Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-26 / 97. szám
1981. április 26., vasárnap Tudomány — technika flz atomerőmű „tápláléka” az urán Utamon kísérő barátom mentegetődzéssel kezdi a napot: „Nem, ő nincs táppénzen, ő szabadságon van .. Meglehetősen bizonytalan tekintettel fogadom e váratlan közlését, mire megmagyarázza, hogy Szekszárdon szőlőmetszés vagy szüret miatt évtizedeken át időnként ug* rásszerűen megnőtt a táppénzesek száma, habár az illetékesek mostanában jobban odafigyelnek erre a helyi sajátosságra ... Szóval, ő szabadságon van, ráér engem kísérgetni,_mert most permeteznie Se kell, tehát menjünk el Tamásiba és Simontornyára. Tamási A Siófokra vezető úton ötven kilométert megtéve érkezünk Hőgyészen át Tamásiba, ebbe a Szeghalomhoz hasonlítható nagyközségbe, amelyről a verebek is azt csiripelik: rövidesen várossá növi ki magát. Félúton van * Szekszárd és a Balaton között, s a lankás táj minden szépségét megmutatja útközben. Enyhe lejtők és kapaszkodók váltogatják egymást, s az erdőkkel szegélyezett országutat itt-ott magas dróthálók védik; kint is sűrűn a KRESZ-tábla: vadon élő állatok felbukkanására keli számítani. De óvatos közlekedést követelnek meg az Alföldön nem található .szintkülönbségű, meredek útkanyarulatok is. A nagyközségi központ már majdnem városközpont. Lényegében hagyományos járási székhely, amelynek centrumában masszív tanácsi, bírósági épület látható, de itt van a művelődési ház is, négyszáz férőhelyes színházteremmel, s a „Dám” nevet viselő vendéglátó-komplexum. Sokakat vonz ide a több medencés, sportuszodával is ellátott termálfürdő, s a tamási lovasnapok augusztus 20-i programja már az országos hírnevet is túllépte. — A nagyközségben 13 ipari üzem dolgozik — mondja kísérőm —, s közülük 3 önálló, a többi vagy telephely vagy gyáregység. Mint Szeghalmon a Csepel Autó vagy a Fővárosi Ruhaipari Vállalat gyáregysége — teszem hozzá magamban, megint felfedezve a hasonlóságot. De különbség is akad, méghozzá bőven, hiszen Tamási évezredes település. Egykor várral rendelkezett a Koppány folyó déli partjánál levő Várhegyen. Kísérő barátom fenyvesek között kalauzol fel a Várhegy csúcsára, s a kilátótoronyból belátjuk a Koppány- völgy szépségeit, a távolban a gyulaji vadrezervátummal. De ne elégedjünk meg egykori erődítménnyel, mert alig 30 kilométerre ma is álló várfalakat láthatunk, nem is akármilyeneket. Simontornya — A Sió árterületének in- goványai között a mocsaras síkság és a dél felől felnyúló dombok találkozásánál a XIII. század 70-es éveiben keletkezett a Dél-Dunántúl egyik legfontosabb erőssége, a simontomyai vár — tájékoztat kísérőm, s állítását később egy ötforintos, fotókkal illusztrált prospektus is alátámasztja, amelyhez hasonlót talán nem lenne haszontalan kiadni a gyulai várról sem. De visszatérve a simontör- nyai műemlékre: nevét a Döröcske netnzetségbeli Salamon fia Simon alországbí- róról kapta, aki az első várat építtette ezen a helyen. Ez a vár a mai várudvar körül négyszögben húzódó falakkal volt körülvéve, s a keleti oldal mentén a most is meglevő palotából, és az ehhez csatlakozó toronyból állott. Az egykori torony, a névadó Simon tornya ma •már nem létezik, csupán a pincében láthatjuk a mintegy két méter vastag alapfalait. Mi az, ami még vár a várból? Nos, a századok folyamán rombolták, újjáépítették, majd elölről kezdték az egészet. Török kézen is volt az éppen akkor nagy gonddal kiépített várkastély, majd oly módon erősítették meg később, a Rákóczi-sza- badságharc ellen, hogy teljesen kiforgatták eredeti szépségéből : a reneszánsz lakótoronyból ágyútorony lett, ablakait lőrésekké alakították át, a finom faragvá- nyokból meszet égettek ... A megerősített vár 1704-ben kuruckézre került, majd Vak Bottyán dunántúli hadjáratának fontos támaszpontja lett. Az Országos Műemléki Felügyelőség és Tolna megye Tanácsa 1964—74 között középkori és reneszánsz maradványok felkutatásával helyreállította a várat, amely ma az évszázados feltöltések alól kiszabadítva emelkedik ki az egykori várárok helyén kialakított gyepsávból. — A várudvarra a kaputorony földszinti őrszobáján keresztül juthatunk — ka-- lauzol barátom, miközben megcsodálom a boltozatot díszítő terrakotta vállkonzolo- kat. Az udvar keleti oldalán emelkedik az egykor teljes hosszában végighúzódó reneszánsz loggia egy szakasza, amely — mint megtudom — szintén a helyreállítás eredménye. A palotaszárny földszinti termeiben és a déli szárny emeletén állandó kiállítás fogad, bemutatva a vár történetét. A kaputorony emeleti szobája pedig a vár legszebb kandallóját őrzi, amely egyedülálló a mai Magyar- országon. Ilyen toszkánai eredetű reneszánsz- kandallók álltak a budai és nyéki királyi palotákban, és több más főúri várkastélyban. Kísérőm elmondja, hogy a palotaszárny emeletét, s az öregtorony második és harmadik emeletét ma a község könyvtára foglalja el. Végigjárjuk ezeket is, majd engedve az invitálásnak felkeressük a vár pincerendszerének boltozatos termeiben kialakított hangulatos borozót. Vitaszek Zoltán Erkélyek, loggiák, virágos ablakok Korlátozott mértékben ugyan, de a városi és tömbházak lakói is kertészkedhetnek. Igaz ugyan, hogy az erkélyek, loggiák és az ab" iakládák csak „liliputi kertek”, de azért, aki a természetet igasán kedveli, az minden alkalmat megragad, hogy ez a kapcsolata a természettel ne szakadjon meg. A növények szempontjából legcélszerűbbek a keleti vagy déli ablakok és erkélyek. A méretnek megfelelő virágládákat házilag is barkácsolhatjuk, de készen is vásárolhatunk. Legtartó" sabbak a fenyőfából készültek. Nagyon hosszú erkélyen több virágládát állítsunk egymás mellé. A szélességük és a magasságuk is minimum 20 centiméter légyen. Ennél keskenyebb és alacsonyabb láda nem alkalmas a virágqk nevelésére. Legelőször is a virágtartó ládák alján fúrjunk kb 2 centiméter átmérőjű lyukakat. (Erre azután tegyünk cse* ' répdarabokat. hogy a földdel ne tömődjenek el. Amennyiben lehetőségünk van, akkor először folyami homokot és csak azután tegyük a virágföldet a ládákba. Nagyon lényeges, hogy a föld tápdús és morzsalékos legyen. Az erkély helyzetétől függően fénykedvelő vagy árnyéktűrő növényeket válogassunk. Ültethetünk kimondottan tavaszi vagy egész nyáron át virágzókat. Egyik leghálásabb erkélynövény a vadszőlő, szép lombja miatt igen kedvelt. Rendkívül igénytelen, és az egész erkélyt is befuttathatjuk vele. Hasonlóan igénytelen a borostyán is, mely télen is szép zöld marad. Mindkettő több éven át maradhat az eredeti ládában, csak a felső földréteget kell évente kicserélni. öntözésre csak a reggeli, illetve a késő délutáni időpontok alkalmasak — és mindig csakis állott vízzel. Ügyeljünk azonban arra, hogy túlöntözéssel ne okozzunk kellemetlenséget az alatunk lakóknak vagy az utcán járóknak. Amennyiben úgy gondoljuk, hogy növényvédő permetezés is szükséges, akkor azt sohase tűző napos időben végezzük. Ügyeljünk arra is, hogy szeles, esős időben a permetezés veszélyes és tilos. Nincsen ünnep hízás nélkül — keseregtek sokan, akik feszülő szoknyában, pattanásig feszült nadrágban kezdték a húsvét utáni ^unkanapot. Mielőtt fogyókúrázni kezdenénk, feltétlenül tisztázni kell, hogy kit kell elhízottnak tekinteni. Nem mellékes ez, mert manapság so-' kan fogyókúráznak meggondolatlanul. Kövérnek általában azokat tekintjük, akinek többet mutat a mérlgg, mint a 100 centiméter, feletti magasságuk centiméterei kilókban mérve. A hízás az esetek túlnyomó többségében táplálkozási hibákból származik. Többet eszünk, mint amennyire szervezetünknek szüksége lenne. Az is lehet, hogy keveset mozgunk, tehát vagy többet mozogjunk, vagy kevesebbet együnk! A tulajdonképpeni fogyókúra ez utóbbit jelenti. A túl szigorú diétával ugyan sok kilót le lehet adni, de az ilyen erőltetett gyógymódnak nincs sok értelme. A gyötrelemmel ledolgozott súlytöbbletet, az önfeláldozó fogyókúrások hamarabb visszaszerzik, mint amennyi idő alatt leadták. Az étkezés gyönyöre az élet kellemessénA világon egyre több atomerőmű kapcsolódik be az áramtermelés vérkeringésébe, kiváltva elsősorban az egyre inkább kifogyóban levő olajat és bizonyos fokig a szenet. Az atomerőmű „tápláléka” az urán. Egy kilogramm hasítható urániumból négymillió kilogramm, 4000 kalóriás' hazai kőszénnek megfelelő energiameny- nyiség szabadul fel. Hazánkban az évi szénfogyasztás mintegy 27 millió tonna: ez megfelel 27 000 tehervagon rakományának. Ugyanennyi energiát tartalmaz 7 tonna 235-ös urán. amely — mivel nagy fajsúlyú — fél köbméternél kisebb helyet foglal el. A világon jelenleg műkő- atomreaktorok ellátásához évente 18 000 tonna természetes uránra van szükség, ennél valamivel többet termelnek. Arra a kérdésre, hogy a földön jelenleg ismert uránkészletek meddig fedezik az emberiség energiaszükségletét, nehéz egyértelmű választ adni. Az urán tulajdonképpen nem ritka elem, a földkéregben tonnánként mintegy 4 gramm van belőle. Ha ilyen kis koncentrációt gazdaságos lenne kivonni, akkor kb. két köbkilométer földkéreg fedezné az emberiség egyévi szükségletét. Ám a gazdaságosságot tekintve csak' az olyan uránelőfordulásokat érdemes kiaknázni, amelyek gei közé tartozik, ezért feleslegesen senkit sem szabad attól megfosztani, és nem is szükséges. Naponta többször és keveset együnk. A reggelizés sok családban kihaló szokás, pedig több szempontból nagyon is fontos. Reggelizhetünk nyugodtak, attól nem fogunk elhízni, persze, , nem mindegy, hogy mit és mennyit. Az ebéd kevés szénhidrátból álljon, legyen benne kevés kenyér, tészta, cukor viszont semmi, es csoki sem! Sok embernél sajnos már szokássá vált, hogy a vacsora jelenti a bőséges táplálkozást a napi koplalás után. Ez helytelen. Este meg kellene elégedni egy pohár tejjel, egy kevés sajttal vagy gyümölccsel. A fogyókúra lényege, hogy a nagy kalóriatartalmú anyagok, mint a szénhidrátféleségek, felvételét korlátozzuk. Az első a kenyér megvonása, de a tilalom egyéb lisztféleségekre is vonatkozik. Sajnos, ezt a tilalmat már egy dupla adag fagylalttal is meg lehet szegni. Sok kalóriát lehet spórolni, ha a kávét nem cukorral, hanem anélkül, vagy mesterséges ízesítőszeraz évszázmilliók során a természetben lejátszódott geológiai-geokémiai folyamatok révén feldúsultak. Az energiaigény várható fejlődését felbecsülve, és ebben az atomenergia egyre növekvő szerepét, ezek a készletek évezredünk végéig, illetve az addig épülő ilyen reaktorok elhasználódási idejének végéig fedezhetik az atomenergia-termelés szükségletét. Az atomerőmű építése nem hasonlítható össze a hagyományos szén-, olaj- vagy gáztüzelésű erőművekével, mert minőségi és kivitelezési követelményei merőben mások, elsősorban a nukleáris biztonság miatt. Az atomerőművekből — ez az egész világon elfogadott elv — az elképzelhető legnagyobb üzemzavar esetén sem kerülhet a környezetbe olyan szennyeződés, amely káros hatású lehet a kezelőszemélyzetre, vagy az erőmű környékén élő lakosságra. Ez az óvatosság olyan mértékű, hogy a kutatók ma már olyan feltételezhető üzemzavarral is számolnak, amelynek bekövetkezési valószínűsége egy a millióhoz. Ha például egy repülőgép rázuhanna az erőmű épületére, akkor sem sérülhet meg a radioaktív anyagot tartalmazó lezárt térség annyira, hogy a környezetet radioaktív sugárzás veszélyeztetné rel fogyasztjuk. A burgonyát is heti kétszer-háromszor csak szerény köretként érdemes fogyasztani. Ugyanez vonatkozik a főtt tésztára, a rizsre és a nokedlire is. A különben egészséges fogyókúrázó nyugodtan fogyaszthat tejet, tejterméket, tojasételeket, zöldfőzeléket, gyümölcsöt, úgy fűszerezhet, és annyi cukormentes folyadékot ihat, amennyi csak jólesik. Talán furcsa, de szabad a hús és a zsiradék fogyasztása is, persze csak akkor, ha nem fogyasztunk szénhidrátokat. Ha az elhízást előidéző táplálkozásról beszélünk, mindig csak a zsír- és szénhidrátgazdag élelmiszerek fogyasztására gondolunk. Az alkoholtartalmú italokban és üdítőkben levő magas kalória- és szénhidráttartalom problémája sajnos nem kapott még elég hangsúlyt. Nem árt tudni, hogy fél liter sör 190 kalóriát, fél liter bor 420 kalóriát, ezzel szemben fél liter Arola üdítő ital csak 30 kalóriát tartalmaz. Higgyük el, nem is olyan nehéz áttérni a cukorban szegény ételekre és üdítő italokra. Ha komolyan gondoljuk a fogyókúrát, kezdjük meg, és álljunk a mérlegre! Dr. König János, a Vöröskereszt egészségnevelési munkabizottság elnöke A simontornyai vár egy részlete Fotó: Czakó Sándor K. K. Egészség — higiénia Álljon a mérlegre! Egy csehszlovák reaktor vczérlőtcrmc (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Tolnai tájakon III.
