Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-12 / 86. szám
1981. április 12., vasárnap NÉPÚJSÁG fl karikatúra határai Beszélgetés Kaján Tiborral Kaján Tibornak Zenit és radír címmel újabb karikatúrakötete jelent meg. A címlapon egy árva ceruzacsonk körül haragvó radírok sorakoznak. — A ceruza ennyire fél a radíroktól? — Fél, de nem ijed meg. Különben a munkánknak semmi értelme sem lenne. A karikatúra a bírálat eszköze. A dicsőítő karikatúra: abszurdum. Bár sokan azt mondják, hogy a radírra szükség lehet. — No jó. De ennyire? — Egyik korszakban többre, a másikban kevesebbre. Daumier-t, a híres francia képzőművészt lecsukták egy Lajos Fülöpről készített rajszemben fölényérzetet adhat. De a valódi karikatúra, amint a valódi művészet is, fölerősíti az emberek fejében a lámpást, tudatosítja az ellentmondásokat, a bajokat, és így hozzájárul, hogy az emberekben egységes vélemény alakuljon ki, ami elengedhetetlen a közös cselekvéshez. Ha nem így lenne, miért üldözték volna a karikatúrát például a fasizmus éveiben? — Ma sem lehet mindent kigúnyolni. Hogyan találja meg a karikaturista azokat a határokat, ameddig elmehet? — A karikatúra a sajtóval együtt született meg, tehát hétköznapi és politikai művészet. Bizonyos események megítéléséhez azonban szükShakespeare — A Marx tér felé járok haza, és úgy ötödik-hatodik alkalommal — lát.va a befejezetlen hidat — eszembe jutott, hogy meg kellene rajzolni. Aztán rápillantottam az utcatáblára, és tudatosodott bennem, amit eddig is tudtam: a Marx téren vagyok. Ezzel együtt eszemb^ jutott, amit Marx az alapról és a felépítményről mondott. Persze mindez nem ilyen gyorsan és logikusan történt: a különböző gondolatokból, asszociációkból választódott ki a végső összefüggés. Ekkor már csak egységes képpé kellett fogalmazni a különböző elemeket: a felüljárót, Marx Károlyt és a gondolatot. Mindezt fejben végeztem el: Marx a téren áll, a villamosban ül... záért, amelyen az uralkodót mindent felfaló Gargantuá- nak ábrázolta. Daumier fél évig ült a börtönben. A múlt század második felében pedig a minisztereket is kigúnyolhatták a Borsszem Jankó hasábjain. Más idők, más erkölcsök, más politika. — Sokan azzal vádolják a humort, s ezen belül a karikatúrát is, hogy kritikai szerepe látszólagos, és a valóság az, hogy levezetik az indulatokat: nevetésben oldják fel az emberek jogos panaszait. — Karikatúrája válogatja. Ahogy a giccs, a kommersz irodalom hamis megnyugvást ad, úgy a karikatúra is elringathat: a problémákkal ség van némi időre, és ezért a karikaturista nem tűzhet ceruzavégre mindig mindent és mindenkit. Tulajdonképpen — és ez talán nem csak a karikaturistára érvényes — örökké a határokat keresgéljük. A lehetséges és a lehetne két pontja között kutatjuk azt, ami megfogalmazható. Daumier is ezt tette. Lecsukták. Szabadulása után már csak a magánélet eseményeit rajzolgatta. — Az egyik legutóbbi karikatúrán Marx Károly tartja a Marx téri ' felüljárót, miközben alap és felépítmény viszonyáról elmélkedik. Hogyan született ez a rajz? Végül megszületett a végső változat, és azt lerajzoltam. — Ritkán jelenik meg karikatúrakötet. Vajon miért? — A könyvterjesztő vállalatok szerint nem lehet eladni. Ezt nem tudom. De az biztos, hogy a karikatúra „népművészet”. Akárhová megyek: gyárba, iskolába, mindig találok egy-két karikaturistát, akik rajzaikat a faliújságon közszemlére teszik. Jobbító szándékkal megfogalmazzák a helyi problémákat. Gondolatokat termelnek. Ez a dolgunk. Kaján Tibor Munkácsy-dí- jas karikaturista, a Magyar Népköztársaság érdemes művésze hatvan éves. N. G. — Mondtam, hogy vigyázni kell a felépítményre! A Marx téren (Kaján karikatúrái) Tudományos hírek n korrózió következményei Az NSZK-ban évi 1-2 százalékra becsülik a korrózió áldozatául eső acélmeny- nyiséget, ami sok millió márka veszteséget jelent. Ebben még nincs is benne annak a kárnak az összege, amely az egyes szerkezeti elemek korrózió okozta deformációiból adódik. Már meglehetősen régen tudják, hogy a fémek korrodálásuk során kiterjednek. Az öntöttvas belső oxidációiból adódó térfogatnövekedése például idejekorán elpusztítja^ háztartási és ipari tűzrostélyokat. A felületi vizsgálatok tanúlsága szerint a hajók, hidak és más vasszerkezetek éppúgy oxidációs károk nyomait mutatják, mint a harangok vagy az ólomakkumulátorok. De akár a nagyon is korlátozott élettartamú autókarosszériát is felhozhatjuk a megállíthatatlan korrózió példájául. A betonba ágyazott acél kpr- róziós problémái is sók gondot okoznak. Ugyanez a jelenség a modern atomreaktoroknál oda vezethet, hogy csökkenteni kell a teljesítményt, vagy az egész gőztermelő egységet ki kell cserélni. Az oxidáció okozta deformáció kérdését tehát komolyan kell venni, s a régi problémát új megvilágításban kell vizsgálni. UFO-nak hitt lepkék Az UFO-észlelések közül néhányat vándorló rovartömegek okozhattak — vélik P. Callahan és R. W. Man- hin rovarkutatók. Állításukat a fenyőaraszoló tömeges megjelenése és az adott területről érkező UFO-bejelen- tések feltűnő egybeesésével bizonyítják. A jelenség okát laboratóriumban vizsgálva kimutatták, hogy a lepkék erős elektromos térben feltöltődnek és a mikrokisülé- sek miatt fényleni látszanak. A sötét laboratóriumban már egy lepke fényét is jól lehet látni több méter távolságból. Mivel a fenyőaraszoló igen nagy tömegekben vándorol — megfigyeltek már 100 km hosszú és 25 km széles rovarfelhőt is —, megfelelő meteorológiai körülmények között az állatok úgy feltöltődhetnek, hogy a felhő éjjel intenzíven fénylik. A diffúz, gomolygó fénylést az okot nem ismerő megfigyelők „természetesen” UFO-nak vélik és bejelentik. A két kutató most a régebbi bejelentéseket tanulmányozza (ezeket az USA Légügyi Hivatala jegyzi fel), és így kíván adatokat szerezni a lepkék vándorlásáról. Érdekességek Szobalovak a láthatáron Egy bizonyos argentin úriember, Julio Caesar Fala- bella, igazi gaucho, ahogy arrafelé a cowboyokat becézik, mostanság Párizstól Buenos Airesig népszerűségben vetekszik a világsztárokkal. Az élelmes férfiú ugyanis gondolt egy nagyot és miután huszadik századi civilizációnk amúgy is .miniatürizált mindent a rádiótól a tévéig, ő maga úgy döntött — eztán a derék pacikat kicsinyíti. így született meg az „öl-ló” ötlete. A félig ír, félig olasz származású állattenyésztő örökölve ősei foglalkozását, különös szenvedéllyel vetette bele magát kissé bizarr elképzelései megvalósításába. Hosszas munkával, gondos válogatással, alapos megfigyeléssel sikerült viszonylag rövid idő alatt a kísérleti állatok nagyságát hatvan centiről harmincra csökkentenie, de véleménye szerint ez még nem a végállomás. „Általában egyik nemzedékről a másikra a lovak nagysága két centiméterrel lehet kisebb, de olykor akadnak ötcentiméteres „zuhanások” is. Azt hiszem, egyszer majd sikerül húsz, vagy miért ne?! — tizenöt centiméter nagyságú pacikat „előállítanunk” — vallja äz optimista milliomos, mert az argentin üzletember egykettőre a legvagyonosabbak közé küzdötte fel magát: a Kennedy család, a windsori hercegnő, a holland királynő tartoznak megrendelői közé, illetve mindazok, akik igyekeznek gyorsan követni a legújabb divatot, és rendelkeznek ehhez a megfelelő anyagiakkal, ugyanis ez a különlegesen hosszú életű (csaknem 4d év az átlagéletkor!) lovacska csöppet sem olcsó mulatság, darabja 3—4 ezer dollár! Senyor Falabella véleménye szerint ezek a békés „zsebcsikók” nemsokára kiszorítják eddigi privilegizált helyzetükből a kutyákat, macskákat, ugyanis holnapután, vagy talán már holnap békésen ropogtatják majd jól megérdemelt kockacukrukat a lakás valamelyik kényelmes foteljében. Falabella úr — számomra nagyon is kétes ízlésű „felfedezése” — még korántsem tökéletes: a szobalovacskákat ugyanis sűrűn kell pedikűröshöz vinni, hogy a perzsaszőnyeghez nem szokott pa- tácskák ne nőjenek nagyobbra a kelleténél, és színükkel sincs minden rendben. A zsemleszínű szobapacik nagyon unalmasak — ezért most éppen azon töpreng —, a természet nagy szégyenére az állattenyésztés kis Caesarja, hogy esetleg kék, rózsaszín kedvencekkel lepje meg a közönséget ... Nemlaha György Ilyen a kis háziló Egészség — higiénia fl lehelet nem mindig rózsaillatú A szájszag sok kellemetlenséget okoz. Főleg azért, mert inkább mások érzékelik, mint. saját magunk. Mindenesetre nem kell beletörődni. A következőkben e kellemetlen jelenség okairól és leküzdésének módjairól szólunk1. A szájszag nemcsak az emberi kapcsolatokban hat zavarólag; gyakran betegséget jelez, melyet fel kell ismerni és kezelni. A rossz szag leggyakoribb okai a helytelen szájápolás, a rossz fogak, valamint a száj- és torokgyulladások. Aki elhanyagolja a szájápolást, annak' elkezdenek szuvasodni a fogai, és az így keletkezett lyukakban összegyűlik az ételmaradék, melyet a baktériumok elbomlasztanak. Ha meglazul a foghús (paradontose), „táskák” képződnek', melyekben az élelmiszer-maradékot színjén baktériumok bom- laszják. Mindez rossz illatot okoz. Előfordulhat, hogy a fogak ugyan rendbe vannak, de az orr- vagy torok-, illetve garatmandula beteg. Ilyenkor feltétlenül az orr-fül-gége- szakorvost kell felkeresni. A visszatérő édes szag például krónikus orrnyálkahártya- megbetegedés tünete lehet. Az érintettek többnyire nem érzékelik, mert az orrnyálkahártyán var képződik, mely a szaglóérzéket jelentősen korlátozza. A nyelőcső- és gyomorbetegségek sokkal ritkábban okoznak rossz szájszagot, mint gondolják. A gyomor okozta szájszag leggyakoribb oka a gastritis, a gyomornyálkahártya-gyulladás. Nyelőcsőtágulás esetén az ottmaradó ételmaradékok bomlásnak indulnak, és rossz illatot árasztanák'. A gyakorlott orvos a szájszag alapján a belső szervek betegségeit is „kiszagolja”. Némelyik fertőző betegséget ■ tipikus szájszag kíséri, például a diftériát, skarlátot, mumpszot. Ha az orvos a szájszagot okozó betegséget megállapította, mód nyílik a kezelésre, gyógyításra. A gondos szájápolást sem szabad elhanyagolni. A fertőtlenítő szájspray-k alkalmazása nem a legmegfelelőbb, ezek' ugyanis nemcsak a káros, hanem a fontos, természetes baktériumokat is kipusztítják, melyek a fertőzéstől védenek. A szájszag megelőzésére a rendszeres fogápolás a legjobb módszer. Ezenkívül segít még a frissítő szájvíz vagy a rágógumi. Gyakran jó szolgálatot tehet egy korty víz, melyet a fogak' között jó erősen át kell préselni. Julio Caesar Falabella és „áldozatai” Tolsztoj
