Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-23 / 119. szám
1981. május 23., szombat nuauMM------------------F őzőcske ízesen, okosan Tanácsülésről jelentjük • } Hz érdekeltekkel együtt Peile Józsefné jótanáccsal szolgál- az ételkészítéshez Fotó: Fazekas László Nagy a sürgés-forgás pénteken délután a SZOT—ME- DOSZ Gyógyüdülő konyhájában Gyulán. Ételbemutatóra készülnek, ahol a Békéscsabai Konzervgyár, a gabonaforgalmi és malomipari vállalat legújabb termékeiből sütött, főzött ételek kerülnek asztalra. A szaktanácsadó, az ízek tudora Pelle Józsefné: — Szívesen kipróbálok minden újat — mondja a híres szakácsmester —, s a két vállalat képviselői megkértek arra, készítsek a termékeikhez recepteket. A SZOT Szálló helyet adott nekünk, s az új ízekkel először az itteni vendégek ismerkednek meg. Reméljük, jó hírét viszik szerte az országban. A búzacsíra íze dióra emlékeztet, különböző B- és E-vitaminokat tartalmaz, frissítő, regeneráló a hatása a szervezetre. Az üzemi élelmezésben diós ételek készítéséhez is alkalmazható. A tejbedara mintájára tejes csírát főztünk, ez sokkal finomabb. Vajjal, margarinnal, gyümölcsízzel sütemények töltésére jó. Nem hizlal, alacsony a kalóriatartalma. A kukoricaliszt helyettesíti a búzalisztet, köretek is készíthetők belőle. A szó- jalisztet a búzaliszthez keverhetjük különböző arányban, kevés szénhidrátot, sok fehérjét tartalmaz. A bemutatott alapanyagok többségét a lisztérzékeny gyerekek is fogyaszthatják. A konzervgyári gogosari jobb, mint az egyszerű paprika-paradicsom lecsó. Változatos ételeket főzhetünk ebből hússal, tojással. A fodros csuszatészta könnyen fő, ízletes és gusztusos. A sláger biztosan a rostos gyümölcslé lesz, nyáron tojáshabbal levesnek is adhatjuk. A vendégek ételrecepteket is kapnak, és szombaton délután a tv-ri- porter, Molnár Margittal együtt válaszolunk kérdéseikre. Pénteken este hosszú fehér asztalra tálcán került a szállodában a sajtos, a rozskenyér, a túrókrémmel töltött őszibarack, s a többi finomság. Bár a boltok polcain is mihamarébb találkoznánk ezekkel az alapanyagokkal. B. Zs. Fúvószenekarok minősítése Orosházán Orosházán, a Petőfi Sándor Művelődési Központban rendezik meg május 24-én, vasárnap a megye fúvósze- zekarainak országos minősí' tését. A bemutató délelőtt 10 órakor kezdődik, melyen fellép egy felnőtt — a békéscsabai Vasutas fúvószenekar — és három ifjúsági zenekar, a tótkomlósi ifjú gárda zenekar, valamint a békési és a csorvási ifjúsági fúvószenekar. A bemutatókat minősítő- bizottság kíséri majd figyelemmel, melynek tagjai: Farkas Antal zeneszerző, karnagy, valamint Szécsényi Olivér és Wágner Rudolf karnagyok. A rendezvényt szakmai értékelés és eredményhirdetés zárja. Piaci hfrek Gyuláról A háziasszonyok egyre több friss, idei főznivalóból válogathatnak a gyulai piacon is. A tegnapi heti piacon megjelent már a zöldbab. igaz csak mutatóba, egy kilogrammot árultak, 36 forintért adták. Egy-két helyen kínáltak zöldborsót, kilóját 60 forintért, az egrest pedig 40-ért. Üj burgonya még nem volt, s a régi eléggé drága, 8—9 forintért mérték kilóját. Az új káposzta kilója 10, az idei kelkáposzta kilója 18—20 forint volt, egy fej új karalábé pedig 2,50-től 4 forint. A múlt héten jelent meg, akkor * még kilónként 50 forintért a karfiol — ezért most 25—30 forintot kértek. Van már földieper, összesen 16 kilót vittek piacra a termelők, árusok, és 60-tól 100 forintra tartották kilóját. Egy kiló paradicsom 40—50 forintba, a paraj 15—18 forintba kerül a gyulai piacon. Sok a paprika, a nagyságtól és minőségtől függően igen változó az ára; 1—8 forint. Az új petrezselyem csomója 4-5, az új sárgarépa csomója 4—7 forint. Egyre több az uborka. elfogadható áron, 20—25 forintért mérik kilóját. Egy fej saláta 2-3 forint, egy csomó retek 2—4 forint. Van még tavalyi sárgarépa, petrezselyem is, az előbbinek 10 —16, az utóbbinak 15-16 forint kilója. Olcsó a tojás, 1,20—1,30 darabja. Gyula A gyulai Városi Tanács tegnapi ülésén értékelte a város ötödik ötéves tervének teljesítését, és megvitatta a hatodik középtávú tervjavaslatot. A város ötödik ötéves tervében a költségvetés előirányzata 385 millió forint volt. A jó szervező, irányító munka eredménye, hogy a teljesítés meghaladta az 534 millió forintot. Mindez biztosította, hogy a mennyiségi fejlesztési célkitűzések is megvalósulhattak, sőt többletfejlesztések is történhettek. A fejlesztés központjában Gyulán is a lakásépítés állt. A tervezett 1309 építendő lakással szemben a tervidőszak végére 1611 lakás épült fel Gyulán. A lakásépítéssel együtt készültek a közművek is. A lakásokhoz kapcsolódó beruházásként épült fel a Törökzugban a 40 férőhelyes bölcsőde, a 75 személyes óvoda és a 16 tantermes iskola tornateremmel, valamint ABC-áruház, kisvendéglő. Ezenkívül is javult az óvodák, iskolák helyzete is. Az eredmények további felsorolása helyett említést érdemel a lakosság városát szerető munkálkodása, amelynek eredményeként négy éven át a városok közötti versenyben első helyezést ért el. A hatodik ötéves terv szerényebb célokkal indul, a fejlesztés forrásai is szerényebben növekednek. A fenntartási és működési előirányzatokban határozott szelekciót kellett érvényesíteni. A hatodik ötéves terv költségvetési előirányzata így is meghaladja a 830 millió forintot. A fejlesztési alap pedig 268 millió forinttal gazdálkodhat. A megvalósítandó célok között szerepel 1264 lakásépítés, amelyből 270 a célcsoportos, 494 a több szintes OTP-társasházi lakás. Terv van egy 30—40 lakásos albérlők házának építésére is, amely a fiatalok gondjain nagymértékben segít majd. Továbbá 100 óvodai hely létesítése, 14 általános iskolai tanterem építése, 4 középiskolai tanterem létesítése szerepel a tanácsi fejlesztési tervben sok más egyéb mellett. A tervidőszakban javulni fog a peremkerületek bolthálózata, korszerűsítésre kerül a „Százéves” cukrászda is. Vita után a tanács elfogadta a város ötéves tervét. Ezt követően a családpolitikai feladatok végrehajtásáról szóló jelentést tárgyalta meg, és egyéb ügyekben döntött. Békéscsabai párttitkárok Szarvason Több éves szokás már, hogy nyaranta egy-egy alkalommal rendhagyó titkári értekezletet szervez a Magyar Szocialista Munkáspárt békéscsabai városi bizottsága. Így volt ez csütörtökön is, amikor Szarvason tartották meg a soros titkári értekezletet. Az ifjúsági és úttörőház- ban a házigazda, Vrbovszki György, a párt szarvasi városi bizottságának első titkára köszöntötte a vendégeket, majd részletes ismertetést adott a város gazdasági, mozgalmi és társadalmi életének eredményeiről, gondjairól, és feladatairól. Tájékoztatóját a városról készült színes film a látvány erejével tette még szemléletesebbé. E szíves vendégfogadás után dr. Abrahám Bélának, az MSZMP békéscsabai, városi bizottsága első titkárának elnökletével kezdődött meg a titkári értekezlet. Dr. Fekete Mihály alezredes, a békéscsabai városi rendőrkapitányság vezetője Feladataink a közrend és köz- biztonság további szilárdításában címmel tartotta meg beszámolóját, majd Eperjesi Béla, a pártbizottság osztályvezetője tájékoztatta a résztvevőket a tagdíjfizetés új rendszerére való áttérés tapasztalatairól. A házigazdák délután is igen tartalmas programról gondoskodtak. Szíves kalauzolásukkal a békéscsabaiak megtekintették az impozáns kempinget, majd a festői arborétumot. Akiknek meg. kedvük volt hozzá, sétahajózást tettek, s elgyönyörködtek a Holt-Körös környékének színpompás panorámájában. (p. P ) Magyar—szovjet rádiós együttműködési munkaterv A magyar és a szovjet rádió közötti együttműködési munkatervet irt alá az 1982—83-as időszakra tegnap Budapesten Hárs István, a Magyar Rádió elnöke és Enver Nazimovics Mamedov, a Szovjetunió Minisztertanácsa állami televízió és rádió bizottságának elnökhelyettese. Az okmány a többi között előirányozza az' immár hagyományossá vált magyar és szovjet rádiós napok kölcsönös megrendezését, továbbá a tudomány, a gazdaság, a kultúra és a társadalmi élet időszerű kérdéseit feldolgozó műsorok cseréjét. Emellett .több, különböző műfajú zenei programot is cserélnek. Ezekben a napokban a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem végzős hallgatói karneváli öltözékekben járják a várost, így búcsúznak az egyetemtől és Miskolctól. A képen: a diákok mókás felvonulása (MTI-fotó: Kerényi László felvétele — KS) O annak dolgok, amelyek formai, módszertani kérdésnek tűnnek, mégis alapvető tartalmi jelentőségük van. Ilyen a döntéshozatal mechanizmusa is. Megközelíthető ez a vezetéselmélet, a szervezéstudomány oldaláról, ám mindez soha nem feledtetheti el, hogy a döntéshozatal módja, mechanizmusa végső soron politikai kérdés, a demokratizmus érvényesülésének kérdése. A döntés és megvalósítás folyamatának van egyfajta modellje. Eszerint a döntést valahol meghozzák, utána az érdekelteket, az érintetteket tájékoztatják róla, meggyőzik őket annak helyességéről (szükségességéről, elkerülhetetlenségéről, várható előnyeiről), megvitatják velük a végrehajtás módozatait, és széles körben mozgósítják őket a cselekvésre. Ez a folyamat, mondhatjuk, szüntelenül újra meg újra végbemegy a különböző munkahelyek és lakóterületi közössegek társadalmi életében, az egyes mozgalmi szervezetek tevékenységében. Ez a „menetrend” társadalmi életünk szükségszerű jelensége. Célszerűségét, hatékonyságát, demokratikus voltát azonban nem ítélhetjük meg önmagában. A döntés és megvalósítás folyamatából ugyanis jelen esetben egyoldalúan kiemeltük az egyik részt, s homályban hagytuk a másikat. Azt á részt nevezetesen, amely azt mutatja be, hogyan születik meg maga a dörjtés, miként, milyen folyamat menetében formálódik meg és kristályosodik ki az elhatározás. Márpedig ez minden tekintetben döntő szakasz: mind a döntés helyessége, mind a végrehajtás következetessége sok tekintetben ezen múlik. Nem először beszélünk erről, s talán egy s más immár közismert igazságnak is tűnhet. Ám vannak igazságok, melyeket indokolt ismételten hangsúlyozni. Így azt az igazságot, amelyre a Hazafias Népfront kongresszusán Kádár János oly nyomatékkai hívta fel mindazok figyelmét, akik egyéni, avagy testületi döntések meghozatalára hivatottak. Nevezetesen arra, hogy minden szempontból előnytelenebb a döntések meghozatala utáni időre korlátozni a meggyőzést, a vitatkozást, az érvelést, ahelyett, hogy már a döntések előtt sor kerülne a beható eszmecserékre, a nézetek összevetésére, az álláspontok tisztázására. Vagy másfél évtizeddel ezelőtt élénk vita folyt hazánkban arról, miként egyeztethetők össze a döntéshozatal folyamatában a szakszerűség és a demokratizmus követelményei. Azóta az élet sok mindenben „helyére tette” ezt a problémát. Bár ebben az összefüggésben is — miként az élet minden területén — valóban fellelhetők bizonyos szükségszerű ellentmondások, bebizonyosodott, hogy a hatékonyság és a demokratizmus követelményei nagyon is jól összeegyeztethetők. Ha demokratikus módon születik a döntés — optimális voltára, vagyis helyességére, továbbá tényleges megvalósulására is jobbak a feltételek, biztatóbbak a kilátások. Többféle oka van ennek. Így az, hogy az előzetes megvitatás során formálódó elképzelést nagymértékben gazdagítják a hozzáértők, a szakemberek, a több oldalról történő megközelítés gazdagabban feltárja a várható következményeket, a .döntés sokirányú hatását. Nem feledkezhetünk meg arról a — ha úgy tetszik, pszichológiai — tényezőről, hogy senki sem szereti, ha kész helyzet elé állítják, s ezért a közreműködésükkel születő döntéseket az érintettek a megvalósítás során is sokkal inkább magukénak érzik. De nemcsak erről van szó. Az érdekviszonyokról ebben az összefüggésben is hiba lenne megfeledkezni. Az előzetes eszmecserék ugyanis nem utolsósorban módot adnak arra is, hogy idejében feltáruljon, miként érinti a szándékolt döntés a különféle társadalmi csoportok érdekeit, s ennek alapján milyen lesz a reagálásuk, a magatartásuk. a cselekvésük. És ez nem csak a vezetés tájékozódása szempontjából lényeges. A legfontosabb az, hogy az érintett csoportok, rétegek az előzetes megvitatás során módot kapnak érdekeik képviseletére, s az érdekek eltérése esetén az ő közreműködésükkel történik — a kompromisszumot vagy valamelyik érdek alárendelését eredményező rangsorolás — egyeztetés. Magától értetődően ez nem azt jelenti, hogy most már minden kérdést népszavazással kellene eldönteni. A konkrét központi árintézkedéseket minden bizonnyal a jövőben sem bocsátják össznépi vitára. Magának az árpolitikának az elvei azonban nemegyszer voltak ilyen véleménycsere tárgyai, nem utolsósorban a párt- és tömegszervezeti kongresszusok előtt, s magukon a kongresszusokon, valamint az ötéves terv társadalmi vitája során. A döntés jellege, tartalma, tárgya országosan és helyileg is nagymértékben meghatározza az előzetes eszmecsere formáját, módját, a benne részt vevők körének szélességét. Ha ezt bárhol is figyelmen kívül hagynák, az csak zűrzavarra, formális megoldásokra, s ezzel a demokratizmus lejáratására vezetne. . S arról sincs szó, hogy akár a legdemokratikusab- ban és legcélszerűbben kialakított döntéselőkészítéssel feleslegessé lehetne tenni, meg lehetne takarítani az utólagos meggyőzést, érvelést. Nagyon ritka az olyan döntés, amelynek csak egyféle, egyirányú hatása lenne: a legtöbb különbözőképpen érinti a különböző érdekeket. A döntés utáni pontos és gyors tájékoztatás, a színvonalas és meggyőző érvelés, a cselekvési módok világos megjelölése a lelkesítés, mozgósítás nélkülözhetetlen. De mennyivel köny- nyebb s eredményesebb lesz ez is — Kádár János említett beszédében egyértelműen utalt erre —, ha a polé-. mia nem ilyenkor veszi kezdetét. hanem tulajdonképpen csak folytatódik, vagyis az érvelés, magyarázás, meggyőzés épülhet az előzetes eszmecserére. Még teljesen le nem küzdött honi betegségünknek, a cselekvés helyetti vitatkozgatásnak éppen ez az • egyik leghatásosabb ellenszere. élet minden szfé- I ■ i ájában növekszik a )| helyi önállóság, a végrehajtással összefüggő döntéshozatal súlypontja áttevődött a vállalatokra, szövetkezetekre, kulturális műhelyekre, lakótelepi egységekre. Ez jó feltételeket teremt a döntéshozatal demokratizmusához. De hogy e feltételekkel éljenek is, a gyakorlat a valóságban ilyen legyen, az állandó gondosságot, figyelmet, tudatos törekvést igényel. S miként más dolgokban, a fő politikai felelősséget ebben is a pártszervezetek hordják a vállukon. Gycnes László Népművészeti nyári egyetem Amerikai és ausztráliai hallgatói is lesznek az idei zala- ezerszegi népművészeti nyári egyetemnek. Rajtuk kívül négy európai országból, az NDK-ból, az. NSZK-ból, Franciaországból és Csehszlovákiából jelezték hivatásos, illetve amatőr néprajz- kutatók részvételi szándékukat. Magyar jelentkező egyelőre kevés van, de a szervezők bíznak abban, hogy a július 13-án, esedékes nyitásig gyarapszik a hazai vendégek száma.
