Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-10 / 84. szám
1981. április 10., péntek A jelen és a jövő középiskolájáról S ok embert .érint ez a kérdés, ha tekintetbe vesszük, hogy hazánkban az utóbbi húsz év alatt a középfokú képzés gyakorlatilag általánossá vált. Ismert adat szerint az 1979-ben végzett általános iskolások 86 százaléka tanult tovább. Ezzel Magyarország utolérte, s követi azt a nemzetközi fejlődésvonalat, amelyhez a nálunk iparosodottabb államok a 30-as és 60-as évek között jutottak el. A jelentős fejlődésben vannak azonban problémák is. A legsúlyosabb ezek közül az, hogy a tömeges középfokú oktatás egy lényegében nem egységes, úgynevezett „szelektív” (szétválogató) középiskolai rendszeren belül valósul meg. A középiskolások 45—50 százaléka szakmunkásképzőben, 30 százaléka szakközép- iskolában folytatja tanulmányait. Mindössze 18 százalék az, aki gimnáziumban tanul tovább. Pozsgay Imre művelődési miniszter egy múlt év decemberi nyilatkozatában kiemelte: „Ez nem elégséges ahhoz, hogy megfelelő társadalmi összetételű egyetemi, főiskolai hallgatóság alakuljon ki. Azt is nagyon problematikusnak tartom, hogy a gyerekek jelentős részének 14—15 éves korban kell pályát választania” — mondotta. Látnunk kell, hogy a hatvanas évek második felében felduzzasztott szakmunkás- képzők és szakközépiskolák ma már nem emelik eléggé a lakosság középfokú végzettségének színvonalát. Bizonyos vonatkozásban „zsák- utcaszerűek” is, mert az érettségit adó szakközépiskolákban végzetteknek csak kis hányada jut be a felsőfokú oktatási intézmények valamelyikébe. Nem tükrözik eléggé a népgazdaság munkaerő-keresletét sem, hiszen a szakmunkásképző iskolák — az ipari szakmákban — több fiatalt képeznek, mint ahányra az adott szakmákban távlatilag szükség lesz. Speciális képzési céljukból viszont az következik, hogy tanulóik általános műveltségi szintje kisebb, mint amire a jövő jól képzett szakmunkásának szüksége lesz. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972-es oktatáspolitikai határozata feladatul adta: „Ki kell dolgozni a köznevelési rendszer távlati továbbfejlesztésének fő irányait, az ennek megfelelő iskolarendszer szerkezetét és tartalmát.” A határozat utal arra is, hogy meg kell vizsgálni; távlatokban szükséges-e az alapfokú oktatás időtartamának növelése? Nemzetközi és hazai tapasztalatok azt bizonyítják, hogy igen. A Köznevelésben és egyéb pedagógiai szaklapokban folyó vitában a nevelésügy szakemberei egy kérdésben megegyeznek; nevezetesen abban, hogy a jövő iskoláiban nagyobb szerepet kell kapnia az általános műveltségnek. Ennek a felismeréséből különböző következtetéseket lehet levonni. Hosszabb ideje hangzanak el javaslatok az általános iskolai képzés 9, illetve 10 évre való fejlesztéséről. Mások amellett foglalnak állást, hogy a gimnáziumokat kell általánossá tenni, ahol szabadon választott (fakultatív) tantárgyak segítségével a tanulók felkészülhetnek a továbbtanulásra, s a munka legkülönbözőbb területeire is. A vitában nem szabad megfeledkezni a lakosság továbbtanulásának várható növekedéséről sem. A szülők iskolázottságának emelkedésével — ez már ma is tapasztalható — a magasabb társadalmi elismerésű, és a nagyobb lehetőségeket ígérő iskolatípusok egyre népszerűbbé válnak. Ezt a központi tervezésben is figyelembe kell venni. Milyen lesz tehát a jövő középiskolája? Ma úgy tűnik, hogy az úgynevezett „integrált középiskola”, „egységes középiskola” lesz az új forma. Jellemzőit röviden így foglalhatjuk össze. Ebben az iskolatípusban: közelebb kell hozni egymáshoz a jelenlegi középfokú iskolák művelődési anyagát, az első, második évben meg kell alapozni az általános műveltséget. Ebbe az oktatási formába fokozatosan be kell vonni valamennyi 14—16 éves fiatalt. A harmadik, negyedik évfolyamban meg kell kezdeni a szakképzést, illetve a felsőfokú tanulmányokra való előképzést. Előnyei szembetűnőek. összhangban van az általános műveltség növekvő szerepével. Segíti az általános ismeretekkel megalapozott szakképzést. Talán a legjelentősebb az, hogy segíti a pályaválasztás kitolódását. A fiatalok érdeklődésük és haj- lamaiak jobb megismerése után, 16 éves korukban minden nehézség nélkül iskolát változtathatnak, s érettebb fővel dönthetnek, hogy milyen jellegű és szintű tanulmányokat akarnak a továbbiakban folytatni. A gyakorlati megvalósítás bizonyára — f-őleg gazdasági okokból — sok nehézséggel jár majd. Hosszú fejlődés állomása lesz az első „integrált középiskola” megjelenése. Ettől eltekintve valószínűleg még a 80-as években sor kerül, kísérleti jelleggel bevezetésére. A távolabbi cél végeredményben a teljes, négyéves középiskolai oktatás általánossá tétele a mainál színvonalasabb és eredményesebb iskolarendszeren belül. Kutyej Lajos A művelődési ház Kameraközeiben A Hatosfogattól — a Macskajátékig Hogy milyen lesz a filmmüsor, amit nyárra ígér a televízió — azt ki-ki ízlése, igénye alapján maga dönti majd el —, de az bizonyos, nem kis időt töltünk a kö' vetkező hetekben, hónapokban a képernyő előtt, indiánok, postarablók, cowboyok, furfangos kalandorok, híres emberek és más válogatott személyiségek társaságában. rendezvénysorozata Szeghalmon Az elmúlt év őszétől ez év végéig tart az a rendezvény- sorozat, melynek keretében a Szeghalomban élt vagy tanult képzőművészek, zenészek, irodalmárok és egyéb művészeti tevékenységet folytatók közreműködésével kiállítást, hangversenyt, íróolvasó találkozót rendeznek a szeghalmi Móricz Zsigmond Művelődési Központban. Rácz József festőművész kiállításával kezdték a sorozatot, április 3-án pedig Esz- tergály Keve fotókiállítását nyitották meg. Április 13-án Tímár Máté író lesz a vendégük, aki Endrődön született, de a szeghalmi gimnáziumban tanult. A következő hónapokban ellátogat még hozzájuk Tarr Zoltán, Tóth Ferenc, Boro- missza Zsolt, valamint Székelyhídi Attila festőművész, Hőgye Katalin kerámikus iparművész, Pardi Anna, Sá- rándi József költő, Vadasi Tibor koreográfus és végül a Mező család hangversenyével zárják az érdekes sorozatot, melynek célja, hogy Szeghalom lakossága megismerkedjen a községében élt, s országosan ismertté vált alkotók tevékenységével, sorsával. t A gyulai művésztelep tagjait bemutató kamaratárlat- sorozat újabb kiállítása nyílt meg Gyulán, a művelődési központban: a Veszprémben élő Horváth Imre mutatkozik be akvarell és gouache festményekkel. Ritkán látni ilyen jó amatőr kiállítást. A 29 mű egyenletes színvonalú, de egységességében is érzékelhetők a fejlődési szakaszok, melyek elmélyült alkotóra vallanak. Horváth Imre túl van a „mindenből egy kicsit” bizonytalanságán, váGellért Endre főosztályvezető szerint — mindenekelőtt sok sorozat. (Ezek lettek a tévé szinte legnézettebb adásai, slágerei.) Kedd esténként Madame Bovary helyét újabb „konkurrensek” foglalják el — köztük az a spanyol produkció,. amely a Nobel-díjas Blasco Ibanez regénye nyomán készült, A Nád és mocsár, A vérző aréna, Az Apokalipszis négy lovasa szerzője, a XIX. századi. világirodalmi jelentőségű spanyol regény utolsó nagy alakja ebben egy halászfalu két családjának történetét meséli el... Ugyancsak kedd esténként sugározzák majd A találkozó helyét megváltoztatni tilos ... című ötrészes szovjet krimit. A film a második világháborút követő években játszólasztott műfajában, az akva- rellfestésben keresi és találja meg festői világát. Témaköre a táj, város- és utcarészletek. A legkorábbi képek keményen kontúrozott, szigorú, konstruktív rendbe szorított világa ismerős gondolatokat vet fel. A „Vihar után”, a „Remetelak”, a „Füredi romok” című képek azonban puhán kezelt, oldott formáikkal a fény-levegő megfoghatatlan optikai és érzelmi varázsát próbálják megradik le. és eredetfen, hitelesen idézi fel ezt az igazán nem túl gyakran tárgyalt korszakot, ráadásul egy nagyszerű színész, Vlagyimir Viszockij játékában is gyönyörködhetünk. Szinte ebben az időszakban, pontosabban épp a világégés napjaiban játszódik a nyugatnémet Nem kell mindig kaviár című sorozat, amely azonban tárgyát a humor eszköztárával közelíti meg, lévén műfaja: kémfilmparódia... Szombat délutánonként — csupa kalandos, mozgalmas sorozat szerepel a tévében, annál is inkább, mert ilyenkor különösen sok ifjú néző foglal helyet a készülékek előtt. Nekik szól elsősorban az Orion űrhajó című produkció felújítása, amelyet gadni. Ez a festésmód rejti a legtöbb buktatót, mert a víz .meghatározta formák és a kitörléssel létrehozott vonzó felületek csábíthatnak az esetlegesség és manírok felé. Horváth Imre ezt elkerülte, legújabb képein mintha az előzőek tanulságait sikerült volna együtt alkalmaznia. A fény és levegő épp annyi szilárdságot kapott, amennyin egy pillanatra érzékelhetővé válik. A „Fészerajtó” és a „Temetőkápolna” amolyan igazi, „ropogós” akvarellek. A kiállítást Kaross Béla művészeti író nyitotta meg. Megtekinthető április 24-ig. (I. É ) április második felétől vetítenek. majd pedig az ezt követő ausztrál produkció, A hajótöröttek, amely hét folytatásban regéli múlt századi hőseinek izgalmakban bővelkedő sorsát. Ismétlésként láthatjuk: Belle és Sebastien meséjét. A szombat esti választékban találjuk a szovjet stúdiókban készült Thyl Ulen- spiegel kalandjait, a franciák Zola-filmjét, amely a nagy regényíró életének azt a periódusát tárgyalja, amikor bátran és becsületesen kiállt az árulással vádolt Dreyfuss kapitány mellett. Bemutatják Romain Rolland első, mindmáig talán legnépszerűbb regényének, a Jean Ghristophenak francia feldolgozását. Az új sorozat a nagy zeneszerző élettörténetének krónikája, a kis német hercegségtől — a francia fővárosig. Rolland könyve ideális „alapanyag” az ilyesfajta produkciók számára, arról nem is beszélve, hogy ezúttal a legnemesebb irodalomhoz csinál étvágyat ... Vasárnap délután a cow- boyfilmek klasszikus rangú nagymesterének, John Ford- nak életművéből láthatunk olyan filmeket, mint A hatosfogat. a Cayenne-i ősz, az Apaeserőd, Aki megölte Liberty Valance-t, Hosszú az út hazáig ..., majd szeptembertől pedig Pécsi Sándor filmjeiből következik válogatás. A szombat éjszakák hosz- szú időre, Makk Károly filmjei számára foglaltak: a Ház a sziklák alatt, A 9-es kórterem, a Megszállottak, az Elveszett paradicsom, a Macskajáték és társaié. Ezt a csehszlovák filmtörténet néhány kimagasló remekműve követi, köztük a Fehér kór. a Magasabb elv, A császár pékje, a Fekete Péter, az Üzlet a korzón, az Intim megvilágításban, a Játék az almával, a Fehér galamb stb. Akvarellkiállítás Gyulán Az ismeretterjesztő sorozatokból kiemelkedik A történelem nagy csatáit nyomon követő francia produkció. valamint a magyar közreműködéssel is forgatott Nagy folyók a történelem sodrában című alkotás. A krimibarátok Derrick felügyelő és társai mellé megkapják Petrocellit, a furfangos ügyvédet, a nevetni szeretők pedig" Stan és Pan újabb kalandjainak lesznek tanúi. Az egyedi filmek közt találjuk a nyári programban a Notre Dame-i toronyőr francia—olasz feldolgozását, Gina Lollobrigidával, Antony Quinn-nel a főszerepben, A házasság olasz módra című vígjátékot, egy Maria Callasfilmet, a Bajazzók filmváltozatát, s a Shakespeare-so- rozátból a Julius Caesart, a VIII. Henriket. Látogatók a kiállításon Fotó: Gál Edit Nemlaha György MQI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Mit kezdjünk a hulladékokkal? 8.37: Kovács Lóránt fuvolázik. 9.00: De Falla: Pedro mester bábszínháza. 9.28: A költészet hete. 9.33: Száll az ének. 10.05: Nemzetközi mesejátékfesztivál. 11.00: Zenekari muzsika. 12.35: Tudósítás a kötöttfogású birkózó EB-ről. 12.40: Hétvégi panoráma. 13.59: Világirodalmi Dekameron. 14.44: Magyarán szólva . . . 15.10: Közvetítés a kötöttfogású birkózó EB-ről. 15.15: András. Béla féld.: Szép Kalára. 15.28: Dominó. 16.05: Ami a számok mögött van. 16.35: Daljátékok. 17.13: Népdalgyűjtőúton Bartók Béla nyomában. 17.33: . . . akkor ki a hibás? 19.15: Közvetítés a kötöttfogású birkózó EB-ről. 19.25: Pászti Miklós féld.: Rin- dácska dalai. 19.35: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának és énekkarának hangversenye. Közben: kb. 20.45: A gyorsuló idő nyomában ... a 2000. évig. 21.05: A hangversenyközvetítés folytatása. 22.25: Sporthírek. Kb. 22.35: Tíz perc külpolitika. 22.45: A Rádiószínhá* bemutatója. 23.21: Verbunkosok, nóták. 0.10: Melódiakoktél. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája. 8.20: Thai parasztok közt Dél- Kínában. 8.33: Klasszikus operettekből. 9.21: Harminc perc alatt a Föld körül. 10.00: Zenedélelőtt. 11.45: Tánczenei koktél. 12.33: Édes anyanyelvűnk. 12.38: Népi muzsika. 13.15: Külpolitikai arcképcsarnok. 14.00: Kettőtől ötig . . . 17.00: Disputa. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Zené;? játékbkból.19.10: Magnóról magnóra. 20.00: Régi nóta, híres nóta. 20.33: Mindenmindegy Jakab meg a gazdája. 21.39: Kellemes pihenést! 23.15: A dzsessz a 70-es években. III. MŰSOR 9.00: Szimfonikus zene. 10.20: XIX. századi operákból. H.05: Dzsesszfelvételekből. 11.40: Modern írók portréi. 12.00: Mező László gordonkázik. 13.07: Zenekari muzsika. 14.21: Copland: A második hurrikán. 15.10: Bertha Bulcsú: Ilyen az egész életed. 15.20: Chopin-művek. 16.10: Tallózás a vietnami sajtóban. 16.30: Tip-top parádé. 17.05: Zenekari muzsika. 19.05: Disputa. 19.35: Operaáriák. 20.11: A munkadal. 20.50: A progresszív beat híres előadói. 21.30: Bach: Goldberg-változatok. 22.31: Üj lemezeinkből. SZOLNOKI STÚDIÓ • 17.00: Hírek. 17.05: Ritmusrodeó. Szerkesztő: Zentai Zoltán. 17.35: Grafikon. Gazdaságpoliti- * kai riportműsor. Szerkesztő: Dalocsa István. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Délutáni minikoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.55: Tévétorna. 9.00: Iskolatévé. Rajz. 9.20: Szünidei matiné: 1. Mozdonnyal szárazon és vízen. 2. Hüvelyk Matyi. (ism.) 3. Kacat-tanya. 4. Ciwyl kutya kalandjai, (ism.) 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: Pintér József: Egy óra múlva itt vagyok, (ism., f.-f.) 17.45: Reklám, (f.-f.) 17.50: Marzahn, avagy portrék élő háttérben. 18.20: Reklám, (f.-f.) 18.25: öt perc meteorológia. 18.30: A Perger-család. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Jó estét, űrhajósok! (f.-f.) Kb. 21.30: Színész és változó világ — Dómján Edit. (f.-f.) 22.45: Tv-híradó 3. 22.55: Reklám, (f.-f.) II. MŰSOR 18.30: Még egyszer — gyerekeknek! (ism.) 19.20: öt perc meteorológia, (ism.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: A fele sem igaz. (f.-f.) 20.30: Kötöttfogású birkózó EB. 21.30: Tv-híradó 2. 21.50: Reklám, (f.-f.) 21.55: A bábu. BUKAREST 16.00: Technikai adás. 16.30: Német nyelvű adás. 18.35: A volánnál — autóvezetőknek. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-fcíradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 20.10: Szerencsések országa. Olasz filmbemutató. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: A mi nézőpontunkról. 18.15: Ifjúsági műsor. 18.45: Zenei klub. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Tito Jugoszláviájának megteremtése. 21.00: Jó estét. 21.50: Moulin biztos. II. MŰSOR 17.15: Iskolai műsor. 18.45: Tudomány: Népszokások. 19.15: Kis koncert. 19.55: Ma este. 20.00: Lemeztár. 20.45: Huszonnégy óra. 21.10: Tévétéka. 22.05: A szív kultúrája. SZÍNHÁZ JUTALOMJATÉK Békéscsabán 19 órakor, Pécsi S.- b értet. A HÉTPETTYES LOVAG Dombegyházán 15.30 órakor. MOZI Békési Bástya: 4 és 6 órakor: A zsoldoskatona, 8 órakor: Elcsábítva, elhagyatva. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Futárszolgálat, 7 órakor: Ki öli meg Európa nagy konyhafőnökeit? Békéscsabai Szabadság: de. 10, 4, 6 órakor: Münchhausen báró csodálatos kalandjai, 8 órakor: Rallye. Békéscsabai Terv: Száguldás gyilkosságokkal. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Cserepek, fél 8 órakor: Woyzeck. Gyulai Petőfi: 3, negyed 6 és fél 8 órakor: Zorro. Orosházi Béke: 5 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül, 7 órakor: Szelíd motorosok. Orosházi Partizán: A papa mozija. Szarvasi Táncsics: A briliánskirálynő bukása.
