Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-18 / 91. szám
1981. április 18., szombat o Közlekedjünk okosan! Rutin és tudatosság A gépjárművezetés elsajátításában köztudottan nagy szerepe van a gyakorlatnak. Nyilvánvaló, hogy több figyelmet képes szentelni a közlekedési viszonyok alakulásának az, aki már gond nélkül váltja a sebességet, működteti a pedálokat, akinek alapvető vezetési tevékenységei szinte reflexszerűvé váltak, és bizonyos fokig a tudatosság megkerülésével végezhetők. A vezető feladatainak azonban van egy bizonyos hierarchiája. A sorrend nagyjából a következő: kormányzás, sebességszabályozás, reagálás az úti helyzetekre, manőverek, útvonal- változtatások, az útirány megválasztása, stb. Érezhető, hogy ebben a rangsorban fo- 'kozatosan növekszik a tudatosság igénye, s bár a rutinszerű automatizmusok jelentősége nem csökken, mégis a teljes közlekedési mozgáshoz már értékelések, döntések egész sorozata is hozzátartozik. A helyzetek kom- binatív értékelése nélkül nem lehetséges biztonságos járművezetés. Az ebben megmutatkozó „rutin” az igazán értékes. Állandó készséget jelent a tudatos vezetésre, amit aztán tartalommal mindig az aktuális helyzetek töltenek meg. A járművezető mozgósítja addigi tapasztalatait, felismeri a helyes döntést, és ekkor lép be a gép kezelésének rutinja — amivel akaratát végrehajtja. Az a rutinra való hivatkozás, amely csak a jármű irányításának ügyességét tartja szem előtt, majdnem mindig egyenlő a túlzott biztonságérzettel. Hangsúlyozottan fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a nehezebb külső körülmények maradéktalanul nem győzhetők le, csak ügyességgel. Igen jó dolog, ha valaki a megcsúszott kocsiját kézben tudja tartani, ha a kifaroló járművet visz- szahúzza az egyenesbe, de sokszorosan biztonságosabb, ha mindez meg sem történik — mert a vezető tudatosan elkerüli a lehetőségét is. A magát az ügyességre és manőverezési tapasztalataira bízó járművezető éppen. arra hajlamos, hogy egy-egy kialakuló közlekedési körülményt nem akkor és ott, a maga aktualitásában értékel, hanem a szokásai szerint. Ilyenkor szokott előfordulni, hogy egy ismert útvonalon, ahol a kereszteződésben „nem szokott” jönni kocsi, behajt akkor is, amikor épj pen jön. És ahol „nem szokott” jegesedni az út, ott is figyel a tényekre, ahol a látása „nem szokott” korlátozottá válni, ott a kisebb látásromlást észre sem veszi. Pedig csak úgy példaként gondoljuk át: ha a vezető az úttest felületére a talaj menti fagy miatt lecsapódó párából keletkezett jégfilmet — a megtévesztő hasonlóság miatt — nedves, de nem fagyott felületnek észleli, súlyosan tévedhet a sebesség megválasztásánál, mert a féktávolsága a rutinszerűnél 2-3- szor hosszabb lesz! Avagy: ha közepesen párás levegőben a 200 méter távolságból közelítő gépkocsit — a párásság tértágító hatása miatt — 250 méter távolságban levőnek látja, tévedése egy megkezdett előzés közben válhat végzetessé! A rutin bizonyos rögzülést jelent, aminek van hasznos feladata is. Ám veszélyes beidegződéseket is rejthet magában. A tudatosságunk növelése az ember oldaláról teszi lehetővé a nagyobb biztonságot. p. i. A niuronyi Lenin Termelőszövetkezet évek óta eredményesen foglalkozik libatenyésztéssel. A közös gazdaság Rajnai fehér májliba-törzstenyészete évente mintegy 160 ezer tojást szállít a keltetőnek, s emellett minden évben közel 200 tonna pecsenyelibát a feldolgozóiparnak Fotó: Veress Erzsi Permetezési tilalom a méhek védelmére A sok ezer méhcsalád védelmére a Szolnok megyei Növényvédelmi és Agrokémiai állomás elrendelte, hogy a nektárgyűjtés, a dús virágzások idején, amikor a legerőteljesebb a mézgyűjtés, csak külön engedéllyel alkalmazható a méhekre veszélyes vegyszerek használata. Az állomás a méhészeken kívül együttműködik a megye vadásztársaságaival is. A Tisza völgye, a jászsági és a nagykunsági mezők az ország apróvadban egyik leggazdagabb területei. A fészkelő fácánokat, foglyokat, mezei nyulakat egyes kémiai szerek veszélyeztetik, ezért a kár megelőzésére néhány növényvédő készítmény felhasználását külön engedélyhez kötötték. A megyében eredményesen működik a környezetvédelmi jelzőszolgálat : mezőőrök', gátőrök és a vadásztársaságok vadőrei azonnal értesítik az agrokémiai állomást, ha rendellenességet tapasztalnak, például a víz szennyeződését, a szabadban élő állatok elhullását, a növényzet pusztulását. Több mosógép Téglásról Sikeres első negyedévet zárt a téglási Hajdúsági Iparművek: a máig is igen keresett, hagyományos mosógépekből március végéig a szerződésben lekötöttnél csaknem 10 ezerrel több, összesen 38 900 mosógépet gyártottak. A kevesebb áramot fogyasztó, Energomatból 9400-at igényelt a kereskedelem, s 11 600 készült el Tégláson az év első három hónapjában. Az automata mosógépeket a közelmúltban ismét bevonta az Országos Takarékpénztár a hitelre vásárolható áruk sorába, az idén közel 60 ezer automata mosógép kerül az üzletekbe. 6+1 állami gazdaság Küldetésük ma is érvényes Megyénk hat állami gazdasága és a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát együttesen több mint 60 ezer hektárt művel meg 11 ezer embert foglalkoztatva. Ez a 11 ezer ember az elmúlt esztendőben 206 millió forintos nyereséggel 3,5 milliárd forintos termelési értéket állított elő. A két utóbbi szám egymás mellett tükrözi azt is, hogy mezőgazdaságunk állami üzemeiben van még mit tenni a gépek és eszközök, a termőföld és az emberi munka gazdaságosabb, hatékonyabb kiaknázása érdekében. ürügyén több mint 500 személyt vettek őrizetbe, gyakorlatilag leszámoltak1 az ellenzékkel. Somoza a gyakorlatban alkalmazta híres „két P” jelszavát: pozíció a barátnak — puskagolyó az ellenfélnek. Rendkívüli állapotot vezettek be. A „Nicaraguában élő amerikai állampolgárok élete és vagyona biztonságának” érdekében újabb jenkicsapatok szálltak partra. Igaz, volt már benne gyakorlatuk, hiszen előzőleg már négy alkalommal segít- tettek rendet csinálni a tengerészgyalogosok. Az országban a parasztok szinte gyarmati sorban élnek még ma is. A mezőgazdaság foglalkoztatja a munkaképes lakosság több, mint felét, mintegy 700 ezer embert. Az ország — amelynek népsűrűsége a legkisebb Közép- Amerikában — nagy kiterjedésű és igen jó minőségű megművelhető földterülettel rendelkezik. A kávé, az exportbevétel mintegy 20 százalékát. adja. Csakhogy a parasztok — Somoza bukásáig — hiába termeltek, az országra kiszabott nemzetközi kontingens több mint 70 százalékát a Somoza dinasztia uralta. Ez nem csupán a kávéhaszon szempontjából volt figyelemre méltó, hanem azért is, mert a sok bizonytalansági tényező miatt a kisbirtokosok eladósodtak, kénytelenek voltak eladni földjeiket a Somoza családnak. „Nicaraguában — írta egyik' költeményében Pablo Neruda — bármerre néz' is az ember, mindenütt Somo- záékat. ezeket a varangyokat, vérrel mocskolt bohócokat látja”. Szerencsére Neruda szavait múlt időbe kell tenni. 1979 júniusában — több évi harc után — győzött a népi forradalom. A kemény, nehéz harcokban csaknem ötvenezer ember vesztette életét. Az ország, de főleg a nagyobb városok a győzelem pillanatában félig romokban hevertek'. A Somoza megbuktatásában érdekelt és részt vett osztályok, csoportok válaszút elé kerültek: merre tovább. Az ideiglenes kormány az első hónapokban meg tudta valósítani az alapvető gazdasági célkitűzéseket: Somoza teljes mágánbirtokának' államosítását. Ugyancsak állami ellenőrzés alá kerültek a bankok, a bányák. Megkezdődött a földreform megvalósítása. Három tulajdonforma lépett, életbe: állami, szövetkezeti, és a magán. Mindezt elkezdeni súlyos szociális gondok között kellett. A munkanélküliség megközelítette az 50 százalékot. Óriási a lakáshiány, az analfabetizmus. Másfél évvel ezelőtt mind a nagyburzsoázia, mind a földbirtokosok arra számi tottak, hogy Somoza után az ő kezükbe kerül a politikai, gazdasági hatalom. Az, hogy nem igy történt, nagy csalódást keltett bennük. Az akkor elkezdődött belső hatalmi harc még ma sem dőlt el. A népi kormánynak tehát egy időben kell harcolni a belső ellenség ellen, és készülni a külső intervenció elhárítására. Hosszú és kemény harc várható. De az, hogy egy diktatúrával kevesebb van Közép-Amerikában, mindenképpen példadó és lelkesítő. Király Ferenc (Folytatjuk)A tegnap felszámolását tűzte ki célul az új nicaraguai kormány Ahol már felmérték Rövid áttekintésünkben a szokásostól eltérően most ne az adatok felsorakoztatásával kíséreljük meg állami gazdaságaink gazdálkodását értékelni (megtettük ezt már menet közben többször is). Kiindulva abból, hogy az elmúlt évet mind a hét nagyüzem nyereséggel zárta, próbáljuk meg azt körvonalazni: meddig jutottak el mostanáig a fejlődés útján, milyen gondokkal küzdenek, és merre tartanak? Ezen — igazán nem tudományos — szempontok alapján három csoportba sorol- [ hatjuk a megye állami gaz- | daságait. Az egyik csoportot az a három gazdaság alkotja, amelyben a megújulást | kereső-akaró törekvések még csak kezdeti és kevésbé meggyőző eredményeket hoztak. Rangsorolás nélkül itt kell szólnunk a Békéscsabai Állami Gazdaságról, amely a zöldborsórendszer irányító gazdasága, s amelyben még ma sem találták meg az adottságoknak és lehetőségeknek legjobban megfelelő termelési szerkezetet. A gazdaság új vezetésének nemcsak az elődök hibás döntései nyomán kialakult áldatlan állapotokon kell úrrá lennie, hanem az új beruházásoktól elvárható teljesítményt is produkálnia kell, ami egyelőre a nemrég benépesített korszerű szarvasmarhatelepen például még nem sikerült. Figyelemre méltó viszont az igen rövid idő alatt kialakult magas szintű költséggazdálkodás. A Körösi Állami Gazdaságot évekkel ezelőtt — gyenge termőhelyi adottsága ellenére — a juhtenyésztés és a rizstermesztés jó példájaként emlegették megyeszer- te. Az 1979-es 12 millió forintot meghaladó veszteséggel szemben tavaly ez a gazdaság több mint 3,5 millió forint nyereséget ért el. Ezt azonban nem a juhászainak és nem is a rizstermesztésnek köszönheti. A két ágazatot a mélypontról még felhozni nem tudták. Kiugró ugyanakkor a tehenészet teljesítménye: 658 tehenet* tartanak, és tavaly éves átlagban 4888 liter tejet fejtek egy tehéntől, ami 1019 literrel több, mint egy évvel korábban. Végül a csoport harmadik tagja, a Szeghalmi Állami Gazdaság. Szeghalom környékén a növénytermelés szerkezete kialakultnak tekinthető, s a tájkörzetnek megfelelő. Az elmúlt esztendőben — az V. ötéves tervidőszakban kicserélődött — vezető gárda nagyon sokat tett a termelőalapok bővítéséért. az irányítás tervszerűségének és következetességének fokozásáért, a technológiai fegyelem szilárdításáért. Mindez a végeredményben, elsősorban külső tényezők rontó hatása miatt, nem érzékelhető. (A Sebes-Körös gátszakadásakor 1240 hektár földjük került tartósan víz alá.) Ahol már léptek is Egy megállapítás erejéig visszatérve még a Szeghalmi Állami Gazdaságra, amely jelentős programba fogott a juhászat fellendítésére: az utóbbi idők változásainak eredőjeként ez a gazdaság a most bemutatandó második csoporthoz közelít immár. Ebbe a második csoportba sorolhatjuk azokat az állami mezőgazdasági üzemeket, amelyek mostanában már évről évre jelentősen lépnek előre a stabilizálódás útján, vagy hosszabb idő óta kiegyensúlyozottan gazdálkodnak. A Szarvasi Állami Tangazdaság e csoportbeli helyét éppen az elmúlt esztendei produktumával vívta ki, erősítette meg. Az új vezetés irányításával 44 százalékkal teljesítette túl a gazdaság kollektívája az eredménytervet. Ennek jelentőségét növeli egyfelől az, hogy ezt túlnyomó részben az alaptevékenység erősítésével érték el, mégpedig a Tiszántúli Meliorációs Vállalattal való egyesüléssel egy időben — és ez a másik. Kiemelendő, hogy mindezt kedvező irányú vetés- és termelési szerkezeti módosítás támasztotta alá. A Hidasháti Állami Gazdaság 1979-ben kedvezőtlen évet zárt, e nehéz indítás és az év közben jött árvíz ellenére is igen eredményes esztendőt tudhat maga mögött 1980-ban. Erről nemcsak az tanúskodik, hogy a növénytermesztés csaknem 13 millió forinttal javította egyenlegét, az egy évvel korábbihoz viszonyítva, meg hogy az állattenyésztés —az árvizes új tehenészeti telep ki- és betelepítésével együft is — 21 millióval több nyereséget hozott, mint 1979- ben. Mellettük szól még a jól dolgozó vetőmagüzem, és az, hogy a biharugrai haltermelésben minden kínálkozó lehetőséget megragadtak. Végül a csoport legkiegyensúlyozottabban gazdálkodó tagja az Orosházi Állami Gazdaság, amely az V. ötéves terv időszakában éves átlagban rendre 8 százalékkal növelte termelését, s az ötévi 114 millió forintos össz- nyereségük 22,8 millió forint esztendőnkénti igazán szép eredménynek felel meg. A növénytermesztés és állattenyésztés hozamait — termelési rendszerekhez társultan — folyamatosan sikerült emelniük, és a tervidőszak végére lényegében megoldották a szakosított sertéstelep évtizedes és közismertté lett gondjait is. Ahol már elérték önálló kategória, s egyben jelen csoportosításunk szerint a — nem minősítést jelentő — harmadik „csoport” egyedüli képviselője a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát. A kombinátról ehelyütt — a Békés megyei Népújság április 4-i számában megjelent cikkünk nyomán — csak annyit, hogy 7 állami mezőgazdasági üzemünk közül éppen a mezőhegyesi az, amely a termelés mai színvonalán is megfelel az állami gazdaságok alapításakor megfogalmazott küldetésnek. Arról van szó tudniillik, hogy állami gazdaságainknak még a mezőgazdasági szocialista átszervezését megelőző-- en vezető, irányító, útmutató és úttörő szerepet szántunk a nagyüzemi termelés szervezésében, új termelési eljárások kikísérletezésében és elterjesztésében, s abban, hogy eredményeikkel adjanak példát a mezőgazdasági termelés egészének. Ezt a szerepet és küldetést legjobb tudomásunk szerint állami gazdaságainktól hivatalosan eddig még senki meg nem vonta: vagyis az alapító levelek pontjainak -Mezőhegyes és Orosháza után a másik öt gazdaságban is itt az ideje, a gyakorlatban és hosszú idő távlatában is érvényt szerezni! Kőváry E. Péter
