Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-16 / 113. szám
1981. május 16., szombat ló kondícióban a búza Közlekedjünk okosan! Több idő, nagyobb terület Alapgondolatunk: mindenhez több idő kell és nagyobb terület. Először is minden cselekvésünkhöz, a legegyszerűbb mozgásainkhoz is adjunk magunknak hosszabb időt. A kanyarodás, a sávváltás, a gyorsítás, a fékezés, ha időtartalékunk van a megbízható végrehajtáshoz, eleve lassabban kivitelezhető és így biztonságosabb. Minden, amit hirtelen csinálunk, kiszámíthatatlan veszélyeket rejthet. A nyugodt, az időtartamokkal „megelőlegezett” manőverek pedig kiszámíthatóak maradnak még a rosszabb feltételek között is. Nyújtsuk meg a saját jelzéseink idejét is, hamarabb és hosszabb időn át jelezzük szándékainkat, vonatkozik ez akár az irányjelzők, akár a féklámpák használatára. Ennek nem csak a partnerek szempontjából van haszna, hiszen így nekik is több időt hagyunk az alkalmazkodásra, hanem ezekkel a kissé korábban adott (de vigyázat, azért soha nem félrevezető!) jelzésekkel magunkat is észrevétlenül rászoktathatjuk a komótosabb manőverezésre. Így lesz a rendelkezésünkre álló időből is mindig biztonsági tartalékunk, ami első számú követelmény. Biztosítsunk magunknak nagyobb, szélesebb mozgási zónát is. A járművünkkel együtt futó „konfliktusterület”, amit szinte magunk előtt tolunk haladás közben, most nem lesz olyan stabilan egységes és kiszámítható, mint a nyári forgalmi viszonyok között. Állandóan változik, illetve ahhoz, hogy ne mi legyünk a kiszolgáltatottjai hanem az szolgáljon nekünk, állandó változtatásra szorul. Mérjük hosszabbra és szélesebbre azt a veszélyzónát, amiből minden feltételezhető hirtelen meglepetést ki kell zárnunk. Hogy csak egy példát említsünk: az úttorkolatokban képzeljük hosszabbnak azt a kritikus szakaszt, amely a kereszteződés megközelítésére és elhagyására rendelkezésünkre áll. Elég, ha vezetésünk során csak néhányszor eszünkbe idézzük ezt a „több helyet, nagyobb távolságot, szélesebb területet!” gondolatot — hamarosan beideg- ződik a gyakorlati vezetésünkbe. Jótékony hatását hamar érezni fogjuk. A rendelkezésünkre álló hely és idő bővítése egyébként azért is fontos, mert az útviszonyok, a látás korlátozottsága és a vezetés technikai nehézségei miatt egy-egy nehéz szituáció elemei lassabban összegeződnek, tehát arra sem számíthatunk, hogy mire mi „odaérünk” — a helyzet biztosan megoldódik! Időt és helyet úgy teremthetünk magunknak, hogy nagy gondot fordítunk a sebességvezérlésünkre.- Igen változatos „sebesség játék teret” kell felhasználnunk, azaz szinte útszakasztól, méterektől függően, de például forgalmi pillanatoktól függően is, készen kell állnunk a sebességünk gyakori és finom megváltoztatásaira. Több idő, több hely, több sebességváltozat — együtt a vezetési taktika lényegét jelentik. P. I. ■ A megyénkben közel 130 ezer hektáron elvetett őszi búza megérezte a tavasz eleji szárazságot. A növényzet a vízhiány miatt nem tudta felvenni a szükséges nitrogénmennyiséget a kezdeti időszakban. Szerencsére, az utóbbi napok csapadéka enyhített a gondon, mérséklődött a nitrogénhiányt mutató területek nagysága. A búzaállomány kondíciója jelenleg jónak mondható, az üzemek legfőbb feladata ennek az állapotnak a megőrzése. Ezért mind többen alkalmazzák a termést növelő Wuxal és Mikramid lombtrágyákat, valamint rézpótló szereket. A tápanyagpótlás mellett mind több gondot okoznak a gombabetegségek. Jelenleg a lisztharmat terjed rohamosan. Az ország más területein már megjelent a sárgarozsda is, amely súlyos károkat okozhat. Békés megye területe még mentes ettől a betegségtől, azonban a környező megyék példája arra int, érdemes figyelni a gomba megjelenésére. Leghatásosabb ellenszere a Bayleton, amelyből csekély készlet van, ezért a növény- védelem vezető szakemberei zárolták a rendelkezésre álló mennyiséget. Éppen annak érdekében, hogy amikor szükségessé válik a szer „bevetése”, azt a megyei AGROKER Vállalat azonnal a szövetkezetek, állami gazdaságok rendelkezésére bocsáthassa A gyakran emlegetett gazdaságosság és hatékonyság megkívánja az üzemektől, hogy a termésnövelő és növényvédő szereket lehetőleg egy időben juttassák ki, és olyan megoszlásban, hogy minden tábla csak annyit kapjon a szükséges szerekből, amennyit a búza állapota megkíván. M. Sz. Zs. bírt rá a belépésre. A termelőszövetkezetek száma és a taglétszám 1950 januárjára megötszöröződött. E látványos sikerek — amelyek eleinte a drasztikus módszereket is indokolni látszottak — nyilvánvalóan nem jelentették a szövetkezeti mozgalom valódi megszilárdulását. Mivel a szövetkezetek többsége még beadási kötelezettségeinek sem tudott eleget tenni, gazdaságfejlesztési célokra önerőből aligha tellett. A meny- nyiségi növekedést abszolutizáló agrárpolitika pedig nem törődött a hatékonyság fokozásával, 1951-ben a mezőgazdaság fejlesztésére a népgazdasági beruházások 13°/o-át fordították. E hibás politika következményei 1953 nyarára olyannyira nyilvánvalóvá váltak, hogy az MDP néhány korábbi intézkedését — a termelőszövetkezetekből való. kilépés retorzióját, és a szövetkezetek feloszlatásának tilalmát — hatálytalanította. Az 1953- as intézkedések nyomán így reálisabb alapokon, kisebb taglétszámmal és földterületen, de a válságjelenségeket mérsékelve indulhatott meg a fejlődés. Mindez a termelőszövetkezeti mozgalom konszolidációját eredményezhette volna, ha 1954-től nem kerül ismét előtérbe a korábbi agrárpolitika jó néhány régi módszere, s a termelőszövetkezetek számát, létszámát gyarapító mennyiségi szemlélet. A súlyos ellentmondásokkal terhelt termelőszövetkezeti mozgalom így csak 1956 után tudott megerősödni. Az új agrárpolitika csak azokat a marxista—leninista alapelveket őriztette meg, amelyeket a hibás gyakorlat sem tudott lejáratni. Az MSZMP levonva az előző időszak t anulságait, most végre befejezhette a magyar mezőgazdaság szocialista átalakítását. az Átalakítás alapelvei és eredményei ma már mindenki előtt ismertek. Kevésbé tisztázott azonban az a sokrétű folyamat, amely a szocialista átalakulás során a paraszti társadalomban, a falusi lakosság életmódjában végbement. Mint Orbán Sándor túrkevei előadásából megtudhattuk, a magyar parasztság évszázadokig moccanatlan életében a polgári fejlődés hozta meg az első döntő változást. Az igazi, paraszti vágyakat beteljesítő átalakulást természetesen a felszabadulás utáni agrárreform: a földosztás jelentette volna, ha nem követi hamarosan egy ezzel ellentétes, a paraszti társadalom leggazdagabb és legszegényebb rétegeit felszá- moló-beolvasztó folyamat. A parasztság bomlásának felgyorsulása a szocialista iparosítással és a termelő- szövetkezetek erőszakos fejlesztésével egyaránt összefüggött. Ezek a hatások a földhöz és az állathoz való hagyományos ■ viszony felbomlását, sok esetben szétzilálását eredményezték. Ezzel egyidejűleg lazult a falusi értékrend, a paraszti normák szorítása is. S bár az új agrárpolitika 1956— 57-ben átmenetileg lelassította ezt a folyamatot, a mezőgazdaság szocialista átalakítása tulajdonképpen a magyar parasztság átformálódását eredményezte. Mi JELLEMZI A MAGYAR PARASZTSÁGOT, vagy pontosabb fogalom- használattal a magyar agrárnépességet napjainkban,, a 80-as években? A kérdésre már csak azért is nehéz válaszolni, mert alig van ma Magyarországon olyan falusi család, amely kizárólag a mezőgazdaságból szerezné a jövedelmét. Legtöbb esetben a férj, vagy valamelyik gyerek az iparban dolgozik, s maguk a termelőszövetkezetek is egyre több szakmunkást, betanított munkást alkalmaznak. A hagyományos paraszti munka a korszerű mezőgazdasági üzemekben úgyszólván meg is szűnt. A másik alapvető változást az idő hozta. A mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozók 40" o-át napjainkban már olyanok alkotják, akik sohasem folytattak egyéni gazdálkodást, hagyományos értelemben tehát nem tekinthetők parasztnak. A paraszti társadalom e valóban forradalmi átalakulása együttjárt a lakásban, a táplálkozásban, a ruházkodásban, azaz az életmódban meglevő pregnáns különbségek felszámolásával. Falu és város között ma már korántsem akkora a különbség, mint harminc évvel ezelőtt. A FALUSI LAKOSSÁG KULTÚRÁJÁBAN bekövetkezett változások — ahogy azt a néprajzkutató Sárkány Mihály előadásában említette — átfogják az élet minden területét a gazdálkodástól a fogyasztásig, a hétköznapoktól az ünnepekig. Természetesen nem minden változás kívánatos. Az anyagi kultúra területén bekövetkező, a • lakáskörülményeket és a táplálkozást javító változásokat sok esetben a közélet beszűkülése, a közösségi összetartozást biztosító szórakozási formák eltűnése kísérte. A több ezer éves hagyományokra támaszkodó paraszti kultúra felbomlása törvényszerű, visszafordíthatatlan folyamat, amelynek következményeit ma még nehéz megjósolni. Annyi azonban bizonyos, hogy a magyar falu átalakulása — s ezt a túrkevei konferencia hitelt érdemlően bizonyította — még csak megkezdődött, de nem ért véget. Vikol Katalin Az Egri Dohánygyárban hétféle szivart készítenek, hétféle aromával. Ezekből az idén huszonnégymillió darabot gyártanak a hazai fogyasztók számára. A képen: a legjobb hazai gyártmányú minőségi szivar — a Pilvax — csomagolása (MTI-fotó: Tóth Bálint felvétele — KS) Számítógép pincéreknek A szolgáltató iparágak egyre több munkaerőt kötnek le a világon mindenütt. Az iparral és a mezőgazdasággal szemben ezeken a területeken nehezebb a munkaerő-kiváltás, a gépesítés. Hogy mégsem lehetetlen, arra a Siemens új számítógépes rendszere szolgált a közelmúltban érdekes bizonyítékul. A Siemens mérnökei a pincérek számára olyan zsebszámoló gépekre emlékeztető készülékeket terveztek, amelyek infravörös hullámok adására-vételére képesek. A pincérek a vendég asztala mellől leadhatják a megrendeléseket. A hordozható készülékbe bebillentyűzött rendelés infravörös hullámokká alakul, és az étterem mennyezetén, oldalfalán elhelyezett közvetítők segítségével a konyhafőnök számítógépes egységébe kerül. Ha a megrendelt étel vagy ital már elfogyott, a számítógép automatikusan visszajelez a pincérnek, sőt közölheti a helyettesítő ajánlatokat is. A pincérnek nem kell a megrendelésével külön a konyhába, vagy az italkimérő pulthoz menni, időt és energiát takaríthat meg. A számítógép központi egysége az asztalonként vagy személyenként felvett rendeléseket adattárolójába veszi, és megfelelő utasítás után a számla összeadását elvégzi. A pincér a számla összegét kis készülékével a központi egységtől lekérdezheti. Ha a vendég számlát ás óhajt, az éttermekben elhelyezett kis méretű gyorsnyomtatók bármelyikéről a pincér számlát is kérhet sokoldalú távvezérlő-készülékével. Az ötletes rendszerre megjelenése után röviddel az ipar is felfigyelt. Máris több futószalagos termelési eljárással dolgozó üzemben vezették be. A gyártásközi ellenőrzések alkalmával észlelt hiányosságokat, hibákat a meósok a kis készülékkel jelentik a végszereidének, ahol a szükséges alkatrészeket, szerszámokat menetközben előkészítik. Amire a munkadarab odaér, már minden készen áll, úgy hogy még a futószalagon el lehet végezni a javítást, így a termelékenység jelentősen növelhető. s. i. Toll exportra, paplan és párna belföldre Két kemping Két új kempinggel gyarapodik az idei idegenforgalmi szezonban Szabolcs-Szatmár. Az egyik tábor Vásárosnaményban, a Ti- sza-part fövenyes partszakasza mentén épül ki. Központi épületeit, amelyekben a porta, társalgó, kölcsönző, mosdók kaptak helyet, gólyalábakra állították, hogy a Tisza áradásakor se öntse el a víz. A kemping egyszerre kétszáz vendéget fogadhat: Ugyanúgy a kisvárdai is, amelyet a város strandfürdője, s a korábban elkészült motel és faházak mellett nyitnak. A Nyír- tourist kezelésében levő két kemping július elsejétől várja a vendégeket. A mezőkovácsházi ÁFÉSZ üzemében paplant és párnát is varrnak Fotó: Veress Erzsi A mezőkovácsházi ÁFÉSZ sokrétű tevékenységével évről évre szép eredményeket ér el. A toliüzemük az egyik legjövedelmezőbb ágazat: partnereiktől éves és többéves szerződés alapján vásárolják feldolgozásra a liba- tollat. Tavaly az ország egész területéről 720 tonna nyerstollat vettek át, s a feldolgozást követően ebből 560 tonnát tőkés exportra szállítottak, a legtöbbet Ausztriába, Svájcba, Franciaországba. az NSZK-ba és Japánba. Ezzel együtt saját konfekcióüzemükben használtak fel 100 tonna tollat, melyből hazai ellátásra paplant és párnát készítettek. Az üzem vezetői elmondták: a világpiacon a magyar tollat keresik. Éppen ezért a kiváló minőséget a felvásárlók a korábbinál jobban megfizetik, így is serkenthetik a termelőket arra, hogy csak érett, fejlett alapanyagot értékesítsenek. Az ÁFÉSZ keltetőjéből ezekben a hetekben több naposlibát értékesítettek, mint egy esztendővel korábban. Ez azt is igazolja, hogy mind a nagyüzemekben, mind a kisgazdaságban nőtt a tartási kedv. Így várhatóan az idei tolifelvásárlás megközelíti a 760 tonnát. A feldolgozást segíti az az NSZK-mosógépsor, melyet a közeljövőben helyeznek üzembe, beruházási költségei megközelíti az 5 millió forintot. Így nemcsak az üzem feldolgozókapacitása nő, hanem jobb minőségű termék hagyja el az üzemet.
