Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-30 / 125. szám

1981. május 30„ szombat Megkezdődött a KISZ X. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) — Legnagyobb társadalmi problémánk továbbra is a szűkös lakáshelyzet. Kihat ez a fiatalok életfelfogására, családi életére, közéleti ak­tivitására, gyakran még munkahelyük megválasztá­sára is. Ennél fogva érthető, hogy a KISZ is nagy figyel­met fordít a lakáshelyzet ja­vítására. Azt szeretnénk el­érni, hogy a rendelkezésre álló pénzt és lakásállományt a lehető legésszerűbben használjuk fel. Természetesen nem aka­runk és nem is szabad illú­ziót kelteni. A KISZ nem vállalhatja magára a lakás­kérdés megoldását, nem ala­kulhat át lakásépítő szövet­kezetté. Arról azonban nem mondhatunk le, hogy min­dent megtegyünk, ami a helyzetet javítja. S ebben valamennyi KlSZ-szervezet- nek fel kell mérnie saját le­hetőségeit és feladatait. — Álláspontunk — amely szerint javítani kell a fiata­lok élet- és munkakörülmé­nyeit — összhangban van pártunk elhatározásával, a VI. ötéves terv előirányza­taival. Ezt példázza, hogy a KISZ kezdeményezésére a közelmúltban döntés szüle­tett arról, hogy a tervezett­nél korábban, 150 millió fo­rinttal megemelik a felső- oktatási ösztöndíjalapot. Az egyetemi és főiskolai hallga­tók 1982 februárjától átla­gosan 30 százalékkal több ösztöndíjat kapnak, mint je­lenleg. Az ösztöndíjrendszer továbbfejlesztéséről az el­osztás elveiről és módjáról az egyetemi és főiskolai KISZ-szervezetek bevonásá­val lefolytatott széles körű eszmecsere után döntenek majd. — Támogatjuk a művelő­dési kormányzatot abban, hogy körültekintően foglal­kozik a közoktatási rendszer szervezeti, tartalmi megújí­tását célzó elképzelésekkel. Feszültségek forrása azon­ban, hogy az átfogó reform­tervek kidolgozása elhúzódik, bevezetésük késik, így hatásuk csak a távoli jövőben lesz ér­zékelhető. A másik gondot abban látjuk, hogy az el­múlt években nem kevés megalapozatlan reformra is sor került. Nyugodt légkörre, kiegyensúlyozott munkára van szükség, és mindenek­előtt olyan reformra, amely garanciát jelent az iskola folyamatos változóképessé­gére. Minderről azon az ala­pon szólunk, hogy a KISZ természetes igénye és fel­adata, hogy véleményt mondjon az oktatásügyről, hiszen az oktatáspolitika egyben ifjúságpolitika is. Er­re biztatást és lehetőséget is gyakran kaptunk az elmúlt években. Csaknem 300 000 KISZ-tag tanul — A KISZ tagjainak több mint egyharmada tanuló. Csaknem háromszázezer KISZ-tag tanul középiskolá­ban, szakmunkásképző in­tézetben, egyetemen és fő­iskolán. — A IX. kongresszus ha­tározatainak végrehajtásá­ban figyelemre méltó ered­ménynek könyvelhetjük el, hogy jelentősen, 48 száza­lékról 62 százalékra növel­tük szervezettségünket a szakmunkástanulók körében. Az intézetekben működő KISZ-szervezetek egyre eredményesebben járulnak hozzá a szakmunkástanulók szakmai. politikai, felké­szültségének. világnézeti ne­velésének javításához. — A felsőoktatásban külö­nös ielentősége van az ér- dekkénviseletnek, érdekvéde­lemnek. hiszen a hallgatók esetében szeméi vreszólóan és konkrétan is a KISZ-nek kell ellátnia az érdekvédel­met. Méghozzá úgy. hogv ez következetesebben és jobb eredménnvei valósuljon meg. Legven nagyobb a nyilvá' nossá^a. és a kérdések, ja­vaslatok között tanuljunk meg elvi alapon rangsort fel­állítani, és ennek alapján igent és nemet is mondani. — Kiindulnunk a jövőt il­letően abból kell, hogy az ér­dekképviselet nem fejeződ­het be a kezdeményezéssel. Mindent el kell követnünk azért, hogy a KISZ reális ja­vaslatai érdemi elbírálásban részesüljenek és megvalósul­janak. Természetesen ebben sem nélkülözhetjük az egye­temek állami és politikai ve­zetésének bizalmát, türelmes és konstruktív együttműkö­dését. — A fiatalok emberi, tár­sadalmi magatartásának for- formálásában megkülönböz­tetett felelősséget tulajdoní­tunk a családnak. Társadal­munk alapegysége semmi mással nem helyettesíthető szerepet tölt be a nevelésben. A gyermekek, a fiatalok a családban sajátíthatják el a társadalmi együttélés alapve­tő normáit. Itt kell megis­merkedniük azokkal a törté­nelmi és erkölcsi értékekkel is, amelyek megalapozzák a hazaszeretetei, a politikai meggyőződést. Tudjuk, hogy a felgyorsult élettempó, a nők teljes foglalkoztatása, az ingázás és a gyakori túl­munka csökkenti a gyerme­kekkel eltölthető időt. Fel­mentést azonban ez sem ad­hat senkinek a gyermekéért viselt felelőssége alól. — Ha nem is tekinthető a KISZ munkájáról szóló el­számolás szorosan vett té­májának a lányok és fiúk kapcsolata, kétségtelen, hogy a szerelem ősidőktől foglal­koztatja a fiatalokat. A tel­jes emberi élet része ez, amely ennél fogva több, mint magánügy. Megnyilvá­nulásaiban és következmé­nyeiben mindenképpen. Mi azt szeretnénk, ha a lányok és a fiúk kapcsolatát az őszinte barátság, az egymá­sért érzett felelősség, a köl­csönös tisztelet jellemezné — általában és a szerelemben is. Azt valljuk, hogy tiszta, önfeledt szerelem nélkül nincs boldog emberi élet. — Az agitáció és a pro­paganda akkor jó, ha meg­győző, ha hiteles és őszinte. És ez önmagában még min­dig kevés. Az embereket, a fiatalokat nem egyszerűen az igazság érdekli, hanem az, hogy mit kell tenni, hogyan lehet többre, előbbre jutni, ennek érdekében mit kell másképpen csinálni, s mi ebben az ő saját szerepük. A marxizmus — és éppen eb­ben van legnagyobb ereje — nemcsak magyarázza a vilá­got, hanem annak megvál­toztatására törekszik. Ami­kor mi tömegpropagandáról, cselekvésre ösztönző meg­győző munkáról beszélünk, ennek a szellemnek az ér­vényre juttatására gondo­lunk. — A KISZ IX. kongresszu­sa feladatul szabta a fiatal művészek körében végzett munkánk továbbfejlesztését. Az azóta eltelt öt esztendő számos eredményt hozott. Mi a jövőben is támogatjuk a fiatal nemzedék felelős tö­rekvéseit, a tehetség, a szak­mai felkészültség és a mű által hitelesített kísérleteket. Változatlanul fontosnak tartjuk, hogy a KISZ kap­csolatai erősödjenek a fiatal alkotókkal, művészekkel. Se­gíteni akarjuk munkájukat, és segítséget kérünk tőlük. — Számos szervezet, intéz­mény, egyesület, klub mű­ködik, amely többet tehetne az ifjúság hasznos időtölté­séért. Vannak ifjúsági léte­sítmények és művelődési in­tézmények is, mégis úgy lát­juk, hogy mindezek együtt sem képesek megfelelően fel­kelteni, befolyásolni és ki­elégíteni az igényeket. Javaslatok a szabadidő értelmes eltöltésére — Javasoljuk, hogy az il­letékes állami, tanácsi szer­vek tegyenek lépéseket a helyzet rendezésére. Nem na­gyobb anyagi befektetést igénylünk, ez ma nem is lenne reális. Szemléleti, szer­vezeti, irányítási változtatá­sokat sürgetünk. Olyanokat, amelyek lehetővé teszik a fiatalok sokirányú érdeklő­désének kielégítését, ame­lyek akár a sport, akár a műkedvelő együttesek, vagy éppen a hobbi jellegű kö­rök lehetőségeinek bővítésé­vel valóságos alternatívát nyújthatnak a szabad idő értelmes eltöltéséhez. Szük­ségesnek tartjuk, hogy a KISZ megfelelő befolyást, hatást gyakorolhasson ezek­nek a szervezeteknek, intéz­ményeknek a működésére. — A IX. kongresszus ' a KfSZ-szervezetek egyik leg­fontosabb feladatát a tömeg­sport fejlesztésében jelölte meg. Munkánkat pártmegbi- zatáshoz illő felelősséggel, kezdeményezően, jelentős erőfeszítéseket is vállalva vé­geztük. Eredménynek tart­juk, hogy sikerült a társada­lom figyelmét az ifjúság testedzésének, turizmusának fontosságára irányítani, és a fiatalokat minden eddiginél nagyobb számban mozgósí­tani. A KISZ-korosztályhoz tartozók közül sok százezren teljesítették a tömegsport­mozgalom követelményeit. — A IX. kongresszus ha­tározatát teljesítve, ifjúsági Szövetségünk a beszámolási időszakban is eleget tett megtisztelő hivatásának: kommunistává nevelte leg­kiválóbb tagjait, felvételre ajánlotta őket az MSZMP soraiba. Jóleső érzéssel szá­molhatunk be arról, hogy fo­lyamatosan emelkedik a pártba felvett KISZ-tagok száma. 1980-ban minden száz új párttag közül ötven­nyolc volt KISZ-tag. Több mint 90 százalékukat — s ez esztendők óta így van — a KISZ-alapszervezet tag­gyűlése ajánlotta. Ezek a számok önmagukért beszél­nek. Szemléletesen igazol­ják, hogy a párt fő után­pótlási forrása a kommunis­ta Ifjúsági Szövetség. — A két kongresszus kö­zött ötvenezerrel nőtt szö­vetségünk taglétszáma, s így lényegében minden har­madik magyar fiatal KISZ- tag. Nőtt szervezeti befolyá­sunk a szakmunkástanuló és az értelmiségi fiatalok köré­ben, és a mezőgazdasági nagyüzemekben is erősödött a KISZ szervezettsége. Több éve megoldatlan gondunk azonban, hogy a munkásfia­talok között szövetségünk befolyása elmarad attól, amit a társadalomban betöl­tött szerepük, a politikai sú­lyuk szükségessé tenne. En­nek kétségtelenül sok oka van. Minden bizonnyal nem eléggé vonzó a programunk, és gyakran olyan követelmé­nyeket próbálunk állítani a belépni szándékozók elé, amelyek teljesítését jól dol­gozó KISZ-tagok esetében is nagyra értékelhetnénk. — A jövőben minden fö­lösleges várakoztatás és ki­módolt előkészítés nélkül fel kell venni, sőt hívni kell magunk közé azokat a fiata­lokat, akik elfogadják a KISZ céljait, egyetértenek szervezeti szabályzatával, hajlandók tevékeny részt vállalni a szervezet munká­jából. — Teljesítve a KISZ IX. kongresszusának határozatát, erősödött az úttörőszövetség és a KISZ munkájának tar­talmi egysége, jobban össze­hangoljuk programjainkat, részt vettünk az úttörőmun­ka feltételeinek javításában. Sokasodtak a testvérkapcso­latok, bővült az úttörőcsapa­tok munkáját segítő KISZ- tagok, köztük a fiatal peda­gógusok köre. A jól dolgozó ifiket a korábbinál nagvobb megbecsülés övezte a KISZ- szervezetekben és az úttörő- csapatokban egyaránt. Az úttörőmozgalom szá­munkra több, mint az utá­nunk következő nemzedékek összessége: segítőtársunk és partnerünk az élet minden területén. Rengeteg a közös feladatunk, s mindabban, amit ezen a kongresszuson elhatározunk, számítunk a megalakulásának 35. évfor­dulóját ünneplő úttörőszö­vetségre. HISZ az úttörőkért — A jubiláló úttörőszövet­ségnek azt kívánjuk, hogy maradéktalanul töltse be hi­vatását a gyerekek javára és örömére. Emellett azonban javasoljuk a kongresszusnak, hogy szavazzon meg két szü­letésnapi ajándékot is. Az egyik, hogy a KISZ társa­dalmi munkával valamennyi megyében, városban hozzon rendbe néhány gyermek- és úttörőlétesítményt, játszóte­ret. A másik, hogy országos összefogással, társadalmi munkával építsünk új úttö­rőstadiont — a régi helyén, a Margitszigeten. — A KISZ nemzetközi te­vékenységéről elmondotta Fejti György: a béke és a társadalmi haladás ügyét ■szolgálja. — Megkülönböztetett fi­gyelmet fordítottunk a szo­cialista országok ifjúsági szervezeteivel fenntartott kapcsolataink fejlesztésére. Előreléptünk a testvérszer­vezetek ideológiai együttmű­ködésének elmélyítésében, ami az éleződő ideológiai harcban a hatékony fellépés nélkülözhetetlen feltétele. — Tovább mélyült a ha­gyományosan jó együttmű­ködésünk a lenini Komszo- mollal. A Szovjetunió népei­hez fűződő őszinte,’ meg­bonthatatlan barátságunkat tükrözte a forradalom böl­csőjében, Leningrádban ren­dezett II. szovjet—magyar ifjúsági barátságfesztivál. S ezt hivatott tovább építeni a júliusban Budapesten meg­rendezendő III. fesztivál. Maradéktalanul teljesítettük együttműködési szerződé­sünket, és eredményesen fo­lyik az új, hosszútávú közös program végrehajtása. — A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség kezdemé­nyező szerepet töltött be az európai ifjúsági együttműkö­dés intézményes kereteinek létrehozásábah. Tavaly ősz­szel otthont adtunk a ke­retszervezet alakuló ülésé­nek és első konzultatív ta­nácskozásának. Aktívan részt vállalunk a keretszervezet működtetésében is. Az új struktúrában — amelynek létrejötte kontinensünk má­sodik világháború utáni tör­ténetének legkiemelkedőbb ifjúságmozgalmi eseménye volt — olyan lehetőséget lá­tunk, amely hatékonyan szolgálhatja a béke, az eny­hülés, a leszerelés és a né­pek közötti bizalom elmélyí­tésének ügyét. — Demokratikusabbá, ele­venebbé kell tennünk mun­kánkat, munkastílusunkat. A vezetőknél nyitottságra, az érzékenységre, a határo­zott kiállás és a meggyőzés képességére, az alapszerve­zeteknél az önállóságra, az öntevékenységre és kezde­ményezőkészségre tesszük a fő hangsúlyt. — Munkákban jobban fi- gyelmbe kell venni, hogy a politikai és szervezeti egység nem jelenthet egyformasá­got, egysíkúságot, hogy ugyanazt a közös célt min­den réteg és korosztály ese­tében másként, más módon lehet elérni. A következő években figyelmünket min­denekelőtt a munkásifjúság, és a tizenéves korosztályok megnyerésére, KISZ-életük fejlesztésére 'kell fordíta­nunk. — Felelősségünk a jövőért — közös; a fiatalok nem nélkülözhetik az előttük já­rók tapasztalatait. Meg kell ismernünk az elmúlt har­mincöt év eredményeit, ál­Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Békés megyét, melynek küldötte vagyok, közismer­ten mezőgazdasági • megye­ként tartják számon ha­zánkban. A megye legna­gyobb mezőgazdasági üze­mében, legfiatalabb mező- gazdasági kombinátjában, Mezőhegyesen dolgozom, amelv közel 20 ezer hektáron gazdálkodik, évente 2 mil­liárd forint termelési érté­ket állít elő. Érthető tehát, hogy feladatai végrehajtásá­hoz igényli, sőt követeli a fiatal agrárszakemberek munkáját, lelkesedését. Évről évre számos frissen végzett diplomás kerül gazdaságunk­ba, akiknek ez a munka az ismerkedést, a mindennap alkalmazott szakmával való barátkozást jelenti. Több fó­rumon — elsősorban nagy­városokban — mint jó vita­téma, mint afféle rázós kér­dés kerül fel: értelmiség­nek tekintjük-e az agrár- szakembereket egyáltalán, nemcsak a fizikai lyiunkát át­lagosnál kissé nagyobb is­meretanyaggal végzőknek? A kérdés felvetése mögött szemlélet rejlik. Még ma sem fogadja el mindenki, hogy a mezőgazdaságban végzett minden tevékenység, a mezőgazdaság fejlettségé­nek mai szintjén, a vetéstől az aratásig, az állatgondo­zástól a vezérigazgatói tevé­kenységig olyan munka, amely egyre több szakértel­met. tudást igényel. Sajnos, a mezőgazdaság­dozatos harcait, erőfeszítése­it és hibáit is, hogy tanul­junk belőlük. Azt kérjük az idősebb nemzedéktől, hogy példát mutatva, jó szóval oktatva, fogadják társukká a fiatalságot, az új társadalom építésében. — Pártunk és ifjúságunk viszonya a kölcsönös bizal­mon alapul. A kommunisták odafigyelnek dolgainkra, tá­mogatják törekvéseinket. Arra nevelik az ifjúságot, hogy kötelességtudóan vé­gezze a dolgát, hogy egyenes derékkal járjon, és a jogos kritikát is országgyarapító tetteivel alapozza meg. A KISZ a Kommunisták Párt- járféik Ifjúsági Szervezete, s egyben a magyar ifjúság po­litikai tömegszervezete. — Programunk látszólag • egyszerű: többre, jobbra tö­rekszünk a munkában, a ta­nulásban, és a mozgalomban is. Teljesíteni mégsem lesz könnyű. Most az a dolgunk, hogy a kommunista ifjúsági mozgalom hagyományait folytatva szövetségünk, X. kongresszusa szocialista ha­zánk további felemelkedésé­nek szolgálatába állítsa az ifjúság tettrekészségét, és lendületét — hangsúlyozta befejezésül Fejti György. * * * A beszámolót követően a küldöttek meghallgatták a KISZ Központi Pénzügyi El­lenőrző Bizottságának je­lentéséhez fűzött szóbeli ki­egészítést, amelyet a testület elnöke, Szilágyi László ter­jesztett elő. Elmondotta, hogy az elmúlt öt esztendő során a növekvő feladatok­hoz igazodtak a KISZ pénz­ügyi lehetőségei, gyarapo­dott anyagi-technikai ellá­tottsága. A KISZ „pénztár­cája” körül rend van, ám a különböző beruházások ese­tében, az • alapszervezeti pénzgazdálkodás során ügyelni kell arra, meddig ér a takaró. Ezután megkezdődött a vi­ta a KISZ Központi Bizott­ságának beszámolója, a ha­tározattervezet, a szervezeti szabályzat módosítására tett javaslatok, valamint a Köz­ponti Pénzügyi Ellenőrző Bi­zottság jelentése felett. Első­ként Turcsi Gyula, a KISZ budapesti bizottságának első titkára, majd Hágenthurn József, a Mecseki Ércbá­nyászati Vállalat vájára, Puffá Sándor, a Salgótarjáni Kohászati Művek fődiszpé­csere, Hangodi Éva, a szol­noki Varga Katalin Gimná­zium tanulója kapott szót, őt követte dr. Szabó István, a Mezőhegyesi Mezőgazdasá­gi Kombinát állatorvosa. ban végzett munkának még ma sincs meg a kellő társa­dalmi rangja ... Ugyanak­kor az is szembetűnő, hogy talán egyetlen más gazdasá­gi ág sem fejlődött az el­múlt évtizedekben olyan óriásit, mint éppen a mező- gazdaság ... Nem lehet kér­dés, hogy valóban értelmi­ség-e az agrárszakember, mert ha az értelmiség fogal­mába való tartozásnak krité­riuma az alkotó, teljes életre vágyó, tökéletesebbet létre­hozni akaró, munkáját sze­rető ember — márpedig az —, akkor talán sehol nem jött létre annyi értelmiség, mint a mezőgazdaságban az elmúlt években. Ugyanakkor a falun élő értelmiségi cso­portok közül éppen az agrár­értelmiség az, amely a min­dennapi munkája révén a falu arcának átalakításában, a szocialista falu kialakítá­sában, az emberek tudatfor­málásában az egyik legna­gyobb szerepet töltötte és tölti be. Ez külön felelőssé­get is jelent, hiszen a társa­dalomalakítás és a közösség­formálás nem kis feladat. És ne feledjük: forradalmi cél is. Természetesen létrejött a mindig új feladatok, minden gond megoldására képes szakmunkásgárda is, amelynek munkája nélkül ma nem tartanánk itt, és amelynek még több társa­dalmi rinegbecsülés szüksé­ges. És ezen a ponton lé­nyegtelenné válik a kérdés: (Folytatás a 4. oldalon) Szabó István felszólalása Megkezdte munkáját a KISZ X. kongresszusa a MÉMOSZ-székházban (Telefotó)

Next

/
Thumbnails
Contents