Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-24 / 120. szám

1981. május 24., vasárnap o IgNtUMM Elsők a legjobbak közön A Kőolaj- és Földgázter- melö Vállalat orosházi üze­me Hunyadi Mátyás műsze­részbrigádjának a feladata: az összes olaj- és földgázter­melő berendezés, mérő. el­lenőrző és szabályozó mű­szerének az üzemeltetése. Tevékenysége területét az Orosháza—Battonya—Sar- kádkeresztúr által bezárt há­romszög határozza meg. A brigád tagjai javarészt elektromos műszerekkel dol­goznak, mégpedig tűz- és robbanásveszélyes környe­zetben. A szikra vagy a túl- melegedés súlyos balesetet és nagy károkat okozhatna. En­nek megfelelően kell a sze­relést és a karbantartást végrehajtani. Keresztesi Vilmos és Hod- ján János az elektroműsze­rész-műhelyben éppen a robbanásbiztos villamos be­rendezések tanfolyamának az anyagát tanulmányozza. A gyakorlatot elméleti ismere­tekkel is ki kell egészíteni. Eddig nem fordult elő rob­banás. Ne is legyen! Műszerek nélkül termelés nincs.' Ha pedig nem lenne termelés, nem kapna gázt az Orosházi Üveggyár, és nem jutna el a gáz a városok la­kásaiba, az olaj pedig az olajfinomítóba. Ezért mond­ja Keresztesi Vilmos: — Itt a hibát nem kijaví­tani, hanem megelőzni kell. Ezt a szabályt az 1965-ben megalakult Hunyadi Mátyás Szocialista Brigád mindvégig be is tartotta. Ennek tulaj­donítható elsősorban, hogy 1974-től évről évre kiérde­melte az aranykoszorús jel­vényt. közben a vállalat és a Szakma Kiváló Brigádja címet, a KISZ KB dicsérő oklevelét, és a KISZ Békés megyei bizottsága jubileumi oklevelét is. Elismerik a jó munkát 1962-ben Kardoskúton az üzem a nagy pusztaságban még néhány bódéból állt, amelyet sártenger vett körül. Akkor alakult meg a Gaga­rin ifjúsági brigád, amelyből 1965-ben vált ki az öt mű­szerészből álló Hunyadi brigád. Tagjai voltak: Szen­té Sándor, Keresztesi Vil­mos, Hodján János, Kiss Já­nos és Lénárt István. S ahogy az üzem fejlődött, úgy gyarapodott a létszám. 1970-ben már 13-an dolgoz­tak együtt. Ezután ketten családi okok miatt máshová mentek, és helyükbe négy fiatal lépett. Kondé Mihály, a szakszer­vezeti bizalmi, aki úgy véli, hogy a brigád ezután is együtt marad. — Mi teszi vonzóvá az it­teni körülményeket? — kér­dezem. — Talán az — mondja Kondé Mihály —, hogy va­lamennyiünknek az a véle­ménye, hogy munkánkban tudásunk legjavát kell ad­nunk. Ennek persze egyéni­leg is hasznát látjuk, mert a jó munkát elismerik. — Miben mutatkozik meg az elismerés? — Elsősorban a kereset­ben. Az alapbérnél az a mérvadó, hogy mennyi ideje dolgozik itt, hogy hány szak­mája és milyen iskolai vég­zettsége van az illetőnek. A mozgóbér az alapkereset 10 százaléka lehet. Amikor arról érdeklődöm, hogy a mozgóbér hogyan osz­tódik el, kiderül, hogy „egyenlősdi” van. De csak azért mert mindenki ered­ményesen teljesíti a rábí­zott feladatot. Nem csak a pénz számít Számon tartják, hogy a bri­gád megalakulása óta .33 újítást adtak be. Ezekből 29-et elfogadott és beveze­tett a vállalat. — Főként a nyugati im­portból származó alkatré­szek pótlásával sikerült je­lentősebb megtakarítást el­érnünk — tájékoztat a bri­gádvezető. A legeredményesebb újí­tónak Hodján Jánost tartják. — Érdemes újítani? — Nálunk nem csak a pénz számít. Az újítás kifejezésre juttatja a szakmai hozzáér­tést, ami magunk között is a megbecsülés alapja. És hogy még jobban értse­nek a szakmához, hárman — Mázsa György, Gyivicsán László és Keresztesi Vilmos — angolul tanulnak. A mű­szerek prospektusai, a szak­könyvek javarészt angol nyelvűek. S ki tudja? ... Ők is olajbányászok, és talán egyszer közülük is eljut va­laki egy távolabbi országba. Az egyik műhelyben egy kis könyvtárat rendeztek be. A jó néhány szakkönyvnek, ismeretterjesztő és szépiro­Az orosházi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága a hónap elején a járási-városi főállator- vos beszámolója alapján tár­gyalt a település állatorvosi há­lózatának tevékenységéről és" az állategészségügyi helyzetről. A jelentésből kiderült, hogy a me­zőgazdasági nagyüzemek között Orosházán a Petőfi és a Béke Tsz szarvasmarha-állománya mu­tatja egészségügyileg a legked­vezőbb képet. A másik két kö­zös gazdaságban elsősorban az ellető és a borjúnevelők zsú­foltsága okozott gondokat, ame­lyen légcserej a vitással, nyári szállás épitéssel, a három mű­szakos elletés bevezetésével és a gondozók érdekeltségének fo­kozásával igyekszenek enyhíte­ni. dalmi műnek a brigád a gaz­dája. Néhányan Pitvarosról jár­nak át, ezért úgy határoztak, hogy az idén a község óvo­dáját és iskoláját veszik pártfogásba. A játékokat ja­vítják, festik, elvégzik a szükséges belső szereléseket. Társadalmi munkában részt vesznek az üzem békésszent- andrási horgásztanyájának az építésében is. Érdemes itt dolgozni Ahol ezüstösre festett tar­tályokat, gyűjtőállomásokat, gázfogadókat, gázátadókat látunk, ott megtalálhatók azok a műszerek is, amelyek automatikusan szabályozzák a technológiai folyamatokat. Ezeknek a zavartalan műkö­déséért felelős a Hunyadi brigád. — Érdemes itt dolgozni? Ágh György, akit a sor­köteles katonai szolgálata alatti magatartásáért a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatával tüntettek ki, és ezzel is elismerést szer­zett a brigádnak, így vála­szol: — Érdemes, mert vala­mennyien eredményt aka­runk elérni. Mindenki a ne­vét meri adni a mukájához. Akinek ami a feladata, azt biztosan végrehajtja. Gyivicsán László művezető a következőket mondja még: — Azt hiszem, hogy a Magyar Népköztársaság Ki­váló Brigádja cím, amit hosszú évek munkájával ér­demeltünk ki, sok mindent megmagyaráz. Én azonban nagyon fontosnak tartom még azt, hogy a brigád tag­jai valamennyien keresik az újat, a korszerűbb anyago­kat, eszközöket, eljárásokat. Könyvekből, prospektusokból meg is tanulják a használa­tukat. Ezek nélkül nem le­hetne sikereket elérni. Pásztor Béla A mezőgazdasági üzemek ser­téstartásában az állatelhullás aránya általában alatta marad a megyei és a járási átlagnak, ki­vétel ez alól a Béke és a Petőfi Tsz, ahol elavult, korszerűtlen férőhelyek nehezítik az egész­ségügyi munkát. Utóbbiban je­lentős fejlődés tapasztalható ugyanakkor az Orosházi Állami Gazdaság sertéstelepén. A juhászatban az Új Élet Ter­melőszövetkezet. a pecsenyeliba­nevelésben a Dózsa Tsz mutat példát ~&z állategészségügy terén a társüzemeknek, de nincs kü­lönösebb' baj a két szövetkezet törzstyúkállományában sem, és megfelelő színvonalú e tekintet­ben a Béke és a Petőfi Tsz broylercsirke-ágazata is-. állategészségügy Orosházán Terv szerint épül az AKG acélöntödéje Az olajipar sok esetben speciális szerelvényeket igé­nyel,. melyeknél elsősorban a nagy nyomásállóság, a kor­rózióállóság és a megbízha­tóság a fő követelmény. A különféle szelepek, tolózá­rak házát eddig és még je­lenleg is különféle öntödék­től szerzi be az olajipar. Ezek az öntvények általá­ban nem elégítik ki a köve­telményeket. Vastag a faluk, emiatt nagy a megmunkálá­elkészítette volna az öntö­dét, versenytárgyalást írtak ki, melyet egy osztrák álla­mi vállalat, az Andritz és Ableindinger mérnöki iroda nyert el. A szerződést 1980. március 13-án kötötték meg, szeptember elsején történt meg az első kapavágás, és a tervek szerint ez év no­vember 10-én a próbaüzem befejeződik, az öntödét átad­ják az üzemeltető Alföldi Kőolajipari Gépgyárnak. egy részét. A hazai olajipar igénye jelenleg mintegy 2500 tonna acélöntvény évente, a többit az osztrákok világpia­ci ■ áron megvásárolják. Emellett az öntödével együtt komplett öntőmunkákat és tolózárkonstrukciókat is kap­tunk. Ezek rendkívül kor­szerű, világszínvonalon álló termékek. De nemcsak öntödét, ter­méket, hanem munkaszerve­zést is „ad” az osztrák part­ner. A tervek szerint 165-en dolgoznak az öntödében, il­letve az öntödével kapcsola­tos feladatokon, ez mintegy negyven emberrel kevesebb az eddig megszokott hazai gyakorlat szerinti létszámnál. A legtöbb dolgozónak így A csarnok már elkészült, most a belső szerelések folynak si anyagveszteség, de magas a selejtszázalék is. Gyakran csak a költséges megmunká­lás után derül ki, hogy egy- egy darab anyaghibák miatt alkalmatlan a további fel- használásra. Hogy ezeket a gondokat kiküszöböljék, és a régi to­lózárakat, szelepeket, új, kor­szerű típusokkal váltsák fel, elhatározták, hogy új acél­öntődét építenek. Az OKGT úgy döntött, hogy az acél­öntődét Orosházára telepí­tik. Felmérték azt is, mi­lyen kapacitású öntöde üze­meltetése gazdaságos. A ha­zai és a külföldi tapasztala­tok egyaránt azt bizonyítot­ták, hogy minimum évi 4 ezer tonna acélöntvényt kell előállítani a hatékony mű­ködéshez. Mivel sem itthon, sem a szocialista országokban nem akadt olyan vállalkozó, aki kellően -rövid határidő alatt Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt az AKG-t bízta meg a beruházás le­bonyolításával. Balogh Zol­tán igazgató természetesen napról napra figyelemmel kíséri a munkák állását. — Ügy tűnik, jól válasz­tottuk ki a húsz versenyző cég közül partnereinket. Szinte percnyi pontossággal tartják az ütemtervet. ha kell dolgoznak szombat, va­sárnap is. A magyar alvál­lalkozók többsége is átvette a tempót, többnyire ők sem maradnak el a hálótervben jelzett feladatoktól. Egyedül az orosházi ÉKKSZÖV ma­radt le egy kicsit, de remél­jük, hogy határidőre ők is elkészülnek, és nem veszé­lyeztetik az indulást. Az osztrák partner mellett egyébként nemcsak a rövid határidő szólt a döntéskor, hanem az is, hogy hajlandó visszavásárolni a termelés természetesen két-három szakmához is érteni kell. ugyanis, ha egy-egy mun­kafolyamat nem tölti ki a teljes munkaidőt, akkor azonnal más munkára cso­portosítják át a dolgozókat. Mindez a keresetekben is érződik majd, a tervezett bérszínvonal 62—64 ezer fo­rint lesz az öntödében. Az új öntödéhez új szak­emberek is kellenek. ré­szükre 30 lakást biztosít a vállalat. A mérnökök és a magasan képzett öntödei szakmunkások túlnyomó többsége már rendelkezésre áll, nemrég kezdték meg a segédmunkások felvételét is. A kiképzés is ütemterv sze­rint halad, így tehát várha­tóan nem lesz akadálya, hogy határidőre, az, előírt kapacitással működni kezd­jen az új orosházi acélöntöde. Kép, szöveg: Lónyai László Az asszonyok és lányok állandó foglalkoztatására új üzemet szerveztek Battonyán, a Petőfi Termelőszövetkezetben. A BÉKÖT-tel kooperáló szövetkezet dolgozói a betanulási idő­szakban a központ egyik irodájában dolgoztak. A napokban azonban átadják az új üzem­csarnokot, ahol modern gépeken, esztétikus környezetben készíthetik a nagyüzemtől érkező ruhadarabokat, fgy nemcsak a szövetkezet dolgozói járnak jól, hanem a békéscsabai üzem is növelheti termelését Fotó: Veress Erzsi Kombájnvásár A mezőgazdasági nagyüze­mek a kalászos gabona beta­karítását az idén is teljes egészében nagy teljesítmé­nyű gépekre bízzák; az Ag- rotröszt tájékoztatása szerint a raktárakban elegendő kom­bájn vár eladásra, úgyhogy a termelők pótolhatják az el­múlt év őszén kiselejtezett gépeiket, illetve — ahol arra szükség' van — újabb egy­ségekkel bővíthetik az állo­mányt. A gazdaságok a meg­rendelések szerint a tavalyi­nál több új gép vásárlására szánták el magukat, az idén óldódóban van az a tartózko­dás, amely az elmúlt évek gépforgalmazását és a vá­sárlói kedvet jellemezte. A legnagyobb számú ara­tó-cséplő gép az NDK-ból ér­kezett. A keresett E 516-os típusból összesen 640-et vá­sárolhatnak a gazdaságok. A gép iránt nagy az érdeklő­dés. annál is inkább, mert erre a berendezésre, ugyan­úgy, mint más szocialista or­szágokból származó típusra, 15 százalékos állami támoga­tás vehető igénybe. Lengyel­országból 40 Bizon-Gigant mintájú arató-cséplő gép ér­kezik. A tőkés importból szárma­zó Claas-Dominátor kom­bájnból 220-at vesznek át a nagyüzemek, mindenekelőtt a termelési rendszerekben használják szívesen ezeket a gépeket. Az Agrotröszt előrehala­dott tárgyalásokat folytat szovjet gyártmányú kombáj­nok behozataláról. A hazai mezőgazdaságban jól ismert SZK—5-ös gép továbbfejlesz­tett változata, az ,.A” típusú gép motorteljesítménye na­gyobb a korábbi változatnál, és további előnye, hogy vá­góberendezését lényegesen gyorsabban felszerelhetik. Az automptizálás is magasabb fokú .ezen a gépen. Az aratást követő, úgyne­vezett járulékos munkákhoz is lesz elegendő gép. A rak­tárakban 500 régebbi típusú bálázógép vár eladásra. Az idén először 300 nagy telje­sítményű körbálázót is for­galomba hoznak. Szakmérnöki és szakállatorvosi továbbképzés A MÉM illetékes főosztálya közzétette az 1981 őszén induló szakmérnöki és szakállatorvosi továbbképzési lehetőségeket. A Gödöllői Agrártudományi Egye­temen a mezőgazdaság-tudomá­nyi karon egy, a gépészmérnöki karon három szakon szerezhet­nek újabb ismereteket az agrár­mérnökök. A gödöllői tanárkép­ző intézetben nappali, illetve le­velező tagozaton szervezték meg az oktatást. A Debreceni Agrár- tudományi Egyetemen, a mező- gazdasági karon három, a Keszt­helyi Egyetem hasonló karán négy. Mosonmagyaróváron pedig egy tagozatot indítanak. A Ker­tészeti Egyetemen ötféle szakra iratkozhatnak be a mérnökök. A Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen fatermelési, a Buda­pesti Állatorvos-tudományi Egye. temen baromfi-egészségügyi szakmérnöki, illetve szakállator­vosi képzés indul. A jelentkezé­seket 1981. június 15-ig az egye­temek dékáni hivatalainak kell beküldeni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents