voltak a feladatai? — Miután az iskolákat ál­Román Aladár Fotó: Fazekas László lamosították, új lendülettel kellett hozzálátni a párt gyermekszervezetének kiala­kításhoz. Létrehoztuk az út­törőapparátust, megfelelő elvtársakat kerestünk a váro­si. járási úttörőtitkári posz­tokra, aztán csapatvezetők­ről kellett gondoskodni, akiknek vezetőképző tanfo­lyamokat szerveztünk. Ren­geteget jártuk a megyét, vi­tatkoztunk, érveltünk, győz­ködtük a pedagógusokat. 1948 végén már 151 csapat működött a megyében! — Emlékszik-e akkori út­törőkre? — Hogyne, nem is egyre. Igaz, ha rám köszönnek asz- szonyok, sokszor csak a lány­nevük után ismerem meg őket. Emlékszem, 1948-ban 350 gyerekkel utaztunk tá­borozni a Balatonra. A ma­lomtól lisztet, a Barnevál- tól libazsírt kaptunk, innen- onnan gyűjtöttük össze az élelmet. Es jöttek velünk szülök, asszonyok, ők főztek. Emlékszem, az akkori úttö­rők közül Pataj Pálra, aki az épülő új iskola megbízott igazgatója Csabán, aztán Mészárosáé Lipták Marikára, ő a népi ellenőrzésnél van, Kalász Marika pedig ma már tanácselnök-helyettes. Megsárgult jegyzeteket nézegetünk. Egy országos konferencián készültek, a dátum: 1949. III. hó 22. „Po­litikai beszámoló: A béke megvédése, a háborús uszí­tás megakadályozása. A MINSZ és a népfront jelen­tősége. A mozgalomban a közösségi élet megteremtése. Használjuk a kritika és ön­kritika fegyverét. Az úttö­rőmozgalomban a szocialis­ta nevelés útjára kell tér­nünk.” És néhány sorral lejjebb : „A következő 3 hó­nap fő kérdései: — jó tanu­lás — kirándulás — táboro­zás előkészítése — Pajtás terjesztése”.- — A gyerekek nagyon szerették ezeket a táborozá­sokat, a vidám közös ének­lést, és milyen lelkes szülők voltak! Jaminában, mert hogy hosszú éveken át ott tanítottam, igazgatóskodtam, remek munkásasszonyok voltak. A kocsmázók viszont nagyon haragudtak rám, mert Jaminában öt italbolt­ból tantermet csináltunk. Sűrűn megfordult a fővá­rosban: Csillebércen vagy a minisztériumban. Tisztelettel beszél Ortutay Gyuláról, nagy neveket említ, akikkel gyakran találkozott. És kö­vetkezett az úttörővezetők első országos kongresszusa, — Rendeztek egy nagy sportünnepélyt. Részt vett azon az ország több vezető embere. Ott találkoztam Ve­res Péter akkori honvédelmi miniszterrel is. Az ünnepély szünetében arról kérdezge­tett, milyen az úttörőélet a Viharsarokban ? — Mit kívánt adni az út­törőmozgalom a gyerekek­nek? — Mindenekelőtt közössé­gi nevelést, demokratikus szellemben. Ugyanakkor na­gyon szorgalmaztuk a jó ta­nulást, és a hazafias neve­lést, ami egy ideig elsikkadt. Ahogyan már mondtam, először a nevelőket kellett meggyőznünk, sok pedagógus ugyanis elzárkózott, még olyanformán sem akart po­litizálni, hogy részt vállal az úttörőcsapat munkájából. No, és . természetes igyekez­tünk minél több gyereket kirándulni, iáborozni vinni, sok játékkal, romantikával, gazdagítani úttörőéveiket. — Ma is fiayelemmel ki­séri az úttörőéletet? x— Nem tudtam én elsza­kadni attól. Rengeteg szál fűz az ifjúsághoz. Nagyon jónak tartom ma is az úttö­rőmozgalmat. ■ Ali bácsinak — megyeszer- te így ismerik — hívják őt. s nem a kora miatt, hanem tiszteletből. A megyei úttö­rőtitkári munkakörben eltöl­tött évei rövid, de szép sza­kasza életének. Feleségével együtt részt vállaltak a közélet, a pártmunka sokfé­le-fajta feladatából — s köz­ben felneveltek nyolc gyer­meket. A gazdag életút mérföldkövei a magas ki­tüntetések — és amire talán még ennél is büszkébb: ha végigmegy az utcán, lépten- nyomon köszöntik, régi ta­nítványai felkeresik. Gazdag ember. Tóth Ibolya Törzsgárdanap a Volánnál Három évvel ezelőtt dön­töttek úgy a Volán 8. sz. Vállalat dolgozói, hogy má­jus utolsó szombatját hagyo­mányos ünnepnappá teszik; ekkor tartják a törzsgárda- napot. A vállalatnál má'h 1971- ben megalakították a törzs" gárdabizottságot, amely ki­dolgozta a törzsgárdatagság feltételeit. A szabályzat ér­telmében első ízben a mun­kaviszony kezdete utáni ötö­dik évben, majd ötévenként kapják meg a dolgozók a törzsgárdatagság különböző fokozatait. Jelenleg 1939 dol­gozó rendelkezik az erkölcsi és anyagi elismerésnek vala­melyik fokozatával, a szocia­lista brigádok száma pedig eléri a 145-öt. A jó kollektí­vának nagy része van abban, hogy a vállalat 28 éves tör­ténetében a múlt évben vé­get ért ötödik ötéves terv hozta a legnagyobb sikere­ket. Az öt év alatt 174 új buszt vásároltak, és 140-et selejteztek ki; a korszerűsí­tett járműpark nagyban emelte a személyszállítás kulturáltságát. Emellett a dolgozók személyi jövedelme 37 százalékkal nőtt. A tegnap, Békéscsabán, harmadik alkalommal meg tartott törzsgárdaünnepélyen Vándor Pál igazgató mon­dott ünnepi beszédet, és át­adta az új törzsgárdatagok- nak a jutalmat. A bensősé­ges összejövetelen sor került a vállalat és a Zvoleni CSAD sportvetélkedőjére, kultúrműsorra és tömeg­sportnapra. Fotó: Fazekas László Tizennyolcon alapították húsz évvel ezelőtt Orosházán a Kertbarát Klubot. Azzal a céllal, hogy a kis közösség tagjai megismerjék egymás tevékenységét, tapasztalato­kat cseréljenek, és így fej­lesszék a város kertkultúrá­ját. Az eltelt húsz év alatt a tagok száma 140-re nőtt, s a klub országos hírűvé vált. Rendszeresen részt vesznek más városok, így Budapest, Debrecen, Szeged kertészeti kiállításain, ahol legszebb termékeiket mutatják be — szép sikerrel. De nem csak a bemutatókon elnyert ér­mek, díjak bizonyítják ered­ményes tevékenységüket. A művelésük alatt álló tizenkét hektárnyi intenzív kert ter­méseredményei jelentős té­telként szerepelnek a város ellátásában. Ä klub tagjai a múlt évben 344 kilogramm gyümölcsöt, 161 kilogramm szőlőt és 308 kilogramm zöld­séget termeltek fejenként. Fontos az a szakmai munka, amellyel az új kerttulajdo­nosokat segítik kertjük ki­alakításában. Túlzás nélkül állítható, hogy a klub szel­lemi kisugárzása jelentős ha­tással van egész Orosháza kertművelésére. Tegnap, szombaton az oros­házi Petőfi Művelődési Ház­ban ünnepélyesen emléke­zett meg az összegyűlt tag­ság és a város vezetése a huszadik évfordulóról. II harmadik díj története Múlt évi tejtermelése alap­ján a kohdorosi Egyesült Tsz országos harmadik he­lyezést ért el európai fekete­tarka állományával. A tehe­nenként 4 ezer 928 kilo­grammos laktációs tejterme­lés szép eredmény, különö­sen, ha figyelembe vesszük, hogy öt évvel korábban még a 2 ezer 300 kilogrammot sem érte el az átlagos tej­hozam. Fordulópont: az új fajta Hosszú a története a szép sikernek, érdemes vissza­nyúlni az 1975-ös évhez. Ek­beszerzett silókészítő gépek­kel sikerült elérni, hogy nap­jainkban az összesen 2 ezer 600 szarvasmarha minden­nap savanyított silótakar­mányhoz és szénához jut. Két szám jól jellemzi a vál­tozást: 1975-ben egy, tavaly pedig már négy kiló lucernát kapott naponta minden te­hén. Nemcsak a takarmányo­zásban állt be fordulat. So­kat Várt a szakvezetés az immár brucellamentes telep dolgozóitól is. Ezért tanfo­lyamot szerveztek számuk­ra, amelyben betanítottmun­kás-. illetve szakmunkás­oklevelet szerezhettek. Be­alaposan megváltozott a tsz- vezetés és az itt dolgozók szemlélete. Mind többen hangsúlyozták, hogy hason­ló nagyüzemben nemhogy te­her, de nyereséges, hasznos ágazat kell legyen a szarvas- marhatartás. Ezért határoz­tak a fejlesztés mellett. Ötmillió liter tej Korábban is szerepelt a tervek között a brucellamen­tes szarvasmarha-állomány megteremtése. Új, 640 férő­helyes tehenészeti telepet akartak létrehozni. Közben azonban a téesz belépett a Békéscsaba és Környéke Ág­kor lett a három községi té- eszből Egyesült Termelőszö­vetkezet. Az egyesülés egyik öröksése a tizenegy helyen, három telepen működő szarvasmarha-ágazat volt. Mindezt a fertőző vetélést okozó brucellózis tette még nagyobb teherré. Fordulatot jelentett, hogy 1976 második felében ked­vező lehetőség nyílt a szövet­kezet számára: fekete-tarka európai lapály teheneket vá­sárolhattak — viszonylag ol­csó áron. A tsz-vezetés látva a tejtermelés alacsony szint­jét, úgy határozott, szert tesznek háromszáz intenzív, tejtermelő tehénre. Mintegy félmillió forintos ráfordítás­sal fertőtlenítették a II. szá­mú telepet, kerítéssel elzár­ták. Ezzel megteremtették a valóban nagyüzemi tartás feltételeit. A szakvezetés bizonyítani akart az új fajtával, ezért a korábbinál nagyobb súlyt helyezett a takarmány-előál­lítás megszervezésére. Az­előtt Kondoroson is a rosz- szabb minőségű területeken termesztettek silókukoricát, lucernát. Az új fajta válto­zást hozott ebben is. Inten­zív takarmánytermelésbe kezdtek. A lucernát, silóku­koricát termő földeket az árutermő területekhez ha­sonló gondossággal művelték, vegyszerezték. Az eredmény nem is maradt el, a közben vezették a szakosított fejést. Ez azt jelenti, hogy hat, a legjobban képzett, legráter­mettebb dolgozó végzi a fe­jést. Ezzel megoldották a tej­termelés' kulcsműveletének magas színvonalra emelését. Változtattak a bérezésen is. Korábban a tehenészek fi­zetésének 60 százaléka füg­gött a teljesítménytől, je­lenleg a mozgóbér eléri a fi­zetés nyolcvan százalékát. Ennél jobb ösztönzőt nehéz találni. Cseppet sem mellékes, hogy a fekete-tarka lapá­lyokkal harmincnégy tagú szocialista brigád foglalko­zik. Tevékenységüket dicséri, hogy a téeszbrigádverseny- ben évek óta az első öt kö­zött szerepelnek. Tavaly aranyplakettet nyertek, az idén szeretnék elérni a „ki­váló” címet. Jelentős sikereket ért el az ágazat a költségek csök­kentésében is. A vásárolt tá­pok' helyett cukorgyári mel­léktermékeket, urebetint ik­tattak be a tehenek étrendjé­be. Így érték el, hogy a ko­rábbi 53—55 dekagramm helyett tavaly 28 dekagramm abrak felhasználásával állí­tottak elő egy liter tejet. Röviden így foglalhatók össze a fekete lapály tehe­nekkel elért eredmények. Ami ennél is lényegesebb, ráripari Egyesülésbe, s a tag­ság révén előnyökhöz ju­tott. A felkínált anyagi se­gítségre alapozva úgy hatá­roztak, hogy egy 1340 férő­helyes szakosított tehenésze­ti telepet létesítenek a BAGE segítségével. A mezőpanel rendszerű épületeket a téesz saiát építőbrigádja húzza fel, a nagy munka az idén nyáron indul. A most épülő békés­csabai tejfeldolgozó üzem pedig biztos vevő lesz a meg­termelt tejre. Egy helyen, nagyüzemi körülmények kö­zött működik majd a tehe­nészet. Az idén eladják a még ter­melő, brucellával fertőzött szarvasmarhákat, s helyükbe intenzíven tejelő fajtát állí­tanak. 1985-re ötmillió liter tej termelését célozták meg. De nem mennek kárba a kiürítésre kerülő istállók sem. Alapos fertőtlenítés után borjúnevelésre, marha- hizlalásra használják az épü­leteket, és szóba került a baromfitartás is. A kondorosi Egyesült Tsz- nek az országos tejverseny­ben elért harmadik helye nemcsak1 termelési siker. Lé­nyeges, hogy a jól termelő telep húzóerőt jelentett az egész ágazatra. M. Szabó Zsuzsa

Next

/
Thumbnails
Contents