Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-19 / 92. szám

Megkapták a zászlót! Az orosházi 612-es számú Birkás Imre Ipari Szakmun­kásképző Intézet KISZ-bi- zottsága az idén megkapta a KISZ Központi Bizottság Vö­rös Vándorzászlaját. Hogy mi a nyitja a szép eredmény elérésének? Erről beszélget­tünk a közelmúltban Nagy Istvánnal, az intézeti KISZ- bizottság titkárával, Kiss Imrével, az iskolai tanulmá­nyi felelőssel, Cyebnár Jut­kával, az IKB gazdasági fe­lelősével, Szelezsán Józsival, az iskola propagandistájával, valamint Barta Erzsivel, a kultúrfelelőssel, aki egyben az iskolai faliújság gondozá­sát is magára vállalta. A beszélgetés tanúja volt még Berki Sándor KlSZ-tanács- adó tanár is. A gyerekek ne­hezen oldódtak, így jó volt a tanári segítség, aztán amint megeredt a nyelvük, egyre könnyebb volt az- eredmé­nyeket összeszedni, jegyez­ni is alig győztük. Szakmunkástanulókról lé­vén szó, legalább ilyen fon­tosnak érzik a társadalmi munkák szervezését, lebo­nyolítását. Az összekötő ta­nár a KISZ-bizottság 1980/81. évi beszámolójából idézett e témánál: „Fiataljaink 12 napot dolgoztak a tótkomlósi Haladás Termelőszövetkezet­ben és 3 napot az Orosházi ' Állami Gazdaságban. Ez' idő alatt 2,2 millió forint bruttó termelési értéket állítottak elő. A munka minőségének és mennyiségének a növelése érdekében ,építőtábori’ mun­kaversenyt vezettünk be.” A hivatalos szöveg kevésnek bizonyult, ezért a beszélge­tés résztvevői majdhogynem egymás szavába vágva mond­ták el a munkához kötődő élményeiket: — Naponta volt értéke­lés ... — A legjobb társaság ju­talma torta volt.. . Talán Nagy Pista volt __ a legbeszédesebb. Bevezetőül arról beszélt, miként válasz­tották titkárrá. Elmondta, hogy beiktatását >. követően sok segítséget kapíótt a KISZ- tanácsadó tanártól. — A legnagyobb nehézsé­get az jelenti számomra — mondta Nagy István —, hogy csupán az intézet felével érintkezhetek. A funkciókat is úgy key megválasztani, hogy egy aktivista ^ hét ele­jén, a másiiL pedig Írhét»\sé- gén fejti ki'^tevékenységét. A tanulmányi^l5teW^,^iss Imre is .ezt tartja a fő rieRéz* ségnek. Hiába az első há­rom nap javulása, ha a kö­vetkező három napon már kevésbé szépek az eredmé­nyek vagy fordítva ... ■ i Bár az egész kis csapat in­kát# a nehézségeket, a prob­lémákat próbálta kiemelni, azSt az eredmények is szóba kelülnek. Itt van például a tanulmányi munka. Az inté­zetben az elmúlt évi tapasz­talatok alapján, a KISZ KB szakmunkástanuló osztályá­nak felkérésére kísérleti jel­legű szakmai tanulmányi mozgalmat indítottak. Érté­kelési ciklusokat állítottak be, a legjobb osztály kiérde­melheti az IKB által alapí­tott „Tanulmányi mozgalom­ban élen járó osztály” ván­dorzászlót. Emellett folyama­tosan értékelik á legjobb egyéni teljesítményeket is. — Talán azért fogadták a gyerekek lelkesedéssel ezt a mozgalmat, mert nem egyé­neket, illetve osztályokat ha­sonlítunk össze, hanem min­denkit önmagához mérünk — részletezte a KISZ-titkár. — Terveztük az elvárható eredményeket, és értékeltük a végeredményt. Az igazság­hoz persze az is hozzátartozik', hogy a benevezett 8 alap­szervezetből háromnak 50 százalék alatt maradt a vál­lalása. Ráadásul sok volt a bukás is. Űgyhogy van még mit javítanunk ... — No és az egyéb társa­dalmi munkák — szólalt meg ismét Kiss Imre. — Az igazság, hogy a mezőgazda- sági munkát szeretjük a leg­jobban, de részt vettünk már szemléltetőeszközök ké­szítésében, faültetésben, máshk a városi KIOSZ teljes villamosítását xy,ég£zték újra. — Mi babaruhát varrtunk az óvodásoknak — szolt J a „ruhás lányok” / / nevéfen Gyebnár Jutka -f- és ha a gjfl*ífekek ruháin kellett Javí­‘ tauii, azt is szívesen megcsi­náltuk: ^dicsekedhetek az­zal is, hogy az első (jfvesek- "ftek KI$Z-tagfelvételjfe aján­dékot kfszíteUünkj vagy hogy a he^ 'kultárháznak hímzett terítőketsíÍ}§nlottunk fel .. . Szelezsán Józsi még hoz­záteszi a magáét: — A mi alapszervezetünk villamosította' az iskola stú­dióját, és felújította a teljes hangosítóhálózatot.,. A politikai tevékenység legfőbb gyengéje a lanyha vitakészség, aktivitás. — El kell érnünk, hogy a jövőben a vitakörön a gyere­kek zöme ne csak hallgató­ság, hanem aktív résztvevő legyen. Tudom — intett le a KISZ-titkár — a vitát provo­kálni kell. No de hogyan is mozgathatnánk meg a töb­bieket egy olyan témával, amely nem érdekli őket... És sok ilyen akad. Végül elmondták, nagy ese­mény előtt állnak. Szeretné­nek egy szép ünnepséget ren­dezni, melyen az intézet diákjai előtt nyilvánosan ven­né át az iskolai KlSZ-bizott- ság a Vörös Vándorzászlót, s egyben kitüntetnék mind­azokat, akik segítettek e szép eredmény elérésében. A tervezgetés hevében a jövő feladatairól is szó esett. A lelkesedés, mely átfűtötte szavaikat, biztosíték volt ar­ra, hogy a jövőben sem ad­ják alább ... Nagy Agnes A beszélgetés résztvevői Fotó: Gál Edit Ha húsvét — akkor tojás „Ha azt mondom, húsvét, mi jut eszetekbe?” — a lá­nyok, fiúk kórusban felelik: locsolkodás, piros tojás, son­ka! Arra már nehezebben tudnak válaszolni, honnan erednek a népi szokások, és egyáltalán a húsvéti ünnep. Sebaj, itt az alkalom, hogy megismerjék. Kovács Gábor, a békéscsabai Munkácsy Mú­zeum munkatársa készség­gel mesél a békéscsabai if­júsági és úttörőházban ösz- szegyűlt 52 gyereknek. Így Mónika megtudják például, hogy a századfordulón még szokás volt húsvétkor a határkerü­lés, amikor a fiatalok a sző szoros értelmében bejárták a határt, bő termésért, bé­kéért fohászkodva. Azután: a húsvéti asztalról való étel morzsáit szétszórták a veté­sen, hogy a madarak kárt ne tegyenek benne. A hús­véti sonka csontját pedig gyümölcsfára kötötték, bő termést remélve. A piros to­jást áthajította a házán a gazda, hogy távol tartsa a tűzvészt. No, és a locsolkodás, meg a tojásfestés! Ez. utóbbit nyomban ki is próbálják a gyerekek Kovács Ildikó és édesapja, Kovács Márton irá­nyításával. A kellékek már készen állnak: bádog tányé­rokban forrósodik a viasz, az asztalokon írókák, min­ták, rengeteg főtt tojás, két nagy fazékban pedig festék; lila és piros. Ildikó most harmadikos a közgazdasági szakközépiskolában, de szí­vesen jár vissza az úttörők közé. S hogy honnan a „szaktudás”? Annak idején, még úttörő korában a csil­lebérci népművészeti szak­táborban tanulta, hogyan i§ kell a hímes tojást mintáz­ni, festeni. A forró viasszal De forró a viasz! pillanatok alatt kedves min­tákat rajzol a tojásra, mu­tatva a gyerekeknek, hogyan is lássanak hozzá. Sicz Mónika is megpróbál­ja — igaz, nem sikerül olyan szépen, mint Ildikónak, de hát most először van a ke­zében íróka. Persze, otthon is szokott tojást festeni, de minta nélkül. — Aztán egy szép, kifes­tett tányérra tesszük; azzal várjuk a locsolókat — mesé­li. — Előtte nagytakarítás szokott lenni nálunk, már kimostuk a függönyöket is anyuval, és ő süt-főz. S a készülődés, várakozás jutalma a vidám ünnep, a sok locsoló, a játék. — Először mindig anyut szoktam meglocsolni — me­séli Marik Laci —, aztán el­megyünk apuval a rokonok­hoz, ismerősökhöz, utána én az osztálytársaimhoz. „Melyik is volt az enyém?” Fotó: Veress Erzsi Laci a csokinak örül — a legtöbb helyen a piros to­jással együtt ez is a jutal­ma. És persze mindenütt fi­nom falatokkal kínálják a vendéget. A fiúk elárulják: „Ügy szoktuk, hogy minde­nütt csak pár falatot ve­szünk, mert különben nem győznénk. Márpedig sehol se veszik jó néven, ha vissza­utasítjuk a kínálást!” Kí­váncsiskodók, vajon a fiúk közül ki, melyik kislányt lo­csolja meg elsőnek. Most kuncognak még csak igazán, nevek röpködnek, a lányok pedig pirulva, csúfolkodva vágnak vissza. Közben a festéklében megszíneződtek a tojások. Il­dikó sorba rakja, köréje gyűlnek a lányok, fiúk, és ki-ki kiválasztja a magáét. S hogy kinek ajándékozzák? Ez majd kiderül holnap. T. I. Merre tart az Express? Nehéz len­ne kiszámíta­ni, hogy az elmúlt hu­szonöt eszten­dőben hány fiatal vette igénybe a rek­lámokban jobbára csak fiatalok uta­zási irodája­ként ismert Express szol­gáltatásait. Persze a puszta statisztikai adatok úgysem sokat mondanának az olvasónak (az utazónak sem), ezért, amikor Szécsi Máriával, az ifjúsági és di­ákutazási iroda Békés me­gyei kirendeltségének veze­tőjével beszélgettünk, meg­állapodtunk abban: inkább munkájuk mindennapjairól ejtünk szót. — Az idei programfüzetet lapozgatva szembetűnő, hogy a már jól ismert, hagyomá­nyos ajánlatok mellett előtér­be került a sport és turiszti­ka. — Nem véletlenül! Azok­ra gondoltunk, akik folytat­ják az Aranyjelvényesek öt­próbája akciót. Az iroda ju­bileumi éve alkalmából ép­pen 25 féle sporttanfolyam és sportjellegű üdülés kö­zött válogathatnak a fiata­lok, s ebben a velencei Windsurf-tanfolyam éppúgy szerepel, mint lovas hétvé­gék Verőcemaroson, hor­gásztábor Kiskörén, és gye­rekek számára szervezett úszótanfolyamok, ilyen pél­dául lesz Gyulán is. Ezek a budapesti központ ajánlatai, de a jelentkezéseket termé­szetesen mi is továbbítjuk. Ez nem jelenti azt, hogy ne­künk nincsenek sportjellegű utazásaink, programjaink. Jelentős szerepet vállalunk például a pósteleki, országos ifjúmunkás kempingtalálko­zó szervezésében és rendezé­sében július 9—12-én. Har­madszor rendezzük meg má­jus 22—24-én a Viharsarok autós túraversenyt, melyre örvendetes az érdeklődés tá­volabbi megyékből is. Gon­dolom, azért vonzó esemény ez, mert egyszerre egyesíti magában a megye megisme­rését, a sportot, az ügyes­séget. Kellő érdeklődés ese­tén szervezünk utazást a június 6_i magyar—angol VB-selejtezőre és a július 29-i atlétikai Budapest Nagy­díjra. Biztos viszont ' az a két „színházvonat” (egy már volt), melyet középiskolá­soknak ajánlunk Pestre. — Kedvcsinálónak ennyi is elég. Tapasztalataik szerint milyen mostanában az utazá­si kedv? — Belföldi viszonylatban valamelyest növekedett az utazók száma. Évről évre többen szeretnék megis­merni hazánkat; történelmi nevezetességeinket, termé­szeti ritkaságait, új, szocia­lista létesítményeinket. Ha figyelembe vesszük, hogy az utazás is drágább lett, ak­kor ez • nagyon örvendetes. Tudomásul kell venni azon­ban azt is, hogy egyre töb­ben kerekednek fel „saját szervezésben” vagy vállala­ti keretek között. Mindezek a tényezők együtt azt kö­vetelik tőlünk, hogy adnunk kell a fiataloknak a pénzü­kért. Nem ígérünk sokat, de a szolgáltatásban szereplő programokat maximálisan igyekszünk érvényesíteni, s közben arra törekszünk, hogy még jobban felszerel­jük belföldi üdülőinket. Egyszóval, az Express is sokat segíthet, ha szabadsá­gukat, szabad időnket 'hasz­nosan akarjuk eltölteni, és hirtelen tanácstalanok va­gyunk. F. I. flz Ifjú Gárda Jeles ünnepeinken, külön­féle rendezvényeken őrt áll­nak, vigyázzák a rendet, vi­szik a zászlót, útba igazít­ják a vendégeket, ök, az if­júgárdisták. Persze, az ün­nepi alkalmakon való szol­gálattétel csak kis töredéke az Ifjú Gárda munkájának. Megyénkben 103 fő pa­rancsnoki gárda irányításá­val összesen 1344 ifjúgárdis­ta tevékenykedik, mégpedig éves képzési terv alapján. Egy-egy képzési év mindig szeptember 29-én kezdődik és május 15*én zárul, majd versenyeken, szemléken ad­nak számot a fiatalok elmé­leti és gyakorlati ismereteik­ről. Befejezéshez közeledik te­hát az 1980—81-es képzési év. 'A következő időszak ese­ményeiről, és a szemlékről Bálint Tibort, az Ifjú Gárda megyei parancsnokát kér­deztük. Mint elmondta, az alegységekben február 28-án kezdődtek a lövészversenyek, és április 15~én fejeződtek be a városi, járási döntők. A megyei verseny április 26- án Orosházán lesz. itt min­den járást és várost két csa­pat képvisel, az egyik a lég- oisztoly, a másik a kispuska kategóriában szerepel. A rendezvény házigazdája a KISZ orosházi városi és já­rási bizottsága, valamint If­jú Gárda-parancsnoksága. -A lövészet mellett elméleti képzésre is sor kerül, és lesz technikai bemutató is. Csak elismeréssel lehet szólni arról a társadalmi munkaakcióról, amelyet az Ifjú Gárda megyei parancs­noksága a kunágotai idős, egyedülálló belvízkárosultak támogatására kezdeménye­zett, s amelynek feladatait vállalták a városi, járási pa­rancsnokságok. Elkészült az intézkedési terv is, amelynek megfelelően a tavaly bel­vízkárt szenvedett házak kö­zül hétnek a lebontását és újjáépítését magukra vállal­ták az ifjúgárdisták. Kétévente felmenő rend­szerű szemléken adnak szá­mot felkészültségükről az if­júgárdisták. Az idén is lesz­nek szemlék, májusban vá­rosi, járási szinten, majd jú­nius 5—7-én Mezőhegyesen rendezik meg az összevont megyei Ifjú Gárda- és út- törőgárda-szemlét, s innen jutnak a legjobbak az or­szágosra. Űj vonása ezeknek, hogy míg korábban egy-egy raj tagjai egyféle feladatot kaptak, most minden fiatal­nak minden feladatot végre keli hajtani.

Next

/
Thumbnails
Contents