Békés Megyei Népújság, 1981. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-18 / 91. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! 1981. ÁPRILIS 18., SZOMBAT Ára: 1,40 forint XXXVI. ÉVFOLYAM, 91. SZÁM Kiváló propagandisták kitüntetése Ülést tartott a SZOT Lenin születésének 111. év­fordulója alkalmából pénte­ken az MSZMP Központi Bi­zottságának székházában ki­tüntetéseket adtak át a marxista—leninista eszmék terjesztésében kiemelkedő eredményt elért pártpropa­gandistáknak. Az ünnepségen jelen vol­tak a központi pártintézmé­nyek vezetői, a budapesti és a megyei pártbizottságok ideológiai titkárai. Az ünne­pi beszédet Szabó József, a Központi Bizottság tagja, a Politikai Főiskola rektora tartotta, aki méltatta Vla­gyimir Iljics Lenin munkás­ságának történelmi jelentő­ségét. Rámutatott: a világ megismerésében és megvál­toztatásában, korunk társa­dalmi problémáinak megol­dásában Lenin tanításai ma is időszerűek és pótolhatat­lanok. A szocialista társadalom építésének jelenlegi felada­taival kapcsolatban kiemel­te: arra van szükség, hogy az új kérdések megoldásánál biztosítani tudjuk a cselek­vési egységet, döntéseink mind határozottabb végre­hajtását. A propagandisták­nak arra kell vállalkozniuk, hogy a párttagságot és a szé­les tömegeket nap mint nap megnyerjék a párt céljainak és törekvéseinek. Ez való­iban történelmi feladatot je­lent. Hangsúlyozta, hogy je­lenlegi feladatainkat a mar­xizmus—leninizmus eszméit valló, önállóan gondolkodni, dönteni és cselekedni tudó emberekkel lehet megolda­ni. Mindez fokozza a propa­gandamunka és a propagan­disták tevékenységének je­lentőségét és felelősségét. A szocializmus világa ha­talmas és szilárd: ezt akkor is elmondhatjuk, ha mun­kánk nem mentes gondok­tól és feszültségektől sem — hangoztatta Szabó József. Végezetül a párt Központi Bizottsága nevében köszöne­tét mondott a propagandis­ták áldozatkész munkájáért. Ezután Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára átadta az ál­lami kitüntetéseket, vala­mint a Központi Bizottság emlékplakettjeit. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült Nagy Bertalan ha­tárőr alezredes, a BM ha­tárőrség alosztályvezetője, Ruff Mihály, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Marxizmus—Leninizmus In­tézetének szakcsoportvezető docense és Szretykó Lyubo­mir, a Battonyai Asztalos- ipari Ktsz személyzeti elő­adója; 18-an a Munka Ér­demrend ezüst, hárman pe­dig bronz fokozatát kapták. A Központi Bizottság 121 propagandistát Lenin-emlék- plakettel jutalmazott. Az ünnepséget követően az MSZMP Központi Bizottsága fogadást adott a résztvevők tiszteletére. Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amely első napi­rendi pontként az idei nép- gazdasági terv végrehajtá­sának első negyedévi tapasz­talatairól tárgyalt. A beszámolót vita követ­te. Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében Havasi Fe­renc, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára köszön­tötte a tanácskozás résztve­vőit, adott tájékoztatót gaz­dasági helyzetünkről, ele­mezte lehetőségeinket. Tegnap, pénteken délelőtt Békéscsabán Vándor Pálnak, a Volán 8. sz. Vállalat igaz­gatójának, a megyei szállítá­si bizottság titkára elnökleté­vel ülést tartott a megyei szállítási bizottság, Az első napirendi pont ke­retében az idei előszállítá­sokról tájékoztatták a jelen­levőket. A MÁV Szegedi Igazgatóság képviseletében Rácz Kálmán osztályvezető­helyettes az elmúlt évi szál­lítások alakulásáról adott át­tekintést, majd az idei fel­adatokról, ezen belül is az első negyedévi előszállítások­ról tájékoztatta a bizottsá­got. Ez évben a Szegedi Vasútigazgatóságra 10,9 mil­lió tonna áru továbbítása hárul. A hatékonyabb szál­lításért a szegedi igazgatóság felvette a kapcsolatot más társigazgatóságokkal, s ennek Második napirendi pont­ként Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese előterjesz­tette a SZOT feladattervét a XXIV. kongresszus határo­zatainak végrehajtására, s javaslatot tett a szakszerve­zeti mozgalom irányítási rendszerének továbbfejlesz­tésére. A napirendi pont vitájá­ban felszólalt Gáspár Sán­dor, a SZOT főtitkára is. A tanácsülés az előterjesz­téseket elfogadta. ■ eredményeként is jónak ér­tékelhetők az előszállítások. A Volán 8-as számú Vál­lalat előszállításáról szólva dr. Horváth Ferenc igazgató- helyettes elmondta: a válla­latnál az elmúlt esztendő ha­sonló időszakához viszonyít­va kevesebb árut fuvaroztak el, de ez viszont több volt annál, mint amire az év ele­jén számítottak. Az év hát­ralevő időszakában a vállalat szállítási feladatai nőnek, amit jobb együttműködéssel képesek megoldani. Második napirendi pont­ként Gergely Péter, a Szege­di Postaigazgatóság képvise­letében a megyékben meg­valósuló hír- és távközlési fejlesztésekről adott áttekin­tést. Ezt követően a szállítási bizottság ülése az idei mun­katerv elfogadásával és be­jelentésekkel ért véget. Előszállítások a megyei szállítási bizottság napirendién Fotó: Gál Edit Rendezvények a szakmunkásképző intézetben Április 16-án, csütörtökön délután a Művelődési Mi­nisztériumból látogatott me­gyénkbe — a Békés megyei Tanács művelődésügyi osz­tályának vendégeként — Bagics Lajos osztályvezető és Kocsis Lajos területfele­lős. Fogadásukon beszámo­lót hallgattak meg a megyé­ben folyó szakmunkásképzés helyzetéről, majd ellátogat­tak a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumba. Tegnap, április 17-én Ba­gics Lajos osztályvezető a 611-es Ipari Szakmunkás- képző Intézetben az ötnapos tanítási hétre való felkészü­lés feladatairól beszélt a szakmunkásképző intézetek­ben. Előadását meghallgat­ták a városi tanácsok műve­lődésügyi osztályainak veze­tői, a szakmai szakfelügye­lők, illetve a megye szak­munkásképző intézeteinek igazgatói. Az előadást megelőzően ugyancsak a 611-es Ipari Szakmunkásképző Intézetben kiállítás nyílt, melyet Csor­dás Istvánná dr., a Békés megyei Tanács művelődés- ügyi osztályának vezetőhe­lyettese nyitott meg. A kiál­lítást, melynek címe „A vil­lanyszerelő szakma múltja és jelene” oktatói irányítással a .hallgatók rendezték be. Békéscsabai látkép. Előtérben az Illésházi utca, a ruhagyár, hátul a Tolnai utca modern la­kóépületei Fotó: Martin Gábor Egészségnevelési hét Csorváson Közgyűlés a Magyar Nemzeti Bankban A Magyar Nemzeti Bank pénteken megtartotta évi rendes közgyűlésén Timár Mátyás,, a bank elnöke ismer­tette az 1980. december 31-i mérleget, az éves eredmény­kimutatást és a tavalyi üzletévről szóló jelentést. A bank számadásai tükrözik a külgazdasági egyensúly javulá­sát, a gazdasági növekedést, elsősorban az ipari termelés és á felhalmozás mérséklődését. A Békés megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya, az orosházi közegészségügyi és járványügyi szolgálat, vala­mint Csorvás nagyközség vö­röskeresztes alapszervezete április 21-től 27-ig egészség- nevelési hetet rendez Csor­váson. Kedden este 7- óra­kor a művelődési házban fo­gadják a megnyitón a község érdeklődő lakosságát. Az óvo­dás és iskolás korú gyerme­kek magatartási zavarairól tart előadást dr. Herpai Sán­dor ideg- és elmegyógyász főorvos. A következő napok előadásai is általában este 7 órakor kezdődnek. Szerdán a szívinfarktus megelőzéséről tájékoztatja kollégáit dr. Révész István adjunktus. Dr. Kádi Ilona közegészségügyi felügyelő az ételmérgezések megelőzéséről beszél csütör­tökön, 23-án az érdeklődők­nek. A község vöröskeresz­tes szervezetének ünnepi tag­gyűlése 24-én, pénteken este lesz. A véradók népes táborát 25-én szombaton várják vér­vételre. Az egészségnevelési hét zá­róeseményét április 27-én, hétfőn délután fél 2-kor ren­dezik a HÓDIKÖT csorvási üzemében. Az itt dolgozók előadást hallhatnak a reha­bilitáció kérdéseiről, s dr. Pálka István bőrgyógyász fő­orvos a foglalkozási bőr­megbetegedések megelőzésé­ről beszél. A mérlegben az arany-, valuta- és devizakövetelések (a látra szóló követelésekkel együtt) egy év alatt 3,6 mil­liárd forinttal gyarapodtak. A közép- és hosszú lejáratú hitelnyújtás állománya az előző évinél kisebb mérték­ben, 15,2 milliárd forinttal nőtt. amiben kifejezésre jut­nak a beruházások és a kész­letfelhalmozás mérséklésére irányuló törekvések. A be­ruházási hitelekkel a bank elsősorban a folyamatban le­vő beruházásokat, a minden piacon értékesíthető export- árualapok bővítését szolgáló befektetéseket, a KGST- együttműködést előmozdító létesítményeket, az építőipar hátterének bővítését, a ra­cionális energiagazdálkodást, a szállodaépítkezést és a szolgáltatások fejlesztését fi­nanszírozza. A forgóeszköz- hitelezés 1980-ban hozzájá­rult a takarékosabb és elő­relátóbb készletgazdálkodás­hoz, illetve áhhoz, hogy a tartós készletfelhalmozás for­rása a fejlesztési alap. illet­ve az annak terhére nyújtott középlejáratú hitel legyen. A rövid lejáratú hitelek állo­mánya 1980-ban 8,3 milliárd forinttal, az előző évinél na­gyobb mértékben nőtt, első­sorban a növekvő exportból származó követelések meg­előlegezése folytán. A mérleg kimutatja a bank 6 milliárd forintos rész­vénytőkéjét és 2,3 milliárd forintos tartalékalapját, to­vábbá a banknál elhelyezett, lekötött és látra szóló beté­tek múlt év végi állományát, illetve 26 milliárd forintos növekedését. A vállalatok és szövetkezetek elszámolási be­tétei az ésszerűbb gazdálko­dás és jobb jövedelmezőség következtében nőhettek. Eb­ben az is tükröződik, hogy mérséklődtek a fizetési zava­rok, bár néhány vállalat ma sem tudja fizetési kötelezett­ségeit időben teljesíteni. A mérlegnek ez az oldala be­mutatja a forgalomban levő bankjegyek és érmék múlt év végi 72,8 milliárd forin­tos értékösszegét, illetve an­nak 9,2 milliárd forintos emelkedését. A bank 1980. évi nyeresé­ge az eredménykimutatás szerint 9,9 milliárd forint, 0,5 milliárd forinttal kevesebb az 1979. évinél, főként azért, mert a belföldön nyújtott hi­telek átlagos kamatlába csökkent, miközben a hitel­források ráfordítási költsé­gei — elsősorban a tőkés vi­szonylaté kamatlábak — emelkedtek. Ezért jobban nőtt a bank által fizetett, mint a részére térített ka­mat. A bank jelentésében a kül­gazdasági egyensúly javulá­sa eredményeként bekövet­kezett, az előző évinél és a tervezettnél kedvezőbb devi­zahelyzet is kifejezésre jut, amit a megnehezült nemzet­közi pénzpiaci viszonyok, az igen magas tőkés viszonyla- tú kamatszint ellenére sike­rült elérni. A bank folytat­ta a beruházások célját szol­gáló külföldi források bevo­nását: az 1980-ban kötött — annakidején a sajtó által is ismertetett — három- köl­csönügylet összege 600 mil­lió dollár volt. Az árfolyam- politika a gazdasági kapcso­latok hatékony fejlesztését, a külső inflációs hatások ha­zai mérséklését szolgálja. Az ennek keretébe illeszkedő ár­folyamintézkedések — az egységes árfolyam bevezeté­sének előzményeként — kö­zelebb hozták egymáshoz a konvertibilis valuták, keres­kedelmi és nem kereskedel­mi árfolyamát. Miután a jelen levő szám- vizsgálók a bankszámvitel, a mérleg és az eredménykimu­tatás tartalmi és alaki he­lyességéről jelentést adtak, a közgyűlés azokat — a hoz­zászólásokat követően — egy­hangúlag jóváhagyta. Egy­idejűleg arról is határozott, hogy 1981-től egymilliárd fo­rinttal, 3,3 milliárd forintra felemeli a bank tartalékalap­ját. Ezzel egyben a tartós hi­telkihelyezéseket megalapo­zó, úgynevezett tartós forrá­sokat bővíti, ami a bank nö­vekvő tőkeerejére is utal.

Next

/
Thumbnails
Contents