Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-29 / 99. szám

1981, április 29., szerda

Somogyi Márton amatőrfilmes az orosházi alkotókörben

Úttörő irodalmi színpadok bemutatója

A tótkomlósi szlovák iskolások „Játszani akarunk” című műsorukat adják elő Fotó: Martin Gábor

Vasárnap már reggel nyolc órakor gyereksereg népesítette be az építők művelődési házának nagytermét. Ha valaki odacsöppen, aligha tudja kitalálni, miért öltözött jelmezekbe a közönség. Pedig a válasz egyszerű: a nézők többsége egyben szereplő is volt azon a bemutatón, amelyen — a megyei úttörő kulturális szemle keretében — irodalmi színpadok, színjátszócsoportok mérték ösz- sze ügyességüket, felkészültcsoportja (Ungár Tamás vezetésével) képviseli majd megyénket az országos bemutatón. Kiemelkedően szerepeltek még a vésztőiek (vezetőjük Kurucsó Zsig- mondné) és a doboziak (V. Horváth Edit vezetésével).

Természetesen mindegyik résztvevő csapat kapott tárgyjutalmat, de a verseny legszebb és legmaradandóbb jutalma a közös játék öröme volt.

— gubucz —

Harmadik összejövetelét tartotta a márciusban megalakult orosházi alkotókor április 27-én, hétfőn este a Fegyveres Erők Klubjában. Ez alkalommal Somogyi A- ~'on amatőrfilmes volt a kör vendége) akivel Fülöp Béla, a gimnázium igazgató- helyettese beszélgetett. Szó volt „ pályakezdésről, Somogyi Márton kifejezetten fotográfusi időszakáról, amikor különböző kiállításokon rendszeresen szerepelt, majd az amatőrfilmezésről, melyet közel két évtizede művel sikeresen.

— Az első időben — említette a vendég —, a környező táj, a város változó arca ragadott meg, ezt fényképeztem. Első filmjeim is innen indultak, de már egyre tudatosabban kerestem az emberi sorsok alakulásának hű bemutatását, érdekes életek feltérképezését, átfogalmazását a film formanyelvére ... Amikor az amatőr filmesek országos szövetsége újjáalakult, tagja lettem, és szinte minden filmszemlén részt veszek. Legutóbb — néhány hete — a Sopronban megrendezett 28. amatőrfilmszemlén szerepeltem „Árvíz után” című filmemmel.

A házigazda ezután a sajátos szakmai kérdésekről

faggatta Somogyi Mártont, aki közben a kör tagjainak kérdéseire is részletesen válaszolt. Többen érdeklődtek a televízió „Pergő képek” című műsorában bemutatott filmjeiről, mások pedig újabb terveiről kérdezték a vendéget.

A találkozó 'vetítéssel fejeződött be. Az orosházi alkotókor tagjai láthatták a két év előtti országos szemlén bemutatott „Boldogságaim” című kisfilmet Csa- rejs Jánosné csorvási naiv festőről, az „01ajkutatók”-at, mely Orosháza határában készült, és a Sopronban vetített „Árvíz után’,Jt. Ez a film a békési árvíz pusztításának megrázó dokumentuma, egyszerű, keresetlen eszközökkel hozza a nézők elé azt a gyötrelmes helyzetet, melyet az árvíz sújtotta emberek átéltek, és amelynek súlyát ma is viselik. A bemutató vetítést a szerző 50 oerces amerikai útifilmje zárta, melyet tavaly tavasz- szal forgatott New Yorkban, Washingtonban és a Niagara-vízesésnél.

Az alkotókor következő összejövetelét május 18-án tartják, erre a helyi múzeum nyugdíjas igazgatóját, a néprajzkutató Nagy Gyulát hívják meg.

(—s—n)

ségüket.

Fél kilencre minden kész volt, felgördült a függöny, és a vésztői gyerekek játszani kezdtek. Pár perc múlva már mindenki elfelejtette, hogy színpadon van, és nem az iskola udvarán. A kis csapat önfeledten szavalt, táncolt, énekelt, s meg is kapta a megérdemelt tapsot.

Tíz úttörő színjátszó csoport adta elő legjobb műsorát a délelőtt folyamán. A vezetők többsége jól választott, nem hagyta figyelmen kívül a gyerekek korát, érdeklődési körét. A legtöbben mesét, játékos összeállítást mutattak be, de akadt az életből ellesett iskolai történet is. A csoportok vezetői láthatóan arra törekedtek, hogy a szereplők lehetőleg önmagukat adják, számítva a természetes gyermeki kíváncsiságra, játékosságra. A legjobb csoportmunkák akkor születtek, amikor nem megértetni, hanem megéreztetni sikerült a szándékot a színjátszókkal. A leggyengébbnek pedig akkor bizonyult a produkció, amikor az egyes szereplők tőlük idegen, felnőttes szerepekbe kényszerültek.

Amikor valamennyi csoport előadta műsorát, a háromtagú zsűri visszavonult, hogy elvégezze a — nem is olyan könnyű — értékelő munkát. Az izgalom akkor hágott tetőfokára, ami* kor Rencz Antal, a Jókai Színház főrendezője, a zsűri elnöke tolmácsolta a döntést. A legjobbnak három csoportot ítéltek. A békéscsabai 1-es számú iskola színjátszóBuzuki hangja szólt...

Odakinn épp eleredt az eső, ellensúlyozva a felhőtlenül kék egű görög tájakat. Amelyeket, sajnos, csak diaképekről csodálhattunk.

Azért az illúzió megvolt, s aki némi fantáziával megáldott, máris az Akropolisz lábaihoz, Delphoi jóstemplomába, vagy épp az epidau- roszi színház lépcsőire képzelhette magát. Pedig csak Békéscsabán voltunk, csütörtökön, álmos, esős hétköznap délután, a Csaba sarki presszójában.

Mindenki valamiféle varázslatra várt. Arra. hogy egy vagy másfél óra alatt eljusson egy olyan országba, amely mindenkit érdekel. Hiszen nemcsak a szebbnél- szebb görög tájakat, műemlékeket fedezték fel az utóbbi években mind többen, hanem a görög népzenét is. Így lett diszkósláger a szir- takiból, a buzukiból. (Ez utóbbi tánc is, hangszer is.) Talán emiatt érdeklődött jó néhány tinédzser a Megyei Művelődési Központ klubrendezvénye iránt, amely meghívójában így jelölte a programot : „ ... Hazánkban

élő görög tinik énekelnek, táncolnak, zenélnek ..

A négy görög tulajdonképpen csak három volt, hisz az énekes, Juhász Kati, szőkeségével nehezen tudta volna ezt elhitetni magáról. A görög néo dalait viszont olyan hűséggel tolmácsolta, mintha az anyatejjel szívta

volna. Lehudisz Andreász- nak és két társának már könnyebb dolga volt. Bár ők már ezen a földön születtek, azért a „vérükben van” a görög zene. Talán apáiktól, nagyapáiktól tanulták a szép szultánéról, a hűtlen Máriáról. a gyászról, vidámságról, szerelemről szóló dalokat. És

azt, hogy más hazában is őrizzék népük zenei hagyományait.

A tiniklub csütörtöki közönsége dicsekedhet azzal, hogy szirtakit táncolt. Igaz, az egyszerűbb változatot, de hát valahol el kell kezdeni. Az egyórás zenélést tánc követte, s nem táncolókban, hanem inkább helyben volt hiány.

Kép, szöveg: Gubucz Katalin

A csuhécsipke bűvöletében

A tavaszi szél lódít egyet a doboz tetején levő csuhé- darabokon. Érdekes. Mintha megelevenedtek volna, s most kínálnák magukat a szorgos ujjak közeledtére. Aztán, mikor végre rájuk kerül a sor — ősz óta várnak erre —, zizzenésük, mint egy sóhaj, úgy száll a rájuk hajoló arc felé.

A ház verandáján csak a levelek surrogása veri fel a csendet. A végegyházi Tep- liczki Istvánné ilyenkor éli át legderűsebb, legnyugodtabb pillanatait. Mikor a megálmodott kézimunka keze alatt valósággá válik ...

Emlékezik. Szavai nyomán a kézművesség kialakulásáról tanultak jutnak az eszünkbe. Eleinte az önellátó gazdálkodás, aztán az árufölösleg, így az adott tevékenységi forma megélhetési lehetősséggé vált. Később mindez elvesztette szerepét, s maradt a munka, a hagyományőrzés gyönyörűsége, a népművészet másodvirágzása.

Nos, Tepliczkiné — vagy ahogy ismerősei nevezik, Vica néni —* élete ezt a sok évtizedes fejlődést idézi fel bennünk. Cseppet sem haragszik, hogy megzavartuk meghitt magányában. Sőt! Fürgén hordja ki mindazt, amit éppen otthon talál. Fonott táska, szék, papucs, cseréptartó...

— Lehettem vagy 10 éves, mikor megtanultam csuhét fonni. Aztán elmaradt, kutyának sem kellett az ilyesmi. Később, valamikor a világháború idején megint divatba jöttek ezek a táskák. Na, gondoltam, csinálok én azoknál különbet is, és belevágtam. Előbb csak magunknak, a barátoknak, aztán eladásra is. A férjem elvolt a háborúban, hát kellett az a kis kereset. így aztán hol Orosházán, hol Makón köszönt .vissza az én táskám más kezében.

Mutatja, hogy kell csinálni. Kezét érdesre szabta a csuhé és a sok munka, mert ő gondoskodik a kertről, a jószágról, s a házról is. Ám

derűjét ez cseppet sem töri meg. Hisz ha gyorsan végez, már veszi elő a csuhét és sodorja, fűzi egyre. Míg kész nincs, „nem hagyja nyugodni”.

— Ma már csak kedvtelésből csinálom. Kell a gyerekeknek, az unokáknak, meg küldöm is ilyen-olyan pályázatra.

Felpattan, ősz haját meghazudtoló fürgeséggel eltűnik a szobában, majd oklevelekkel a hóna alatt tér vissza. Ezt itt kapta, amazt ott. Sorolja a sok elismerést.

— Mondja a párom, ha hazajön este: „Feküdj le! Pihenj! Ne kínlódj annyit!” De hogy is tehetném, ha ez az egyetlen szórakozásom? Szól a tévé, én meg csak néha nézek rá, kézimunkázok inkább.

Nem könnyű elfoglaltság. Bár cseppnyi bosszúság sem búvik meg hangjában, mégis tudjuk, sok fáradtság az ára leheletfinom csuhé- csipkék megszületésének. Mert csípős a szél, ha szedi a kukorica csuhéját. Ha kell, a szomszédba is átkopog, hogy „leszedné a hozott kukoricáról ...”

És a fakeret beszerzése! Az csak a nagy gond!. Az asztalos jó pénzért megcsinálja, de vajon jól-e? Ügy, ahogy elképzelte, vagy másként? Van azzal is bosszúság elég. Szerencse, hogy hébe-hóba a férje is segít.

— Hajaj. Hányán mondták már: „Vica néni! Csináljon ilyet nekem is!” Én meg nem győzöm! De átadom, amit tudok. tanulják el. Szedjenek fosztást, és jöhetnek. Igen ám, de ehhez már ■nem fűlik a foguk. A kul- túrba is hívtak, hogy vezessek szakkört. No, de vasárnap délelőtt? Mikor jön a család? Meg alig látszok ki a munkából? Talán majd jövő télen. Én szívesen átadom a tudományom. Nekem annyi örömöt szerzett, mért ne találná meg benne a nyugalmát más is?

Nagy Ágnes Fotó: Gál Edit

MAI MŰSOR

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: Világablak.

8.56: Olvasólámpa.

9.06: Zenekari muzsika.

9.42: Kis magyar néprajz.

10.05: Diáki élóra.

10.35 : Válaszolunk hallgatóinknak.

10.50: Adolf Busch hegedül, Rudolf Serkin zongorázik.

11.25: Nóták.

12.35: Hangulatjelentés.

12.55: Operaslágerek.

13.25: Dzsesszmelódiák.

14.29: Kagylózene.

15.10: Monteverdi:. Sestina.

15.28: MR 10—14.

16.10: Kritikusok fóruma.

16.20: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zeneka- ra játszik*.

17.07: Drágán adni — olcsón venni. (ism.)

17.32: Hangverseny a Mindenki zeneiskolája hallgatóinak.

18.02: Filmzene.

19.15: Utas és holdvilág.

19.59: Brahms: e-moll szonáta.

20.24: A Magyar Rádió nemzetiségi népzenei fesztiválja Békéscsabán. Megnyitó hangverseny.

Közben:

21.04: Szeretkező szavak.

21.19: A nemzetiségi népzenei fesztivál megnyitó hangversenye közvetítésének folytatása.

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Palestrina-madrigálok.

22.45: Szellem és történelem.

23.10: XX. századi angol operákból.

0.10: Illés Lajos és Bródy János táncdalaiból.

PETŐFI RÁDIÓ

8.05: Mai dalok.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: A 04, 05, 07 jelenti.

10.00: Zenedélelőtt.

11.33: A Szabó család.

12.03: Énekszóval, muzsikával. 12.33: Tánczenei koktél.

13.30: Labirintus.

14.00: Kettőtől négyig . . .

16.00: Mindenki iskolája.

16.40: Fiataloknak!

17.30: ötödik sebesség.

18.33: Népdalkörök országszerte. 18.53: Zenei Tükör.

19.23: Tolnay Klári és Mensáros László énekel.

19.35: Előszó a „Gondolkodó magyarok” — könyvsorozathoz.

19.45: A beat kedvelőinek.

20.33: Kíváncsiak Klubja.

21.23': Melis György operettekből, daljátékokból és zenés játékokból énekel. 22.00: Kellemes pihenést,.

III. MŰSOR

9.00: Iskolarádió.

9.30: A Magyar Rádió és Televízió énekkara Bárdos La-, jós műveiből énekel.

9.51: Kamaramuzsika.

10.19: A kísértetkastély.

11.05: A Dunánál.

11.25: Zenekari muzsika.

13.07: Vladimir Askenazi Mozart- felvételeiből.

13.55: Emlékezés Molnár Gáborra.

14.15: Új operalemezeinkből.

15.07: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye.

15.46: Bach-felvételek.

16.22: Vonzások és változások.

16.52: öt földrész zenéje.

17.00: A véges végtelen.

17.30: Újdonságainkból.

18.10: Bruno Walter vezényli a Columbia szimfonikus zenekart.

19.59: Magyarország 1514-ben.

20.46: Chopin-felvételek.

21.28: 2000 felé.

22.03: A munkadal.

SZOLNOKISTÜDIÖ

17.00: Hírek.

17.05: A mezőtúri ifjúmunkáskórus népdalokat énekel.

17.15: „Tejes” siker. Riporter: Dalocsa István.

17.30: Zenés autóstop. Közlekedési magazin. Szerkesztő: Vágási Kálmán.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: örökzöld melódiák.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.00: Tévétorna, .ism.)

8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált.

isk. 6. oszt.) (f.-f.)

8.35: Magyar nyelv. (Ált. isk. 1. oszt.) oszt.)

9.05: Élővilág. (Ált. isk. 7. 9.20: Delta. (ism.. f.-f.)

9.45: A hazudós lány. (ism.) 11.25: Lehet egy kérdéssel több? 14.55: Iskolatévé. Magyar nyelv. 15.15: Élővilág, (ism.)

15.30: Fizika, (ism., f.-f.)

16.00: Hírek, (f.-f.)

16.05: Gólyavári esték, (ism.) 16.55: ..Életet az éveknek.” (f.-f.) 17.28: Tízen Túliak Társasága. 18.05: Staféta, (f.-f.)

18.15: Világ. politika, ifjúság. 18.55: A Közönségszolgálat tájékoztatója.

19.00: Reklám.

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese. (f.-f.)

19.30: Tv-híradó.

20.00: Játék három percben. 20.05: Madame Bovary.

21.00: Hatvanhat.

22.00: Bűn.

23.05: Tv-híradó 3.

23.25: Tv-tükör. (f.-f.)

II. MŰSOR

20.01: Az ifjú bajnokok, (f.-f.) 20.30: Reklám;

20.35: Anglia—Románia. VB-selej- tező labdarúgó-mérkőzés.

A szünetben: kb.

21.30: Tv-híradó 2.

BUKAREST

16.05: Iskolatévé.

17.15: Fórum.

17.50: Népzene.

18.00: Japán.

18.30: Irodalmi összeállítás.

18.50: A legkisebbeknek.

19.00: Tv-híradó.

19.25: Mezőgazdasági hírek.

20.10: A következő év. Amerikai játékfilm. Főszerepben: Spencer Tracy.

21.40: Anglia—Románia labdarúgó-mérkőzés. A szünetben: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.25: Mi újság a tető alatt?

17.55: Labdarúgás: Jugoszlávia— Görögország.

19.50: Rajzfilm.

20.30: Szabad szerda.

21.45: Dokumentumműsor.

23.05: Pop-poligon.

II. MŰSOR

T

17.15: Iskolai műsor.

18.45: Sasa és Vesna. (ism.)

19.15: Kis koncert.

19.30: Iskolai műsor.

19.55: Ma este.

20.00: Az idősebb fiú.

21.15: Huszonnégy óra.

21.35: A színpad fényei.

SZÍNHÁZ

1981. április 29-én, szerdán délután 15 órakor:

SEGÍTSÉG, VÁLUNK!

61l-es sz. Szakm. Int. ea.

MOZI

Békési Bástya: 4 órakor: Hófehér és rózsapiros, 6 órakor: Ri- pacsok, 8 órakor: Caddie. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Ballagás. Békéscsabai Terv: Psyché II. rész. Gyulai Erkel: Az emberevő medve. Gyulai Petőfi: Kaszkadőrök. Orosházi Partizán: Münchhausen báró csodálatos kalandjai.