Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-28 / 98. szám

Csapatzászló-átadás Tegnap délután az Oros­házi Határőrkerület szemé­lyi állományának csapat- zászlót adományozott a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát dolgozó kollektí­vája. Az ünnepélyes külső­ségek között rendezett ese­mény, amelyen jelen volt Apáti Nagy Gábor, az MSZMP KB tagja, a nagy­szénás! tsz elnökhelyettese, dr. Kelemen Miklós rendőr vezérőrnagy, Csatári Béla, a megyei pártbizottság első titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke is, Tóth Imre vezérőrnagynak, a Határőrség Országos Pa­rancsnokának fogadásával kezdődött. A Himnusz el­hangzása után Bana Ferenc alezredes, a határőrkerület politikai osztályának veze­tője köszöntötte Békés, Csongrád, valamint Hajdú- Bihar megye, továbbá Orosháza város párt-, álla­mi és társadalmi szerveinek vezetőit, a fegyveres erők és testületek megjelent képviselőit. A belügyminiszter paran­csának ismertetését követő­en Supala Pál, a Mezőhe­gyesi Mezőgazdasági Kom­binát vezérigazgatója mon­dott beszédet. Ezután dr. Csentes Mihály ezredes, az Orosházi Határőrkerület pa­rancsnoka ünnepélyesen át­vette tőle a kombinát kol­lektívája által adományo­zott csapatzászlót, amelyre elsőként Tóth Imre vezér­őrnagy — a Belügyminiszté­rium nevében — kötött fel szalagot. A határőrség párt- bizottsága első titkárának ünnepi beszéde után disz- menet következett, majd az átadási ünnepség az Inter- nacionálé és a zászló őrzési helyére való kísérésével ért véget. Fotó: Martin Gábor Nemzeti egységben a szocialista Magyarországért! Tanácsülésekről jelentjük Méhkerék A kedvezményes üdültetés a SZOT elnökségének napirendjén — A kedvezményes üdül­tetés legyen a jó munka ju­talma, s egyben igazodjék a szociális körülményekhez, ja­vítson a több gyermekes csa­ládok helyzetén — hangsú­lyozta hétfői ülésén a SZOT elnöksége, amely a szakszer­vezeti üdültetés ötéves tervé­ről tárgyalt. Az elnökség további napi­rendi pontként megvitatta a szakszervezeti oktatás fel­adatait a következő öt évre. Az elnökség tájékoztatót vitatott meg az 1980. évi munkavédelmi helyzetről, a szakszervezeti káderutánpót­lási, képzési, továbbképzési tervek elkészítésének tapasz­talatairól. Az elnökség hatá­rozatot hozott a szakszerve­zetek tájékoztató és informá­ciós tevékenységének fejlesz­téséről, ezenkívül megvitatta a szakszervezetek és a SZOT 1980. évi gazdálkodásáról szóló jelentést. Ebben az esztendőben lesz 10 éve, hogy megszületett hazánkban az ifjúsági tör­vény. A méhkeréki Községi Tanács legutóbbi ülésén ar­ról tanácskozott a testület, hogyan hajtották végre az MSZMP KB idevonatkozó határozatát. A fiatalság nevelése, a szo­cialista építőmunkába, a köz­életi tevékenységbe, a spor­tolásba való bevonása nem kis gond. A nagyközségi ta­nács — az iskolával és a mű­velődési házzal közösen — mindent elkövetett azért, hogy megfelelő körülménye­ket teremtsen a fiatalok ta­nulásához, sportolásához, a helyi munkában való részvé­telhez. Méhkeréken mintegy 300 fiatal él. Ennek jó része ta­nulni és dolgozni eljár a községből városokba. Inkább csak hét végén találkoznak saját községükben a fiatalok­kal. Ezért igyekeznek úgy szervezni a közművelődési és sportolási programot, hogy abban minél többen részt vehessenek. A művelődési otthon minden vasárnap if­júsági rendezvényt tart. Ren­delkezésre áll a nemzetiségi klub, a könyvtár, amelyet bővítenék, olvasóterem és zenei részleg, könyvekben, nagyobb választék áll majd rendelkezésre. A község vezetői a tanári karral együtt igyekeznek a pályaválasztás kapcsán meg­győzni az általános iskoláso­kat arról, hogy ha továbbta­nulnak, Méhkerék hazavárja őket. Az utóbbi időben egyre több Méhkerékről elszárma­zott fiatal tér vissza. Két év ' alatt húsz fiatalt juttattak telekhez, hogy házat építhes­sen saját községében. A kismamák klubja szin­tén sokat segít abban, hogy a gyesen levők ne maradja­nak el az aktív dolgozóktól. A tanácsülésen beszámolt munkájáról Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének főtitkára, megyei tanácstag. a. Csanádapáca Szintén az ifjúság helyzete volt az egyik napirendi té­ma Csanádapáca község Ta­nácsának április 27-én, teg­nap délután, Mórocz László elnökletével megtartott ülé­sén. A község ifjúságának helyzetéről, az ifjúsági tör­vény végrehajtásáról Burka László tanácselnök-helyettes terjesztette elő jelentését. Mint ebben megállapítja, az ifjúságpolitikai határozatból adódó feladatokkal nem csu­pán a pártszervezetek, ha­nem a gazdasági szervek is megfelelően foglalkoztak. A község lakosságának véle­ménye a fiatalok megítélésé­ben kedvezően alakult az el­múlt időszakban. Ugyanak­kor az is az igazsághoz tar­tozik, hogy az ifjúság neve­lése még nem vált teljesen társadalmi üggyé. Sok fiatal alkalmas arra, hogy bekap­csolódjon a közéletbe, ehhez azonban az is kell, hogy be­vonják őket, hogy konkrét feladatokkal bízzák meg az arra alkalmas fiatalokat. Az ifjúság jó irányba való fejlő­déséért sokat tesz a KISZ. A községben két alapszervezet működik. Az egyik az ÁFÉSZ-nél, a másik a Szé­chenyi Tsz-ben, s most van alakulóban egy harmadik, áz óvodánál. A testületi ülésen ezután tájékoztató hangzott el az ÁFÉSZ-nek a községre vo­natkozó ötéves fejlesztési tervéről, és a lakosság ke­reskedelmi ellátásáról. Vé­gül Mórocz László tanácsel­nök előterjesztette a község járdaépítési tervét. amely szerint összesen több mint 11 ezer 600 négyzetméter beton­járda épül a következő idő­szakban Csanádapácán. A munkálatoknál a tanács szá­mít a lakosság közreműkö­désére. társadalmi munkájá­ra is. t. Hazai ofszetlemezeket kap a nyomdaipar Hétfőn ünnepélyes külsősé­gek között átadták rendelte­tésének a tatabányai Mikro- lin Ipari Szövetkezetben az első hazai ofszetlemezt gyár­tó üzemet, amelyben a kis- és középméretű, úgynevezett előérzékenyített lemezek nagyüzemi gyártására ren­dezkedtek be. Az ilyen le­mezekre a korszerű ofszetel­járással dolgozó nyomdáknak van szükségük. Mostanáig nyugati országokból vásárol­tak évenként több tízezer négyzetméternyi ofszetlemezt a hazai nyomdaipar részére, a tatabányai beruházás idő­vel ezt a behozatalt teszi fö­löslegessé, mi több, lehetősé­get teremt exportra. Az üzem — amelyet 37 millió forintos költséggel építették fel — teljesítménye csúcsán évenként 50—60 mil­lió forint értékű ofszetlemezt állít majd elő. Ili Népszerűség A lakótelepen egymást érik a gyerekek. Az iskolások csak most értek haza, táskájuk kupacokban hever a pado­kon. Néhány tizenéves élvezi a napsütést, csapatba verődve ugratják egymást. Egyszer csak, szinte varázsütésre, futás­nak ered mindenki. Az anyukák ölükbe kapják az apróbba­kat, a sulisok is nekierednek hangos rikkantásokkai. A ti­nik méltóságuk látszatát gondosan őrizve, nagy léptekkel in­dulnak hazafelé. Nem tudtam mire vélni a dolgot. Aztán egy vörös hajú süvölvény — focizó társainak címezve — hangosan elkiáltot­ta magát: — Mozgás, haverok! Kezdődik a Vük! A telep kiürült. Aki csak tehette, a képernyő elé tele­pedett. Magam is igy tettem. Mert megszerettem én is Feke­te István—Dargay Attila kedves kis rajzfiguráját, Vukot. Az utóbbi napok méltán legnépszerűbb tévés sztárját. Később aztán eszembe jutottak a tévéműsorok népszerű­ségi indexét fáradhatatlanul kutató szakemberek. Kérdő­ívek, postázás, feldolgozás, meg egyebek... Van egy ötle­tem, ami az előbb említetteknél egyszerűbb. Nézzenek ki egy tizedik emeleti ablakon, s a lent tapasztalható népsűrűség alapján döntsék el, tetszett-e a műsor, vagy sem. Mint ked­den, az okos kis róka, Vük esetében. Olcsóbb és igazán biz­tos módszer. Csak jó alkotás kell hozzá. B g. E_ Vasárnap délelőtt nyílt meg a túrkevei Finta Múzeumban a „Mezőgazdaságunk múltja, jelene, jövője” c. országos amatőr képzőművészeti és fotókiállítás. A beérkezett művekből a zsű­ri 56 festményt, 31 grafikát, 47 szobrot, 28 fotót és 4 textil­munkát választott ki, talált bemutatásra érdemesnek Fotó: Martin Gábor Pedagógusok és építők együttműködése A békéscsabai Lencsési úti általános iskola a közelmúlt­ban szocialista szerződést kö­tött a Dél-magyarországi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat Békés megyei szervezetével. Az iskola tantestülete a na­pokban Szegedre, a DÉLÉP központjába látogatott, ahol Sipos Mihály vezérigazgató adott tájékoztatót a nagy- vállalat jelenéről, jövőjéről. A vendégek ellátogattak a DÉLÉP házgyárába, tanmű­helyeibe és továbbképző köz­pontjába, s kicserélték ta­pasztalataikat a vállalati ok­tatókkal. A közeljövőben az építők jelentős előrelépést terveznek a Békés megyei üzemigazgatóság dolgozóinak képzésében, oktatásában, és ebben a Lencsési úti iskola pedagógusainak segítségére is számítanak. A közös mun­ka újabb jele: a vállalat má­jusban kiállítást nyit a bé­késcsabai iskolában. Öregedő termékek apjaink egyik sokszor megfogalmazott — már-már jelszóként ismételgetett — gazdálkodá­si követelménye: korszerűsí­teni a termékszerkezetet. Vagyis: új és még újabb ter­mékeket találni, fejleszteni, gyártani és piacra dobni; a piac által leértékelt elavulta­kat pedig a lehetőség szerint gyorsan megszüntetni. Miért? Mert csakis a soro­zatos újításokkal lehet meg­lepni — és megnyerni — a piacokat; mert mindenütt a világon ezt a módszert kö­vetik, felismerve a piac leg­fontosabb sajátosságát, hogy tudniillik a vevő mindig újabbat, és mindig jobbat vár, sőt, követel. Logikus pia­ci magatartás. Nagy kérdés, hogy mennyire alkalmazko­dik ehhez a hazai ipar, jele­sül a gépipar? Ezt vizsgálták nemrégiben a vasasszakszer­vezet munkatársai. Kiinduló­pontjuk: ha igaz, hogy ai új termék egyben jobb, gazda­ságosabb, tehát jobban érté­kesíthető termék, akkor az is feltételezhető, hogy a ter­mékszerkezet megújítása minden vállalat számára ki­fizetődő, jövedelmező vállal­kozás. A fogalmazásból is kitűnik, hogy ez csak feltéte­lezés. Igaz-e vagy sem, an­nak megállapításához a va­sasszakszervezet elemzői sa­játságos vizsgálati módszer­rel közelítettek: először egy hosszabb időszak (1964— 1977) jellegzetességeit tekin­tették át, majd állást foglal­tak abban, hogy történt-e lé­nyeges változás az elmúlt há­rom évben. Ami az első időszakot il­leti: megállapíthatták, hogy 1970-ig, a korábbi évekhez képest valamivel több új gyártmányra szánta el ma­gát az ipar, és bátrabb el­határozások születtek a ki­öregedett termékek meg­szüntetésére is. Vagyis, né­mileg fellendült a termék- szerkezet korszerűsítése, nyil­ván a még frissen működő új gazdaságirányítási rend­szer, no és az akkoriban még általánosnak mondható pia­ci konjunktúra hatására is. 1970 után azonban a ter­mékcserélődés lelassulása a jellemző. Éppen azokban az években, amikor a világban ennek az ellenkezője volt ta­pasztalható. Külön vizsgálva a beveze­tett új termékek értékesíté­sét, feltűnő, hogy a 0—3 éves termékek aránya a vállalati eladásokban rendkívül ala­csony és egyre csökkenő, míg a 4—10 éves — tehát vi­szonylag koros — termékek aránya jóval nagyobb és egy­re növekvő. Azért is, mert — állítják a vizsgálat készí­tői — az új termékek java­részét a piac nem fogadta el. És ez nemcsak a gyárt­mányfejlesztői munka minő­sítése. Több ennél: a vállala­tok műszaki, kereskedelmi, egyszóval gazdálkodási tevé­kenységének megfellebbezhe­tetlen piaci értékítélete. Mely ítéletre persze — persze? — sajátságos módon reagáltak a gépiparban: a termékek kor­átlaga, a vizsgált időszakban, szolid becslések szerint is 10 —14 év. Legöregebbek a fémtömegcikkipar gyártmá­nyai, gyors öregedés tapasz­talható a híradásiparban és a villamosipari gépek gyártá­sánál. S az elmúlt három évben — tehát amikor valóban, és mindennél fontosabb jelszó­vá vált a termékstruktúra korszerűsítése — alig-alig, úgyszólván semennyire nem változott a helyzet. S emiatt nemcsak a vállalatok hibáz­tathatok. A szakszervezet elemzői ugyanis megpróbál­koztak az oknyomozással is, s mindenekelőtt megállapí­tották: a mai bérszabályozás nem kedvez a termékstruk­túrát megújító vállalatoknak. Például: a termékszerkezet korszerűsítése szempontjából sem utolsó Medicor a bér­tömegnek mindössze 1,6 szá­zalékos növekedésével szá­molhatott az elmúlt évben, míg a nem kis gondokkal bajlódó Egyesült Izzó kere­ken öt százalékkal növelhet­te a felhasználható bértöme­get. Messzire vezetne annak boncolgatása, hogy e furcsá­nak tűnő paradoxon végül is miféle bérszabályozási lehe­tetlenségekre vezethető visz- sza, ám a tény — megcáfol­hatatlan. Továbbá: a vizsgálat során megállapíthatták, hogy a vál­lalatvezetők személyes anya­gi érdekeltsége gyakorlatilag független a termékszerkezfet korszerűsítésétől. Mellesleg: a megkérdezettek közül leg­többen úgy nyilatkoztak, hogy jelentősebb beruházás nélkül nincs struktúraváltás. S ez megint egy furcsaság. Ugyanis: az elmúlt években a gépipar nem szűkölködött beruházási lehetőségekben, s termékstruktúrája mégis olyan, amilyen. Feltehetően azért is — mondják a vasas­szakszervezetben —, mert a beruházási hitelt nyújtó bank, és a beruházást elha­tározó vállalat nem képes olyan előrelátással prognosz­tizálni a világpiaci változá­sokat, amennyi idő alatt ná­lunk egy-egy beruházás meg­valósul. S e megállapítás még a központi fejlesztési programok módszereivel gyorsított beruházásokra is érvényes, amelyek egyébként is csak átmenetileg javíthat­ják a szóban forgó üzem gyártmányválasztékát. A program befejeztével ugyan­is a vállalat önerőből nem képes tartani az indításkor jellemző fejlesztési tempót. A központi segítséggel feljaví­tott termékszerkezet tehát néhány év múlva ismét gyor­san öregszik. S végül: a termékszerke­zet és a munkaerő-struktúra összefüggései. Az alkalmazott munkaerő szakmai összetéte­le ugyanis kétségtelenül las­sítja a struktúraváltást. Még nagyobb gond, hogy a válla­latok ez ügyben nem szá­míthatnak az iskolarendszer­re; ha pedig saját maguk próbálkoznak az át-, illetve továbbképzéssel, akkor a szakmai kvalifikáció növeke­dését nem képesek követni a bérekkel. ezzel visszakanya­rodtunk a bérszabá­lyozás és a termék- struktúra alakításának össze­függéseihez. A vasasszakszer­vezet munkatársai úgy ta­pasztalták, hogy a megkérde­zett vezetők többsége — eb­ben az összefüggésben — nemcsak bírálta a jelenleg érvényes bérszabályozást, de elismerte: még nem találták meg a szabályokhoz igazodó legcélszerűbb belső ösztönzé­si rendszert. S e beismerés azt is jelenti, hogy a sokat bírált bérszabályozás még sok kihasználatlan lehetősé­get rejt magában. Vértes Csaba A gazdálkodással foglalkozóknak A megye művelődési házaiban dolgozó, gazdálkodással foglal­kozó 'munkatársak továbbképzé­séről sem feledkezik meg a Bé­kés megyei Művelődési Központ. Május 18. és 20. között Szarva­son bentlakásos továbbképzést szerveznek számukra. A képzés célja: megbeszélni a művelődési házak gazdálkodását érintő ak­tuális feladatokat, valamint is­mertetni és értelmezni a megje­lent jogszabályokat. Július 20. és 22-e között az el­múlt évekhez hasonlóan az idén is tapasztalatcsere-kiránduláson vesznek részt a gazdálkodással foglalkozó munkatársak. Ezúttal a Vas megyei művelődési ottho­nokban folyó gazdálkodási te­vékenységgel ismerkednek a ki­rándulás résztvevői.

Next

/
Thumbnails
Contents