Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-01 / 77. szám
1981. április 1., szerda NÉPÚJSÁG Sikeres pedagógus-továbbképzések Hej, Federico García Lorca! Kegyes pajtásom, világot hódító költőfejedelem, de jó, hogy vendégségben vagy nálunk! Emlékszel? Lassan évtizede már, amikor Granadában barátságodba fogadtál. Madárdal, az Alhambra színes kövei és a mézillatú andalúz nyár hoz- ta-vitte köztünk az üzenetet. Gavallér voltál: feltártad előttem a lelked, s arra ta- nítgattál, hogyan lehet megérteni, miről mesél az Andalúzián át hömpölygő folyó, a Guadalquivir. Barátságunkon felbátorodva arra figyelmeztettelek, hogy mifelénk is vannak folyók, Körösöknek' nevezik őket, és ugyancsak csodákról tudnak beszélni. No,- erre kíváncsi vagyok — csaptál a vállam- ra, s megígérted, ha szerét ejted, eljössz hozzánk, megnézed, hogyan sarjad az élet, mint zöldül a határ. Mert a zöld — kedvenc színed, az örök megújulás jelképe! — mostani világodban: túl a Hold kék-ezüstjén, aranyló sugárzásban, távol a vértől, szennytől, sárga semmittevéstől; a zöld, a zöld, a zöld, bizony ma is vissza-visszahúz. És most itt vagy íme köztünk! Friss tavasszal, tisztulni vágyó lélekkel vártunk. Feltárjuk előtted legszentebb templomunk — a színház! —kapuit. Ragadj magaddal szellemóriás, mutasd az élet szépségét, a halál fenségét, a költészet, a szerelem, a győzni született ember diadalát. Kérem a kedves olvasót, bocsássa meg, ha elragadtatott tisztelettel köszöntőm a Békés megyei Jókai Színházban „vendégszereplő” Federico García Lorcát, akinek a Vérnász című tragédiáját az elmúlt péntek este mutatta be a társulat. Meggyőződésem ugyanis, hogy csodaszép lehetőségeket ígérő világunk valójában akkor teljesedik ki, ha több közös hittel, lelkesedéssel és felelősségtudattal sáfárkodunk az életünkkel. s a világ általunk formálódó részével. És ugyan hol próbáljunk tiszta szívvel lelkesedni, ha nem a színházban? Mikor, ha nem a költészetté testesült nagy rokon, Lorca bűvöletében? Rokon? Bizony, vértestvér a javából! Hiszen a gyorsan ellobbanó — eltiport! —költőgéniuszt számunkra az a Radnóti Miklós fedezte fel és siratta el leghamarabb, akinek a történelem egy hasonló szennyes áradata a Lorcáéval azonos, korai elnémulást hozott. Csokonaitól Petőfin át József Attiláig a magyar poétasors is szűkén méri az éveket az üstökösként sistergőknek. Az Arany Jánosnak vagy Illyés Gyulának megadatott életmennyiség szinte csak kivétel, hogy erősítse a szabályt. Nagy fénnyel kell tehát lobogniuk azoknak, akik be akarják égetni magukat az emberek leikébe. Látszólag milyen távoli ködben lebeg a lorcai világ, a Vérnász cselekménye. Messzi történetnek tűnhet számunkra a földért lihegők élete, a gyilkoá kések, villanó pengék cikázása. Pedig nem is olyan régen nálunk is kifent késsel a csizmaszárban mentek legényeink a bálba. Iszonyat! S az „egy az egyben” valóságánál is megdöbbentőbb az a szellemi rokonság, amely élővé, emberivé, tehát örökké időszerűvé teszi számunkra Lorca remekművét. Talán véletlen csupán, de miért ne legyünk büszkék rá, hogy éppen megyénk szülötte, Szokolay Sándor érezte meg a' Vérnász muzsikáját, és írt operát a műből. Ünnep, többszörös ünnep számunkra a Vérnász békéscsabai színrehozatala. A bemutató időpontja is jelzi a különleges alkalmat: a színházi v ilágnapon láthatta- hallhatta először a közönség e lélektisztító tragédiát. Szép gesztus volt a színház vezetése részéről, hogy ezzel a feladattal bízta meg Udvaros Bélát, a rendezőt, aki eddig 25 évet töltött Thália szolgálatában. Mestermunkát, veretes előadást produkált művészeivel Udvaros Béla, méltót az ügyhöz, az alkalomhoz, önmagához! S ha az alábbiakban néhány másképp-érzésemnek is hangot adok (nem ellenérzéseknek!), azért van, mert végre magasabbra tehetjük a mércét. Lorcához, a színházhoz és a békéscsabai közönséghez méltó módon beszéljünk tehát az előadás erényeiről és halványabb pillanatairól. Ami számomra legnagyobb élmény volt, az az Illyés Gyula által pataktiszta magyar nyelvre fordított költészet, amely téphetetlen egységbe forrt a zenével és a színpadi látványossággal. Biztos kézzel épített, helyenként döbbenetes hatású előadás részesei lehettünk. Mondhatni: egy tömbből faragott volt a rendezés. Ez persze önmagában érdem is lehet, de a túlzott statikusság számomra egyfajta hiányérzetet hagyott, a drámai lüktetés, ha úgy tetszik, a „játékosság” hiányát. Vigyázat, nem pajkosságról, de játékosságról szólok, amely elvezethet a tragédiái kifejlethez, erősítheti azt. A komor hangulatot — ha időnként nem oldják — kevésbé múlja félül a még komorabb rész. A versek oratóriumszerű előadása (majdnem azt írtam: a szavaló kórus) nem pótolja a színjátszást. Legalábbis számomra nem. Bár tragédia esetén furcsán hangzik „üde” színfoltról beszélni, mégis oldást jelentett néha-néha Dénes Piroska stílust váltó szerepformálása. És ha a szereplőkről esik szó, hadd említsem mindenekelőtt „Don Carlos Safra- nek” — bocsánat: Safranek Károly — nevét. Igazi spanyol volt,. hús-vér figura, olyan alkat, akiről hihető, érezhető, hogy vágyaival, körülményeivel harcba állva, megállíthatatlanul zúdul végzete felé. Emlékezetes élményt jelentett a menyasszonyt életre keltő Vennes Emmy, aki szép volt, fenséges, büszke és megtört, szenvedélyes, tiszta, fiatal nő. A két egymásért vágyódó, pusztulás felé sodródó szerelmes erdei találkozása az előadás „nagyjelenete” volt. De amíg e líraian érzéki képig eljutottak, a darab szerint le kellett volna győzniük nemcsak önmagukat, hanem a szerelmük útjában álló konok korlátokat is. Az évszázados beidegződéseket, régi erkölcsi értékeket, a föld, csakis a föld gyarapítására törekvő hagyományok képviselőit. Ám az „ellenpont”, a drámai ütközéseket biztosító „tábor” megszemélyesítői nemcsak a szerelmespár kiemelkedően megformált figuráitól maradtak el, de a színre lépő művészek önmaguk formájától is távol maradtak. Tudom, megbántott emberekkel nem lehet színházat csinálni, tiszta szívemből mondom: nincs szándékomban ezt tenni. Szentirmay Éváért is, jaj, de szurkolok. Remélve, hogy túljut hosszú holtpontján. Milyen kár, hogy mostani színre lépésével kihagyta e lehetőséget: az anya szerepében kulcspozíciója lett volna. Forgács Tibor sem volt hihető, az előadás drámai erejét fokozni képes apa. Színpadi jelenlétét látva arra gondoltam, hogy ebben a szerepben milyen nagyszerű lehetett volna a körünkben élő nyugdíjas művész: Körösztös István. (Vajon jól gazdálkodunk értékeinkkel?) Felkai Eszter anyós-alakításáról pedig az a színházi szabály jutott eszembe, mely szerint, ha a színész nem érzi jól magát egy szerepben, akkor beteget jelenthet, vagy egyszerűen visszaadhatja a nemkívánatos munkát, mindent tehet csak azt nem „bizonyíthatja be” a színpadon, hogy nem neki való a feladat. Bajka Bea amilyen lírai tisztaságú nőalakokat tud színre hozni, annyira hiányzott most belőle az elhagyott, megalázott asszony drámai- sága, sistergő dühe. (Nem szereposztói tévedés volt ez az alakítás?) És hogy gyorsan végezzünk a negatívumok felsorolásával, meg kell említeni a három favágó puhány jelenlétét. (Miféle spanyolok ők, milyen emberek? Mint három nagyra nőtt manó ...) Lorca világában, s így a mostani bemutatón is fontos szerep jutott a Halál és a Hold megszemélyesítőinek, Vajda Mártának és Imre Istvánnak, akik hatásosan oldották meg feladatukat. A vőlegényt életre keltő Hodu József — szerepe szerint — halványabb volt ellenpárjánál (nem is volt nehéz elrabolni tőle a menyasszonyt), de mint sértett férj, bosszúra szomjas férfi, betöltötte a színpadot. Kár, hogy a végső leszámolást jelző összecsapás elkapkodottnak tűnt (természetesen ez nem a két fiatal művész „számlájára” írandó). Mátyás Jolán becsülettel végezte a rábízott munkát. A népes szereplőgárdából említést érdemel Ora- vetz Mária, Geszty Glória, Kim Borbála és Hídvégi Mária. Vásárhelyi László értőn segített a rendezőnek a zenei anyag összeállításában — bár az előadás megkezdése előtt elhangzott rész hosz- szúra sikeredett — és ugyanő készítette a kecses tánc koreográfiáját. Rossz beidegződés, hogy a kritikák végére éppen csak oda szokták' biggyeszteni: a jelmezeket és a díszleteket tervezte ez és ez. Nos, szakítsunk e rossz hagyománynyal, s hadd mondjam el, hogy a vendégként közreműködő Győrffy Éva — az Aradi Állami Színház tagja — olyan szép jelmezeket, és főleg olyan csodálatos díszletet komponált, amelyet látni önmagában is különleges élmény volt. Andódy Tibor A szerelemért mindent feláldozó pár, Vennes Emmy és Safranek Károly hiteles alakításában. Fotó: Demény Gyula A Békés megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztálya Pedagógus Továbbképzési Intézete az új nevelési-oktatási dokumentumokban kiemelten szereplő tanulói motivációval kapcsolatban rendezett a megye általános iskoláiban tanító pedagógusoknak egynapos továbbképzést. A hét körzetben lefolytatott továbbképzések tegnap a békéscsabai iskolákban értek véget. A tapasztalatok azt mutatják, sikerrel zárult ez az első tavaszi rendezvénysorozat. Ugyanis az adott témához már a továbbképzések előtt megkapták a felkészüléshez szükséges szakA szarvasi járás ifjúsági klubjai nem babonásak: a nem egészen húsz közül tizenhárom vezetői, tagjai, összesen 53-an jöttek el szombaton reggel Gyomára, a Katona József Körzeti Művelődési Házba, a sorrendben negyedik klubtalálkozóra. A tizen-, huszonévesek jó hangulatú és hagyományosnak nevezhető találkozóját a házigazda intézmény ízléses klubtermében Fülöp István, a járási KISZ-bizottság politikai munkatársa nyitotta meg, majd László Imi;éné, a békési művelődési központ igazgatója tartott előadást Az ifjúsági klub mint csoport címmel. A szociológiai kísérlettel külön is izgalmassá tett, már a menet közben élénk és igen hasznos vitát A fenti címmel rendez előadásokat a TIT Békés megyei szervezete. Gyomén, a nagyközségi könyvtárban április 13-án, délután fél 3-kor hallhatják az ér- - deklődők Lukin László zenetörténészt, aki ugyanezen a napon a vésztői könyvtárban este fél 7-től tart előadást. Április 14- én. kedden a szarvasiak hallkönyvek bibliográfiáját a pedagógusok. A tanítási szünettel egybekötött továbbképzési napokon a pedagógusok szaktárgyi csoportonként először a szakterület szakfelügyelőjének előadását hallgatták meg, amelyet minden alkalommal bemutató tanítás követett. valamint a témához kapcsolódó korreferátumok. Végezetül az egész nap látottak és hallottak megvitatásával zárult a továbbképzés. Amely sikerét nemcsak a jó előkészítésnek köszönhette, hanem annak a helyes döntésnek, hogy igyekeztek a részt vevő pedagógusokat minél kisebb csoportokra szétbontva vitára, aktivitásra serkenteni. , kiváltó előadás fogadtatása ismét bizonyította az ifjúsági klubokban szórakozó, művelődő fiatalok érzékenységét a társadalmi-közéleti kérdések iránt, tenniakarásu- kat a visszásságok megszüntetésére. A „munkaebéd” után — hiszen még a terített asztal mellett is folyt a tapasztalatcsere, a hallottak véleményezése, kiegészítése — a Corini-gyűjteménnyel ismerkedtek a fiatalok, majd a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari szakmunkásképző iskola ifjúsági klubja látta vendégül a „kollégákat”. A változatos programú nap a békéscsabai Ellenpont együttes műsorával, késő délután zárult. hatnak ugyanerről a városi könyvtárban 14 órától. Bartók és Békés megye kapcsolatáról Battonyán, a nagyközségi könyvtárban dr. Csendé Béla, a megyei tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője beszél este 6 órakor. Hogyan válhat egy ifjúsági csoport klubbá, közösséggé: erről tartott érdekes előadást László Imréné Fotó: Gál Edit Járási klubtalálkozó Gyomán (ni) Bartók és a magyar zene MAI MŰSOROK KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Olvasólámpa. 9.06: Szabó Csilla zongorázik, Kocsis Albert hegedül. 9.44: Kis magyar néprajz. 10.05: A kis elefánt kalandjai. 10.19: Tamkó Sirató Károly versei. 10.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 10.50: Verbunkosok, nóták. 11.30: Petrovics Emil műveiből. 12.35: Egészségügyi rehabilitáció a Német Szövetségi Köztársaságban. 12.55: Operaslágerek. 13.25: Dzsesszmelódiák. 14.09: Kórusainknak- ajánljuk. 14.29: Kagylózene. 15.10: Filmdalok. 15.28: MR 10—14. 16.10: Kritikusok fóruma. 16.20: Daloló, muzsikáló tájak. 16.40: Holnap közvetítjük . . . 17.07: Nem vicc! 17.32: Mihály András: Nyitány egy nem létező operetthez. 17.40: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak. 19.15: ..Emberül élni.” Erdei Fe- renc-emlékműsor. 20.10: A King’s Singers együttes három angol madrigált énekel. 20.19: Rossini: A sevillai borbély. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Az operaközvetítés folytatása. 23.35: Nóták. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Radics Márk népi zenekara játszik, Kersics Anka énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: A 04. 05. 07 jelenti. 10.00: Zenedélelőtt'. 11.30: A Szabó család. 12.00: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél. 13.20: Bíró Lívia jegyzete. 13.30: Labirintus. 14.00: Kettőtől négyig . . . Versek társaságában Vas Istvánnal. 16.00: Zenemalom. 16.40: Fiataloknak! 17.33: ötödik sebesség. 18.33: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai. 18.55: „Emberségből példát.... mindeneknek ők adnak.” 19.25: Nem zavarok? 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Humorimpex. 22.03: Popműhely. 22.48: Máthé Jolán népdalokat énekel. 23.15: Tommy Steele, Julie Andrews és Frank Sinatra ze- nésjáték-felvételeiből. III. MŰSOR 9.00: Az Állami Orosz Énekkar orosz és szovjet szerzők műveiből énekel. 9.30: A popzene híres szerzőpárjai. 10.30: Yehudi Menuhin vezényli a bathi fesztivál zenekarát. 11.05: A Dunánál. 11.25: Dzsesszfelvételekből. 12.02: Magyar előadóművészek felvételeiből. 13.07: Levelek Judithoz. 13.53: Zenekari muzsika. 15.15: Ferdinand Kauer: 12 új magyar tánc. 15.25: Üj operalemezeinkből. 16.20 : Magyar szerzők műveiből. 16.46: öt földrész zenéje. 17.00: Haydn kamarazenéjéből. 17.42: A Berlini Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye. . 19.05: .Operaáriák. 19.35: Igor Ojsztrah hegedűestje. Közben: kb. 20.20: Goethe: A csodálatos szomszéd gyerekek. Kb. 20.40: A hangversenyközvetítés folytatása. 21.53*: Ragyogj csillag. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: A Skála együttes felvételeiből. 17.15: Noteszlap. 17.20: Szólót énekel Szabó András. 17.30: Zenés autóstop. Szerkesztő: Vágási Kálmán. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Slágerkoktél. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.30: Tévétorna. 9.35: Iskolatévé. Magyar nyelv. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.50: Delta, (ism.) 10.15: Babaház. (ism.) 11.45: Lehet egy kérdéssel több? (ism., f.-f.) 15.15: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.) 15.45: Gólyavári esték, (ism.) 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: A bábu. (ism.) 17.30: Reklám, (f.-f.) 17.35: Rákosmente 1980. 17.55: A (film) kocka el van vetve. 18.25: Állunk szolgálatára — az új ,.Röppentyűn”, (f.-f.) 18.45: Staféta, (f.-f.) 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Névtelen csillag. 21.05: „Thália papnője.” Nemé- nyi Lili emlékei. 21.55: Felkínálom — népgazdasági hasznosításra, (f.-f.) 22.35: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Alföldi Antenna. ..Ébresz- szen aranysíp.” (f.-f.) 20.25: Vendégjáték, (f.-f.) 21.20: Tv-híradó 2. 21.40: Reklám, (f.-f.) 21.45: A nürnbergi per. (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.30: Német nyelvoktatás. 17.15: Közvéleménykutatás. 18.00: Román népzene. 18.35: Nyelvművelés. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelj, 20.00: Az egészséges életmód. 20.20: A jövő virágai. Amerikai játékfilm. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.45: Pipacsok a sínek mellett. 18.45: A szlovéniai zeneiskolák versenye. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 20.00: Válogatás szerdán. 21.15: A forradalom alakjai. 22.15: Jugo rock: Drago Mlina- rec. II. MŰSOR 17.15: Válogatás ar iskolatelevízió műsorából. 18.45: Művelődési műsor. 19.15: Kis koncert. 19.55: Ma este. 20.00: Bertram és Liza. 21.05: Huszonnégy óra. 21.25: Hét plus* ^ét. (ism.) 22.20: Színházfesztiváli krónika. SZÍNHÁZ NEBÄNCSVIRÄG Békéscsabán 15 órakor, Arany J.-bérlet. AKKOR SZÉP AZ ÉLET, HA ZAJLIK Szeghalmon 19 órakor. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Fekete kalóz, 6 órakor: Forgalmi dugó. 8 órakor: Egy szöszi szerelme. Békéscsabai Szabadság: de. 10 és du. 4 órakor: Tigriscsapáson, 6 és 8 órakor: Ellopták Jupiter fenekét. Békéscsabai Terv: Vámmentes házasság. Gyulai Erkel: Erőd a7 őserdőben. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Ballagás, 7 órakor: Isten hozta Mr. ... Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A törökfejes kopja fél 6 és fél 8 órakor: Egy másik férfi és egy másik nő I., II. rész.
