Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-25 / 96. szám
iglddiJltitö 1981. április 25., szombat Öt év az ENCI-ben A szövetkezet szabászatán célszerű elrendezéssel csökkentik minimálisra a hulladékot Fotó: Veress Erzsi Közlekedjünk okosan! Óvatos vezetéstechnika Ha az úti taktika néhány gondolatát összegezzük, nem szabad elfeledkezni magáról a járműről sem. A jármű kezelésében a könnyedséget, a sima, folyamatos mozdulatokat kell előtérbe helyeznünk. A heves kormánymozdulatok, a hirtelen fékezések, a durva kuplungolás a megcsúszás, a megfarolás veszélyének tesz ki bennünket, még akkor is, ha az út különösebben nem is csúszik! Sőt, a gázpedállal sem lehet úgy játszani, ahogy azt nyáron, a száraz utakon megszoktuk. Nemcsak a hirtelen gázadás, de a hirtelen gázlevétel . is megcsúszáshoz vezethet, különösen alacsonyabb sebességfokozatokban, amikor a motor fékező hatása nagy. Körülbelül tehát azt kell átvinnünk a kocsi egész technikai irányításába, amit például jeges úton a kormánykeréken érzünk. Szokatlanul könnyű ilyen szakaszon a kormányt mozgatni, sokan érzik úgy, hogy csökken a biztonságérzetük! Praktikus jó tanács, hogy amennyire a volánon érezzük a tapadást, az irányíthatóságot, körülbelül ugyanilyen mértékben kell a többi kezelési tevékenységünknek is finomodnia. Takarékoskodjunk a motor fordulatszámával, mert túlpöröghetnek a kerekek, de takarékosan kell bánni a fékpedállal is, érzéssel kezelni, mert ugyanúgy a megcsúszó kerekekkel kell majd viaskodni. Azt újból és újból érdemes felidézni* hogy el kell kerülni a megcsúszást, hiszen a csúszósúrló" Minimálisra csökkentették az öntvény összetételéből adódó selejtet az Öntödei Vállalat Kőbányai Vas- és Acélöntödéjében. Ez annak eredménye, hogy olyan vizsgálati műszerekkel szerelték fel a központi laboratóriumot, amelyek segítségével az eddigi 24 óra helyett 5 perc alatt meghatározható a folyékony acél összetétele, dás kisebb, mint a gördü- léskor meglevő tapadás, azaz ; a gördülés határán nagyobb fékerők keletkeznek, és rö- videbb lesz végül a fékút. Így elkerülhetjük a vezetés egyik legkényelmetlenebb jelenségét, amikor a jármű rövid időre irányíthatatlanná válik. A csúszó kerekekkel lassuló jármű ugyanis irá- nyíthatatlan. A kormányzással ilyenkor nem lehet a talajra oldalirányú erőt átvinni, és így sem egy esetleges akadályt elkerülni, sem a kocsit menetsávjában megtartani nem tudjuk. Az optimális fékerőt azonban síkos úton még a gyakorlott vezetőnek is sokszor nehéz eltalálnia. Ezért a legfőbb vezetéstechnikai feladatunk az útviszonyokkal gondosan egyeztetett, összehangolt, az útfelület változásának megfelelően korrigált sebesség megválasztása, ami ha valóban éberek vagyunk, nem okozhat különös nehézségeket. E néhány gondolat felvillantása nem lenne teljes, ha nem utalnánk — legalább röviden — közlekedő partnereinkre, a gyalogosokra! Nem szabad elfelejtenünk, hogy a csúszós út nekik is feladatot, sok kényelmetlenséget jelent. A síkos út, a járda őket is akadályozza, s igaz ugyan, hogy a gyalogos „jobban megállítható”, mint egy jármű, de hogy ezt ők is tudják és belássák, azt sajnos nem mindig várhatjuk el tőlük!- Nekünk kell védeni őket. tisztasága és gáztartalma. I így mód nyílik arra, hogy még az öntés megkezdése előtt változtassanak az acél | összetételén, ha a műszerek j az előírttól eltérő adatokat jeleznek. Ezt a néhány per- í ces állásidőt nem sínyli meg j a folyékony öntvény minősé- j ge, mert ennyi ideig tartható ! a mintegy 1500 Celsius fokos \ öntési hőmérséklet. Az Endrődi Cipész Szövetkezet nem panaszkodhat a fejlődésre! A tervidőszak kezdetén, 1975-ben 933 ezer pár cipőt gyártottak, az utolsó évben, 1980-ban egymillió 160 ezret. A növekedés tehát 25 százalékos, és bár az eredetileg tervezett 150 ezer páros termelést nem érték el, nincs szégyenkeznivalójuk. Különösen akkor nincs, ha figyelembe vesszük, hogy az V. ötéves terv során a gazdálkodást és annak eredményességét három alapvető változás befolyásolta. Amikor a tervet papírra vetették, még a mennyiségi szemlélet volt a meghatározó, de értékeléskor, a tervidőszak végén már a minőségi és érték- beni ítélet volt a mérvadó. Tehát a tervek naturális célkitűzései másodlagossá váltak. o A feltételrendszer is többször változott az öt év alatt. Kétszer egészen jelentős j szabályozásmódosítás tör- I tént, és ezek alapvetően be- j folyásolták a tervcélok tel- j jesítését. Végül nem feled- ] kezhetünk meg arról sem, hogy 1978. január 1-vel a medgyesegyházi BORTEX Szövetkezet csatlakozott az ENCI-hez. A hátralevő években ez a termelőegység, ha csökkenő mértékben is, de végig visszahúzó tényező volt. Ez tulajdonképpen természetes, mert a csatlakozással még nem szűntek meg a veszteséges gazdálkodás okai. Az endrődi szervezettség, munkafegyelem és minőség elérése ebben az ötéves tervben is feladat még Medgyes- egyházán. , A fenti okokhoz még egy járul: ez a termékszerkezetváltás. Ez Endrődön magától értetődően nem azt jelentette, hogy cipők helyett mondjuk kerékpárt gyártanak, hanem a kevesebb, de jobb, értékesebb cipő lett a fő feladat. Mint kiderült, helyes volt ez a célkitűzés, mert a piaci értékesítés, a nyereség igazolta a döntést. A termékszerkezet-váltás eredményeit a számok nyelvére is le lehet fordítani. Az 1978-ban kezdett program hatásaként 1979-ben már 118 ezer exkluzív női cipőt, csizmát, bokacipőt gyártottak. 1980-ra már 183 ezerre nőtt a különleges termékek száma. Érthető, hogy ilyen részarányú' új termék gyártása nem volt problémamentes. De a hozzáértést dicséri, hogy a termelés növekedése mindezek ellenére nem állt meg. o Végignézve a szövetkezet eredményeit mutató számsorokon, látható, hogy 1977-ben stagnálás, sőt kis mértékű visszaesés mutatkozott a termelésben. Ennek oka az éppen akkor kezdődött termékszerkezet-váltás volt. Ezt 1978-ban egy ugrásszerű növekedés követte, de ennek oka a BÖRTEX Szövetkezet csatlakozása. Reálisan tehát csak az 1979-es évet lehet értékelni, amikor is kiemelkedően jó eredményt ért el a szövetkezet. Jelentős volt az anyagköltség-csökkenés, beváltak az új gyártmányok. , A szövetkezet gazdálkodását jelző számsorok között érdekes adat található: az egy foglalkoztatottra jutó anyagmentes termelési érték csaknem 10 százalékkal csökkent 1980-ban. Első pillantásra úgy tűnik, romlott a hatékonyság valamilyen okból a szövetkezetben. A helyzet azonban más. A furcsa szám a bázishoz való vi- szorivításból adódik. A szövetkezet 1979-ben a természetes bélésbőröket olcsóbb, de azonos minőségű műbőrrel váltotta fel. Ennek jelentős anyagköltség-csökkentő hatása 1979-ben érződött is. A következő évben. 1980-ban ugyanez volt a helyzet, de itt -már nem jelentkezett többletként a megtakarítás, hiszen azzal 1979-ben is számoltak. Közben viszont nőttek az alapanyagárak, emelkedett az egy termékre jutó anyagköltség, és így adódott ez a furcsa csökkenés, mely a fentiek ismeretében már érthető és elfogadható. öt év eredményei alapján az ENCI a hazai cipőipar termelésének 2,7 százalékát, termelési értékének pedig 3,6 százalékát adja. Ez a tény meghatározza a VI. ötéves tervi elképzeléseket is. Az értékes, különleges minőségű cipők és csizmák adják a jövőben is a termelés túlnyomó többségét. Ezt jelzi, hogy darabszámban a tervidőszak végére 6 százalékkal csökkeni fog a termelés, de értékben 18 százalékkal nő. Az értékesebb termékek gyártása azzal a következménnyel is jár, hogy a hibás vagy osztályos áruk miatt nagyobb lesz a veszteség is. A szövetkezetben ezért szigorítják a minőségellenőrzést. és javítani kívánják az első osztályú kihozatalt. o Jelentős tartalékok rejlenek a veszteségidő csökkentésében is. Megfelelő munkaszervezéssel és munkafegyelemmel csak ezen az egyetlen területen 800 ezer forinttal lehet növelni a termelési értéket. Jelentősebb beruházásokat a szövetkezet nem tervez, mert eszközállománya bizosítja a VI. ötéves tervi célok megvalósítását. Ez azonban nem azt jelenti, hogy teljesen lemondanak a fejlesztésről. A további termékváltás, az egyre korszerűbb gyártmányok szükségessé teszik a termelőberen- dézések szinten tartását, melyeket a szövetkezet külső források igénybevételével tervez megvalósítani. Röviden összefoglalva az ENCI VI. ötéves tervi célkitűzéseit, elmondható, hogy az inkább kevesebbet, de jobbat elv érvényesül. A termelés tovább tolódik az exkluzív cipők irányába, olyan gyártmányokat terveznek, melyek nagy nyereséggel adhatók el a tőkés piacokon is. így lehet összehangolni a népgazdaság, a szövetkezet, s egyben a dolgozók érdekeit is. L. L. P. I. Huszonnégy Ara helyett öt perc Válasz egy írásra a hűtőipar szamócából jobb ellátásra számíthat A közelmúltban a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője, dr. Pálfai István a Népújságban ez év januárjában „Több mélyhűtött földiepret, málnát vár a fogyasztó” címmel megjelent írásunkra válaszolt, A levél írója utal arra, hogy a Békéscsabai Hűtőház igazgatójával készült interjúban említett nehézségek, sajnos, országos gondot jelentenek: „A málna, a szamóca megtermelt mennyisége már néhány éve elmarad az igényektől, mert termelésük nehezen gépesíthető, kézimunka-igényes. Az elkövetkezendő években a nagyüzemek integráló tevékenysége mellett a kisgazdaságok termelésének bővítése segíthet... A hűtőipar lehetőségei szerint támogatja ezt a megoldást. A termelési kedv javítására a MÉM a Pénzügyminisztériummal egyetértésben kivette a jövedelemnövek- mény-adó alól ezeket a termékeket, s így ahol a szükséges munkaerő rendelkezésre áll, ott várhatóan növelik e fontos termék termelését. Mindezek alapján a VI. ötéves terv időszakában a hűtőipar szamócából és málnából jobb ellátásra számít- | hat.” — olvashatjuk a levél- I ben. Emlékeztetjük olvasóinkat, I hogy a cikk megjelenését kö- I vetően február közepén a i szamóca termesztéséről ta- [ nácskoztak az ÁFÉSZ-ek, a ; tsz-ek háztáji bizottságai, a f hűtőház, valamint a svéd | Findus cég képviselői. Az er- ; ről készült tudósításban is í szó volt a földieper-telepítés j állami támogatásának félté- í teleiről. Eszerint, ha valaki j legalább 500 négyzetméter | szamócát tud telepíteni, pa- j lántánként 80 fillér támoga- s tást kap. Ennek feltétele, j hogy a termelést ÁFÉSZ-ek, { termelőszövetkezeti háztáji bizottságok szervezzék. Igényt tarthatnak a pénzre a nagyüzemi telepítők is. Az idén a megyében erre a cél- , ra másfél millió forint for- j dítható. A hűtőház az első osztályú szamóca átvételi árát" ebben az évben két forinttal emeli. A kiskertekben az egyik legjövedelmezőbb kultúra le- ( hetné a szamóca. Ahol több termelő van közel egymás- , hoz, ott a hűtőház dolgozói az ÁFÉSZ-ekkel karöltve megszervezik az ingajárat- j szerű felvásárlást, és biztosítják a palántákat is a termesztéshez. Az Országos Ere- és Ásványbányák perkupái üzemében anhidritet bányásznak. Ezt lignitporral elkeverik, ezzel a szikes talaj termővé válik. Évente 45 ezer tonna lignites anhidritet adnak át a mezőgazdaságnak. A képen: a 18-as számú kamrafejtés (MTI-fotó: Kozma István felvétele — KS) II „Bajnok”- család új tagja Az Orosházi Faipari Vállalat elegáns, extra igényeket kielégítő garnitúra gyártását kezdte meg, mely a Bajnok—4 nevet viseli. Természetesen ezen kívül tovább gyártják a már hagyományosnak számító lakógarnitúrákat is, a szóló kárpitos reka- miékat, foteleket, dohányzó- és tv-asztalokat, szekrényeket, valamint ülőkéket. A közeljövőben ismét újabb termék gyártását kezdik meg, a hazai üzletekbe magyaros étkezőgarnitúrákat szállítanak. A vállalat az elmúlt esztendőben 143 millió forint termelési értéket állított elő, melyből 111 millió forintértékű volt a bútor. Ezenkívül 18 millió forint értékben, mintegy félmillió seprűt és parfisnyelet szállítottak a hazai üzletekbe. A fatömegcikkgyártás legnagyobb tételét az építőiparnak gyártott habarcáosláda jelenti. A vállalat az elmúlt esztendőktől a közvetlen kereskedelemmel áll szerződéses kapcsolatban. Saját gépjárműveikkel szállítják a boltokba a megrendelt bútorokat, így kevesebb azokon a sérülés. A fogyasztói igények még jobb kielégítésére, az elkövetkező években újabb fejlesztéseket terveznek az Orosházi Faipari Vállalatnál. Az idén 3,5 millió forint értékben vásárolnak olasz* és NSZK faipari gépeket, melyek a fizikai munkát könnyítik, a csökkenő létszámot helyettesítik, illetve a termelékenységet növelik. A vállalatnál egyébként a mostani tervidőszakban saját erőből 15 millió forintot fordítanak fejlesztésre.
