Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-28 / 98. szám
Csapatzászló-átadás Tegnap délután az Orosházi Határőrkerület személyi állományának csapat- zászlót adományozott a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát dolgozó kollektívája. Az ünnepélyes külsőségek között rendezett esemény, amelyen jelen volt Apáti Nagy Gábor, az MSZMP KB tagja, a nagyszénás! tsz elnökhelyettese, dr. Kelemen Miklós rendőr vezérőrnagy, Csatári Béla, a megyei pártbizottság első titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke is, Tóth Imre vezérőrnagynak, a Határőrség Országos Parancsnokának fogadásával kezdődött. A Himnusz elhangzása után Bana Ferenc alezredes, a határőrkerület politikai osztályának vezetője köszöntötte Békés, Csongrád, valamint Hajdú- Bihar megye, továbbá Orosháza város párt-, állami és társadalmi szerveinek vezetőit, a fegyveres erők és testületek megjelent képviselőit. A belügyminiszter parancsának ismertetését követően Supala Pál, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója mondott beszédet. Ezután dr. Csentes Mihály ezredes, az Orosházi Határőrkerület parancsnoka ünnepélyesen átvette tőle a kombinát kollektívája által adományozott csapatzászlót, amelyre elsőként Tóth Imre vezérőrnagy — a Belügyminisztérium nevében — kötött fel szalagot. A határőrség párt- bizottsága első titkárának ünnepi beszéde után disz- menet következett, majd az átadási ünnepség az Inter- nacionálé és a zászló őrzési helyére való kísérésével ért véget. Fotó: Martin Gábor Nemzeti egységben a szocialista Magyarországért! Tanácsülésekről jelentjük Méhkerék A kedvezményes üdültetés a SZOT elnökségének napirendjén — A kedvezményes üdültetés legyen a jó munka jutalma, s egyben igazodjék a szociális körülményekhez, javítson a több gyermekes családok helyzetén — hangsúlyozta hétfői ülésén a SZOT elnöksége, amely a szakszervezeti üdültetés ötéves tervéről tárgyalt. Az elnökség további napirendi pontként megvitatta a szakszervezeti oktatás feladatait a következő öt évre. Az elnökség tájékoztatót vitatott meg az 1980. évi munkavédelmi helyzetről, a szakszervezeti káderutánpótlási, képzési, továbbképzési tervek elkészítésének tapasztalatairól. Az elnökség határozatot hozott a szakszervezetek tájékoztató és információs tevékenységének fejlesztéséről, ezenkívül megvitatta a szakszervezetek és a SZOT 1980. évi gazdálkodásáról szóló jelentést. Ebben az esztendőben lesz 10 éve, hogy megszületett hazánkban az ifjúsági törvény. A méhkeréki Községi Tanács legutóbbi ülésén arról tanácskozott a testület, hogyan hajtották végre az MSZMP KB idevonatkozó határozatát. A fiatalság nevelése, a szocialista építőmunkába, a közéleti tevékenységbe, a sportolásba való bevonása nem kis gond. A nagyközségi tanács — az iskolával és a művelődési házzal közösen — mindent elkövetett azért, hogy megfelelő körülményeket teremtsen a fiatalok tanulásához, sportolásához, a helyi munkában való részvételhez. Méhkeréken mintegy 300 fiatal él. Ennek jó része tanulni és dolgozni eljár a községből városokba. Inkább csak hét végén találkoznak saját községükben a fiatalokkal. Ezért igyekeznek úgy szervezni a közművelődési és sportolási programot, hogy abban minél többen részt vehessenek. A művelődési otthon minden vasárnap ifjúsági rendezvényt tart. Rendelkezésre áll a nemzetiségi klub, a könyvtár, amelyet bővítenék, olvasóterem és zenei részleg, könyvekben, nagyobb választék áll majd rendelkezésre. A község vezetői a tanári karral együtt igyekeznek a pályaválasztás kapcsán meggyőzni az általános iskolásokat arról, hogy ha továbbtanulnak, Méhkerék hazavárja őket. Az utóbbi időben egyre több Méhkerékről elszármazott fiatal tér vissza. Két év ' alatt húsz fiatalt juttattak telekhez, hogy házat építhessen saját községében. A kismamák klubja szintén sokat segít abban, hogy a gyesen levők ne maradjanak el az aktív dolgozóktól. A tanácsülésen beszámolt munkájáról Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára, megyei tanácstag. a. Csanádapáca Szintén az ifjúság helyzete volt az egyik napirendi téma Csanádapáca község Tanácsának április 27-én, tegnap délután, Mórocz László elnökletével megtartott ülésén. A község ifjúságának helyzetéről, az ifjúsági törvény végrehajtásáról Burka László tanácselnök-helyettes terjesztette elő jelentését. Mint ebben megállapítja, az ifjúságpolitikai határozatból adódó feladatokkal nem csupán a pártszervezetek, hanem a gazdasági szervek is megfelelően foglalkoztak. A község lakosságának véleménye a fiatalok megítélésében kedvezően alakult az elmúlt időszakban. Ugyanakkor az is az igazsághoz tartozik, hogy az ifjúság nevelése még nem vált teljesen társadalmi üggyé. Sok fiatal alkalmas arra, hogy bekapcsolódjon a közéletbe, ehhez azonban az is kell, hogy bevonják őket, hogy konkrét feladatokkal bízzák meg az arra alkalmas fiatalokat. Az ifjúság jó irányba való fejlődéséért sokat tesz a KISZ. A községben két alapszervezet működik. Az egyik az ÁFÉSZ-nél, a másik a Széchenyi Tsz-ben, s most van alakulóban egy harmadik, áz óvodánál. A testületi ülésen ezután tájékoztató hangzott el az ÁFÉSZ-nek a községre vonatkozó ötéves fejlesztési tervéről, és a lakosság kereskedelmi ellátásáról. Végül Mórocz László tanácselnök előterjesztette a község járdaépítési tervét. amely szerint összesen több mint 11 ezer 600 négyzetméter betonjárda épül a következő időszakban Csanádapácán. A munkálatoknál a tanács számít a lakosság közreműködésére. társadalmi munkájára is. t. Hazai ofszetlemezeket kap a nyomdaipar Hétfőn ünnepélyes külsőségek között átadták rendeltetésének a tatabányai Mikro- lin Ipari Szövetkezetben az első hazai ofszetlemezt gyártó üzemet, amelyben a kis- és középméretű, úgynevezett előérzékenyített lemezek nagyüzemi gyártására rendezkedtek be. Az ilyen lemezekre a korszerű ofszeteljárással dolgozó nyomdáknak van szükségük. Mostanáig nyugati országokból vásároltak évenként több tízezer négyzetméternyi ofszetlemezt a hazai nyomdaipar részére, a tatabányai beruházás idővel ezt a behozatalt teszi fölöslegessé, mi több, lehetőséget teremt exportra. Az üzem — amelyet 37 millió forintos költséggel építették fel — teljesítménye csúcsán évenként 50—60 millió forint értékű ofszetlemezt állít majd elő. Ili Népszerűség A lakótelepen egymást érik a gyerekek. Az iskolások csak most értek haza, táskájuk kupacokban hever a padokon. Néhány tizenéves élvezi a napsütést, csapatba verődve ugratják egymást. Egyszer csak, szinte varázsütésre, futásnak ered mindenki. Az anyukák ölükbe kapják az apróbbakat, a sulisok is nekierednek hangos rikkantásokkai. A tinik méltóságuk látszatát gondosan őrizve, nagy léptekkel indulnak hazafelé. Nem tudtam mire vélni a dolgot. Aztán egy vörös hajú süvölvény — focizó társainak címezve — hangosan elkiáltotta magát: — Mozgás, haverok! Kezdődik a Vük! A telep kiürült. Aki csak tehette, a képernyő elé telepedett. Magam is igy tettem. Mert megszerettem én is Fekete István—Dargay Attila kedves kis rajzfiguráját, Vukot. Az utóbbi napok méltán legnépszerűbb tévés sztárját. Később aztán eszembe jutottak a tévéműsorok népszerűségi indexét fáradhatatlanul kutató szakemberek. Kérdőívek, postázás, feldolgozás, meg egyebek... Van egy ötletem, ami az előbb említetteknél egyszerűbb. Nézzenek ki egy tizedik emeleti ablakon, s a lent tapasztalható népsűrűség alapján döntsék el, tetszett-e a műsor, vagy sem. Mint kedden, az okos kis róka, Vük esetében. Olcsóbb és igazán biztos módszer. Csak jó alkotás kell hozzá. B g. E_ Vasárnap délelőtt nyílt meg a túrkevei Finta Múzeumban a „Mezőgazdaságunk múltja, jelene, jövője” c. országos amatőr képzőművészeti és fotókiállítás. A beérkezett művekből a zsűri 56 festményt, 31 grafikát, 47 szobrot, 28 fotót és 4 textilmunkát választott ki, talált bemutatásra érdemesnek Fotó: Martin Gábor Pedagógusok és építők együttműködése A békéscsabai Lencsési úti általános iskola a közelmúltban szocialista szerződést kötött a Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat Békés megyei szervezetével. Az iskola tantestülete a napokban Szegedre, a DÉLÉP központjába látogatott, ahol Sipos Mihály vezérigazgató adott tájékoztatót a nagy- vállalat jelenéről, jövőjéről. A vendégek ellátogattak a DÉLÉP házgyárába, tanműhelyeibe és továbbképző központjába, s kicserélték tapasztalataikat a vállalati oktatókkal. A közeljövőben az építők jelentős előrelépést terveznek a Békés megyei üzemigazgatóság dolgozóinak képzésében, oktatásában, és ebben a Lencsési úti iskola pedagógusainak segítségére is számítanak. A közös munka újabb jele: a vállalat májusban kiállítást nyit a békéscsabai iskolában. Öregedő termékek apjaink egyik sokszor megfogalmazott — már-már jelszóként ismételgetett — gazdálkodási követelménye: korszerűsíteni a termékszerkezetet. Vagyis: új és még újabb termékeket találni, fejleszteni, gyártani és piacra dobni; a piac által leértékelt elavultakat pedig a lehetőség szerint gyorsan megszüntetni. Miért? Mert csakis a sorozatos újításokkal lehet meglepni — és megnyerni — a piacokat; mert mindenütt a világon ezt a módszert követik, felismerve a piac legfontosabb sajátosságát, hogy tudniillik a vevő mindig újabbat, és mindig jobbat vár, sőt, követel. Logikus piaci magatartás. Nagy kérdés, hogy mennyire alkalmazkodik ehhez a hazai ipar, jelesül a gépipar? Ezt vizsgálták nemrégiben a vasasszakszervezet munkatársai. Kiindulópontjuk: ha igaz, hogy ai új termék egyben jobb, gazdaságosabb, tehát jobban értékesíthető termék, akkor az is feltételezhető, hogy a termékszerkezet megújítása minden vállalat számára kifizetődő, jövedelmező vállalkozás. A fogalmazásból is kitűnik, hogy ez csak feltételezés. Igaz-e vagy sem, annak megállapításához a vasasszakszervezet elemzői sajátságos vizsgálati módszerrel közelítettek: először egy hosszabb időszak (1964— 1977) jellegzetességeit tekintették át, majd állást foglaltak abban, hogy történt-e lényeges változás az elmúlt három évben. Ami az első időszakot illeti: megállapíthatták, hogy 1970-ig, a korábbi évekhez képest valamivel több új gyártmányra szánta el magát az ipar, és bátrabb elhatározások születtek a kiöregedett termékek megszüntetésére is. Vagyis, némileg fellendült a termék- szerkezet korszerűsítése, nyilván a még frissen működő új gazdaságirányítási rendszer, no és az akkoriban még általánosnak mondható piaci konjunktúra hatására is. 1970 után azonban a termékcserélődés lelassulása a jellemző. Éppen azokban az években, amikor a világban ennek az ellenkezője volt tapasztalható. Külön vizsgálva a bevezetett új termékek értékesítését, feltűnő, hogy a 0—3 éves termékek aránya a vállalati eladásokban rendkívül alacsony és egyre csökkenő, míg a 4—10 éves — tehát viszonylag koros — termékek aránya jóval nagyobb és egyre növekvő. Azért is, mert — állítják a vizsgálat készítői — az új termékek javarészét a piac nem fogadta el. És ez nemcsak a gyártmányfejlesztői munka minősítése. Több ennél: a vállalatok műszaki, kereskedelmi, egyszóval gazdálkodási tevékenységének megfellebbezhetetlen piaci értékítélete. Mely ítéletre persze — persze? — sajátságos módon reagáltak a gépiparban: a termékek korátlaga, a vizsgált időszakban, szolid becslések szerint is 10 —14 év. Legöregebbek a fémtömegcikkipar gyártmányai, gyors öregedés tapasztalható a híradásiparban és a villamosipari gépek gyártásánál. S az elmúlt három évben — tehát amikor valóban, és mindennél fontosabb jelszóvá vált a termékstruktúra korszerűsítése — alig-alig, úgyszólván semennyire nem változott a helyzet. S emiatt nemcsak a vállalatok hibáztathatok. A szakszervezet elemzői ugyanis megpróbálkoztak az oknyomozással is, s mindenekelőtt megállapították: a mai bérszabályozás nem kedvez a termékstruktúrát megújító vállalatoknak. Például: a termékszerkezet korszerűsítése szempontjából sem utolsó Medicor a bértömegnek mindössze 1,6 százalékos növekedésével számolhatott az elmúlt évben, míg a nem kis gondokkal bajlódó Egyesült Izzó kereken öt százalékkal növelhette a felhasználható bértömeget. Messzire vezetne annak boncolgatása, hogy e furcsának tűnő paradoxon végül is miféle bérszabályozási lehetetlenségekre vezethető visz- sza, ám a tény — megcáfolhatatlan. Továbbá: a vizsgálat során megállapíthatták, hogy a vállalatvezetők személyes anyagi érdekeltsége gyakorlatilag független a termékszerkezfet korszerűsítésétől. Mellesleg: a megkérdezettek közül legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy jelentősebb beruházás nélkül nincs struktúraváltás. S ez megint egy furcsaság. Ugyanis: az elmúlt években a gépipar nem szűkölködött beruházási lehetőségekben, s termékstruktúrája mégis olyan, amilyen. Feltehetően azért is — mondják a vasasszakszervezetben —, mert a beruházási hitelt nyújtó bank, és a beruházást elhatározó vállalat nem képes olyan előrelátással prognosztizálni a világpiaci változásokat, amennyi idő alatt nálunk egy-egy beruházás megvalósul. S e megállapítás még a központi fejlesztési programok módszereivel gyorsított beruházásokra is érvényes, amelyek egyébként is csak átmenetileg javíthatják a szóban forgó üzem gyártmányválasztékát. A program befejeztével ugyanis a vállalat önerőből nem képes tartani az indításkor jellemző fejlesztési tempót. A központi segítséggel feljavított termékszerkezet tehát néhány év múlva ismét gyorsan öregszik. S végül: a termékszerkezet és a munkaerő-struktúra összefüggései. Az alkalmazott munkaerő szakmai összetétele ugyanis kétségtelenül lassítja a struktúraváltást. Még nagyobb gond, hogy a vállalatok ez ügyben nem számíthatnak az iskolarendszerre; ha pedig saját maguk próbálkoznak az át-, illetve továbbképzéssel, akkor a szakmai kvalifikáció növekedését nem képesek követni a bérekkel. ezzel visszakanyarodtunk a bérszabályozás és a termék- struktúra alakításának összefüggéseihez. A vasasszakszervezet munkatársai úgy tapasztalták, hogy a megkérdezett vezetők többsége — ebben az összefüggésben — nemcsak bírálta a jelenleg érvényes bérszabályozást, de elismerte: még nem találták meg a szabályokhoz igazodó legcélszerűbb belső ösztönzési rendszert. S e beismerés azt is jelenti, hogy a sokat bírált bérszabályozás még sok kihasználatlan lehetőséget rejt magában. Vértes Csaba A gazdálkodással foglalkozóknak A megye művelődési házaiban dolgozó, gazdálkodással foglalkozó 'munkatársak továbbképzéséről sem feledkezik meg a Békés megyei Művelődési Központ. Május 18. és 20. között Szarvason bentlakásos továbbképzést szerveznek számukra. A képzés célja: megbeszélni a művelődési házak gazdálkodását érintő aktuális feladatokat, valamint ismertetni és értelmezni a megjelent jogszabályokat. Július 20. és 22-e között az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is tapasztalatcsere-kiránduláson vesznek részt a gazdálkodással foglalkozó munkatársak. Ezúttal a Vas megyei művelődési otthonokban folyó gazdálkodási tevékenységgel ismerkednek a kirándulás résztvevői.
