Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-15 / 112. szám

1981. május 15.. péntek II hatósági munka és a közvélemény Mint ismeretes, a megyei és a helyi tanácsi testületek irányító szerepe lényegesen megnövekedett az utóbbi években. Például több esetben olyan döntések előkészí­téséről van szó, amelyek az adott település hosszabb-rö- videbb távú fejlesztésére, a lakosság élet- és munkakö­rülményeinek javításával kapcsolatos teendőkre vonat­koznak. Ezzel párhuzamosan a népképviseleti jelleg erősö­dése, a közéleti aktivitás fokozódása még nagyobb helyt­állásra készteti a tanácstagokat is. Feladataik ellátásá­ban kétirányú funkciót töltenek be. Ugyanis nemcsak választókörzetüket képviselik a tanácsban, hanem a ta­nácsot is képviselik a választókörzetükben. Ez termé­szetesen az államigazgatás és az állampolgárok közötti kapcsolatoknak mindössze az egyik formája, hiszen sok egyéb lehetőség kínálkozik arra, hogy a tanácsi szervek minél alaposabban megismerjék a lakosság vélemé­nyét. Többek között ezzel a fontos törekvéssel van ösz- szefüggésben a Hazafias Népfront Békés megyei bi­zottságának a közelmúltban befejeződött vállalkozása. A helyi tanácsok hatósági munkájára vonatkozóan a testület tisztségviselői és akivistái egyrészt tájékoztatót kértek a HNF-bizottságoktól; másrészt kérdőíves mód­szerrel reprezentatív közvélemény-kutatást végeztek a lakosság körében. Mindkét módszer alkal­mazását követően számos értékes tapasztalat gyűlt össze a beküldött válaszok alapján. Az egyik lényeges megállapítás a tanácsok és a HNF-testületek között lét­rejött megállapodás pozití­vumaira utal. A jó együtt­működésnek tudható be egyebek között, hogy javult a települések lakosságának ellátása és következetesebb, színvonalasabb lett a társa­dalompolitikai feladatok he­lyi végrehajtása is. A vá­rosokban gyakoribbá vált, hogy a népfrontbizottságok a vb-titkártól kérnek tájékoz­tatót a törvényességi fel­ügyeleti tevékenységről és a hatósági munkáról, ami a testületek informálását, semmint az államigazgatási tevékenység ellenőrzését se­gíti elő. A tanácsi szervezeten be­lül viszont rendszeressé vált a jelentéskészítés, a komp­lex vizsgálat, az utóellen­őrzés és a vb-titkárok be­számoltatása. Ez egyúttal jó lehetőséget nyújt a lakossági ügyek intézésének figyelem­mel kísérésére. Nem elha­nyagolandó szerepkört tölte­nek be a tanácsi bizottsá­gokban a lakosság legszéle­sebb rétegeit képviselő, több irányú közmegbízatást is vállaló szakemberek, akikre különösen az ellenőrzés ha­tékonyabbá tételét illetően még nagyobb felelősség há­rul a jövőben. Megyénk HNF-bizottságai- nak tájékoztatása szerint a különböző tanácsi, lakossági fórumokon, valamint a ta­nácstagi beszámolókon el­hangzott közérdekű beje­lentések, javaslatok és pa­naszok döntő többsége a településfejlesztésre, illetve a szakágazati témákra vonat­kozott, míg a hatósági mun­kával kapcsolatos bejelenté­sek 'csak igen kis számban fordultak elő. Néhány településünket ki­véve, a jogpropaganda szín­vonala közepesnek mondha­tó. Ugyanis még sok terüle­ten nem aknáztak ki min­den lehetőséget. E tevékeny­séget ki lehetne terjeszteni például az egyes vállalatok­ra és intézményekre; s szorgalmazni kellene az ér­dekelt szervek ilyen irányú együttműködését is. Ami a HNF megyei jogi munkabizottságának emlí­tett közvélemény-kutatását illeti, a szétküldött 500 kér­dőívnek valamivel több mint a fele érkezett vissza kitölt­ve az állampolgároktól. A testület a kapott adatokat feldolgozta, és olyan megál­lapításokra jutott, amelyeket például az ügyfélszolgálati irodák létrehozásakor is ér­demes figyelembe venni. A megkérdezettek túlnyomó többsége gyorsan megtalálta a tanácsi -ügyintézőket, akiknek magatartását 144-en udvariasnak. 86-an elfogad­hatónak 26-an pedig rideg­nek, illetve „kifejezetten ud­variatlannak” tartották. Nemcsak ez utóbbi terüle­ten, hanem az ügyintézés gyorsítása és a bürokratiz­mus felszámolás céljából is akad itt még tennivaló. A határozatok, a közbülső ira­tok nyelvezete sokak számá­ra alig, vagy egyáltalán nem érthető. A megkérdezettek közül mintegy 70-en úgy nyilatkoztak, hogy nincse­nek megelégedve ügyeik in­tésével. A tanácsi beszámo­lókon való részvételre vo­natkozó válaszok alapján a jogi bizottság arra az ál­láspontra helyezkedett, hogy „amikor az állampolgárok rövidebb-hosszabb ideig ügy­félként kapcsolatba kerül­nek a tanáccsal, ezen, idő­szak alatt megnő közéleti ak­tivitásuk, nagyobb figyelmet szentelnek a tanács és a ta­nácstag munkájának. A népfront tisztségviselői és aktivistái — akik gyak­ran maguk is ügyfelek — a felsorolt hiányosságok. fo­gyatékosságok ellenére a tanácsi dolgozók többségé­nek tevékenységéről, politi­kai és szakmai felkészültsé­géről pozitív benyomásokat szereztek. Am a tájékoztatás céljából összegyűjtött in­formációk — bármilyen elő­jelűek legyenek is — köz­vetve, vagy közveltenül fő­ként a tanácsi testületek és szervek munkájának továb­bi javítását, a lakossággal való együttműködés elmé­lyítését, és ezen belül: a felelősségteljes, demokrati­kus, pontos és gyors ügyin­tézés előmozdítását szol­gálják. —y—n Hétköznapok Sarkadkeresztúron Hajnalok hajnalin csö­rög az óra a sarkadke- resztúri házakban. A 2300 lakosú községből reggelenként 600 bejáró munkást szállítanak az autóbuszok Sarkadra, Gyulára és Békéscsabára. Előbb azonban meg kell etetni a jószágokat, el­látni a ház körüli teen­dőket, a családtagokkal megbeszélni a napi prog­ramot ... — Szeretnénk segíteni — mondja Debreczeni Sándor tanácselnök. — Pár éve még több mint háromezren éltek a községben, de mivel na­gyon gyér a munkalehetőség, sokan elmentek végleg a vá­rosokba. Mostanában az el­vándorlás kissé csökkent, és szeretnénk, ha minél több keresztúri lakos idehaza ta­lálná meg a számítását, ál­landó kereseti lehetőséghez jutna. A fő bázis az Egyetértés Tsz. A nagyüzemi gazdaság korszerű gépesítése miatt azonban egyre kevesebb - munkáskezet igényel. Van ezen kívül egy csonthéjas­üzem, ahol 60 asszony és le­ány töri a diót, a mogyorót. Ez is a termelőszövetkezet fennhatósága alatt történik. A termelőszövetkezettel kö­zösen arra törekszünk, hogy a kisnyéki volt iskolában — ahol korábban a gyulai BU- Buf-nak működött bedolgo­zó üzeme — megfelelő mun­kalehetőséget teremtsünk a lányok és asszonyok részére. Ez ügyben több szervvel ér­dembeli tárgyalásokat foly­tattunk. Azt mindenki tudja, hogy a bejárók naponta két­szer utaznak, sok időpazar­lás ez. Ha idehaza találnak munkát, több idő jutna a családra, a gyermeknevelés­re az otthon tisztán tartásá­ra. És ez nem lehet közöm­bös senki számára. A kívülállóknak talán ap­róságnak tűnik, de nekünk nagy gondunk az áruellátás hiányossága. Az alapvető dol­gokban — kenyér, tej stb. — nincs gond. De fáj az em­ber szíve, amikor a boltok­ban az üres polcokat látja! Bosszantó, hogy falun nem kapni ásót, kapát, lapátot, drótkerítést, munkaruhát, gu­micsizmát. A háztáji gazda­ságoknak a legfontosabb munkaeszközeit jó lenne helyben megvásárolni. Ter­mészetes, hogy tv, mosógép, bútor és egyéb iparcikk mi­att be kell menni Sarkadra, Gyulára vagy Békéscsabára. De lehangoló, hogy apróbb dolgokból is sok a hiány­cikk. A boltoknak ugyanis meg­szabták a raktárkészlet nagyságát. Ha ezt túllépik, a boltost pénzbírsággal sújt­ják. 28 napos forgási sebes­séget írnak elő számukra. Tudom, hogy tervszerű gaz­dálkodás nélkül nem lehet eredmény, ez népgazdasági érdek, de egy kisközségben is joggal elvárják a jobb el­látást. Nagy gondunk az óvoda bővítése. A VI. ötéves terv­ben 700 ezer forint fejlesz­tési alappal rendelkezünk, de ezt 1984—85-ben vehetjük igénybe. Az óvodabővítés azonban máris kellene. Aztán: nincs művelődési házunk, nincs kisvendég­lőnk, ahol megoldhatnánk az előfizetéses ebédeltetést. 1981-ben már nem luxus­igény, ha egy tanácsi dolgo­zó, termelőszövetkezeti sze­relő, vagy bolti eladó dél­ben terített asztalnál szeret­ne ebédelni. Tárgyalások folynak arról, hogy a mozihelyiséget át­építjük. De ez idő alatt sem hagyhatjuk a lakosságot ve­títés nélkül. Meg kell talál­nunk a megoldást arra, hogy az átépítés idején is működ­hessen a mozi. Megszokták, igénylik is. A sok panasz után jó dol­gok is. Négy év óta épül tár­sadalmi összefogással a víz­mű. Eddig 360 lakásba ju­tott el a vezetékes víz. A ke­resztúri emberek — akik az­előtt csak teknőben vagy la­vórban mosakodtak — igen nagyra értékelik a fürdőszo­bát. Portánként nyolc ezer forint a hozzájárulás, amit 10 év alatt törlesztenek. A Békéscsabai Baromfifel­dolgozó Vállalat, a Sarkadi Cukorgyár és a Szellőző Mű­vek — ahova tőlünk sokan járnak dolgozni — sok anya­gi támogatást ad községünk fejlesztéséhez. Jó nálunk a sportélet is, erre büszkék vagyunk. Az iskolánk szem­léltetőeszközei városban is megállnák a helyüket. Szó­val nemcsak panaszra van okunk. Elhatároztuk azt is, hogy fásítjuk a község utcáit, te­reit. Talajminta alapján döntjük el, milyen facseme­téket ültetünk Sarkadke- resztúr utcáin, terein. Szeret­nénk, ha községünk szebb lenne a környékbeli telepü­léseknél. Ezért a lakosság is sok társadalmi munkát vál­lal. — Ary — Bőséges kfnálat primőr zöldségből A tavaszi eső és a későb­bi napsütés kedvezett a pri­mőrök fejlődésének. Ennek is köszönhető, hogy az üveg­házakban és a fóliasátrak alatt termesztett zöldségből mind többet vásárolnak fel és juttatnak el az üzletek­be. Megyénk ZÖLDÉRT- boltjaiban egyre több zöld­hagymát, csípős hegyes pap­rikát és új karalábét érté­kesítenek. Kielégítő a kíná­lat parajból, paradicsomból, s az utóbbi napokban már új kelkáposztából és tölteni való paprikából is megnöve­kedett a felhozatal. Az úgy­nevezett kígyóuborkán kívül több helyen árusítják a für­tös uborkát. A nagyobb felhozatal ha­tására csökkentek az árakis. A fejes salátát, minőségének’ megfelelően, darabonként 3,40—4,20 forintért, a má­sodosztályú hónapos retek csomóját 4, a csomós zöld­hagymát 3, az új fokhagymát 4,50, a magyar erős paprikát 1,80—4. a tölteni való papri­kát 4—7.50, az első osztály­ba sorolt karalábét 3.50 fo­rintért, a legjobb minőségű parajt kilónként 12, a für­tös uborkát 3, a másodosz­tályú új kelkáposztát 12, a paradicsomot pedig 58 fo­rintért árusítják. A téli és a tavaszi hóna­pokra tárolt burgonyából, vöröshagymából, káposztá­ból, gyökérzöldségből és téli almából még most is bősé­gesek a készletek. Citromból megfelelő mennyiséget hoz­nak forgalomba. Sok helyütt narancsot, banánt is árul­nak. Fotó: Martin Gábor Esett, baleset Az elmúlt év baleseti sta­tisztikájáról írtunk a napok­ban, miszerint tavaly a gyer­meksérültek száma 82 volt. Ez 82 családnak jelentett fáj­dalmat. Ugyanakkor abban is biztosak lehetünk, hogy ezek a gyerekek sokkal óva­tosabbak lettek baleseteik után. De miért ilyen áron kell megtanulni a gyerekek­nek és megtanítani a szü­lőknek őket arra, hogy elő­vigyázatosabbak legyenek? A véletlen sajnos úgyis szül ilyen baleseteket, mint a mi­nap. Békéscsaba legnagyobb lakótelepén a 6 éves kisfiú a járdán kerékpározott, majd a lakótelepi belső közútra hajtott, ahol egy motorke­rékpáros elütötte. Szerencsé­re könnyű sérüléssel meg­úszta. Legyen ez figyelmez­tetés gyerekek és szülők szá­mára. Az még inkább, hogy ugyanezen a lakótelepen az út két szélén egy-egy gye­reksereg puskázza egymást, o'”kor csatakiáltással átfutva az igen forgalmas úttesten. S még az sem idegen a cseme­téktől, hogy kipróbálják, fék- távolságon belül átérnek-e az autók előtt. Volt sajnos rá példa, hogy nem ért át egy-egy gyermek és a bal­eset következtében súlyosan megsérült. Mit lehet tenni? Először is jobban szem előtt tartani, felügyelni a gyermekeinkre játék közben is. Azután pe­dig nem tiltani, hogy részt vegyenek a közlekedésben kerékpárral, más kisjármű- vel, hanem lehetővé tenni ezt ott, ahol a KRESZ meg­engedi. Számos óvoda, isko­la alakított ki mini-KRESZ- pályát, ahol tanulhatják a közlekedést a gyerekek. En­nél azonban többre, arra van szükség, hogy velük együtt a felnőtték is szabályosan közlekedjenek'. gz. j. napjaink kérdése Az észak-ír zsákutca Hosszú napok, hetek óta Észak-írország szerepel a vi­lágsajtó nagy lapjainak első oldalán: a több mint két hó­napon keresztül éhségsztráj­kot folytató Robert Sands ügye — ha követeléseivel mást nem is ért el — ismét Nagy-Britannia' válságtól sújtott országrészére irányí­totta a figyelmet. A 27 éves fiatalember önkéntes halálát világszerte megdöbbenéssel fogadták, s számos országban vádolták tüntetők azzal Thatcher asszonyt, hogy hajt- hatatlanságával hozzájárult az ulsteri feszültség újbóli kiéleződéséhez, ahhoz, hogy ismét terror és ellenterror hullámai öntsék el az ír szi­get északi részét. 1937-ben elnyerte független­ségét, a hat északi grófságot azonban London mestersége­sen leválasztotta. A mai vallási ellentétek gyökere ebben a szétszakí­tásban rejlik. Észak-írország másfél milliós lakosságából ugyanis kb. egymillió protes­táns, aki hallani sem akar a Nagy-Britanniához fűződő kötelékek bármilyen csekély lazításáról. Azzal érvelnek, hogy az Írországgal történő egyesülés esetén ők kerülné­nek hátrányba, így viszont az északi országrész félmil­liónyi katolikus ír kisebbsé­ge van kirekesztve a kor­mányzásból. ök ugyanis — legalábbis hosszabb távon — épp az ír Köztársasághoz va­ló kapcsolódást tekintik cél­juknak — innen republiká­nus elnevezésük is. íme: az alaphelyzet, a reménytelen szembenállás, amelyet Lon­don magatartása cseppet sem enyhít. A brit kormányok ugyanis (legyenek akár mun­káspártiak, akár konzervatí­vok hatalmon), azt hirdetik, hogy a többség, értsd: a Lon­donhoz lojális protestánsok akarata ellenére semmilyen fontos politikai változást nem hajtanak végre. A közvetlen kormányzás csődje Ez az ördögi kör vezetett oda, hogy a szándékait tör­vényes, jogi úton érvényesí­teni nem tudó katolikus la­kosság egyes szervezetei — elsősorban az ír Köztársasá­gi Hadsereg, az IRA ideigle­nes szárnya — egyre inkább Történelmi gyökerek Az,észak-írországi helyzet', vázlatos áttekintéséhez is több évszázaddal kell vissza­mennünk az időben. Az ír sziget voltaképp Anglia első, legrégebbi gyarmata; leigá­zását hosszú harcok után a XVII. században fejezték be. A brit uralom helyi képvi­selőinek, az unionistáknak őseit Cromwell és utódai te­lepítették be a hajdan volt kelta-gall királyság nyomán Ulsternek nevezett területre. A beáramló angol és skót parasztok protestánsok vol­tak, szemben a mélyen ka­tolikus ír őslakossággal, amely sorozatos felkelésekkel jelezte: nem.nyugszik bele a brit elnyomásba. Az 1916-os dublini felkelés fél sikert hozott: öt év múlva a sziget 32 grófsága közül 26 domí- niumi státuszt kapott, majd

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents