Békés Megyei Népújság, 1981. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-14 / 111. szám

1981. május 14., csütörtök © A „P” pavilonban egy hónap alatt 1 millió forint értékű villamossági cikk, jármű és háztartási gép talált gazdára Raktáráruház Szegeden Létezik a kényelmes, csil­logó bevásárlóközpont, mint a Sugár vagy Békéscsabán az Univerzál Áruház. Aztán jött a diszkont, a BNV „A” pavilonjában. A Skála-Expo legfőbb jellegzetessége, hogy portékáinak nagy részét ked­vezményes áron ajánlotta. Tehette, mert az áru nagy része közvetlenül a termelő­üzemekből érkezett, megle­hetősen olcsón üzemeltették az áruházat, az eladók szá­ma pedig alacsony volt.' Nem csoda tehát, hogy a jó példának követői akadtak széles e hazában. Mindenek­előtt a fogyasztási szövetke­zetek szakembereinek lel­kesedése dicsérhető. Pé­csen tavaly november-' ben nyitották meg a Kon- zum diszkont-raktáráruházát. Az idén márciusban Miskol­con a FERROVILL 2 ezer négyzetméteres, az Expóhoz hasonló üzletközpontjai kis- és nagykereskedelmi részle­gekkel működött. A dél-alföldi megyék áru­ellátását javítja április 15-e óta a szegedi 3 ezer négyzet- méteres raktáráruház az ipa­ri vásár 4 pavilonjában. A Szeged és Vidéke ÁFÉSZ élelmiszer-, vegyiáru-, já­ték-, papír-, könyv- és ház­tartási felszerelési cikkeket, valamint híradástechnikai eszközöket kínál a lakosság­nak és a közületeknek. Az áru utánpótlásáról a helyi 80 millió forintos forgalmat szeretne elérni. Azóta egy hónap telt el. Vajon beváltja-e a hozzá­fűzött reményeket az új ér­tékesítési forma? Erre ke­restük a választ a közel­múltban. A „P” pavilonban autós-, műszaki és villamossá­gi cikkeket árulnak. Marto- nosi Zoltán a járművek és az elektromos berendezések forgalmával elégedett. Jelen­leg 6 milliós készlet áll a vásárlók rendelkezésére, amelyből eddig egymillió fo­rmt értékű áru már gazdá­ra talált. A legtöbben jár­műveket és háztartási gépe­ket vesznek. Sikeresek a nagykereskedelmi vállalatok­kal közösen rendezett akci­ók is, hiszen 15—20-féle árut kínálnak olcsóbban. Figye­lemre méltó, hogy az autó­sok fél hónap alatt 850 ezer forintot érő autóápolási cik­ket, gumiárut vásároltak, de kapósak a mezőgazdasági kisgépalkatrészek is. A „B” pavilonban 7 millió forint értékű ruhanemű, kerti bú­tor, fonott áru, sport- és já­tékszer található. A fiatal kereskedők egyike Németh Keresettek a kempingcikkek és a fonott kerti bútorok nagykereskedelmi vállalatok, a Skála-Coop, a Konkordia Vállalat és mintegy 20 szál­lító gondoskodik. A tavaszi sajtótájékoztatón elmondot­ták, hogy a szeptember 19- ig nyitva tartó áruház 70— Lajosné tájékoztat: „Egyelő­re bevált az előrejelzés. Na­ponta 80 ezer forint a bevé­telünk. így eddig 1,7 milliót forgalmaztunk. A különböző kedvezményes vásárok vonz­zák a vevőket.” Az „A” pa­vilon élelmiszer-áruházában hiába keressük a szeszes ita­lokat. Van viszont rengeteg konzerv, befőtt, vegyi áru és kozmetikum. Szabó János üzletvezető szerint jó az áru­utánpótlás. Igaz, havi 2 mil­liós forgalomra számítottak, de a felével is kiegyeztek, hi­szen ezután jön a nyár, az idegenforgalmi szezon. A Marx téri bevásárlóköz­pont legnagyobb üzlete a 2300 négyzetméter alapterü­letű „C” pavilon. Itt hozta llére az Alföldi TÜZÉP Vál­lalat az ország első építő­anyag-áruházát. A komplett fürdőszoba-berendezéseken, fal* és padlóburkolólapokon, szerelvényeken kívül lehet itt kapni alumínium hőszi­getelőajtót, -ablakot, mű­anyag nyílászárókat, színes tetőfedő anyagokat. Gémes István, az' áruház vezetője mindezekhez hozzáteszi, hogy a vállalat több új ter­méket úgynevezett bevezeté­si árengedménnyel értékesít. S. S. Az Alföldi TÜZÉP Vállalat alkalmi üzletét Békés megyéből is felkeresik. Az eddigi mérleg: 15 millió forintos forgalom Fotó: Martin Gábor CITÉV-telep és sütőüzem épül Mezőkovácsházán Mezőkovácsházán a nagy­községi tanács VI.' ötéves tervében az első helyen sze­repel a gyermekintézmények bővítése, ugyanakkor szükség van új oktatási és művelődé­si intézményekre is. Előre­láthatólag ebben a tervidő­szakban megvalósul a 40 személyes bölcsőde, amely­nek létrehozásához a megyei tanács, 5 millió forinttal já­rul hozzá. A beruházási program az év közepére ren­delkezésre áll, és a tervosz­tály jóváhagyása után a he­lyi építőipari szövetkezeti kö­zös vállalat elkezdheti a ki­vitelezést. A 2-es számú óvo­dát 75 személyesre bővítik, ennek a terveit a tanács mű­szaki csoportja társadalmi munkában készíti. Tervezik még 'a 8 tantermes általános iskola és az ifjúsági ház fel­építését. Az V. ötéves terv­ről áthúzódó beruházásként 1982 márciusában adják át az új tanácsházát. Ezekkel párhuzamosan el­kezdték a nem tanácsi beru­házású létesítmények terü­let-előkészítését. Ezek közül a legjelentősebb az ÁFÉSZ kisállattenyésztő üzeme, amely a Zalka utca környé­kén 2,5 hektár területen épül fel. Most dolgoznak a CI- TÉV-telep kiviteli tervén. A 10 millió forintba kerülő te­lephely az északi ipartelepen valósul meg. A II. negyedév­ben megkezdik a Szabadság utcában a MÉH-vállalat új telepének építését. Meg kell még említeni a 10 millió fo­rintos költséggel megvalósí­tandó sütőüzemet, amelynek kivitelezését jövőre kezdik meg. Ezenkívül a célcsopor­tos lakások földszintjén 200 négyzetméter alapterületű üzletet nyit a magyarbánhe- gyesi takarékszövetkezet. . Elvtársnő, tud meszelni? Krónika egy brigádról Csákvári Jánosné műve­zető és Vascsicsák Mária csoportvezető kezdeményezé­sére 1957 januárjában ala­kult meg a békéscsabai ba­romfifeldolgozóban a kopasz- tó-bontó ifjúsági szocialista brigád. — Eleinte lehettünk vagy tizenketten. Mindnyájan fia­talok voltunk — emlékszik vissza régi, időkre Juhos Já­nosné csoportvezető és An- csin György gépkezelő. Bálint Jánosné művezető, aki egyúttal a gyári pártve­zetőség titkára, egy halom iratot tesz az asztalra: — 1979-ben kiállítást ren­deztek a gyárban, arra gyűj­töttük össze ezeket a doku­mentumokat. A brigád egész története — az évenkénti vállalása, eredménye, a sok elismerés és más tudnivaló — található benne. Elismerés évrííl évre Ma 43- tagú a már József Attila nevét viselő brigád. Évről évre olyan fiatalok ke­rültek be, akik előzőleg egy­két évig bizonyították, hogy képesek a munkában a töb­biekkel lépést tartani, és a magatartásiak is példamuta­tó. A változások alapján harmincegyen 15 éve vagy ennél régebben, kilencen 5— 10 év közötti, hárman egy éve brigádtagok. A brigád minden évben el­ismerésben részesült. Először 1959-ben szerezték meg a szocialista címet igazoló ok­levelet, amit 1968-ig újra és újra kiérdemeltek. A követ­kező évben (az új rendelke­zések alapján) elnyerték a bronzkoszorús jelvényt, 1971- ben szintén. 1972-ben arany­jelvényesek lettek, 1974-ben pedig megkapták a Vállalat Kiváló Brigádja címet, vala­mint a megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét. 1975- ben és 1976-ban ismét a Vállalat Kiváló Brigádja cím és jubileumi oklevél követ­kezett. 1978-ban és 1979-ben az aranykoszorús jelvényt kapták meg, az 1980. évi eredményük alapján pedig a Magyar Népköztársaság Ki­váló Brigádja címmel tün­tették ki a brigádot. — Az a baj, hogy ma már nem egészen vagyunk ifjú­ságiak. Persze csak mi, fér­fiak — jegyzi meg kajánkod- va Ancsin György. „Örültem, hogy felvettek” — Mik voltak az első idők brigádvállalásai-? — kérde­zem Juhos Jánosnétól. ­— Akkor is főként a mi­nél jobb gazdasági eredmény elérése volt a célunk, hogy egyénileg is többet keres­sünk. Egyébként, aki a gyár­ban akart dolgozni, annak naponta bizonyítania kellett, hogy képes eleget tenni a követelményeknek. 1950-ben és 1951-ben néha százan is álltak a kapu előtt, hogy fel­vegyék őket munkásnak. Nyári Mária az akkori kö­rülményekre így gondol visz- sza: — Nagy Jóska, a személy­zetis figyelmeztetett minket: „Mesztéláb nem szabad jár­ni az udvaron!” Engem egyébként úgy vett fel, hogy először megkérdezte: „Elv­társnő, tud meszelni?” Sze­rencsére igennel ■ feleltem. „Jó, akkor megy a hűtőbe.” Indultam meszelni. Három napig tartott a munka, az­tán mehettem a kopasztóba. — Már minden rendben volt? — Nem egészen, mert a csoportvezető is válogatott. Csak az maradhatott, aki tisztességesen dolgozott. A munka pedig nekem létkér­dés volt. — Ilyen körülmények kö­zött megtanultuk, hogy mi a munka — fűzi hozzá Gálik Jánosné. Pinti Jánosné 1969-bén ke­rült a brigádba. A kezdeti időkről így beszél: — Tanítottak. Elvárták, hogy senki se „lógjon ki a sorból”. Akkor nagy tekinté­lye volt a brigádnak, örül­tem, hogy felvettek, mert tudtam, hogy itt meglesz a pénzem. Bencsik Jánosnét 1962-ben vették fel a brigádba, ami megtiszteltetésnek számított. Ma is nagy gondot fordít ar­ra, hogy kifogástalan legyen a munkája. — A kopasztás-bontás meghatározó a termelés to­vábbi folyamatában. Tudjuk jól, hogy rossz minőségű áru nem adható el — vélekedik. — És ha nem eladható? — Mit kezdhetnénk azzal? Nekünk is fontos, hogy jó gazdasági eredményt érjen el a vállalat. Csak akkor vár­hatunk béremelést és továb­bi üzemfejlesztést. Mert nem mindegy, hogy milyen körül­mények között dolgozunk. A mi életünkben igen sokat fejlődött az üzem. Könnyeb­bé vált a munka, jobb a közérzetünk. De fontos azért az a fejlesztés, hogy a ter­melés még gazdaságosabb legyen. Társadalmi munkában is Ancsin György szívesen dolgozik a brigádban. Ami­kor erre egy kis magyaráza­tot kérek, körülnéz és ha- migkás mosollyal megjegy­zi: — Azért is, mert sok a szép asszony és lány, viszont kevés a férfi. Lehet érvé­nyesülni. Juhos Jánosné dicséri a férfiakat: — Rendes emberek. Pél­dául Ancsin György és Tóth Mihály három fiút tanított a szakmára. Mind a hárman KISZ-tagok, néhány év múl­va pedig brigádtagök lettek. Megtanulták a gépek kezelé­sét, de azt is, hogy pontosan mikor kezdődik, mikor feje­ződik be a munkaidő, mi a rend, a fegyelem, és hogyan kell viselkedni. Kaposi Lászlóné most egy­éves pártiskolán tanul. Ha befejezi, továbbra is együtt dolgozik majd a társaival. De jobb felkészültséggel, több tudással lesz képes el­látni a feladatát. Mint a me­gyéi pártbizottság tagja, a testületben is méltóbban tud­ja majd képviselni a mun­kásasszonyokat, férfiakat. Kovács Jánosné brigádve- zető-helyettes nagy elisme­réssel beszél Kaposi László- néról: — Sokoldalú, művelt asz- szony, aki jó hangulatot tud teremteni maga körül, és mindenki hallgat rá. Jól vá­lasztottunk. A brigád tagjai társadal­mi munkában is kitesznek magukért. Van közöttük — az előbb említetteken kívül — még városi pártbizottsági, üzemi pártvezetőségi, párt- alapszervezet-vezetőségi tag, szakszervezeti bizottsági tag, pártcsoportbizalmi, szakszer­vezeti főbizalmi-helyettes, szakszervezeti bizalmi. A marxista—lepinista esti egye­temre egv, az esti középis­kolába 11 dolgozó jár. Ket­ten 5 hónapos pártiskolát végeztek. Évente két kommunista műszakot vállalnak, s kere­setüket a gyermekintézmé.- nyék fejlesztésére ajánlják fel. Tavaly az árvízkárosul­takról sem felejtkeztek meg. A brigád alapítói közül néhányan még sztahanovis­ták voltak, és sokan kapták meg az Élelmiszeripar Kivá­ló Dolgozója, valamint a Ki­váló Dolgozó kitüntető jel­vényt. Pásztor Béla Az Üvegipari Művek Budapesti Ampullagyárában a gyógyszerészeti üvegek mellett külön­böző ólomkristály termékeket is készítenek. Az ízléses, dísz- és használati tárgyak kilencven százalékát külföldön értékesítik, így a hazai gyógyszeripar mellett, gyártásszakosodás értel­mében, Csehszlovákiát is ellátják (MTI-fotó: Tóth Bálint felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents